Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-16 / 56. szám

V À darabbérezés bevezetése újabb lendületet adott a munkának a bajai Gyapjúszövetgyárban A február 10-i Központi Veze­tőségi ülés határozata, Kákosi elvlárs útmutató beszéde óta az önkritikának rendkívül megnőtt a szerepe a pártépítésünkben. Pártfunkcionáriusaink és párt­tagjaink egyaránt felismerték, hogy milyen döntö fegyver ez a szocializmus építésében. De az önkritika jelentőségét a párton- kívütiek is egyre nagyobb szám­ban ismerik fel és hasznosítják a mindennapi munkájuk során. A jól induló, egészségesen fejlődő kritikát-önkritikát tar­talmilag tovább kell fejleszteni és egyre szélesebb körben kell a dolgozók között tudatosítani. Nem könnyű helyesen alkal­mazni a kritikát-önkritikát, sok nehézséget kell leküzdeni, hogy tovább tudjuk fejleszteni. Meg kell küzdeni a maradisággal, a bürokratizmussal, a felfuvalko- dottsággal, önelégültséggel, a ké­nyelemszeretettel, stb. Meg kell küzdeni az ellenség akadályozd tevékenységével is, mely igyek­szik e fegyvert hasznavehetet­lenné tenni, jelentőségét lecsók keuteni, saját céljára felhasz uálni. E lvtársaink többlzben ve­tették fel, hogy helyen ként, ahol önkritikát, kritikát alkalmaztak, azt mondották ne­kik, hogy formális az önkritiká­juk, de nem magyarázták meg, hogy mit is értenek alatta. így elvesztették biztonságukat és nem tudják, hogyan alkalmazzák a jövőben az önbírálatot. Párt- funkcionáriusaink ha rámutatnak valahol arra, hogy formális az önkritika, magyarázzák is meg azt, hogy miéri formális, ne elé­gedjenek meg a puszta ténymeg állapítással. Hiszen a formális önbirálat leleplezése igen fontos eszköze a kritika-önkritika to­vábbfejlesztésének, a dolgozók politikai színvonala emelésének. Hogyan tudjuk eldönteni, meg ítélni, hogy az önbírálat párt- szerű e, vagy sem. Sztálin elv­társ arra tanít bennünket : „AT- künk olyan önbírálatra van szük­ségünk, amely növeli a munkás­osztály műveltségét, fejleszti harci szellemét, megerősíti a győ­zelembe vetett bitét, megsokszo rozza erőit és segíti abban, hogyi <5 legyen az ország igazi gazdája:' Ha ml meg akarjuk különböztet­ni a helyes önbírálatot a forrná lis önbírálattól, akkor nézzük meg, hogy az elhangzott önbírá- lat vájjon növeli-e az elvtársak műveltségét, fejleszti e a harci szellemét — vájjon nem klspol gári megalkuvás lesz-e belőle, megerősíti-e a győzelembe ve­tett hitet, — nem lesz e az u következtetés, hogy bele kell nyugodni a megváltozhatatlanha és végül mennyire segít benniin két abban, hogy még erősebbek legyünk, még szilárdabb legyen a munkásosztály hatalma. Helyi viszonylatban ez úgy néz ki, hogy az ott dolgozó kommunista ve­zető szerepe üzemen, hivatalon belül mennyire szilárdul továhb. A formális önkritika akkor jön létre, ha az, aki gya­korolja, nem szívből mondja el hibáit, ha nem érzi át azt, hogy a most felsorolt hibái milyen kárt okoztak Pártunknak és dol­gozó népünknek. A csak érte leimmel elmondott önbírálat, mely nem járul a felelősség át érzésével, a hibák kijavításának szándékával, formális és haszna­vehetetlen, mely alkalmas arra, hogy félrevezesse Pártunkat. Ta­pasztaljuk ezt elsősorban egyes értelmiségi, de egyéb dolgozók­nál is. Ezek az elvtársak „elvi­leg kiértékelik“ hideg fejjel, hogy az ő hibáik miből állottak. Megtanulják a kritika formált könyvekből, de nem fűti át őket a forradalmi hév ilyenkor. El mondják „önkritikájukat“ azulán nyugodtan folytatják ott. ahol abbahagyták Az egyik hivatali pártszervezetben tapasztaltuk nemrégen, hogy amikor egy elv­társat kérdőrevontak azért, meri rendszeresen a pártvezetőségi ülésről egy negyedórát késik, akkor azi mondotta: „hát kés­iem, önkritikát gyakorolok1" Ezek az elvtársak úgy gondol­ják, hogy most „divat“ az önbi- rálát és 6!c divatosnak akarnak látszani. Formális az önblrálat akkor, lia a hibák feltárásánál általá­nos közhelyeket mondunk és nem konkrétan mutatunk rá a hibáinkra Ha arról beszél egy tömegszervezeti, vagy állami funkcióban lévő pártkáder, liogj munkájában eddig lebecsülte a Párt szerepét, nem elég ezt ígj általánosan mondani, hanem az. is mondja meg, miből állott ez, (Pl. abban, hogy a helyi üzemi pártszervezetet, ahol ő is párt­tag, valamilyen alsóbbrendű szervnek tekintette, számára a Pártot csak az Országos Párt­központ, a megyei párttitkár slb. jelentette, de nem a helyi pártszervezet titkára, vezető­sége.) Kákosi elvtárs mondotta : „Minden önkritika, amely dllalá nosságban hangzik el, bizonyos fokig olyan, mint a nyeletlen bicska penge nélkül“. Általános igazságok megálla­pításával, konkrét liibúkra való lámutatás nélkül formális n; önkritika, nem segíli elő a hl hák leküzdését, baszna vehetelei fegyver. Formális nz önbirálat akkor ha most felvetett hibáinkat mái tizedszer Ismerjük be „megbá nóan“, azonban most is ott tar tunk a hibák kiküszöbölésénél, ahol az első „beismerésnél ilyenkor vessük fel az elvíársak nál, hogy nem elég a hibáim elmondani, hanem azokat ki i- kell küszöbölni. Olyan önkritika ra nincs szükség, mely e ténu nem tesz semmit. Az hamis e félrevezető önkrtikn. A formális önbírálat egyll formája, — igen helytelen, op­portunista formája — az, amikoi felülről kritikát kapunk, a mi meggyőződésünk az, hogy a kri tika nem helytálló, de a kapott kritikával nem „illik“ szembe szállni, azt el kell fogadni. — Ilyenkor beismerünk olyan hibá kát is, mely véleményünk szerint nem áll fenn, elismerjük olyanért is a felelősségei, mely nem min­ket terhel. Ez az „önbírálat" nem méltó egy párttaghoz. Ez uszály politika, kispolgári álláspont. Igenis szálljunk mi szembe párt- szérűén — illeiékes párlfórum elölt, megfelelő formák közöli — az ilyen kritikával. Az önkri­tika fejlesztéséhez, helyes alkal mazásához hozzátartozik az is, hogy csak olyan hibákat ismer­jünk el, melyekről mi magunk is meg vagyunk győződve. Ne fél­jünk szembeszállni az igaztalan kritikával, csak legyen meg ben­nünk a Párt, a munkásosztály iránt érzett szeretet és felelősség­érzet. A kritika, önkritika fegyveréi az ellenség igyekszik a maga céljaira felhasználni. Ha valaki a kritikaadta lehetőségeket úgy használja fel, hogy elvtársainkat megrágalmazza, bemocskolja, hn olyan formában alkalmazzák, hogy annak következlében az elvtársaink összetörnek, teljesen elvesztik önbizalmukat, akkor er­re fel kell figyelni, mert itt kár­tevésről van szó. Sztálin elvlárs arra tanít bennünket „van olyan önbírálat, mely a pártsserüség le­rombolására, a szovielhatalorn bemocskolására, építésünk gyen yítésére, gazdasági kádereink el züllésétésére, a munkásosztály lefegyverezésére és elfajulásához való fecsegésre vezet“. Segíteni kell az elvtársaknak abban, hogy felismerjék az ön­kritikájukban azt, ami formális, legyünk türelmesek, de hajtha­tatlanok e téren. Ne fogjuk rá arra az elvlársra, hogy ludalosan formális önkritikát gyakorol, aki most tanulja a kritika önkri­tika fegyverét használni, de mnden elvlárs ismerje fel, hogy a formális önkritika félrevezeti a Pártot és segíti az ellenséget. A bajai Gyapjúszövetgyárban a szövőgépek egyenletes csattogása tölti be a gyárudvart. Lelkeseb­ben megy a munka, a szövődében és a többi üzemrész'egekben se­rényebben járnak a kezek és nyo­mában fokozódnak a termelés eredményei. Fzt a felfrissült életei a darab­bérezés bevezetése idézte elő, amely több pénzt, nagyobb bért jelent a dolgozóknak és meg- könnyíLése a munkaversenynek a könnyű bér és eredménykiszámi- tás által. Bánhidi György .háromgépes szövő keresete az el­múlt 1)7 foriníial szemben 208.70 forintra emelkedett. — A darab­bérezés bevezetése óta arra tö­rekszem, hogy nagyobb eredmé­nyeket érjek el. Minién nap kJ tudóin számí­tani kercselemet és így ellen­őrizni tudom magamat. Nem csak a kereset ösztönöz, de a magasabb százallék elérése is. Öblös Jánosné ugyancsak a szövő­dében, a darabbérezés bevezetése óta keresetében tálja az eredmé­nyeket. Heti 109 forintos lielihérc 147.50 forintra növekedett. — Mi tagadás, ösztönzőleg bal munkámra keresetem megnöve­kedése és arra buzdít, hogy azt tovább növeljem. Kác Ferencné a veliilékcsévelőben a múlt 180 fo/inlos heti kepe sete helyett 215 forintot kap kézhez. — Amellett, hogy keresetem is megnöveltedéit, — mondja — ma­gam is ellenőrizni tudom a bér- elszámolást. Maiké Lajosné ke resztorsózónö szintén meg van ? éged ve a darabbérezés bevezeié sávéi. A databbérezés állatában nagy megelégedés! és örömetkellelt a gyárban. Az elő­készítőben például Nuszpl llezső- né kereszlorsúzó, aki a teljesít­ménybérezés idején 99.80 forintol keresett hetenként, ma már 114.90 forintot számol ki borítékjából. Akárcsak Török Istvánná hurká- zónő, akinek 99.30 forint beli ke­resete 164.00 forintra emelkedett. Kz az öröm és lelkesedés iendítelie magasra, szélesítette to­vább a versenymozgalmai. A da­rabbérezést a munkafelaján.ások sora követte. A dolgozók így akarják hálájukat leróni a Párt­nak, hogy a darabbérezés beve­zetésével számukra újabb lehe­tőségeket lárt fel a lermelés tó­vá bbfokozá sában. Major Gáborné és Ménesi Ist­vánná a kikészítőben megfogad­ták, hogy eredményeiket 108 szá­zalékra fokozzák. Vállalásukat 5 százalékkal már túlteljesítenék. Ugyanúgy Devics Bé áné az elő­készítőben, aki 110 százalékra vállalt teljesítését 148 százalékra fokozta. Vagy Farkas Sándorné, aki 105 százalékos eddigi átlagos eredményeit 178 százalékra fo­Mindenkinek 9 kezébe könyvé!1. Ml 5 éves -knv iobb, jobb,olcsóbb könyvei ad népünk keeébel kozla. Minden üzemrészlegben megmutatkoznak az eredmények. Az üzemi pártszervezet a népne­velőkön keresztül a dolgozók legszélesebb rétegein keresztül tudatosította a darabbérezés elő­nyeit. A dolgozók azóta a gyakor­latban is felismerték annak ered­ményeit, mely megszüntette az eddigi nehézkes és Áttekinthetet­len bérelszámolást, a zűrzavarokat a munkateljesítmények kiszámí­tásában. A szövődében a három­gépes Raszíig Bálint 170 százalék­ról 197 százalékra emelte telje­sítését, az ifjúság soraiból pedig Jaszenovics Erzsébet mutatott kö­vetendő példát 159 százalékos át- lagteljesílésériek 177 százalékára való növelésével. í A verseny.endület meiy a darabbérezés bevezetése óla a gyárban a túlteljesítések egész sorát eredményezte, nem­csak a munka fokozásában, de a hulladékcsökkentésben is jelenlő. sen megmutalkozik. Horácskó An­tal, Bohner Etel, Nyilas Emilné, Major Teréz, Ottenthál Károly, Gál Lajosné és Jaszenovics Er­zsébet gépeiknél a hulladékot 5C százalékkal csökkenlelíék, hogy ezzel is példát mulassanak ai anyagcsökkentés terén megindul! mozgalom minél nagyobb sikeré­nek. A mesterpariik is teljesítet­ték vállalásukat, amikor a szövődé hulladéka nak 2.8 .százalékról, 2.4 száza­lékra való csökkentését 1.9 százalékra teljesítenék. A bajai Gyapjúszövetgvárbar, a darabbérezés bevezetése óta még jobban mesjavu t a munka szellem és ha még mutatkoznak is hibák, — a dulgozók elindul­lak azon az ólon, amely a li bak teljes felszámolása és kiküszöbö­lése után, a még jobb eredményi*.! eléréséhez vezet. IsszUeilsz Mária élniualkus sstla&anovésia Küláöit íeue.e as, lijúsági Kongresszus ele Kedves Elvtársak! Nagy öröm és büszkeség ért az­zal, bogy a megyei ktüdöltvá lasztó kongresszuson az Ifjúsági Kongresszus tagjai sorába vá­lasztottak. ígérem is, hogy min­denben eleget fogok tenni azok­nak a feladatoknak, amelyekkel megbíztak. A Kongresszus nap­jáig munkám fokozásával és elért ,-redményeim tovább növelésével Igyekszem bebizonyítani hálámat és törhetetlen ragaszkodásomat nagy Pártunk és szeretett Kákosi eb'társunk iránt. Az Ifjúsági Kongresszus a mi számunkra, dolgozó fiatalok számára, akik a munkapad melleit, a mező gazdaságban, vagy az iskola pad. iaiban munkálkodunk boldogabb és szebb jövőnkért azt jelenti, hogy a Párt tanításait és útmu­tatásait követve, erős oszlopai leszünk szocializmust építő orszá­gunknak, A lenini Komszomol hősledkű fiatalságát igyekszünk követni, hogy méltóak legyünk hozzájuk a bazazeretetben, a béke megvédésében, szakmai kép­zettségünkben és az elmélet mi nél tökéletesebb elsajátításában Így adunk méltó felelet majd a háborús gyújtogató iinprealisták. nak és így leszünk méltóak Pár tunk megbecsülésére. ígérem, hogy mint eddig, ezután még fo kozottabban mutatok irányt és átüt a Gyapjúszövetgyár fiatal­jainak:, a szocialista termelés fo kozásában és módszerátadásom mai szélesítem társaim között s munka szeretőiét, megbecsülését és a termelés fokozásának nagj nemzetgazdasági fontosságát. Éljen a Dolgozó Ifjúsági Sző vétség első kongresszusa! Éljen a rólunk atyailag gondoskodó Rákosi elvtársunk! Iszkeitz Márta, Qyapjúszövetgydi sztahánovtstdje. a bajai élmunkás Hács-KisTíunniegyében meglkes&áaá&it asz aratás Az állami gazdaságokban meg­kezdődött a borsó aratása. A fe­hértói állami gazdaságban az „express“' borsó, a garaiban az .amerikai csoda“, a csátaljai gazdaságban pedig a „petit pro- vencial" borsóé. A megye déli részében az egyé­nileg gazdálkodók megkezdték az őszi árpa és a rozs aratását is. Az őszi árpa erősebb iramú ara lása különösen a kiskunhalasi já- lásban folyik. Miért nincsen mész Feisöszentivánan ? A bajai TÜZÉP válasza Kedves Elvtársak! A Bácskiskunmegyei Nép­újság június 8-i számában cikk jelent meg, ,,Felsőszent- ivánon nem lehet mészkez jutni'“ címmel. Ezzel kapcso­latosan megjegyezni kíván­juk, hogy annak idején nép­gazdaságunk érdekeit szem előtt tartva, működési terüle­tünk minden egyes községét felkértük, közöljék velünk azon földterületeket, melyek­nek szőlőültetvényei permete­zési célokra meszet igényel­nek. így jutottunk annak bir­tokába, hogy Felsőszentiván községhez tartozóan 4 katasz- trális hold az a terület, mely permetezés kapcsán mész ki­utalására szorul. Annak elle­nére, hogy holdanként május 15. előtt 10 kgr., május 15. után 15 kgr volt a fennálló rendelkezések szerint a kiad­ható mészmennyiség, mi Fel-' sószentiván község részére az ottani Földművesszövetkezet­nek március 28-án 5 mázsa, április 26-án 6 mázsa, május 18-án 10 mázsa és május 24-én 15 mázsa meszet bocsá­tottottunk rendelkezésre. — Ezek szerint Felsőszeutiván dolgozó népének szőlőtulajdo­nosai az ottani Földműves szövetkezet útján bőségesen el voltak látva, hiszen a kiutalt 36 mázsa mész nemcsak a fel­tünteti 4 hold,1 de annál lé­nyegesen nagyobb szőlőerüíet permetezésére is elegendőnek bizonyult. Ha még sem így történt, úgy az ottani Föld- müvesszövetkezet a kiadott mészmennyiséget a rendeike zésektől ellenkezően, más cé­lokra fordította, illetve utaha ki. Szabadság! Tiizép NV bgjai telepe \ párJépííés munkájának nilkiiiSzliatetlefl kmzn A Pártmunkás OLVASD! TERJESZD ! Æs elmélet (jarci fegyverünk A formális önkritika, mint a fejlődés gátja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom