Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-11 / 52. szám
Jó politikai munka nélkül nincs munkaverseny A kecskeméti Épületlakatosipari N. V. elhanyagolja a politika’ munkát — az ellenség bomlaszt az üzemben a magyar munkás Síeret versenyezni és versenyezne is, ha a mi ipari vezetőink tisztában lennének a versennyel, különösen az . egyéni munkaverseny módszereinek a jelentőségével.“ (Rákosi elvtárs 1949 aug. 31-i felszólalásából.) A munkaversenyt, az egyéni és a brigádok közötti versenyt a megye egyes üzemeiben, mint pl. a Kecskeméti Cipőgyár NV-ben, vagy a Kiskunhalasi Barneválban — mint az üzem vezetőitől irányított alulról, a dolgozóktól kiinduló mozgalom egyre szélesebb körökre terjed. Vannak azonban olyan üzemeink, ahol most van beindulóban, vagy még beszélni sem beszélnek a versenyről. Az ötéves terv első hónapjában létesült Kecskeméten az Épületlakatosipari NV. Közel féléve működik már. ügyre több és több dolgozót von be a munkába. Bőven van tennivalójuk. A megye építkezésének legnagyobb részét ez az üzem látja el a szükséges vasszerkezettel. Az ötéves terv komoly követelményeket állít az üzem dolgozói elé. És a dolgozók meg akarnak fe élni ezeknek a követelményeknek. Nagy lendülettel és lelkesedéssel dolgoznak. Ezt bizonyítják a jó teljesítmények. Különösen a kovácsok válnak ki jó munkájukkal. Faragó Sándor brigádja pl. ezen a héten az üzem élére került 367 százalékos átlagteljesítményével. Különösen azoknak a brigádoknak emelkedik hétről hétre a teljesítménye és ezzel együtt u munkabére is, amelyekben éled a brigádverseny. Szabó Mihály brigádja általában meg szokta haladni a 200 százalékot. De vannak kiemelkedő egyének is. Páré Pál és Vaskó László kovácsok 232 százalékot értek el egyénenként. miért kell az, hogyan keli kitölteni stb. Röviden niait ugyan arra, hogy — minden szaklárs csak annyi százalékot Írjon be, amennyit el la tud végezni — ez igen kevés arra, hogy jó legyen a jövőben a versenyszellem és hogy a két üzem közötti verseny ne kezdődjék a kecskeméti üzem lemaradásával a rossz politikai munka miatt. Nagy hiba volt az is az értekezleten, hogy bár beszél a vezetőség is a dolgozókkal való szoros együttműködésről, egyetlenegy hozzá- szólás sem volt, pedig a munkásokat minden bizonnyal foglalkoztatja a verseny kérdése. Megnehezíti az üzem munkáját az is, hogy nem megfelelő ellenséges elemeket vesz fel. Ott van például az irodán Cserey Pechány Márta, vagy Horváth Ödön nyilas főispánnak a A dogozó nép egyre fokozódó felháborodással állapítja meg a bér és normacsalók úttal a nép gazdaságnak okozott károkat. A becsületes, öntudatos dolgozók felismerték, hogy a bér- és normacsalók hatalmas károkat okoznak a dolgozó népnek s akadályozzák a szocializmus építésének előrehaladását. Ezért azt kívánják, hogy az állam szervei a bér- és normacsalókat vonják felelősségre és kényszerítsék az okozott károk megtérítésére. A minisztertanács a dolgozó nép köréből érkezett ezeknek a lánya. Annak ellenére, hogy lapunk figyelmeztette a vezetést ennek helytelenségére, — semmit sem tettek. Páváskodnak, kényes- kednek. Lebecsülik a munkásokat. Például nemhogy ők köszönnének bármelyik dolgozónak is előre, de még — mint a dolgozók mondják — az ő köszönésüket sem fogadják el. A munkások ügye nem az ügyük — így érthető, hogy fegyelmezetlenek a gyűléseken, hogy lazítják a kollektív szellemet az irodán belül Is. Ha az üzem komolyan részt akar venni, sőt meg akarja nyerni a két Nemzeti Vállalat között megindult szocialista munkaversenyt, akkor ezeket a hibákat sürgősen ki kell küszöbö'niök. Szorosabbra kell fűzni a dolgozókkal a kapcsolatot. Meg kell beszélni velük a problémákat. Meg kell szervezni, mégpedig jól kell megszervezni az egyéni és brigád versenyzést. kívánságoknak eleget téve, a következőket rendeli: 1. Az illetékes miniszterek utasítsák a főfelügyeletük alá tartozó állami vállalatok igazgatóit, hogy a bér- és normacsaiúk ellen hozott fegyelmi határozatokban minden esetben kötelez | zék az alkalmazottat az okozott •kár megtérítésére. 2. A bér- és normacsalások legsúlyosabb cseleiben uz illetékes miniszterek tegyenek bűnvádi feljelentést az államügyészségnél. A Magyar fiéskizt rsasáij minisztertanácsának határozata a bér- és normacsaiókkal szemben, szükséges egyes renészabáiyokrél Koszlyenkó professzor, aki a gyárnak régi munkatársa, a villanygépgyártás szakértője, bemutatja az egyik gépet Jeremejev géptervezőnek a Nituszov tanárnak. Koszlyenkó tanárt és a vezetése alatt álló munkacsoportot nemrég tüntették ki a SzláliudfjjaL Élen]úr 6, iec&nika A nagyteljesítményű űj Inrbogcnerálor mellett Szoroklna mérnök- nő, Zaszlavszkij és Anlufjev technikus ellenőrzik az építés helyességét „... az egyéni verseny az alap, minden más verseny- forma ebből alakult kl a brigádverseny, a tapasztalatok átadása stb.M — figyelmeztette az üzemek vezetőit Rákosi elvtárs az egyéni versenyzés fontosságára. Ez a figyelmeztetés egyszersmind utasítás is a verseny megszervezésére. Az Épületlakatosipari NV tapasztalatlanságára, fiatalságára hivatkozva nem fektetett különösebb súlyt erre a feladatra. Hagyta, hogy ai önmagától fejlődjék tömegmozgalommá. Néhány nappal ezelőtt azonban komoly versenykihívást kaptak a Kőbányai Épületszerelő NV-lől. A verseny annak az üzemnek a javára fog eldőlni, amelyik több dolgozót tud a versenyre mozgósítani. Gyorsan be kell hozni hát a hiányosságokat. Ezt a feladatot azonban egymásra tologatják az illetékesek. A párttitkár elvtárs, akinek az üzem életének minden eseményét nemcsak ismernie, de irányítania kellene, áthárította a felelősséget is a termelési felelősre. Nemcsoda hát, ha már a beindulást is szervezet- lenül, kapkodva kezdték meg. Rövid termelési értekezletet hirdetett ki reggel - a termelési felelős. A dolgozók közül aki hallotta, az megjelent az igen nagy jelentőségű értekezleten. A részlvevöknek legnagyobb része annak ellenére, hogy a versenyzés „lényegét“ ismertető termelési felelős erősen kihangsúlyozta, hogy „már erről többször volt szó“ nem ismerték és nem is ismerik a verseny jelentőségét, szervezési problémáit. Sem a párttilkár elvtárs, sem a termelési felelős nem tarlolla érdemesnek, hogy bőven fog a'.kozzék a kérdéssel. Az idő rövidségére hivatkozva bejelentette a termelési felelős, hogy most pedig megszervezik a munkaversenyt. Kiosztotta a versenylapokat, de nem magyarázta meg, hogy Á SZOT elnökségének határozata a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége május 31*június 1-i ülésével kapcsolatban A SZOT elnöksége június 7-én megtárgyalta Gerő és Révai elvtársaknak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége május 31—június 1-1 ülésén megtartott beszámolóit, azokat a feladatokat, amelyeket Pártunk Központi Vezetősége népi demokráciánk további politikai és gazdasági megerősödése érdekében meg. jelölt. A szakszervezetek legfőbb feladata Pártunk Központi Vezető- sége határozatainak végrehajtására mozgósítani a maguk területén a dolgozók széles tömegeit. A SZOT elnöksége felhívja a szakszervezeteket hogy Gerő és Révai elvtársak referátumát, a Központi Vezetőség határozatát tárgyalják meg. a) f. hó 9—10-ig a szakszervezetek kibővített központi vezető ségi ülésein, b) 12—13-ig az üzemi bizottságok, szakszervezeti bizottságok ülésein (üzemek, bányák, építkezések, hivatalok, intézmények), c) 15-ig üzemi, hivatali, stb. szakszervezeti összbizalml értekezleteken, d) 19—26-ig a szakszervezeti beszámoló taggyűléseken. Az elnökség úgy határozott, hogy a SZOT dolgozza kl a Központi Vezetőség határozatai alapján a szakszervezetek konkrét feladatát, amelyek végrehajtása Pártunk vezetésével nagy lépés, sei viszi előre szocialista építésünk ügyét. Határozat a szakszervezeti bizalmiak munkájáról A SZOT elnöksége megvizsgálta a szakszervezeti bizalmiak munkáját és megállapította, hogy az jelentős fejlődést mutat. E mellett azonban a bizalmi-hálózat munkájában alapvető hiányosságok is mutatkoznak. 1. A bizalmiak a munkások és alkalmazottak között számos esetben nem végeznek kellő politikai nevelőmunkát, felvilágosító munkát. A versenymozgalom szer. vezése és ellenőrzése még sok helyen nem áll a bizalmiak munkájának középpontjában. 2. Számos helyen elhanyagolják a bizalmiak a dolgozók mindennapi érdekvédelmét : a jólétük emelésére, munkaviszonyuk meg. javítására Irányuló tevékenységet. 3. A bizalmiak szervező munkája gyakran csak a tagdíj besze. désére korlátozódik. Nem igyekez. Dek eléggé a még szervezetlen dolgozókat meggyőzés módszerével beszervezni. Nem foglalkoznak kellően politikai és kulturális ne. velőssel, aminek különösen nagy jelentősége van az iparba újonnan bekerülő rétegek között. A bizalmi: a verseny szervezője A bizalmi, mint a szakszervezeti csoport vezetője, rendszeresen felvilágosító munkát végez a munkások és alkalmazottak között. A széleskörű szakszervezeti demokrácia érvényesítésével mozgósítja a dolgozókat a legfontosabb feladatok végrehajtására. A bizalmi csoportja tagjai között segíti és ellenőrzi a szocialista munkaversenyt. Rendszere, sen segíti csoportja tagjait, hogy a terv alapján helyes állandó jel. legü verseny kötelezettségeket vállaljanak a termelési feladatok teljesítésére, túlteljesítésére, a termelés minőségének megjavítására, az anyaggal, energiával való helyes gazdálkodásra, munkahelynek, berendezésnek és munkaeszközüknek példás rendben- tartására stb A bizalmi felkarol, ja a dolgozók helyes kezdeménye, zéseit, segíti és ellenőrzi a vállalt kötelezettségek vé^jphajtását. A munkafegyelem megerősítéséért A bizalmi szakadatlanul erősíti csoportja tagjaiban az egyéni fe lelősségérzetet, munkájuk iráni és a szocialista tulajdon védelmére. Leleplezi dolgozó társai előtt a munkafegyelem inegbontóit és a becsületes dolgozókra támaszkodva harcol a munkafegyelem erősítéséért. A bizalmi állandóan ismerteti és tudatosítja a Párt politikáját, mozgósítja a dolgozókat annak végrehajtásra. Éberségre neveli n dolgozókat, maga is segít lelep- .lezni az esetleg megbúvó ellenséget. A bizalmi gondoskodik arról, hogy a csoport tagjai ismeretterjesztő és kulturális oktatásban résztvegyenek. A dolgozók szociális, kulturális helyzeténél: emeléséért A bizalmi minden erővel elősegíti a szakszervezet munkáját s a dolgozók szociális helyzetének és kulturális színvonalának emelésére, egészségügyi és munkafeltételeinek megjavítására. Ellen, őrzi, hogy a gazdasági szervek betartsák a munkaviszonyokra vonatkozó törvényeket és intézkedéseket. A bizalmi munkáját társadalmi munkaként végzi. Feladatait csak akkor hajtja jól végre, ha politikailag és szakmailag állandóan képezi magát és példát mutat a termelésben. így válik alkalmassá arra, hogy a szakszervezeti csoport tagjait felsorakoztassa a Párt zászlaja alá, a szocializmus építésére. Család és iskola Ez a -füzet ismertetet ad a szocialista. nevelési rendszeritől, segítsé- get akar nyújtani a magyar szülőknek, nevelőknek és ifjúsági vezetőknek nagy és szép munkájukhoz, gyermekeik szocialista szel leinií neveléséhez. A füzet a MSzT és az MSl)K: kiadása 64 oldal — ára 2 foiint Kapható: MNUSz szervezetekben és Szülői Munkaközösségekben
