Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-01 / 95. szám

A tömegek támogatják a minisztertanács határozatának

végrehajtását

A minisztertanács határozata az alapbéremelés és normarendezés kérdéséről, minden üzemünkben, munkahelyen ismeretessé vált Ás általánosságban a dogozók, munkásak, nők, fiatalok nagy lelkesedésé! vallotta ki. A tömegek raeg- crleliékt hogy a laza normák rendezésére múlhatatlanul szükség van, aruknak további tűrése meg- engeiihejetlen luxus lenne sza- inufikra és a jövő terveink megvalósít ha ta Hanságéval fizetnénk érte. Megértették, hogy a szocializmus minden erővel való építése a legdöntőbb feladat, amj nemcsak annyit jelent, hogy így saját népünk, a határainkon belül élő dolgozók Ügyét szolgáljuk legjobban, hanem azt is, hogy egében te je sí t j ü k kötelezettségeinket a nemzetközi munkásosztály felé is, hiszen a béke védelméért vaió harc nálunk: harc g szocializmusért, a tiltakozás a koreai vandalizmus ellen: fokozottabb kcjt élesség vállalás, elítél: tni az imperializmus gazságait: kimé.étién harG az imperialisták iigy^í szolgáló helső erők ellen, szilárdítani gazdaságilag, politikailag a békefront magyarországi árcvonalát.

Üa egy-egy jelentősebb tizem ■éleiét összesítve, mint prizmát, odaállítottuk. Gerő elviárs beszéde és a minisztertanács határozatának fényébe, akkor azok meglehetősen sok színben alkotóelemeire hullottak és mintegy indokul, érvekül adódlak ahhoz, hagy bizonyos legyen: a laza normák népgazdaságunk fejlődésének kerékkötői, bággyasztja ■erőnket, akadályozza nagyszerűi munkásosztályunk alkotókészsé- ■ gének további kibontakozását, aj „rejtett tartalékok“ fokozottabb fels'zlnrejutásál. Nem előremenni annyi, mint elmaradni. Márpedig mi nyilvánvalóan nem akarunk elmaradni- — Ha a laza normák1 elkerülik a figyelmünket, az nem más, mint az, hogy a fejlődésünk további alakulása kerü te el a figyelmünket. — Ám Pártunk fel-, tárta a valóságos helyzetet és dolgozók elé vitte annak részteleit. Pártunk történelmi fe-èiôssége tudatában mulatta ki a veszélyt: hogy megess zük a jövőnket. Ez az útmutatás mozgósította az üzemek dolgozóit, figyelmüket a többszál százalékos teljesítmények tarthatatlanságára irányította, — apelláltunk a munkásság legjobbjainak szocialista öntudatára, hazaszeretetére, önfeláldozására és szorgalmára.

A normák fellazulása sziikség- szçrü volt, a fejlődésünk, az ] előbbrejulásunk törvényként hozta magával. Nem arról van szó,1 hogy már eleve helytelenül leltek megállapítva -akkor, amikor az adott körülményeknek megfelelően rendeztük. „Szó sincsen arról, hogy ezeket a normákat annak idején szándékosan úgy állapították volna meg, hogy túlságosan alacsonyak legyenek“ — mondotta Sztálin elviárs, akkor, amikor a Szovjetunióban a szo- calizmus építésének adott szakaszában a miénkhez hasonló kérdések vetődtek fel. De az is kétségtelen, hogy az általános technikai előrehaladás és a dolgozók éhhez mért raagasabbfokú képzettsége' csak egyrésze annak, hogy a normák fellazultak. A laza normákat ,az ellenség tudatos tevékenysége tovább lazította, amiből azután következeit a dolgozók komoly megkárosítása és népgazdaságunk eredményeinek veszélyeztetése.

Általánosságban kimutatható, hogy olyan üzemekben, ahol az ellenség, a jobboldali szociáldemokraták „dolgoztak“, ott a laza normák kérdése sokkal veszélyesebben, mélyebben jelentkezett. — Bizonyítja ezt a kiskunfélegyházi Gépgyár példája, ahol a dogozók felszólalásai elmondták, hogy a laza norma hogyan csökkentette a termelékenység alakulását. Éhben nagy szçrepe volt a héttagú leleplezett jobboldali szo- ciáldemokraia bandának.

Mivel á dolgozók széles tömegei előtt tisztázódott,' világossá, érthetővé vált, hogy, a Dormaren-J dezés az ő közvetlen ügyük, életük további javulásának feltétele, általában mindenütt határozott, szilárd álláspont alakult ki. A kommunista aktíva, majd az üzemi értekezletek után mind világosabbá vált, hogy nem kis dologról van szó, hogy előbbre csak ennek megoldása után léphetünk. A dolgozó tömegek véleménye: ez a legdöntőbb kérdés .s egyben legfumosabb eszköze annak, hogy a normarendezési sikeresen végre tudjuk hajtani. A tömegek megértése, akcióink harcos támogatása, a tömegeknek a Párt kezdeményezésével való egyetértése, a tömegek hite, bizalma Pártunkban az alapja sikerünknek, győzelmeinknek. A Dormareqdezés megoldása is Pártunk és a tömegek szilárd kapcsolatának kérdése.

A levelek és nyilatkozatok százai tükrözik, hogy Pártunk a tömegekben él. Újabb bizonyítékai ezek annak, hogy Rákosi elylgrs február lft-i beszéde történelmi lépés volt a szocializmus felé, hogy mindannak megvalósítása,” amrl'Kákosi elytárs akkor feladatunkul aqőtt, alapja lejt és lesz hosszú éveken keresztül fejlődésünknek. — Egy-két példa a tö: megek véleményéből, a Párt iránti bizalmukból:

Fqrgács Mihá.y a félegyházj Gépgyárból, mondja: „Eddigi sikereinket n Pártunk és a nagy Szovjetunió segítségévei értük e., nem engedhetjük, hogy most jó munkánk eredményeit a jobboldali szociáldemokraták megsetU: misítsék.“ Vagy Makk Ferenc, a bajai Gyapjúszöveigyárból azt írja: „így segítjük a koreai szabadsághős testvéreinket is. Téliekkel harcolunk értük, mert ezzel magunkért, a magunk boldog jövőjéért is harcolunk. Előre az új normákkal a békelábor megerősítéséért Pártunk útmutatása és Rákosi elvtárs bölcs tanítása szerint.*' Pártunk szeretető, a béke megvédése és a laza normák cllcul harc természetes összefüggésként jelentkezik a dolgozó tömegekben.

Ha a kérdés megoldásának beindulása máris sok pozitív jó eredményt mulat, ha üzemeink mindegyike dolgozóinak tudatában helyesen alakult ki a porma- rendezés szükségessége, ez még távolról sem jelenti azt, hogy a munkát elvégeztük, hogy most már majd műdén „mehet a maga útján“. Hamis álláspont lenne ez és indokolatlanul ringatnánk magukat rózsás álmokban. A kezdeti eredmények csak akkor adják egy nagy kérdés megoldásának alapját, ha bebiztosítjuk az azonnali sikert, ha azt szívós munkával továbbfejlesztjük. Az osztályharc kié’ ez el t körülményei között semmiképpen sem helyez- kedlhetünk olyan álláspontra, mely azt mondja, hogy „pihenhetünk habárainkon“, „menni fog az magától js.‘

A kecskeméti Magasépílő NV magatartása, hanyag munkája ilyeq álláspontból táplálkozik. A kérdés lebecsülése az építőmunkások között elsikkasztotta a minisztertanács határozatának jelentőségét, ennek lett azután a következménye az, hogy a dolgozók csak félig tudnak mindenről, hogy mégmagyárázat’lanul áll előttünk egy- olyan kérdés, ami másutt már tisztázódott. A Magasépítő NV pártszervezetének és vezetőségének felelőssége nem csekély ebben a kérdésben. A kérdés szinte szándékos elhallgatása a do gozók előtt, jelenti a minisztertanács határozatának a leértékelését és a Párt Központi Vezetősége határozatának a semmibevételét.

Á Párt és a tömegek kapcsolatának és állandó szilárdításának döntő kérdése a kommunista felvilágosító munka, melyire Rákosi elvtárs február 10-i beszédében hathatósan figyelmeztetett bennünket. Az eddigi mulasztások kijavításári.áli, az eredmények bíz-1 tosílásáuah egyetlen e.szkőze a fel világosiid murika ' fokozása, a népnevelők, agitációs csoportok mozgásba hozatala. Azonban nem mindegy az, hogy a népnevelőki

A kecskeméti Gépgyár vezetfiségének megalkuvó álláspontja: szabadságra küldték a szabotáló jobboldali szociáldemokrata Hafászt

Már főbb mint négy hete felháborító esemény történt a kecskeméti Gépgyárban, liyen esetről még a legidősebb munkások sem tudnak beszámolni. Arról van szó, hogy az ontitfjei kohó kilyukadt az alsó fenékrészen és 4íW-50 milliméteres sugárban kezdett ötnleni a magas hőfokú vas. Csak a kivételes szerencsének volt köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár.

Ezért a szabotázs-számba menő esetért felelős Halász Pál ön- tőmester. A lukadás és egyben a súlyos kár okozója az vpít, hogy a kupolába történő koksz- b«adagolást a szokásosnál és az érvényben lévő adagnál sakkal magasabban állapította meg. Erre a helyszínen, a szintén jól hozzáértők figyeim ez (ették, de az ő „szaktiidgsa“ nem engedte meg, hogy tanácsokat fogadjon el.

A tú'adagplás és énnek következtében előállott kohóluka- dás nem véletlen, nem akaratlanul előállott esemény. Mögötte az ellenség aljassága, alávaló próbálkozása, szabotázsra váltó törekvése húzódik meg. Ha jobban sz'emügyre vesszük, hogy ki volt ez a Halász, akkor nyomban tisztábban látjuk az összefüggést a „véletlen“ ós Halász személye közön.

A gépgyáriaknak uerp kell külön bemutatni Halász Pált. Ismerik már régről. A felszabadulás után közvetlenül

„nagy embei“ lett

Míg a tőkés kezében volt a gyár, ő vojR az üzemi bizottság elnöke és egyben a Szociáldemokrata Párt oszlopos, jobboldali tagja. Miben merült ki a munkája? Minden igyekezetével a tőkés kezére játszp(t. Ahol lehetett, ott ártott a munkásoknak. Jói meg is fért az üb. és tulajdonos, nem volt semmiféle .^nézeteltérés“ közöttük. Addig, amíg az üzemeink nagyrészének az üzemi bizottságai súlyos harcban voltak a tőkésekkel és késhegyig menően vívták a munkásosztály igazát a gazemberekkel szemben, addig éz a selion- nai lepaktált a tőkéssel és nem átadottá elkenni, elsimítani a do gozók harcát, követeléseit.

Típusa volt a jobboldali

szociáldemokratáknak és

hűen követte azok nijndeu

utasítását, komm u n is t a ellenes nyílt vagy burkolt akcióit.

Kiépítette a haver-koma rendszert, aki ebbe nem tartozott bele, annak „jaj“ volt, aki beletartozott, annak nyaralás volt a munka.

Az egyesülés előtt jobboldali magatartása miatt kizárták a szoedem. pártból. Halász bosz- szúja, kommunista- és munkás- gyűlölete és mindaz, ami tulajdonságuk a jobboldali szociáil- deniokratáknak, nem aludt cl, hanem mind jobhan dühöngött. Ki tudja, mennyi disznóságot kártevést végzett el ezen a lelep- (etzelf eselcn kívül.

A mpn.kához és a puinkgspk- liQz való viszonya úíáóatra méltó volt. A jó, szakszerű tanácsot pem tűrte. Görcsösen ragaszkodott a régihez, az elavulthoz és ezt megkövetelte egész környezetétől. A kritikái! nem tűrte, azokkal szemben, akik ellenőrizték a munkáját, szemteOenül és kihívóan viselkedett. A szaktudására hivatkozva akart mindenkit leszerelni és úgy beállítani magát, hogy

„mindenkinek káli magyarázni és tanácsot adni, csak nekem nem“.

De most

kibu;t a szög a zsákból

Bebizonyosodott, hogy az ilyen magatartás nem áll meg a szavaknál, hanem azon túlmegy s akadályozójává, szabotál ójává válik a termelésnek, a szocjáciz-. mus építésének. A jobboldali szociái! demokrata gondolkodás és magatartás: ellenséges szembenállás mindennel, ami a szo- gialdzmust ppíü Ós ez egyben aknamunka is. Rombol nyíltan vagy burkoltan, de nem tudja megtagadni önmagát.

Nézzük meg, mi lelt Halász büntetése ezért a szabotázs cselekményért?

A vállalatvczelőség úgy „döntött“ és úgy „torolta“ meg ezt a bűncselekményt, hogy Halászt, ahelyett, hogy leleplezte volna az összes dolgozók előtt és kisöpörtc vplpa, min| a szemetet az üzem területéről, egyhónapi fizetéses szabadságra küld te, hogy élvezze, pihenje ki ,,munkáját*'.

Nem tudjuk, Rogy az eivlár- sak gondolkodtak-e már pzen az „elintézésen". De meg kell mondjuk, hogy lehetetlen iibe- faíizmqs, megalkuvás az, ahpgy eljártak ezzel a bűnözővel szemben. Szaboíáinj és mintegy jp- lalmuil utána szabadságra menni, ez nem jelent mást, mipt azt, hogy ösztönzést adni az ellenség munkájának, ipely !át,jg, hogy büntet énül, majdnem „ikilünle- íéssel“ úíjsza meg a kártevést.

Mi más ez ,min! szemethunyás az ellenség munkája felett, az ellenség szabotázsát ezzel mintegy fárasztó „jótéteménynek“ (télik, ami után pihenésre kell menni, híem fogadható cl az iib. titkár álláspont ja, hogy azért nem teltek semmit sem, mert

még nem alakult meg az elvtársi bíróság. Á leleplezed, $za- boláló jobboldali szociáldemokraták ügye nem tartozik az elvtársi bíróság elé. Az elvtársi bíróság feladata más, a nevében, benne van: elvtársak hibái feleit ítélkezik, hogy megadja szamukra a kijavítás lehetőségéi. Halász és a hozzá hasonlók ügye a Magyar Népköztársaság bíróságához tartozik.

Oda lessék utalni

A Gépgyár vezetősége, a párt- szervezet, a szakszervezet, a vállalat vezetőség nem értékelte jói át Gerő eivtars beszédét. Bár valamennyien különféle álláspontot foglaljak e-l és a felelősséget próbálják egyik a másikra áthárítani, egy dologban azonban közös nevezőn voltak, hogy eddig Halász simán ászjiattg meg a? öntő-kphó kiiukadásáí.

Tudni kell, hogy a Központi Vezetőség határozata végrehajtásának egy fontos, döntő előfeltétele az, hogy kíméletlen harcot folytassunk az üzemeken belül, a szocializmus építésének bástyáin a jpbhoIp|,a]*i szociáldemokraták ellen. A Gépgyárban nem gz történt, itt visszájára fordították ezt a fontos követel- mányit.

így állt ejő az a furcsa helyzet, hogy Halász azonkívül, hogy megkapta a gyártól a fizetést, saját öntőbiühelyé- ben zavartalanul dolgozott és így többszörös pénzt vágott zsebre.

Halász Pál „szakképzett“ szabotáló jobboldali szociáldemokratának fellelnie kell a dolgozók közös iu'ajdon.a elleni támadásáért. A Gépgyárban pedig fel kell számolni a liberalizmust, a megalkuvás szellemit. le keíl leplezni és el keli távolítani a jobboldali szociáldemokratákat és a többi beépített ügynököket is.

Pirié dolgozó parasztsága meglátogatta a bácsalmási

Táncsics“ termelöcsoporlot

»f

A közös, szervezett szocialista nagyüzemi termelés nálunk is kézzelfogható eredménnyel jár. A több termelés nyomában magasabb életszínvonal jelentkezik. Ez nem csupán a termelőszövetkezet tagságát erősíti meg abban, hogy a felemelkedés útját járja, hanem a kívülálló, még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is mind nagyobb számban (alják be, győződnek meg róla, hogy a szpcialisla nagyüzemi lernyelég fölénye a parcelIa-gazdálkodássai! szemben nein szóbeszéd, hanem na- gyón is látható, kövér keresztekben és telt bnzászsákokban jelentkező — valóság. Egyénileg teemelp parasztságunk kpréböl egyre többen jelentkeznek, (ípgy belépjenek a rpeglévő termelő- csoportokba, vagy új csoportot alapítsanak. •

Jjok ■ dolgozó paraszt mielőtt véglegesen elhatározná magát, fölkerekedk, hogy meglátogassa a termelőcsopo.rt gazdaságút, olt tgnu’má-nyozza a csoport éleiét, a gazdálkodás mpdját. Igyi a bácsalmási Táncsics termelőoso- porlot meglát'ogai'ta Pártó köz ség dolgozó parasztsága. A kpz- ,ég dolgozóit a tszcs tagok reggelivel fogadták, majd vqlatneny- riyi csoportlag és család kiment a " tanyára, végigkísérték a látogatókat az egész gazdaságban Minden -látogató mellé egy-két csoportlag szegődött és ismertette a cáop.ort fejlődését és azt, hogyan érték el kiváló eredményeiket. Például « IS mázsás búzatermést, g 180 pm. ípiagos kendert, az elsőrendű konyha* kertészetei és hogyan száj) prí ■ tolták fei'. a kiváló tenyészmarb.i törzsüket. A látogatás befejezése előtt a termelöcsopopt kuliúr* gárdája saját kuMprtefmükhvn a látogatók" tiszte le teff előadást [.tartott. A iáfogaták mind a 1 csoport heils’ő szeryezeitségélő', mind az eredményektől úgy el voltak ragadtatva, hogy többen azt hangoztatták, ’„bár itt laknék én is a közelben, boldog ember lennék".

A látogatók a ■tefmelöespRor! benderéhöl, gyapotjától és konyhakerti véleményeiből vittek magnkkai és hazaérve Pirtó- ra, bemutatták a község ftjkos- ságinak, hogy a csoportnak mi- (ven terményei vannak. A terme- lőszPvP>kezeti mozgalom megyénkben megsziiiigrduf, megérő SÖŰib- á termelócsoportok " fej- 1 íesztése terén ezidáíg g legszebb eredménvek a bácsalmási járásban születtek, ahol 13 újbelépő csoport van 129 családdal, tőt laggail. Négy előkészítő buottsá- I ga van 90 családnak. A legrpsz- sz'abb felvilágosító munkát a dunaVecjei járás végezte. Ebb«n a járásban sem egy új belépő j csoport, sem egy előkészítő bi- ' zotlság még nem alakult meg. A dunávecsei .járásban sem a Járási Pártbizottság, sem a járási mezőgazdasági osztály nem fektetett kellő sútlyt a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére.

hogyan vélik fel, hogyan magyarázzák ezt a kérdést. Nekünk harcos riépnevélő munkára van’szüik- ■ségünk és éppen ezért a munka elvi szempontjait és meggyőző érveit a népnevelőknek tudniok

kell. Ez legyen a párt-szervezeteink azonnali feladata', természetesen úgy feldolgozva-, hogy azok az üzem konkrét vonatkozásait, adott helyzetét magukban foglalják.

A népnevelő munka 8 módszer és egyben fegyver is" "ahhoz, hogy a nórmarendezés és az alapbéremelés megoldásának kérdés? eddigi győzelmeinkhez sorakozzék fel. '