Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-03 / 149. szám

BÉKEKÖLCSÖNT JEGYEZNEK Á KALOCSAI VÁROSI TANÁCS DOLGOZÓI Bővül a .szovjet filmszínházak hálózata A kalocsai Városháza nagy, vasvpretes kapuja nagyon elcso­dálkozott volna ezen a napon, ha éppen beszélni tud. Nem sűrűn történik me?, hogy reggel 6 óra­kor már minden tisztviselő a he­lyén legyen. De ez a nap nem is olyan mint a többi. Nagy szava­zásra készülék ezen a napon a városháza dolgozói is. Arra, hogy o szavak, a jól végzett munka mellett felajánlott forintjaikkal is kiéitjanak a béke ügye mellett. Az óramutató tnég alig érte túl a hatos számot, amikor a közgyűlési teremben máris ütemes taps, egyöntetű lel­kesedés köszönti a Pártot, Rákosi elvtársat. Dániel elvtárs, a városi tanács elnöke néhány szót mond csupán. Most nem szavak kelle­nek, hanem tettek. Hogy mit je­lem a béke, azt úgyis tudja min­denki. Most bizonyítékok kelle vek, hogy ki, mennyire akarja est a bekét. Az ív körbe jár. Egy... kettő... három..., majd a tizedik. A íehér papírlapok percek alatt telnek meg nevekkel, számokkal. Dániel Dezső az első. Neve melleit 2000 forint. Az ulána következő jegy­zések a kommunista példamuta­tást hirdetik. Szabó János 1500, Zéman Pál párttitkár 600, dr. Wolf Mátyás S00. Aztán a nép­nevelők is, mint Markó Sándor Ö00, Fodor Józsefné 400, Rom- vies Sándor S00 forint. Sebesen telnek az ívek. Most ír be határozott kézzel 300 forintot özv. Peiler Antalné. ötgyermekes asszony, szeretet házi gondnok, 400 forint fizetéssel. — Bekében akarom felnevelni a gyermekeimet — mondja halkan, röviden. Mindent elmond ebben a néhány szóban és mindnyájuk véleményét, akik utána írják be a nevüket. Ez a gondolat ül Farkas Sándor, szin tén ötcsaládos hivatali segédtiszt- viselő arcán is, amikor jegyez. Félhét múlt néhány perccel Már csak néhány tisztviselő neve ttiAnvzik. Egyiküknek eszébe jut, hogy Borbcnyinc és Greminger Antal betegek. Két kerékpár ka­nyarodik ki a kapun gyorsan. Az egyik a kórház felé Gremingerhez, a másik Borbémiiné lakására. Visszafelé már a két aláírással hozzák az iveket­A hétórai regge;i harangszó alig kondul meg, amikor a kör- benforgott ivek áramlása meg­indul a pénzügyi osztály felé. Gyors számolás, összesítés. Van mit számolni, ez a munka majdnem tovább tart mint a jegyzés. De félnyolckor Húrján Sándor már a telefonon tárcsáz. S amit az Országos Ta­karékpénztár gyorsírója fürge újakkal jegyez, azt hirdeti han­gosan a bekapcsolt hangoshirdető is ki, a kalocsai utcákra: „A kalocsai városháza 103 dol­gozója ma reggel 7 óráig 30.000 forint értékű Békekölcsönt jegy­sA földművelésügyi miniszté­rium a volt mezőgazdasági gimnáziumokat mezőgazdasági technikumokká szervezte át. Ez az átszervezés hatalmas je­lentőségű, mert az új tananyag­beosztás, az ok tatói kar és a megfelelő jó felszerelés tény­legesen minőségi változást je­lent a mezőgazdasági szakokta­tás terén. Ez a nagyfontosságú munka az ötéves terv célkitű­zései és a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzem követelmé­nyeit tartotta szem előtt. Az 1950—51. tanévben meginduló mezőgazdasági technikumok, új, biztos és jól kiépített ala­pokon indulnak el azon az úton, amely -a jobb szocialista jövő egyik nagyjelentőségű Összetevőjét, a mezőgazdasági szakkáderek helyes kineveléséi jelenti. Ilyen előkészületek alapján kezdi meg Baja félévszázados zett. Ez a szám 50 százalékkal több, mint a tavaly jegyzett Terv- kölcsöne. Dolgozóink a Békeköl­csön jegyzésével bizonyították be egyhangú, lelkes elhatározásukat, hogy a béke nagy ügye védelmé­ben nem riadnak vissza semmiféle áldozattól és kiáltanak épülő szo­cialista jövőnk mellett az imperia­lista háborús uszitákkal szemben!" kertészeti intézménye a mai kertészeti technikum 1950—51. tanévét. Dolgozó népünk áldo­zatkészsége hatalmas összeggel telle lehetőivé az iskola bútor­zatának, felszerelésének ki­egészítését és a mai idők okta­tási és teirmeléslechnikai kér­déseinek megfelelően, a legtel­jesebb korszerűsítését. A tech­nikum tanuiúotlhona teljesen újonnan felszerelve, higiénikus berendezésével a tanulók egész­ségi, szakmai fejlődését jól biz­tosítja. A technikum ifjúsága, akik mind-mind DISz-tagok is, a tantestülettel egyetemben átér­zik ennek az áldozatkészségnek jelentőségét és a rájuk váró feladatok nagy fontosságát. Ezért a megnyitó ünnepségei akarják ennek jelentőségét el­mélyíteni, hálájukat nyilvání­tani a dolgozó népnek, a Párí­nak. Tanévnyitó a Bajai Kertészeti Technikumban A szovjet állaim dolgozókról való gondoskodásának eredménye­képpen állandóan bővül a szovjet filmszínházaik hálózata. Sorra épülnek a szebbnél szebb filmszínházak. Képünk a Cseljabtnszk-i „Rodina" (Haza) filmszínházat matatja be. Tollheggyel Csigalassú telefonkapcsolás .Mindig, d-e a választási harc-l ban különösen nagy jelentősége | van annak, hogy a megye vagy az ország egyes részeivel gyors összeköttetést leihesseu kapni. En­nek fontos eszköze a telefonba-‘ lózat és az ezt lebonyolító posta­szolgálat. A telefonálásokkal, de; különösen a távolsági hívásokkal, kapcsolatban igen sok panaszt,' hallottunk már. Előfordult nem egy. esetben, hogy a ina délelőtti’ hívást másnap reggel hozták. A tegnapelőtt!, szerdai napon megint arra gondoltunk, hogy, kiutazás helyett igénybe vesszük : a technika vívmányait és azok j közül a telefont. Fontos beszélgetésre készül-! tünk. Egy bajai számot délelőtt fél tizenegykor hívtuk. Néhány­szor utána sürgetést adtunk *e, amire minden ese'ben az! a vá­laszt kaptuk, hogv „nem soká­ra“. Este fél nyolckor, miután a -türelmünk meglehetősen efo­gyott, megmertük kérdezni a 01-et, vájjon mi az oka annak, hogy egy reggeli hívást csak késő este lehet megkapni. „Nem lehe­tünk róla“ vo.t a felelet és mire a következő kérdést feladhattuk volna, már ki is lépett a vonal- bőt. Nem sajnáltuk a fá-radt-ságó*, még egyszer megkérdeztük az okit. Ugyanaz jelentkezeti, de másodszor már arra séni mélta­tott, hogy az előbb: kijelentését elismételje. Szó nélkül kikap­csolt. • Nem árt körülnézni a telefon­központban, kik azok, akik tuda­tosan akadályozzák a munkát, a választási harcot, napunk újabb győzelmét? G önt őri György négy holdas dolgosó parassta tataházi békebizottság elnöke, éppen a békebizottság tagjaival beszélget. Azt mondja: — Na, elvtársak, lássunk dologhoz. Magyarázzuk meg min­denkinek, hogy a békét védjük a kölcsön- j egy zéssel. Persze, ebben példát kell mu­tálnunk. Én magam hatszáz forintot jegy­zek. — Én is, — mondja ifj. Papp Sándor, a békebizottság titkára. Utánuk jegyez­nek a többiek és alig negyedóra múlva már egyetlen ember sincs a községházán a békebizottság tagjai közül. Kinn járnak már valamennyien a faluban és a földe­ken. Nincs is a békekölcsönjegyzés körül semmi baj. A dolgozó parasztok látják Gömöri György aláírását és jegyzéséi, ők sem akarnak hát lemaradni. Ha annyit nem is tudnak jegyezni, de ki kétszáz, ki háromszáz forinttal járul hozzá a béka megvédéséhez. Jól ismerik Gömöri Györ­gyöt, a békebizottság elnökét és községi bírót. Azt is tudják néhányon, hogy jelöl­ték a tanácsba. — Megérdemli. Ember volt a talpán világ életében, — mondják. Gömöri Györgynek a régi világban nem volt egy talpalatnyi földje sem. Napszá- moskodott feleségével együtt. Akkoriban még kicsinyek voltak a gyerekek, otthon nem hagyhatták, hát kivittek magukkal. Nyomorúságos élet vor —• emlékszik visz- tttö Gömöri György. Nem sok szava, volt «Um az időben. Kora hajnalban már kinn Satírozott a kulik, földjén. Krumpli- és kukoricakapáláskor ott állt mögötte a gazda és figyelte minden mozdulatát. Amikor kitört a háború é» Sztálingrádnál megfordult a kerék, bizakodni kezdett. Hogy tán most már rö­videsen megváltozik a világ. A hős szovjet katonák minden győzelme közelebb hozta öt a szabadsághoz, a szebb élethez. Egy napon felszabadult Tataháza. Gömöri György nyomban beiratkozott a Magyar Kommunista Pártba. A községbe azután megindult a földosztás és 6 maga is ka­pott négy holdat. Tagja lett a. községi képviselő testületnek, később községi bíró­nak választották meg. Gömöri György jó munkát végzett min­denben. 1949-ben mintagazda lett. A köz­ség dolgozó parasztjai szerették és bíztak benne, hallgattak szavára. Ez év tavaszán Tataházán is békebizottságot alakítottak és Gömöri Györgyöt elnöknek választották meg. Gömöri György alapos munkát vég­zett. Nap-nap után leplezte le az ellensé­get, a háborús rémhirterjesztőket és ál­landó munkára ösztökélte a békebizottság minden tagját. Élen járt a termelésben. Az idén WO forint jutalmat kapott és dicsérő oklevelet. Az elsők között adta be gabonáját. Nem is csoda, ha a község dol­gozó parasztsága bizalommal van iránta­Ezért is jelöljék a tanácsba. — Becsületes ember Gömöri György. Reá bízzuk dol­gaink intézését, — mondják Tataházán. * Gyakran clgondolkodik mostaná­ban. A régi, rosszemlékű élete jut az eszé­be. Mennyire másképpen él ma, mennyivel könnyebb a sora. Igaz, sok ba,i volt a négy hold földdel is. Sokat töprengett a közös gazdálkodásról is. Már régen készültek megalakítani a „Dózsa" termelöcsoportot, végül is sikerült. Az elsők között lépett be. — Segítettem a csoport megalakulásánál, segíteni akarok abban is, hogy életképes legyen, — mondta, amikor aláírta a be­lépési nyilatkozatot. Akár akarja, akár nem, a régi világ uraira kell gondolnia. Most különösen. Vannak a leözségben is néliányan, akik szeretnék, ha újra pusztí­taná a népet egy újabb háború. Ezért is vállalta örömmel a békebizottság elnöksé­gét. Szívéből gyűlöli azoka t, akik a koreai nép szabadságára törtek. —- Minden erőnkkel, minden tudásunk­kal erősíteni kell hazánkat, ha nem akar­juk, hogy újra szolgaságba döntsenek ben­nünket, — mondja barátjának, Markó Bá­lintnak. — Igazad van, komám, feleli rá Markéi ■ Bálint. — Nem engedjük magunkat, —i teszi még hozzá. — Ez a békekölcsön újabb csapás ne* kik. Ebből is láthatják, hogy egységesek vagyunk, hogy békét akarunk. Építeni gyá­rakat, lakóházakat, iskolákat. A tanács- választással ugyancsak a béketábort erő-, sitjiik, — mondja Gömöri György. — Nálunk most megint népszavazás fo­lyik a békekölcsönjegyzéssel, a győztes a nép lesz, — folytatja, ügy árad belőle a szó, hogy megállítani sem lehetne. A régi, hallgatag napszámosból most a hazaszere­tet, a Párt egészen más embert alakított- Olvas, tanul állandóan. Őt már nem lehet becsapni, már tudja, hogy melyik a jobb. Gömöri György már régen megtalálta az igaz utat és ezen fog haladni, mig él. mindig. Kezében forgatja a békekölcsön- jegyzését igazoló lapocskát és Ú0U érzi, hogy erős fegyvert lart a kezében. Tudja, hogy ez a fegyver az egész magyar dolgozó nép ereje. Szemei előtt magas gyárkémények nőnek az égig és látja, mint fejlődik a termelőcsoport, melynek ö is tagja. Nem telik el sok idő, mire' a faluban is teljesen virágzásnak indul .min­den és eltűnik a paraszti élet minden régi nyomorúsága. Egészséges gyermekek ug­rándoznak, játszadoznak majd n játszótéren, erős és egészséges emberek dolgoznak majd a földeken. Ezt látja maga elölt Gömöri György, s art. cknr’a, hogy valóság legyen a tervekből. A dolgozó nép leleplezte az ordasi szövetkezet sikkasztó boltkezelőjét 1 Sokáig szipolyozta az ordasi; dolgozó parasztságot Monori Já­nos volt szövetkezeti boltkezelö 1 eddig. Aljas cselekedeteire most e jöttek rá. A reábízott árukészle- ' tét Sorozatosan drágábban áru- ! sítotra a dolgozó parasztságnak z és az ebből adódó különbözeiét . zsebrevágla. A szövetkezet veze- tó’ségének utasításait semmibe sem vette, az áru eladásából ke­letkezett pénzt saját maga ke- ó zelte és akkor fizette be a szövet- •. kezet pénztárába, amikor ebhez kedve volt. Monori János boltkezelő magát a szövetkezet tagságával Monori „úrnak“ szólittatta és azt is kö- z vetelte, hogy a szövetkezet ta- t, nulója is „főnök úrnak" titulálja. Monori üzérkedéseit végre is megunta Ordas dolgozó paraszt­sága. Az elmúlt napokban a SzÖVOSz ellenőre segítségével az egyik szövetkezeti tag próbavá­sárlást eszközölt a földművesszö­vetkezet boltjábau. Kiderült, hogy a boltkezelő a részére el­adásra 88 fillérben átadott ruha- festéket 1 forint 50-ért adta el. Az eset után a szövetkezet veze­tősége elszámoltatta a boltkeze­lőt. Az elszámoltatás során nem tudott C>5ö4 foriDtta! elszámolni. A szövetkezet vezetősége a bolt­kezelőt azonnal leváltatta és a feljelentést ellene meglette. Mo­nori „úr“ rövidesen a bíróságon fog elszámolni azért, amiért a dolgozó nép vagyonát bűttenül ke­zelte és elsikkasztotta. Gömöri György dolgozó paraszt, a békéért harcol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom