Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-05 / 99. szám
Hogyan készülnek a Bajai Gyapjúszövetgyárban az alapbérek és a norma rendezésére Az alapbérek és a normák rendezéséről szólő minisztertanácsi határozat nagy segítséget je.eot a vállalatvezetők számára, az előttük álló fontos feladatok elvégzésére. Fontos és felelősségteljes munka vár a vállalatvezetőkre a helyes normák és alapbérek megállapítása, a besorolások, a törlési százalékok felbontása és más egyéb téren. A munka számukra egy pillanatig sem lehel mechanikus, csupán a rendelkezések végrehajtása és az áprilisi Helyzet felmérése. A vállalatvezetőnek ismernie kell alaposan üzeme mai adottságát és azokat a célokat, feladatokat, m»- .veket az ötéves terv tűz ki vállalata elé. Egyedül « mai helyzet és a jövő perspektívája lehet számára mértékadó és a rendelkezésnek olyannak kell lenni, ami a további előrehaladást szolgálja. Nem szabad szem elöl téveszteniük Sztálin elvtárs szavait, melyet a szabatos normáról mondott: „Nagy szabályozó erő. ame'v a termelésben a munkások széles tömegeit a munkásosztály élenjáró elemei köré csoportosítva szervezi meg.“ A Bajai Gyapjúszövetgyárban a norma rendezés sei és annak végrehajtásával kapcsolatos teendőket Zechuer János igazgató az alábbiakban vázolta: — Pártunk Központi Vezetősége legutóbbi ülésén élesen mutatott rá arra, hogy iparunkban a munka termelékenysége nem úgy alakul, ahogyan azt ötéves tervünk megkívánja, üzemünkben, a Gyapjúszövetgyárban is alaposan utána néztünk annak, miért jelentkezik nálunk is ez a hiba. Megállapítottuk a legdöntőbb okát: a laza normákat. Az egyes üzemrészlegekben túlnyomórészt elavult normákkal dolgoznak, amik gátolják és akadályozzák a helyes tervezést, nehezítik a versenyszellem kibontakozását, hátráltatják az önköltség további csökkenésének lehetőségeit. —Annak, hogy vállalatunknál a normák meg.azul- tak, sokáig nem tulajdonítottunk jelentőséget. A hiba kiküszöbölését most kel! majd végrehajtani, a megfelelő helyes bérezéssel, a normák újbóli megállapításával. Ebben a. mun-i kában, bizonyos vagyok, támogatni fognak az öntudatos dolgozók nagy tömegei, ök már látják, hogy a laza norma gátat emel életszínvonaluk további emelkedése elé és hátráltatja soraikat tervük teljesítésében. Hogy a minisztertanács határozatát jól végre tudjuk ‘hajtani üzemünkön belül, bizottságot szervezünk a műszaki vezetőkből, a normásokból és az élenjáró dolgozókból. Ennek a bizottságnak lesz a feladata a normák egyenkénti felülvizsgálata, az új normák megállapí tása, a dolgozókkal az ásandó kapcsolat fenntartása, hogy kiküszöböljünk minden olyan jelenséget, ami mechanikussá tenné a normarendezést. A vél- laiatvezetőség feladatát csak akkor tudja jót és sikeresen megvalósítani, ha -munkájában ott érzi a Pártot és a tömegszervezeteket. Mert az alapbéremelés és normarendezés nem egyszerű gazdasági feladat, hanem politikai harci kérdés. Éppen ezért csak akkor valósítható meg sikeresen, ha mint annyiszor, ezúttal is, az üzem kommunistái állanak a harc élére. A kecskeméti Barnevál népnevelői nem dolgoznak Az üzem dolgozói nem ismerik a minisztertanács határozatát A politikai munka terén nincs „senki földje“, ahol mi nem dolgozunk, ott dolgozik az ellenség, így van ez a Kecskeméti Baromfiértékesítő NV-nél is. A politikai munka, a felvilágosítás harcos katonáj: a párttagok, elsősorban a pártszervezet népne. velői, csak papíron vannak meg. A Barneválban alszik a népnevelés, a felvilágosítás. — Három népnevelő csoportunk van — „dicsekszik'4 apró. pagandista. — Kettő vidékre jár, egy pedig az üzem területén dolgozik. Nézzük meg, Hogyan dolgozik a csoport, amelyik az üzem területére van beosztva. Az üzemek legfontosabb harci kéfdése most az alapbér és normarendezés. A népnevelők komoly, fontos feladata ez most, annál is inkább, mert a reakció minden igyekezetével azon van. hogy elferdítse a lényeget, hogy megzavarja a dolgozókat. Ezért lenne elsőrendű feladata a normarendezés kérdésének tu. datosítása a pártszervezetnek és a népnevelő csoportnak. Másfél hét telt el azóta, hogy köztudomásúvá vált a minisztertanács határozata a normák rendezéséről, a Barneválban azonban még most is ismeretlen kérdés, — Mi csak „ősszel rendezzük a normáinkat“ — ez az egyik felfogás. Ez az egész kérdés megoldását halogató magatartás a párt- szervezet és a vállalat vezetőségétől indult el. Ebből az állás, pontból egyenesen következik az. hogy ez a kérdés most nem tartozik a kecskeméti Barnevál dolgozóira, ők szinte kívül esnek ezen. Feleslegesnek tartják most, — a „legnagyobb munka ide- jén‘‘ az ezzel való foglalkozást. Ez az álláspont helytelen és egyenesen akadályozója a minisztertanács haíározata végre, hajtásának. A minisztertanács határozata a vállalat vezetőit, igazgatóit te. szi felelőssé a normarendezés sikeréért, ez azonban semmivel sem kisebbíti a pártszervezet titkárának, de valamennyi kommunistának a felelősségét azért, hogy az üzem valamennyi dolgozója világosan Jóssá és helye, sen értékelje a normarendezést. Mindezideig maguk a népnevelők sem látják világosan a r^r- marendezés kérdését. Ennek oka az, hogy a pártszervezet vezetősége sem tanulmányozta eléggé a minisztertanács határozatát, nem értékelte át az üzem életére, nem magyarázta meg a népnevelőknek; a másik az, hogy a népnevelők egyáltalán nem olvasnak újságot, nem fokozzák po. lUikai felkészültségüket. Hogy j ez milyen nagy lijba és milyen súlyos következményeket von ’ maga után azt bizonyítja a dolgozók normarendezéssel kapcsolatos véleménye. A barackválogatásnál dolgozó munkások — bár most is 150— 200 százalékot érnek el, —azért várják a normarendezést, mert úgy hallották, hogy ez nem csökkend, de növeli az eddigi fizetéseket is. De hallani még egyéb ilyen véleményeket is, amelyek mind arra vezethetők vissza, hogy a politikai felvilágosító munka nemcsak sánti- kál, hanem lényegében nincs, vagy ha van, akkor messze az események mögött kullog ahelyett, hogy élenjárna. A fe>rde véleményeket az ellenség adta a dolgozók szájába és ezeket meg kellene hallani a népnevelőknek és megadni a normarendezés helyes értelmezését. A népnevelőknek kellene rámutatni arra, hogy a norma. ( rendezésre éppen a laza normák miatt van szükség. Rá kellene mutatniok arra, hogy az előttünk álló hatalmas feladatokat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha nem esszük meg a jövőnket, ha vállaljuk az építéssel járó áido. zatokat is. Azért, hogy a népnevelők egy héttel a minisztertanács határozata után kapták meg az első irányítást a felvilágosító munkára, nagy mértékben felelős a pártszervezet titkára és a népnevelő-felelős is. Azzal, hogy a népnevelők elhanyagolják az ipari dolgozók most legfontosabb kérdését, teret engednek az ellenségnek az üzemen belül. Ez azt hozza magával, hogy ke. vésbé öntudatos dolgozóknak csökken a munkakedve, nem végzik szívesen munkájukat. Sokan esnek abba a hibába, hogy lebecsülik a dolgozók fel- világosító munkáját, mondván: Hiába is magyarázom én akár félórákon keresztül is a norma- rendezést, úgysem értik meg. Ez nem igaz, mert mint a Cipőgyár példája mutatja, ahol jól dolgozik a népnevelőcsoport, ott a normarendezés újabb győzelmet jelent. Ezt kell szem elolt lartania a Barnevál népnevelőinek is. pártépítés munkáiénak nélkülözhetetlen fegyver* A Pártmunkás LVASD! TERJESZD ! íróasztalokat, irodai szekrényeket, székeket, gépíróasztalt vásárolnánk. Nagy iratpáncélszekrényt bérelünk. Cím a kiadóhivatalban. Kérjük a hirdetőinket, hogy az újságba szánt hirdetéseiket mindig a megjelenés előtt való cap VzS-ig szíveskedjenek feladni. Harta község kihívta párosversenyre Hajós községet Kedves Szerkesztő Elvtársi Mi, hartai dolgozók azt akarjuk, hogy versenyünkkel biztosítsuk a szocializmust építő népi demokráciánk fejlődését és mind. nyájunk békéjét, Ezért mi is csatlakozunk Szegvár és Mindszent versenyfelhívásához. Párosver- senyre hívjuk ki Hajós községet. A verseny feltétele az, hogy a két község közül, melyik fejezi be augusztus 8.ára a cséplést. Továbbá: melyikünk vége? előbb a begyűjtéssel, határidő: augusztus 20. Kihívjuk továbbá Hajós községet a vetőmagvak tisztítására is. Versenyfeltételünk: a vetőmagvak felét szelektorokon, a másik felét triőrökön és rozstákon tisz. títjuk. Szabadság! Nagy Zsigmondué, Napi 200 mázsás cséplési eredmények a nemesnádudvari és a garai állami gazdaságban Megyénk állami gazdaságaiban ( a dolgozók egymással versenyez- \ nek, hogy minél előbb befejezzék ' a cséplést. A n'bmesnádudvari ál. látni gazdaságban 6 cséplőgépnél a brigádok egymással párosversenyben állanak. Kiemelkedő eredményt a 2-ik számú brigád ért cl, amelynek napi átlag teljesítménye 200 mázsa. A garai állami gazdaságban 2 munkacsapat küzd egymással, Az élen az Öt. éves Terv csapat halad 200 tná. zsás napi átlag teljesítményével. Az állami gazdaságok központjában most értékelték ki a$ aratási munkákat. A legjobb mun. kát a katymári állami gazdaság végezte, amely 300 százalékkal teljesítette tervelőirányzatát. A bácsalmási 200 százalékkal, a Hild-pusztai 144 százalékkal, a császártöltési 140 százalékkal, a garai 138 százalékkal és a bács- borsodi 105 százalékkal. Lemarad, lak a nem kielégítő munkaszervezés miatt Csátalja 63 százalék, Mátételke 64 százalék és Máté. háza 65 százalék. . A géparatásban a kalocsai állami gazdaságban Mészáros László ért el kiváló eredményt, teljesítménye 448 held. Katymáron Mészáros András teljesítménye 371 hold. Garán Klotter Mátyás 361, Pubrecht György 344 hold, Bács- bokodon Stipka János 280 hold, Csátalján Csermák György munkacsapata rozs aratásnál 17Ô százalék átlagteljesítményt ért el Győr fi munkacsapata 172, Eber- hardté 131 százalék, a Ráko=i brigád Start munkacsapata 140 százalékot, a Teleki munkacsapat pedig 152 százalékot ért el. Tompán Mintái munkacsapata átlagteljesítménye 183 százalék, a Demeteré pedig 212 százalék. A bácsalmási állami gazdaságban a búza aratásnál a Czegány mun. kacsapat 169 százalékot ért el átlagteljesítményként. A Bisztel János-féle munkacsapat 231 százalékot, a Petőfalvi József.féle munkacsapat 155 százalékot és Nagy Pál Dezső munkacsapata pedig 157 százalékot ért el. Szabotálnak a kulákok: Kerekegyházán 200 mázsa gabonát fertőztek meg zsizsikkel Az egész országban hatalmas lendülettel folyik a begyűjtés. Dolgozó parasztságunk fáradságot nem kímélve, minden erejét megfeszítve dolgozik, hogy biztosítsa jövő évi kenyerünket4.' Késő estig zakatolnak a cséplői- gépek, verejtékeznek a cséplőmunkások, késő estig dolgoznak a gabonagyűjtő raktárak dolgozói, hogy munkájukkal erősítsék a béketábort. Elszánt harcot vívunk minden szem gabonáért, mert minden szem gabona érlék és fegyver az imperialista háborús provokátorok és a belső ellenség elleni harcban. Tudta ezt Gyen,es József, 47 holdas kerekegyház: kulak 15, ezért OJrfe- kedett arra, hogyi tönkre tegye dolgozó parasztságunk verejtéke* munkáját, a béke megvédésének fegyverét. Gyenes József, 47 holdas kulák az elmúlt héten, július 25-én tele zsákokkal megrakott szekérrel állított be a kerekegyházi föld- művesszövetkezet udvarába, ahol a gabonaátvétel folyik. Ez az elvetemült, a háborús uszftók zsoildjában álló bitang, szemér- mètlenul hivalkodott, hogy ő 16 mázsa „jö gabonát“ ad a demokráciának. Hogy milyen jó gabonát adott, sajnos, elég későn derült ki. Egy kivételével, minden zsákját kiürítettek már, mikor a raktár dolgozói arra lettek f'gyelmesek, hogy zsizsik mászik a falon. A munkások azonnal megvizsgálták a kulák utolsó zsák gabonáját, amelyben hemzsegett a zsizsik. Az aljas,. népünk kenyerére törő kulák 200 mázsa gabonát fertőzőit meg fgy Amikor felelőségre vonták, a kulak arcátlanul hazudozva azzal mentegette magát, hogy rossz a szeme, nem jól lát és ezért nem vette észre 3 zsizsiket Az aljas szabotázs Maplezése után megvizsgálták 3 kulák raktárhelyiségét és megállapították, hogy raktárát nem takarí- I tóttá, nem fertőtlenítette. Mindezeken felül még 25 mázsa zsizsikéi gabonát találtak a raktárban, amit szintén beadásra szánt. Az aljas kulákot azonnal őrizetbe vették és átadták a bíróságnak, ahi-1 meg is hozták ae betgjét. Gyepes Józsefét másfél“ évi börtönre, 5ÖÖÖ forint vâgÿOtï! elégtétel megfizetésére, 2000 Tő-"" rint pénzbüntetésre. Kerekegyháza területéről két hónapi kitiltásra, 5 jog- és hivatalvesztésre ítélték. A szabotázs leleplezése után pár nappal Hardi János 106 npl- das ktfekegyházi kaiák megkísérelte, hogy társa munkáját betetőzze. A hónap utolsó nzp- ján, július 3í-én 17 mázsa zsi- zsikes gpbónát akart beadni. A gabonaátvevő munkások okuh.ik az előbbi esetből és az átvétet előtt megvizsgálták a kulák gabonáját. A ku’ak gabonája sz.fiién zsizsikkel volt tele. Hard: Jánost a rendőrség szintén őrizetbe vett*. Intő példa a két szabotáló kutak esete. A kulákok minden ai» kaimat mi gtagadnak, hogy tons- retegyék egész évj munkánkat, ártanak, ahol csak tudnak. Ezért a földművesszövetkezetek dolgozóinak még éberebbnek kell len- nii&k, hogy időben megakadályoz, hassák a kulákok minden kísérletét, hogy kenyerünkre törjenek. Tanuljanak ebből a falusi pártszervezetek, a DBFOSz szerveze. lek és folytassanak állandó hty- cot a kulákok ellen. Leplezzék le szabotázs kísérleteiket és könyörtelenül sújtsanak le az ellenségre, hogy elmenjen a kedvük attól, hogy tönkretegyék yerejtékes munkánk gyümölcsét.
