Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-02 / 70. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI Levelek az aratásból Leleplezték a loäkoldall szociáldemokrata kéríevfit a liaiai gyaplúszövetgvárljan S orra érkeznek a győzelmi jelentések az aratás-ter- ménybegyüjtés csatájáról: le­velekben, táviratokban álla­mi gazdaságok, termelőszövet­kezeti csoportok, de egyénileg gazdálkodó kis- és középpa­rasztok is elmondják, hogyan harcolnak a munkásosztály vezetésével jövőévi kenyerünk biztosításáért. A levelek, táv­iratok a Pártnak szólnak: büszkén jelentik egy-egy győ­zelmüket megyénk dolgozói, s egyben ígéretet, fogadalmat tesznek a további jó munkára. Ennek a harci feladatnak végrehajtásában is élenjárnak a kommunisták. Példát mutat­nak és újra bebizonyítják azt; nem a szavakból, hanem a tet­tekből ítélik meg az embert. A kommunisták példája sokezer követőre talál. A falubeli kom­munisták példája magával ra gadja az egész falu dolgozó népét, viszi előre a harcot az új győzelmek felé. „Az aratási munkáknál is a község kom­munistái jártak elöl jó példá­jukkal. Bakos Pálné és a többi kommunista példáját követték » pártonkívüliek is” — írta Csernák Ferenc Fülöpházáról. N apról napra új eredmé­nyekkel gazdagodunk. Állami gazdaságaink, termelő­szövetkezeti csoportjaink sorra jelentik, hogy befejezték az aratást. A kiskunfélegyházi járásban Csólyospálos község dolgozói határidő előtt elvé­gezték az aratás munkáját és hozzáfogtak a csépléshez. A kiskunfélegyházi Dózsa terme­lőcsoport ünnepélyesen szállí­totta be gabonáját a Földmü- vesszövetkezet raktárába. Eb­ből az alkalomból táviratban üdvözölték a Megyei Pártbi­zottságot. „Üdvözöljük a Me­gyei Pártbizottságot — mond­ja a távirat — abból az alka­lomból, hogy beszállítottuk az első gabonát. Pártunk támoga­tásával és segítségévéi értük el. hogy határidő előtt elvégez­hettük a munkálatokat A Dózsa termelőcsoport dol­gozói is — éppúgy,minta töb­bi dolgozó paraszt — tudják, hogy ezek az eredmények is Pártunk vezetésével, a mun­kásosztály támogatásával jö­hettek csak létre. A Párt. a munkásosztály nélkül dolgozó parasztságunk nem tudta vol­na új, jobb életét megkezdeni. „Mindezt az eredményt azért értük el, mert megfogadtuk Rákosi elvtárs szavát, öröm­mel jelentjük, hogy holdan­ként 26 kereszt termett” _ írták a fülöpszállási Dózsa ter­me'őcsoport dolgozói. Megfo­gadták Rákosi elvlárs, nagy tanítónk szavát, tanítását, azt, j hogy a dolgozó parasztság fel- \ emelkedésének egyetlen útja: ] a szövetkezés. Ma már sok-j százezer paraszt látja a terme-* erst GYŐZELMI JELENTÉSEK lőcsoportok eredményeiből: ke­vesebb munkával, kisebb fá­radsággal több és jobb az eredmény. Jut már cipőre, jó ruhára a dolgozó parasztnak, s a fazekak sem üresek. És a termelőcsoportok eredményeit látva egyre több és több dol­gozó paraszt határozza el: én is erre az útra lépek. Á 'liami gazdaságaink ered­ményei is világosan bi­zonyítják: a nagyüzemi gaz­dálkodás, olyan hatalmas ered­ményeket hoz, amelyről a kis parcellákon való gazdálkodás­ban álmodni sem lehetett. Az állami gazdaságok dolgozói is büszkén jelentik: jó, korszerű eszközökkel gyorsan, vidáman megy a munka. „Gazdaságunk területén javában folyik a bú­za; aratása. A munkásosztály segítsége megkönnyíti mun­kánkat: két aratógéppel dolgo­zunk. Mészáros András trak­torvezető és Törteti Dániel se­gédvezető napi normájukat 200 százalékra teljesítették. Dolgozóink az üzemi pártszer­vezet jó munkája nyomán megértették, hogy mit jelent jó munkájuk” — számoltak bo levelükben a katymári állami gazdaság dolgozói. A munkából a dolgozó asz-1 sonyok és fiatalok is kivesz iszüket. Jól tudják; az ai tás-terménybegyüjtés sem el­választhatatlan a békéért foly­tatott harctól és minden kiló gabona erősebbé, gazdagabbá teszi országunkat. ,,Szép szám­mal voltak MNDSz asszonyok is a brigádban, akik önként si­ettek a csoport munkájának megkönnyítésére, hogy minél hamarabb kerüljön az új ke­nyér a dolgozók asztalára.‘< A fiatalok sem maradnak hátra. Munkakedvüket csak fokozza, hogy megalakult a Párt-vezet- te ifjúsági szervezet, a DISz. Jó munkájukkal is azt akar­ják bizonyítani: méltók arra, hogy tagjai legyenek a Párt tartalékseregének. A z ifjak jó munkájáról számol be levelében Fa­ragó József elvtárs, az Épület­lakatosipari NV. dolgozója; „A lajosmizsei termelő csoportnak nem volt elég aratója. Ez a városi DISz-bizottság tudomá­sára jutott... negyvenöt ifjú­munkás segített a lajosmizsei tszcs-nek.” Győzelmi jelentések érkez­nek a szállítási szerződések kötéséről is. Csikéria község­ben nincs egyetlenegy dolgozó paraszt sem, aki ne kötött vol­na szállítási szerződést. ,,Tcr- 1 ménybegyűjtésűnkkel azt cé- | lozzuk. hogy tovább emeljük ' dolgozó népünk életszínvona- j lát. Ezért emeltük 400 mázsá- í ra szállítási szerződésünketJ Reméljük, példánlcat nemcsak a kiskunfélegyházi termelőcso­portok. hanem a megye többi termelő csoportjai is követik” — írja Bódog József csoport­elnök. A szállítási szerződések megkötésében eddig a legjobb eredményt a bácsalmási föid- müvesszövetkezet érte el. La- Lajosmizsén Bimbo László 3 holdas kishaszonbérló 10 má­zsa rozsra kötött szállítási szerződést. Ezek eredmények. De ezek az eredmények egyáltalán nem jelentik azt, hogy most már zsebünkben van az egész győ­zelem, hogy most már lábhoz tehetjük a fegyvert és nincs szükség több erőfeszítésre, munkára. Minél inkább nőnek eredményeink, minél inkább haladunk előre, annál inkább támad az ellenség, a reakció. Bokor László géderlaki mező­őr levelében arról számol be, hogy a kulákok fekete útra akarják vinni a dolgozó nép kenyerét. „Magyar János gé­derlaki kulák 200—500, ké­sőbb 1000 forintot ajánlott, hogy ne áruljam el senkinek. Meg akarta csúfolni becsüle­temet az 6 összelopott 1000 forintjával— Ez a példa, de emellett sok más példa ia vi­lágosan mutatja, hogy a kulák nem riad vissza a megveszte­getéstől, gyújtogatástól, sza­botázstól sem. Világosan mu­tatják a példák, hogy mindent megtesz a kulák a dolgozó nép kenyerének elrablására, a zavartkeltésre, a munka aka­dályozására. „K. Tóth János, Kollár János és Kálmán Lajos kulákok szabotázsukkal veszé­lyeztették az aratás sikerét. Ezek a kulákok is nyíltan a béke ellenségeinek oldalán vannak. Keményebben kell harcolnunk a kulák ellen”. — írja Bimbó Lajos Lajosmizsé- ről. K eményebb, kíméletlenebb harcot a kulákok ellen. Nem egy esetben tapasztalha­tó, hogy a községi Népfront Bizottságok a dolgozó parasz­tok által leleplezelt kulákok ellen nem járnak el. A kulák pedig folytatja ellenséges agi- ációját, szabotázst szervez, hogy ellopja dolgozó népünk szájából a kenyeret. A kulák nem kíméli a dolgozó nép va­gyonát. Fel kell számolnunk tehát ezen a téren is a libera­lizmust, és kemény erőteljes rendszabályokkal kell megta­nítani a kulákot arra, hogy a dolgozó nép vagyonélt ellopni veszélyes játék. A kulákokkal, a klerikális reakcióval folytatandó erőtel­jesebb, keményebb harcban nem szabad elhanyagolnunk, ellenkezőleg fokoznunk kell a felvilágosító munkát. Az ed­digi tapasztalatok is világosan mutatják, hogy azokban a já­rásokban, ahol lebecsülték a felvilágosítás, a meggyőzés munkáját. gyengébbek az eredmények. Nem véletlen, hogy a bajai és a kalocsai já­rás az aratásban sem jár az élen, de a szerződéskötésben is lemaradt. A felvilágosító munka a következő szakasz­ban is döntő jelentőségű. A cséplőgépek mellett alkalom van arra, hogy mindenegyes dolgozó paraszttal beszéljünk, hogy mindenegyes dolgozó pa­rasztnak megmagyarázzuk: miről van szó, hogy minden­egyes dolgozó paraszt világo­san lássa: saját zsebéből lop­ja ki a pénzt, ha nem köt szál­lítási szerződést, ha nem idő­ben és gyorsan végzi el a mun­kát. 1 saviét egiÉerek megbonthatatlan szilárdsága! tömörülnek a Bolsevik Párt körül /& S&ovfel ISéUevédelmi Mi&otíság nyilailzo&ala A Szovjet Békevédelmi Bizott­ság június 29-én Moszkvában tel­jes ülést tartott, amely a stock­holmi határozatokat támogató aláírások szovjetunióbeli gyűj­tésével foglalkozott. Az ülést Tyi- honov, a szovjet békebizotlság elnöke nyitotta meg. A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának törté­nelmi jelentőségű nyilatkozata, a.mely megállapítja, hogy az Ál­landó Bizottság javaslatai teljes egészükben megfelelnek vala­mennyi nép' törekvéseinek. — hangsúlyozta Tyfihonov —, Ismét megmutatta a Szovjet­unió béke törekvését és kíván­ságát, hogy más államokkal együttműködjék a nemzet­közi biztonság fenntartása és a béke védelme érdekében. Az ország minden részéből ér­keznek a szovjet emberek vála­szai erre a nyilatkozatra, álla­munk békeszerető politikájának erre az új megnyilvánulására. A szovjet emberek ezzel kifejezik odaadásukat a béke ügye iránt, készségüket, hogy megvédelmez- zék a békét az égész világon. Is­mételten tanúságot tesznek, hogy szilárdan tömörülnek a drága Bolsevik Párt körül, feltétlen odaadással viseltetnek a nagy Sztálin, a népek nagy vezére, a béke ügyének kipróbált har­cosa iránt. Tyihonov szavait az ülés rész­vevői viharos lelkesedéssel fo­gadták. A Szovjet Békevédelmi Bizottság ezután egyhangúlag elhatározta, hogy a Szovjetunióban aláírás­gyűjtést indít a Béke Hívei Ál­landó Bizottsága felhívásának tá­mogatására. A határozat a következőképpen hangzik; A szovjet békevédelmi bizottság teljes ülése nagy megelé­gedéssel állapítja meg, hogy a szovjet nép teljes egyetértéssel és helyesléssel fogadta a Szovjel- únió Legfelső Tanácsának a stockholmi határozattal kapcsola­tos felhívását. A Szovjetunió Leg­felső Tanácsa kifejezte meggyő­ződését, hogy a béke híveinek mozgalma és mindenekelőtt a Béke Híved Állandó Bizottságának | stockholmi felhívása egyhangú tá Riogatásra talál a szovjet nép kö lében. A Szovjetunió valamennyi népe mindig melegen támogatta és támogatja a béke hívei szer­vezett arc vonalának a béke ügye javára, az új háborúra uszílók el­len irányuló erőfeszítéseit. A béke hívei nem kímélik erőiket a béke és a népek közötti barátság igaz­ságos és nemes ügye sikerének kivívására. A szovjet békevédelmi bizottság teljes ülése szükségesnek tartja, hogy a Szovjelunlóban ez év június 3Ö-án kezdjék meg a Béke Hívei Állandó Bizottságának az atomfegyver eltiltásáról Stock­holmban kiadott felhívását támo gató aláírások gyűjtését. A szov jet békevédelmi bizottság teljes ülése felszólít minden szovjet embert, írja alá ezt a felhívási. A szovjet békevédelmi bizottság —- melynek vezetése alatt az alá­írásgyűjtési kampányt lefolytatják — kifejezi szilárd meggyőződését, hogy valamennyi szovjet ember támogatni fogja a felhívást. A szovjet emberek a stockholmi fel­hívás aláírásával kifejezik oda­adásukat a béke ügye iránt, kife­jezik készségüket a béke megvé­désére az egész világon, megmu­tatják, hogy megbonthatatlan szi­lárdsággal tömörülnek drága Bol­sevik Pártjuk körül, feltétlen oda­adással viseltetnek Sztálin elvtárs, valamennyi nép vezére, a béke nagy zászlóvivője iránt. A határozatot a szovjet béke- védelmi bizottság nevében Nyiko- laj Tyihonov, a bizottság elnöke, Szeirgej Vavilov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának el­nöke, NyikoLaj Miihajlov, a Kom- szóinál Központi Bizottságának titkára, Trofiim Liszenko akadé­mikus, Berdii Kerbabájev turkimén író, Praszkovja Angelina traktor- brigádvezető, Alekrszandr Csufkin, a kra.sznoholmszki textilkombinát másodvezetője, Nyikolaj ko!o- meai metropolila és a bizottság többi tagja írta alá. A teijes ülés elhatározta, hogy Hja Ehrenburgot, a Szovjet Bélke- védetmi Bizottság elnökségi tagjá­vá és a bizottság elnökhelyette­sévé választja. A bizottság felelős titkára N. 1. Kotov lett. A Szovjet Békevédelmi Bizottság tagjai ez­után ünnepélyesen aláírták a stockholmi felhívást. A Béke Hí­vei Állandó Bizottsága stockholmi felhívására megkezdődött az alá­írások gyűjtése az egész ország­ban. V. évfolyam, 70. szám Ara SO fillér 1950 július 2. vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom