Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-01 / 95. szám

A Szakszervezetek Országos Tanácsa III. teljes ülésének határozata A Szakszervezetek Országos Tanácsa megtárgyalta Pártunk Politikai Bizottságának a szak­szervezeti munka egyes kérdései­ről július 24-én hozott határo­zatát. A határozat feltárja a szak­szervezeti munka alapvető hiá­nyosságait é.s a szakszervezeti vezetők munkájában mutatkozó hibákat, amelyek révén lehetővé vált az ellenség garázdálkodása a szakszervezett mozgalom kü­lönböző területein. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Politikai Bizottság határozatának végrehajtása ér­dekében a következő feladatokat állítja a szakszervezeti vezetők elé: 1 Erősítsük kapcsolatunkat a • Párthoz, szélesítsük a Párt befolyását a tömegek között. Vezetőink legyenek tudatában s‘ tudatosítsák a dolgozók között, hogy a szakszervezetek csak úgy lehetnek a Párt legjobb segítő!, ha elvégzik a Párt által rájuk bízott feladatokat, ha vezetőik­nek, kádereiknek sziiklaszilárd a hűsége a Párthoz, a munkás osztályhoz. Megalkuvás nélkül képviseljék és juttassák érvényre a Párt politikáját a dolgozók között. 2 Fordítsuk minden érőnkéi • a szocializmus építésének m éggyorsítására. Szükséges, hogy minden tény­kedésünk középpontjába a ter­melés fejlesztését, a munkaver­seny' és a Sztahánov-mozgalom kiszélesítéséi, a szocialista bé­rezés megvalósítását állítsuk, a szocializmus alapjait lerakó öt­éves tervünk eredményes végre­hajtására. Erre összpontosítsuk felvilágosító, nevelő, szervező és érdekvédelmi munkánkat. A Párt politikája, a szocializ­mus építése és a béke védelme megalkuvás nélküli küzdelmet követel a SZOT-tól és a szak- szervezeti központoktól az üze­mi szervezetekig a politikai és gazdasági kártevők, az ellenség ügynökei ellen. Személyre, funk­cióra, múlt érdemekre való te­kintet nélkül lépjünk fel az Ilyen elemek ellen, alkalmazzuk teljes szigorúságában a fegyelmi szabályzatot, működtessük a tár­sadalmi bíróságokat, szerezzünk érvényt államunk törvényeinek. Már a kezdetén fel kell fedni a bajt és gyökeresen kiirtani. 3 Javítsuk nevelési munkán- * kát a káderek és a töme­gek felé. A dolgozó tömegek és szak­szervezeti káderek politikai és műveltségi színvonalának emelé­se érdekében gondoskodjék a SZOT a propaganda és felvilágo sitó munka alapos megjavításá­ról 4 Küszöböljük k; munkánk- • bél a bürokratizmust, erő­sítsük a szakszervezeti demo­kráciát, A, Szakszervezetek Országos Tanácsa megbízza az elnökséget, hogy a szakszervezeti demokrá- krácia széleskörű kifejlesztése érdekében minél előbb dolgozza ki a szakszervezeti központi vezetőségek, megyei (kerületi) bizottságok és az üzemi bizott­ságok újraválasztásának tervét, gondoskodjék arról, bogy a SZOT-tól az üzemi szervezetekig a vezelőszervekbe minét nagyobb számban új, friss, a Párthoz és a munkásosztályhoz bű, szilárd káderek kerüljenek. Szakszervezeti szerveink nagy gondot fordítsanak a dolgozók kollektív szerződésben és egyéb rendeletekben biztosított jogai­nak érvényesítésére. Bevételeik­ből a mainál jóval többet jut­tassanak vissza a tagsághoz, szo­ciális és kulturális gondoskodás formájában. Kapcsolódjanak bele a lakásépítési mozgalomba, fej- ( lesszék tovább a biztosítási és segélyezési rendszert, a bürokrá­cia egvidelű csökkentésével. 5 Tárgyaljuk meg a dolgo • /.ókkal a Politikai Bízott ság halározatát. A Szakszervezetek Országom Tanácsa a szakszervezeti vezető szervek köteleségévé teszi, bog; szervezzék meg aktívákon, tag gyűléseken és sajtóban a Politi kai Bizottság határozatának meg­vitatását. Tárják fel mindenütt a szakszervezeti munka hiá­nyoságait, határozzák meg a he­lyi feladatokat, gyűjtsék össze és további munkájukban hasznosít­sák a dolgozók elhangzott véle­ményét. A Politikai Bizottság bírálatá­nak célja' a szakszervezeti mun­ka megjavítása, a szakszervezetek megerősítése. A bírálat adjon új lendületet a szakszervezeti veze­tők munkájának. A napirenden lévő feladatok eredményes meg­oldásával, a normarendezés és alapbéremelés végrehajtásának hatékony elősegítésével, az e munkánál jelentkező opportuniz­mus és ellenséges befolyás gyö­keres felszámolásával, a mnnka- verseny tovóbblendílésévet bizo­nyítsuk be, hogy megérletliik a Párt bírálatát. » ígérjük, nagy Pártunknak, sze­retett Rákosi el »'társunknak, hogy szívós munkával kijavítjuk hi­báinkat és mindent megteszünk, hogy szakszervezeteink a Párt hűséges segítői legyenek a szocia­lista Magyarország minél gyor­sabb felépítésében. A Szakszervezetek Országos Tanácsa III. teljes ülésének határozata a sztahanovisták által kezdeményezett koreai hét szervezésére A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa örömmel feszi magáévá né­pünk legjobb fiainak, a sztaha­novistáknak, öntudatos dolgozó­inknak kezdeményezését, hogy a hős koreai nép szabadságharcál, a béke ügyéi több és jobb mun­kával segítsük és koreai belet, békeműszakot szervezzünk. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a dolgozók proletár szó-1 lldaritásából fakadó szocialista kezdeményezésének felkarolásá­ra a szakszervezetek és az üzemi bizottságok fontos feladatává teszi: 1 a dolgozók c lelkes kezde- • ményezésének tömegmoz­galommá fejlesztését, annak tá­mogatásút minden erejükkel, hogy ezzel Is új lendülclet adjunk a szocialista munkaversenynek, a termelékenység, az életszínvo­nal további emelkedésének, a bé­kéért vívott harcunknak. 2 augusztus 7—12-ig tartó • koreai hét* (béke-műszak) szervezését az üzemekben. Ez a koreai hét“ (béke-műszak) le­gyen munkásosztályunk méltó válasza a koreai uép békés élete a .világbéke ügye ellen törő há­borús gyújtogatok, barbár Impe­rialisták aljas provokációjára. Előre az új normák túlteljesí­tésével, hazánk erősítéséért, a szocializmus építéséért! Előre a termelékenység emelé­sével, a hős koreai nép harcá­nak támogatásáért, a béke meg­védéséért! A bolgár lapok leleplezik a Tiió-banda újabb provokációit és féktelen háborús uszítását borjukat, sör még a gyapjút és a tojást is. Mindez a katonaság és az amerikai imperialisták számá- ía keli. Aki ellenszegül, agyonlö­vik vagy más módon gyilkolják meg. Szófia, július SO. A bolgár sajtó újabb és újabb lényeket közö Titóék hazugságai­ról, provokációiról és háborús uszításaikról.. Miért hazudnak Titóék? —.veti fel a kérdést a Itabotntcseszko i >elo „Titóék kalandra készülnek'• című cikkében. Miért hazudnak Titóék? Az egész világ előtt, de íőképen a belgrádi fasiszták előtr ismeretes, hogy a Bolgár Népköz­társaság becsületesen teljesítet­te nemzetközi köelezettségeit. Ugyanúgy ludja az egész világ, hogy a Bolgéir Népköztársaság ngm is gondol, de nem is készül semmiféle támadásra szomszédjai c’.lén. De hát akkor miért hazud- ).«/c Tildék? Miért állítják, hogy Bulgária meg akarja támadni Ju­goszláviát? I A Kabotnicseszko Delo erre mindjárt meg is adja a választ: Titóék azért terjesztik ezeket a rágalmakat, mert országukban el­lenséges hangulatot akarnak kel­teni Bulgária ellen, de egyszers­mind leplezni akarják saját készü­lődéseiket. Ez alátámasztja a Rabotnicsesz- ko Delo „Titóisia terror Boszily- géad környékén*’ című cikke is­Tiláis a hatóságok — Írja a lap — kikergetik házaikból az embereket és katonákat szállá­solnak be a bolgár halármenti falvakba. Ezen a vidéken Titőék csapa okat összpontosítanak. Az iskolákat, a szövetkezeti otthono­kat és egyéb középületeké; ka­szárnyákká vagy fegyverraktáiak- ká alakították át. Ezzel egyidejű­leg a lakosságot még a: eddigi­nél is jobban kizsákmányolják. Valósággal fosztogatnak. Elveszik a néptől a juhokat, sertéseket,1 De mindennek ellenére a bo- szilygrádiak nem hagynak fel a harccal az áruló Titó klikk ellen. Hívek maradnak a béketáborhoz, a demokráciához és a szocializ­mushoz. Nem félnek sem a rend­őrség éjjeli razziájától, sem az aknamezőktől, amelyeket Titőék raktak le a határmenti vidéke­ken. Meg vannak győződve harcuk sikerében, mert velük van az egész haladó emberiség, a nagy Szovjet­unióval az élén. a. koreai néphadsereg felszabadította fini és Kocsang városát A phöngjangi rádió közli a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság néphadserege főparancsnok ságának jálius SO-án reggel köz­zétett hadljelentését: A néphad­seregnek azok az alakulatai, — amelyek Ani (Angi) város körze­tében Dél-Kenszan tartományban támadnak, — miután megtörték az amerikai csapatok ellenállá­sát, július 28-án felszabadítotok Anit. A néphadsereg alakulatai Ani felszabactításáér, f oly ;atot. harcokban foglyokat és so>k zsák­mányt ejtettek. Az ellenség nagy veszteségeket szenvedett; A phöngjangi rádió közli a Ko reai Népi Demokratikus Köztár­saság népi hadserege főparancs­nokságának július 30-1 esti ha- hadijelentését : A néphadsereg ala kula.ai valamennyi fronton foly­tatták heves harcaikat az ameri­kai csapatokkal. Július 29-én a néphadsereg alakulatai élkese re­det harcok után megtörték az ellenség erős ellenállását és teljesen fel­szabadították Kocsang (Ki- szio) várost. 11 kínai felszabadni néphadsereg főparancsnokságának összefoglaló jelentése a felszabadító háború eddigi eredményeiről Több minit nyolcmillió kato­nát vesztett a Kuomintang az 1950. június 19-én végződött 4 éves időszakban — állapítja meg a kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnokságának pénteken kiadott közleménye. Ugyanez alatt az idő alatt 8,495.500 négyzetkilóméter nagy­ságú terület szabadult fel, ösz- szesen 482,532.000 lakossal. Két tartomány van még az ellenség kezében: Taivan (Formóza) és Tibet. — A népi felszabadító hadsereg a háború alatt 1 mil­lió 522.500 katonát vesztett. A Kuomintang hadseregnek 1068 magasrangú katona­tisztje esett fogságba, esett el, sebesült meg, vagy adta meg magát. A Kuomiutang-hadiioglyok és a népi felszabadító hadsereg hadi- i foglyainak aránya: 334:1. A népi felszabadító hadsereg a négy év alatt hatalmas mennyiségű hadi­anyagot zsákmányolt. A zsák­mányolt hadianyag között sze­repel; 54.130 tüzérségi löveg, 319.958 gépfegyver, 29.462 ak­navető, 189 repülőgép, 200 hadi­tengerészeti egység, 622 tank, 1019 mozdony, 22.012 motoros és nagymennyiségű lövedék. A Kuomiintang-csapatok el­múlt évben elszenvedett veszte­sége 279.950 katona. A népi fel­szabadító hadsereg az elmúlt év­ben 89.600 katonát vesztett. Az ellenség és a népi felszabadító hadsereg veszteségének aránya ebben az évben 26.56:1, VILLÁM AMK KÖZPONT! Fejetek felett összecsapnak a bürokrácia hullá­mai. Nem tudjátok megállapítani, kik az állami gaz­daságokban a legjobb dolgozók. Helyesebb munka- szervezést kérünk! AMG KÖZPONT! A vezetők távollétében a helyettesek teljesen tá­jékozatlanok. A vezetó'ség jobban szervezze meg a munkát, hogy a távollétben a helyettesek is ismerjék az ügyeket. AMG KÖZPONT/ Micsoda versenyszervezés az, amelynek a vin- dorzászlaját a raktárban felejtik! Több gonddal, na­gyobb körültekintéssel és lelkiismeretesseggel szer­vezzük a „legjobb cséplő” címéért folyó versenymoz­galmat. CSÉPLÉSSEL le vagytok maradva Csátalja és Kiskunhalas. Begyűj­téssel Baja és Kiskunhalas. Sürgősen hozzátok be a késést. DICSOSEGTABLA A lejbeadási versenyben élen Járnak: KÖZSÉGEK: Hercegszántó, Bácsbokod, Dávod, Szik­ra, Kunbaracs, Nyárlőrinc, Tiszakécske, Dunate- tétlen. TEHÉNTARTÖK: Párisi Ferenc (Kalocsa), T. Nagy György (Jakabszállás), Simon István (Ordas), Far kas Pál (Jakabszállás), Szabó László (Szalkszent- márton), Horváth Sándor (Szalkszentmárton), Ha­rangozó András (Szalkszentmárton), Vörös István (Pirtó), Müller János (Csengőd), Meskó János (Bocsa), Győrök István (Felsőszentiván). Élen áré ifi cséplőgép-brigád: A TASSI vegyes brigád, amely eddig 23 és fél va­gont csépelt el. A behordás terén jó munkát végzett: GÉDERLAK: Acs Márton és Pécs! László középpa­raszt. Továbbá Miholics István és Herczeg Jó­zsef kisparasztok. A növényápolásban kitűntek: CSÓLYOSPALOS: Béke és Lenin tszcs. Továbbá Bo­dor István, Gyuris Alajos és Balázs András kispa­rasztok. A begyűjtés élén járnak : KALOCSA: Turcsányi András, Csendes Imre, özv. Varga Józsefné, Miskel István. FÜLÖPHAZA: Petőfi és Szabadság tszcs. A kfsparász tok közül Langó István, Krizsál Mihály, Bírta János, Csernák Ferenc és ifj- Helenkár István. Angol munkásküldöttség Sztálingrádban és Szocsiban Az angol vasöutőmnnkáaok szakszervezetének ezidőszerint a Szovjetunióban tartózkodó kül- dü’.hségét július 26-án V. V. Kuz- nyecov, a Szovjetunió Szakszer­vezeti Tanácsának elnöke fogad­ra, Július 27-cn a vendégek Sztá­lingrádba utaztak, niegtekinlcl ték a város újjáépítésére irá­nyuló munkálatokat, a traktor, gyárat és a Krasznij Gklyabr gyárat. Július 28-án az angol munkáskütdti'.tség Szocsiba uta zott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom