Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)
1950-07-11 / 77. szám
A betonhordók felelőtlen munkáltakkal késleltetik az egész kiskunfélegyházi építkezést Az ellenőrzés hiánya elősegíti a fegye.mezeílenséget, Mindenkinek a falazás meg. gyorsítása okozott gondot a kiskunfélegyházi építkezésnél. Lassan men- ez a fontos munka. A kőművesek lemaradtak a többiek mellett. Most azonban egyszerre megváltozott a helyzet. Abraháni János és Almás! Jó zsef kőművesek sokat gondolkodtak azon, hogyan módosítsák munkájukat, hogy nagyobb ered ményt érjenek el. Hétfőn délután kipróbálták a könyvekből és hír bél már ismert sztahanovista falazás ! módszerét. Rögtön az első próbál- 'hozásnál jól menr. Ezzel aztán úgy megszerették az újat, hogy nem is akarnak másképp dolgozni. Másnap újra sztahánov módszerrel kezdtek Délben már mindenki csodájára járt a munkájuknak, olyan eredményekkel dicsekedhettek. Egy nap alatt több mint tíz köbméter falat húztak fel. Több kőművesnek megtetszett Ábrnhámék munkája és a saját területén is bevezette. Lassan valamennyi ' épületen sztahánov-módszerrel fogunk dolgozni. — Mindennap gyorsabban megy így a munka — dicsekszik Almás! József — ma bizonyára még többet falaztunk fel. mint az első napon. Pedig meg sem erölleljiik ina- gnnkai. Ahhoz, hogy a sz ahánovista brigád szép eredményeket érjen el, minden körülöttük dolgozó munkás hozzájárul. A tégla hor dó lányok is serényebben mozognak azóta, mióta látják, hogy az 5 munkájuk is része a nagy ered ményekm k. A betorozók is jobban igyekeznek most, nemcsak azért, hogy több legyen a kereset, hanem azért is, hogy miné: hamarabb adhassák át helyüket a kőműveseknek. a „lógást* egy betonkeverő, a többi az árnyékban hűsöi. Ugyanígy van 62 este is. Félhat előtt már a beto nosok legnagyobb része mosakodott, vágj' cigarettázott, hololrt csak hat órakor telik le a munkaidő. Napközben is gyakran állnak meg egy-egy negyedőrács- kára. Ilyenkor elfelejtik azt, hogy nemcsak saját maguknak ártanak, hanem egy egész sor niimkareszortot végző dobozéinak, a belonliordóktúl kezdve a kőművesekig. Kieséseket okozott a rossz anyagellátás is. Későn ébredt rá a lelep vezetője, hogy nagyobb mennyiségű vízre lesz szükség, mint amennyit eK5 ;udnak állítani. Most kapkodlak fühöz-fához, liogy vizet biz- osítsanak valamilyen módon, íogy ne legyenek komolyabb el- naradások. Sokszor küld be a kecskeméti és IS. À ferménybeadás gyors azonnali teljesítésével adjunk választ a háborús gyujtogatóknak B termslitesoiiortok melleti egyénileg dolgozó parasztságunk is megkezdte a gabona beszállításé! fi „semmiségek“ értéke a szocialista gazdaságba! A beíonhordóVkal azonban bat van sokkai szívesebben ülnek félórákat, minthogy rendesen elvé- geznék a munkájukat. Nem hordják oda a betonhoz szükséges anyagot és így a betonozók telje. sítménye is kisebb lesz a hét végére, mint amennyit várnának. E mellett há ráltatják a munka folyamatosságát. A rosszul szétosztott munkaerő- készlet következtében a betonhordóknál előfordul elég gyakran az, hogy három-négy pár is vár arra, hogy rákerüljön a sor. így minden esetben hal-nyolc | perces kiesés van, ami egy bélen át igen jelentős veszteséget jelent a bclonbordó- nak is és a telepnek is. Ezen jó munkaerőesoportosf ássál kellene segíteni. Sok területen laza a munkafegyelem Nem tartják be a dolgozók a rendelkezéseket. .Elfelejlkeztek Gerő elvtárs figyelmeztetéséről, hogy a szocializmus építése áldozatokat kíván. Nemhogy áldozatokat nem vállal a dolgozók egy- része, de még a kötelességét sem végzi el. Sok a késés, a kapunkéi üli munkanélküliség Szeretnek későn járni Füiöp Imre, 'J'urcsányi István, Kállai István. Szesztrenka József, Petrőczi I.ászló, Czakő Eozália. De akad nak szép számmal olyanok is, akik minden előzetes bejelentés nélkül egyszerűen elmaradnak a munkától. Szerdán nem jelen; meg Markos Antal és Bajzák János. Markos Antalnak minden téren rossz a híre. A dolgozó társai is úg.v ismerik, mint „nagy lógóst“. Elbenyéli, ellógja az időt, hét végén pedig a legnagyobb igényekkel áll elő. Ugyanígy tesznek a kézibe on- keverők is. Féltizenkettőkor, tehát az ebédidő előtt félórával már csak imitt-amoiit lézeng egyEgy a'ka-iommal kellemelle ese; :örtént egy amerikai gő; hajóval. Afrika felé tartótt ( már jókora utat lett meg, am kor váraíianu. kiderüli, bog J kifogyott a szénkészlele. Ráaü: J sál, vihar is közeledett és a hs- jkomoly veszély fenyegeti „M nden áron partot kell ér ' nünkl“ — határozott a hajói '■ kapoany és kiadta a parancsa a fülűknek: dobáljanak be • kazánba mindent, aszta'ckat ‘ székeket, kedveteket, sarkaibó kilépett aj 16k3a kajüíök fa burkolatát — mindent, ami csal eléghet. Pedig elegendő tüzelőanvago vetlek fel. Érthetetlen voll, miér nyeltek el a gépek annyi szenet' A rejtély akkor oldódott meg amikor a pórul járt hajó végn par'oí ért. A vizsgálat megálla pltotta. hegv a kazán okozta i bajt, helyesebben a belső falait elborító kazánkö-réleg. A ka zánkő rossz hővezető és emiatt a kazán a szokásosnál sokkal több szenet fogyasztott. Gyakran előfordul, hogy egyik másik háziasszony csodálkozik : „Ne mértem, mi történhetett a tűzhellyel, mennyi szenet fogyasztott már és a leves mégsem forr!“ A titok nyitja: a kéményre rakodott korom. Néhánvvévvel ezelőtt a moszkvai „Vosztszipszol“ gyárban leromlott a víztisztító készülék. Nem gondoskodlak kijavításáról és egy év alatt a kazánokat öt mill mé;er vastagságú vízkő borította el. Nagyon sokba kerültek ezek a milliméterek. A gyár egy év alatt 6000 tonna — öt vonatrakomány — szénnel többet tüzelt el a szokásos mennyiségnél — vagyis a kazánkő minden millimétere egy egész szerelvény szénbe került. A tüzelőanyag minden vállalat egyik legjelentősebb kiadási tétele. A nyersvas termelés.re fordított minder! egyes rubelben a szén ára kb. fél rubelt tesz ki. A villamosenergia termelésben minden rubelből majdnem 35 kopejka megyi el szénre, a vasúti közlekedésben is több mint 16 kopejka. A rendelkezésre álló szén több, mint kétharmadát a sasutak, a vaskohászat és az áramfejlesztő állomások nyelik îL Elsősorban tehát ezeknek teli minden lehető módon taka- koskodniok a tüzelővel. De a vasutak gyakran a kelleténél több szenet égetnek el. Miért? Azért, mert a vonat a szükségesnél tovább áesorog az állomáson, vagy túlságosan elhúzódik a vasúti kocsik ki- és berakodása. Csupa fogyasztási többletei jelent ez. Felesleges szénfogyasz- | tást jelent az is, ha a szerelvény- 1 hez egv-két kocsival kevesebbel kapcsolnak, mint amennyit a mozdony elbír. A mozdonyvezető esetleg nem tartja nagy hibának ha néhány kiló szénnel többe! haszná! fel. Pedig nem egy kiló, de minden gramm, sót annak ti- zedrésze is igen érzékelhető mennyiséget adnak: Oriásá s.kereket értek el a Szovjetunió villamosnergia terme ői. A cári Oroszországban 1 k\v órára 1060 gramm minőségi szenet használtak fel, 1940-ben a kürze!: állomások már csak 596 grammot — 16 grammal kevesebbet, m nt az Egyesült Államokban. A Szovjetunió áramfejlesztő állomásai továbbra is szívósan és sikeresen harcolnak a takarékoskodásért. A jelenlegi ötéves terv folyamán kw-óránként líjabb 34 grammal kevesebbet használnak fel az áramfejiesztés- nál és ilymódon több mint 3 millió tonna szenet takarítanak meg. A grammokból, — a tonnák milliói halmozódnak fel. Ugyanez a helyzet a mezőgazdaságban is. Most, amikor a traktorok, arató- és cséplőgépek tízezrei munkálkodnak a földeken, a gépi- és traktorállomások az ország legnagyobb üzemanyag fogyasztói. lit is, a cseppekbő; a tonnák százai és ezrei tevődnek össze. A krasznodari peremvidék sze- veri gép- és traktorállomása 1947-ben 44.5 tonna üzemanyag ga! többet fogyasztott az előírtnál. Télen az állomás üzemi értekezletén kiderült, hogyan men1 el a többlet. Megállapították, hogy semmiségekre. Például az egyik traktor:sta rosszul illesztette be a karburátor tömítését és egy műszak alatt néha 2 kg. üzemanyagot is elfolyatott. Egy másik traktoristánál a hanyagul felszerelt motor nyelt el többet a normánál. Veszendőbe mehet az értékes üzemanyagból a hanyag raktározás és szállítás, a hibás szivattyú, vezetékek és üzemanyag hordók miatt is. A jó gazda, a jó tralktorista és üzemanvagkezelö észreveszi a hibákat és megakadályozza az így előforduló veszteségeket. A rossz hordóból percenként egy csepp üzemanyag szivárog ki. Hét csepp inár egy gramm, ül nap alatt a rossz tartály már egy kilót lop el. Két hónap alatt pedig annyi üzemanyagot, ameny- nyivü másfél holdnyi területről le lehet aratni a termést. Ha a traktoristák minden kolhozban csak egy kg. üzemanyagot takarítanak meg fejenként, ez már elegendő többezer hold megműveléséhez. Ilyen értéke van a „semmiségeknek" a szocialista gazdaság ban. Egyenletesen zúg a sutr-ári gépállomás cséplőgépe a bajai „Fel szabadulás“ termelőcsopoct földjén. Suba Pá’.né a kévevágó vidáman és mosolyogva ált a gép tetején. Metszőkésével oldja a kévéket. Szapora mozdulatokkal, jól szétterítve engedi a dobba a kévéket. Helbii Józsefné, aki váltani fogja Subánét, el is magyarázza: — Ezért nem akadozik a gép járása, mert oldalra dőlve adogatjuk a kévéket. A csoport fiataljai — Tökési Zsuzsanna, " Suba Erzsébet, Tutrty Juliska, Suba Mária, — villái sűrűn eme- 1 lik a kévéket. Omi.k a búzafolyam ' Nagy Miklós, a csoport elnöke, I Kiss Lajossal együtt a zsákokat ■ kezeli. — Nagyon meg vagyunk I elégedve a gépállomás gépével. I ilyen tisztán soha nem csépelte I még ki cséplőgép a terményt. Kiss La jos bele ás -markol a vastagon ömlő búzaba. Szép kövérek, súlyosak a szemek. A cséplőgépnél az asszonyok 1 leányok egyenjogú, megbecsül 1 dolgozótársai a férfiaknak. Nag; Miklósáé, Csorba Jánosáé, Kis Lajpsné a lőrék- és pelyvahor dá.sban tűnnek ki. — Ötvenöt éves vagyok, d< még ilyen boldog napom nerr volt. A sajátunkat, a magunké csépeljük. Vigyázunk is mind annyian, hogy lelkiismerelesebt munkát végezzünk. — Nézz< meg elvlárs, alig talál szemvesz- teséget. A csoport minden egye; tagja a tőle telhető legjobb munkával azon van, hogy minden szem gabona, zsákba kerüljön. lgv beszél Nagy Miklósné. Kora reggel kezdték el a csép- lést. Hajnalban talpon volt a csoport minden egyes tagja. Előkészítették a ponyvát, a zsákokat. Hiba, fennakadás ne legyen mun ka közben. De megy is a munka. Alig veszik észre a déli nap tikkasztó melegét. Az asztegosoktól kezdve a törekhordókig mindnyájan serényen dolgoznak. A hosz- szú szalimaknzal tetején Pálfl Lajos, a kazalmester szorgalmasan teregeti a szalmát, melyet Toliity Ferenc, Csorba János, Hortobágyi Lajos adogatnak a számára. Cséptcsné! is harcolnak minden szem gabonáért A csoport büszke arra, hogy a gép jó munkája a töretbe, pelyvába, ocsuba egyetlen szem gabonát sem ejtett. Mondja is Kiss Lajos: — Sikerre visszük, diadalra juttatjuk a minden szem gabonáért harcot. — Jó eredményeinket annak köszönhetjük, hogy mindenkor követtük Póriunk útmutatását, Rákosi elvlárs tanításai, — mondja Kiss Lajos. — Betartottuk és követtük a minisztertanácsi határozat előírását a vetéstől az aratásig. — Úgy bizony, — mondja Hortobágyi Lajos. — Ez lett a jutalmunk. A dús kalászok, a jó termés. Az öröm és boldogság. — Csak ne lennék olyan öreg, mondja Frey Demeter — és ne húzta volna le rólam a kapitalista kizsákmányolás még a bőrt is. De ott lennék,én is a gép mellett. De ha személyesen nem. is vagyok ott, minden gondolatom — miközben az állatállományt gondozom. — ott van közöttük. Hogyan is osszam meg az örömömet közöttük és tizenhárom unokáim között. De azért csak megegyezem. Ide is, oda is jut. Szabad ember lettem. A tnagam embere. Boldog lettem öregségemre. A csoport a hat asztag búza és két asztag rozs elcsépiését négy nap alatt befejezi. Szállítási szerződésének, — melyet 150 mázsa búza és -10 múzsa rozs szállítására kötött, — közvetlenül a gépiül tesz eleget. Ma már be is szállította az első 40 mázsa bútól. Az első szállítási ünnepségre J bajai Gyapjúszövetgyár dolgozói is felkeresték őket, hogy ünnepükön közös kézfogásukkaí nég jobban elmélyítsék a mun- iás-paraszt szövetséget. Nagy Miklós ma olvasta a Me* ‘ gyei Békeiroda felhívását. Arról beszél, hogy még éberebben fog- , nak dolgozni. — A mi harcunk a 1 termelés front ján kell, hogy eredményeink fokozásával adjon méltó választ ellenségeinknek. A tarlóhántás elvégzése, a fokozottabb növényápolás, mind egy-egy harci eszköz. — Úgy bizony, ,— mondja Pálfi Lajos — jól elvégzett munkánkkal megmutatjuk ellenségeinknek erőnket, elszánt elhatározásunkat, hogy megvédjüik a békét. A háború Koreában újra a dolgozó népei pusztítja. De győzni fog az igazság, a dolgozó nép szabadságküzdelme elnyomói felett. Így folyik a beszélgetés, miközben megjön a híre hogy, a csoport búzájának fajsúlykilo- grammja 81.15. — Újabb győzelmünk ez a háború*, gyújtogató imperialisták és ötödik hadoszlopa a klerikális reakció és a kulákok felett, kiált fel Hortobágyi Ferenc. Gyűlik a gabona A bajai Földmű vessző vetkezet raktárába ezután sorba érkeznek a Zalka Máté és a Bokányi Dezső termelőszövelkezeli csoportok búzái. Tellrk a raktár. A Zalka Máté csoport 83.50, a Bokányi Dezső termelőszövetkezet búzája 81.25 fajsúlyú. Nagy az öröm és a boldogság. Budai Antal örömében a kalapját is levegőbe veti. — Győztünk! Az új kenyérrel nemcsak népi demokráciánkat erősítettük, de a kövér búzával megacélozzuk a béke tábor erejét is. Már késő este van. Hatalmas szélvihar hozza az eső előszélé!. Egyéni gazdák kocsijai fordulnak a rakiárajtók elé. Egyenesen a cséplőgép alól hozzák az elcsépelt gabonát Elsőnek Folkmann János, Baja, Tanya 145. szám alatt lakó 14 holdas, pártonklvü- ü középparaszt emeli vállára a zsákot, hogy 17 mázsa búzáját a raktárba szállítsa. — El a kezekkel Koreálól jelképezze lelkes elhatározását dolgozó parasztságunknak — mondja, — hogv a terménvbeadás gyors és azonnali teljesítésével erősíti a báketábort. a dicső Vörös Hadsereggel és Sztálinnal az llén. Oácskiskunniegyei NÉPÚJSÁG k'adóhivataSát áthelyeztük KECSKEMÉT Szabadság-tér 1/a. Hirdfiiéseíí és elSflzeffisek fe!vste>e Szikra üzlet mellett. ■ telepre sürgős megrendeléseké ■ a telep vezetősége, és hetekig sőt néha egy hőnapig is kell vár ni arra, amíg elintézés- nyer t kérelem. Legtöbbször megfeneklik a központi telep bürokráciájában a beküldött megrendelés vagy egyéb. Vagy várnak türelemmel és na ponta megsürgetik a kért esz- közöket, vagy kénytelenek más nem arra reudelt beruházási ősz szegből megvásárolni saját felelősségükre. Egy teljes hónapig várták és sürgették az engedélyt arra, hogy kifizethessék a saját szerszámjukkal dolgozó munkásoknak a nekik járó háromszázalékos kopási megtérítést. A 'munka meggyorsítása érdekében ifel-éilenül meg kell változtatnia I kecskeméti telepen is a munka módszert, hogy a kérések és meg rendelések ne kerüljenek hóna pokra valamelyik íróasztal mélyére, hanem azonnal nyerjenek elintézést.
