Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-16 / 56. szám
V À darabbérezés bevezetése újabb lendületet adott a munkának a bajai Gyapjúszövetgyárban A február 10-i Központi Vezetőségi ülés határozata, Kákosi elvlárs útmutató beszéde óta az önkritikának rendkívül megnőtt a szerepe a pártépítésünkben. Pártfunkcionáriusaink és párttagjaink egyaránt felismerték, hogy milyen döntö fegyver ez a szocializmus építésében. De az önkritika jelentőségét a párton- kívütiek is egyre nagyobb számban ismerik fel és hasznosítják a mindennapi munkájuk során. A jól induló, egészségesen fejlődő kritikát-önkritikát tartalmilag tovább kell fejleszteni és egyre szélesebb körben kell a dolgozók között tudatosítani. Nem könnyű helyesen alkalmazni a kritikát-önkritikát, sok nehézséget kell leküzdeni, hogy tovább tudjuk fejleszteni. Meg kell küzdeni a maradisággal, a bürokratizmussal, a felfuvalko- dottsággal, önelégültséggel, a kényelemszeretettel, stb. Meg kell küzdeni az ellenség akadályozd tevékenységével is, mely igyekszik e fegyvert hasznavehetetlenné tenni, jelentőségét lecsók keuteni, saját céljára felhasz uálni. E lvtársaink többlzben vetették fel, hogy helyen ként, ahol önkritikát, kritikát alkalmaztak, azt mondották nekik, hogy formális az önkritikájuk, de nem magyarázták meg, hogy mit is értenek alatta. így elvesztették biztonságukat és nem tudják, hogyan alkalmazzák a jövőben az önbírálatot. Párt- funkcionáriusaink ha rámutatnak valahol arra, hogy formális az önkritika, magyarázzák is meg azt, hogy miéri formális, ne elégedjenek meg a puszta ténymeg állapítással. Hiszen a formális önbirálat leleplezése igen fontos eszköze a kritika-önkritika továbbfejlesztésének, a dolgozók politikai színvonala emelésének. Hogyan tudjuk eldönteni, meg ítélni, hogy az önbírálat párt- szerű e, vagy sem. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket : „AT- künk olyan önbírálatra van szükségünk, amely növeli a munkásosztály műveltségét, fejleszti harci szellemét, megerősíti a győzelembe vetett bitét, megsokszo rozza erőit és segíti abban, hogyi <5 legyen az ország igazi gazdája:' Ha ml meg akarjuk különböztetni a helyes önbírálatot a forrná lis önbírálattól, akkor nézzük meg, hogy az elhangzott önbírá- lat vájjon növeli-e az elvtársak műveltségét, fejleszti e a harci szellemét — vájjon nem klspol gári megalkuvás lesz-e belőle, megerősíti-e a győzelembe vetett hitet, — nem lesz e az u következtetés, hogy bele kell nyugodni a megváltozhatatlanha és végül mennyire segít benniin két abban, hogy még erősebbek legyünk, még szilárdabb legyen a munkásosztály hatalma. Helyi viszonylatban ez úgy néz ki, hogy az ott dolgozó kommunista vezető szerepe üzemen, hivatalon belül mennyire szilárdul továhb. A formális önkritika akkor jön létre, ha az, aki gyakorolja, nem szívből mondja el hibáit, ha nem érzi át azt, hogy a most felsorolt hibái milyen kárt okoztak Pártunknak és dolgozó népünknek. A csak érte leimmel elmondott önbírálat, mely nem járul a felelősség át érzésével, a hibák kijavításának szándékával, formális és hasznavehetetlen, mely alkalmas arra, hogy félrevezesse Pártunkat. Tapasztaljuk ezt elsősorban egyes értelmiségi, de egyéb dolgozóknál is. Ezek az elvtársak „elvileg kiértékelik“ hideg fejjel, hogy az ő hibáik miből állottak. Megtanulják a kritika formált könyvekből, de nem fűti át őket a forradalmi hév ilyenkor. El mondják „önkritikájukat“ azulán nyugodtan folytatják ott. ahol abbahagyták Az egyik hivatali pártszervezetben tapasztaltuk nemrégen, hogy amikor egy elvtársat kérdőrevontak azért, meri rendszeresen a pártvezetőségi ülésről egy negyedórát késik, akkor azi mondotta: „hát késiem, önkritikát gyakorolok1" Ezek az elvtársak úgy gondolják, hogy most „divat“ az önbi- rálát és 6!c divatosnak akarnak látszani. Formális az önblrálat akkor, lia a hibák feltárásánál általános közhelyeket mondunk és nem konkrétan mutatunk rá a hibáinkra Ha arról beszél egy tömegszervezeti, vagy állami funkcióban lévő pártkáder, liogj munkájában eddig lebecsülte a Párt szerepét, nem elég ezt ígj általánosan mondani, hanem az. is mondja meg, miből állott ez, (Pl. abban, hogy a helyi üzemi pártszervezetet, ahol ő is párttag, valamilyen alsóbbrendű szervnek tekintette, számára a Pártot csak az Országos Pártközpont, a megyei párttitkár slb. jelentette, de nem a helyi pártszervezet titkára, vezetősége.) Kákosi elvtárs mondotta : „Minden önkritika, amely dllalá nosságban hangzik el, bizonyos fokig olyan, mint a nyeletlen bicska penge nélkül“. Általános igazságok megállapításával, konkrét liibúkra való lámutatás nélkül formális n; önkritika, nem segíli elő a hl hák leküzdését, baszna vehetelei fegyver. Formális nz önbirálat akkor ha most felvetett hibáinkat mái tizedszer Ismerjük be „megbá nóan“, azonban most is ott tar tunk a hibák kiküszöbölésénél, ahol az első „beismerésnél ilyenkor vessük fel az elvíársak nál, hogy nem elég a hibáim elmondani, hanem azokat ki i- kell küszöbölni. Olyan önkritika ra nincs szükség, mely e ténu nem tesz semmit. Az hamis e félrevezető önkrtikn. A formális önbírálat egyll formája, — igen helytelen, opportunista formája — az, amikoi felülről kritikát kapunk, a mi meggyőződésünk az, hogy a kri tika nem helytálló, de a kapott kritikával nem „illik“ szembe szállni, azt el kell fogadni. — Ilyenkor beismerünk olyan hibá kát is, mely véleményünk szerint nem áll fenn, elismerjük olyanért is a felelősségei, mely nem minket terhel. Ez az „önbírálat" nem méltó egy párttaghoz. Ez uszály politika, kispolgári álláspont. Igenis szálljunk mi szembe párt- szérűén — illeiékes párlfórum elölt, megfelelő formák közöli — az ilyen kritikával. Az önkritika fejlesztéséhez, helyes alkal mazásához hozzátartozik az is, hogy csak olyan hibákat ismerjünk el, melyekről mi magunk is meg vagyunk győződve. Ne féljünk szembeszállni az igaztalan kritikával, csak legyen meg bennünk a Párt, a munkásosztály iránt érzett szeretet és felelősségérzet. A kritika, önkritika fegyveréi az ellenség igyekszik a maga céljaira felhasználni. Ha valaki a kritikaadta lehetőségeket úgy használja fel, hogy elvtársainkat megrágalmazza, bemocskolja, hn olyan formában alkalmazzák, hogy annak következlében az elvtársaink összetörnek, teljesen elvesztik önbizalmukat, akkor erre fel kell figyelni, mert itt kártevésről van szó. Sztálin elvlárs arra tanít bennünket „van olyan önbírálat, mely a pártsserüség lerombolására, a szovielhatalorn bemocskolására, építésünk gyen yítésére, gazdasági kádereink el züllésétésére, a munkásosztály lefegyverezésére és elfajulásához való fecsegésre vezet“. Segíteni kell az elvtársaknak abban, hogy felismerjék az önkritikájukban azt, ami formális, legyünk türelmesek, de hajthatatlanok e téren. Ne fogjuk rá arra az elvlársra, hogy ludalosan formális önkritikát gyakorol, aki most tanulja a kritika önkritika fegyverét használni, de mnden elvlárs ismerje fel, hogy a formális önkritika félrevezeti a Pártot és segíti az ellenséget. A bajai Gyapjúszövetgyárban a szövőgépek egyenletes csattogása tölti be a gyárudvart. Lelkesebben megy a munka, a szövődében és a többi üzemrész'egekben serényebben járnak a kezek és nyomában fokozódnak a termelés eredményei. Fzt a felfrissült életei a darabbérezés bevezetése idézte elő, amely több pénzt, nagyobb bért jelent a dolgozóknak és meg- könnyíLése a munkaversenynek a könnyű bér és eredménykiszámi- tás által. Bánhidi György .háromgépes szövő keresete az elmúlt 1)7 foriníial szemben 208.70 forintra emelkedett. — A darabbérezés bevezetése óta arra törekszem, hogy nagyobb eredményeket érjek el. Minién nap kJ tudóin számítani kercselemet és így ellenőrizni tudom magamat. Nem csak a kereset ösztönöz, de a magasabb százallék elérése is. Öblös Jánosné ugyancsak a szövődében, a darabbérezés bevezetése óta keresetében tálja az eredményeket. Heti 109 forintos lielihérc 147.50 forintra növekedett. — Mi tagadás, ösztönzőleg bal munkámra keresetem megnövekedése és arra buzdít, hogy azt tovább növeljem. Kác Ferencné a veliilékcsévelőben a múlt 180 fo/inlos heti kepe sete helyett 215 forintot kap kézhez. — Amellett, hogy keresetem is megnöveltedéit, — mondja — magam is ellenőrizni tudom a bér- elszámolást. Maiké Lajosné ke resztorsózónö szintén meg van ? éged ve a darabbérezés bevezeié sávéi. A databbérezés állatában nagy megelégedés! és örömetkellelt a gyárban. Az előkészítőben például Nuszpl llezső- né kereszlorsúzó, aki a teljesítménybérezés idején 99.80 forintol keresett hetenként, ma már 114.90 forintot számol ki borítékjából. Akárcsak Török Istvánná hurká- zónő, akinek 99.30 forint beli keresete 164.00 forintra emelkedett. Kz az öröm és lelkesedés iendítelie magasra, szélesítette tovább a versenymozgalmai. A darabbérezést a munkafelaján.ások sora követte. A dolgozók így akarják hálájukat leróni a Pártnak, hogy a darabbérezés bevezetésével számukra újabb lehetőségeket lárt fel a lermelés tóvá bbfokozá sában. Major Gáborné és Ménesi Istvánná a kikészítőben megfogadták, hogy eredményeiket 108 százalékra fokozzák. Vállalásukat 5 százalékkal már túlteljesítenék. Ugyanúgy Devics Bé áné az előkészítőben, aki 110 százalékra vállalt teljesítését 148 százalékra fokozta. Vagy Farkas Sándorné, aki 105 százalékos eddigi átlagos eredményeit 178 százalékra foMindenkinek 9 kezébe könyvé!1. Ml 5 éves -knv iobb, jobb,olcsóbb könyvei ad népünk keeébel kozla. Minden üzemrészlegben megmutatkoznak az eredmények. Az üzemi pártszervezet a népnevelőkön keresztül a dolgozók legszélesebb rétegein keresztül tudatosította a darabbérezés előnyeit. A dolgozók azóta a gyakorlatban is felismerték annak eredményeit, mely megszüntette az eddigi nehézkes és Áttekinthetetlen bérelszámolást, a zűrzavarokat a munkateljesítmények kiszámításában. A szövődében a háromgépes Raszíig Bálint 170 százalékról 197 százalékra emelte teljesítését, az ifjúság soraiból pedig Jaszenovics Erzsébet mutatott követendő példát 159 százalékos át- lagteljesílésériek 177 százalékára való növelésével. í A verseny.endület meiy a darabbérezés bevezetése óla a gyárban a túlteljesítések egész sorát eredményezte, nemcsak a munka fokozásában, de a hulladékcsökkentésben is jelenlő. sen megmutalkozik. Horácskó Antal, Bohner Etel, Nyilas Emilné, Major Teréz, Ottenthál Károly, Gál Lajosné és Jaszenovics Erzsébet gépeiknél a hulladékot 5C százalékkal csökkenlelíék, hogy ezzel is példát mulassanak ai anyagcsökkentés terén megindul! mozgalom minél nagyobb sikerének. A mesterpariik is teljesítették vállalásukat, amikor a szövődé hulladéka nak 2.8 .százalékról, 2.4 százalékra való csökkentését 1.9 százalékra teljesítenék. A bajai Gyapjúszövetgvárbar, a darabbérezés bevezetése óta még jobban mesjavu t a munka szellem és ha még mutatkoznak is hibák, — a dulgozók elindullak azon az ólon, amely a li bak teljes felszámolása és kiküszöbölése után, a még jobb eredményi*.! eléréséhez vezet. IsszUeilsz Mária élniualkus sstla&anovésia Küláöit íeue.e as, lijúsági Kongresszus ele Kedves Elvtársak! Nagy öröm és büszkeség ért azzal, bogy a megyei ktüdöltvá lasztó kongresszuson az Ifjúsági Kongresszus tagjai sorába választottak. ígérem is, hogy mindenben eleget fogok tenni azoknak a feladatoknak, amelyekkel megbíztak. A Kongresszus napjáig munkám fokozásával és elért ,-redményeim tovább növelésével Igyekszem bebizonyítani hálámat és törhetetlen ragaszkodásomat nagy Pártunk és szeretett Kákosi eb'társunk iránt. Az Ifjúsági Kongresszus a mi számunkra, dolgozó fiatalok számára, akik a munkapad melleit, a mező gazdaságban, vagy az iskola pad. iaiban munkálkodunk boldogabb és szebb jövőnkért azt jelenti, hogy a Párt tanításait és útmutatásait követve, erős oszlopai leszünk szocializmust építő országunknak, A lenini Komszomol hősledkű fiatalságát igyekszünk követni, hogy méltóak legyünk hozzájuk a bazazeretetben, a béke megvédésében, szakmai képzettségünkben és az elmélet mi nél tökéletesebb elsajátításában Így adunk méltó felelet majd a háborús gyújtogató iinprealisták. nak és így leszünk méltóak Pár tunk megbecsülésére. ígérem, hogy mint eddig, ezután még fo kozottabban mutatok irányt és átüt a Gyapjúszövetgyár fiataljainak:, a szocialista termelés fo kozásában és módszerátadásom mai szélesítem társaim között s munka szeretőiét, megbecsülését és a termelés fokozásának nagj nemzetgazdasági fontosságát. Éljen a Dolgozó Ifjúsági Sző vétség első kongresszusa! Éljen a rólunk atyailag gondoskodó Rákosi elvtársunk! Iszkeitz Márta, Qyapjúszövetgydi sztahánovtstdje. a bajai élmunkás Hács-KisTíunniegyében meglkes&áaá&it asz aratás Az állami gazdaságokban megkezdődött a borsó aratása. A fehértói állami gazdaságban az „express“' borsó, a garaiban az .amerikai csoda“, a csátaljai gazdaságban pedig a „petit pro- vencial" borsóé. A megye déli részében az egyénileg gazdálkodók megkezdték az őszi árpa és a rozs aratását is. Az őszi árpa erősebb iramú ara lása különösen a kiskunhalasi já- lásban folyik. Miért nincsen mész Feisöszentivánan ? A bajai TÜZÉP válasza Kedves Elvtársak! A Bácskiskunmegyei Népújság június 8-i számában cikk jelent meg, ,,Felsőszent- ivánon nem lehet mészkez jutni'“ címmel. Ezzel kapcsolatosan megjegyezni kívánjuk, hogy annak idején népgazdaságunk érdekeit szem előtt tartva, működési területünk minden egyes községét felkértük, közöljék velünk azon földterületeket, melyeknek szőlőültetvényei permetezési célokra meszet igényelnek. így jutottunk annak birtokába, hogy Felsőszentiván községhez tartozóan 4 katasz- trális hold az a terület, mely permetezés kapcsán mész kiutalására szorul. Annak ellenére, hogy holdanként május 15. előtt 10 kgr., május 15. után 15 kgr volt a fennálló rendelkezések szerint a kiadható mészmennyiség, mi Fel-' sószentiván község részére az ottani Földművesszövetkezetnek március 28-án 5 mázsa, április 26-án 6 mázsa, május 18-án 10 mázsa és május 24-én 15 mázsa meszet bocsátottottunk rendelkezésre. — Ezek szerint Felsőszeutiván dolgozó népének szőlőtulajdonosai az ottani Földműves szövetkezet útján bőségesen el voltak látva, hiszen a kiutalt 36 mázsa mész nemcsak a feltünteti 4 hold,1 de annál lényegesen nagyobb szőlőerüíet permetezésére is elegendőnek bizonyult. Ha még sem így történt, úgy az ottani Föld- müvesszövetkezet a kiadott mészmennyiséget a rendeike zésektől ellenkezően, más célokra fordította, illetve utaha ki. Szabadság! Tiizép NV bgjai telepe \ párJépííés munkájának nilkiiiSzliatetlefl kmzn A Pártmunkás OLVASD! TERJESZD ! Æs elmélet (jarci fegyverünk A formális önkritika, mint a fejlődés gátja