Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-10 / 51. szám

Sztahanovista módszerre! dolgoznak a munkások — de a rossz anyagellátás fékezi a versenyt Javítsa meg a vállalatvezetés az anyagellátást a kecskeméti olajmalom építkezéseinél! Reggel 7 óia. Uj munkanap kezdődik. A Kecskeméti Olajtna- lom épflkezésén dolgozó munká­sok éie'ének, ú| munkamódsze­rei bevezetésének, hibáik tudatos kijavításának első napja. A munkakezdésből, a lendüle­tes, örömteli munkából látszik az, hogy valami újta, valami nagyszerűre készül ma minden munkás A kőműves szakmunkások teg­nap elhatározták, hogy a mai napon valóra váltják a pártszervezet ja­vaslatát, és megvalósítják a szlabánotisla módszerrel dolgozó falazó brigádokat. Megvalósítják azt, hogy munka- módszereik átadásával újabb eredményekkel viszik előre öt­éves tervünk célkitűzéseit. A brigádok vezetői megnézték a tervlapokat és kiszámították, hogy a feladatoknak ma melyik részét kell elvégezni. A segéd­munkások a napi tervüknek meg felelően előkészítik a cementet s nekifognak a habarcs, a beton készítésének. A betonozók az alapkövek lerakásához kezdenek s az előkészített betonkeveréket egyenletesen leöntik az alapozás­ra. így kezdődik a munka s amikor az oszlopok alapját ásó segédmunkások a kilapátolt földből dómból hány­nak, az első falazó brigád meg kezdi munkáját. Galamb István kőművessegéd a brigád vezetője. Mellette két ifjúmunkás lány feszülten figyeli, hogyan is kell a habarcsot, meg a téglát á felrakott falra helyezni. De nemsokáig. Galamb István megáll a munkával és közösen áttérnek az új munkamódszerre — Uj falazás! módszerrel fogunk dolgozni. Ezt pedig úgy kell csiuálul, — mondja és mindjárt egy-egy téglát ad a tanulók kezébt, — hogy a habarcsot leöntjük vékonyan a falra, majd ráhelyezzük a zsinór mellé a téglákat. S Így fokozatosan magyarázza az Új munkamódszer lényegét. Egy kis nehézség után máris megy a munka. Az egyik tanuló rakja habarcsot, a másik meg zsinót mellé helyezi a téglát, a brigád vezető pedig keresztbe helyezi e a téglákat. És ez így megy to vább. Az eme.kedö fal mutatja a jó munka eredményét. Furkó Ferenc kőműves is az új munkamódszer bevezetésén dolgozik. Tudja ő is, hogy pártszervezel javaslata a munka megjavítása érdekében őt is egy ötös falazó brigád megszervezd sével bízta meg. Ezért már mi reggel munkaközben elhatározta, bogy délig megszervezi az ötösbrigádot és holnap már az új, a régi eredményeket megdöntő szlahánovlsta fala­zást módszerrel kezdi meg a munkák De Túri István sem akar lema­radni munkatársaitól. 0 egy ha­tos brigád megalakításán töri a fejét. Elmondja, hogy a legrövi­debb időn belül mar egy hatos brigádot fog szervezni a tanulók bál és ezzel fogja termelési ered ményeit fokozni, a tervet túlte - jesfteni. — Ml hatan, — mondja — azon teszünk, bogy a fenn­álló hibáinkat a termelés emelkedése, a falak enielke dése váltsa fel. Az ifjak az ifjúsági kongresszusi fel­ajánlásuk teljesítéséért, én pedig a békéért, jóléiünkér! fogok dolgozni. Lendületes műnké folyik ma a segédmunkásoknál is. űk is részesei ennek az új nagyszerű munkának. A betono­záshoz szükséges anyag szállítá­sánál ma egyáltalán nincs hiány. Molnár László kőművessegédnek ma nem kell drága perceket várnia az anyagokra. Nem kell újból és újból nézegetnie terv­lapját, hogy azután szomorúan mondja munkatársának, hogy ma keveset fogunk keresni, nem tudjuk teljesíteni a tervet Ok már darabbérezésben dolgoznak. Darabbérben, melynek bevezetése óta mun­katársaikhoz hasonlóan is­merik munkájuk nagyságát, Ismerik az érte járó bért. Azóta náluk >s lendületeseb­ben folyik a munka. — Már hétfőtől kezdve dol­gozom az alapozáson — mondja Molnár László. — De ma látom, hogy 10 órára be is fejezem heti munká­mat. Ezzel heti tervemet már ma teljesiiem. Ezért kelten 300 forintot kapunk és még van bátra két munkanapunk. Ezalatt az tdő alatt már jövő heti tervemen tudok dolgoz­ni. Mi is brigádot fogunk alakítani és már a jövő hé­ten mi is sztahanovista fa­lazást módszerrel fogunk dolgozni. De nem tudom meddig? — mert ma van anyag, holnap tatán nem is lesz —^mondja szomorúan. Ufien, hija van az anyagellátás körül. Addig míg a munkások új módszerrel igye­keznek dolgozni, több és jobb termeléssel: biztosítani ötéves ter­vünket, addig a váUalatvezelőség nem gondoskodik elég anyagról. Hagyja, hogy az utolsó pillanat­ban egy másik építkezéstől von­ják el az anyagól azéri, hogy ezl az építkezést el tudják kezdeni. De nemcsak az anyagellátásnál van hiba. Hanyagság mutatkozik az építési rajzoknál is. A munkavezetőnek központból kiadott rajzot újból kell méreteznie ahhoz, hogy a pon­tos méret alapján kezdhesse el a munkát. A kiadott rajz sem méreteiben, sem méretarányaiban nem felel meg a valóságnak. Rá­töri Béla az építés munkaveze­tője már napokkal ezelőtt rámu­tatod arra, hogy a rajzok ponlal- lansága, köllségvelés hiánya gá­tolja a jó munkát. Akadályozza a munkások kezdeményezését, a munkaversenyt, a több és jobb termelést. De gátolja azt is, hogy az építkezési tervet előre fel­bontsák. Hogy a terv necsak egy, vagy két hétre legyen a munká­sokig felbontva, hanem az egész építkezési tervet résztelekre bontsa fel. De e hiányok között megtalálhatjuk azt is, hogy az építendő, épület ablakainak, anya­ga és mérete ismeretlen az épilés vezetője előtt. Érthető, hogy így a munkavezető nem ludja helye­sen irányítani az építkezést. E hiányok épp olyan súlyosan terhelik a vállaialvezetőségel, mint Szili Józsefet, a belsőépítés vezetőjét is. Súlyosan terhelik és követe­lik az egyéni felelősség kér­désének felvetését, metynek hiánya megmutatkozik az építkezéseknél. De nem kevésbbé terheli felelős­ség a pártszervezet vezetőségét sem, mert a p átszervezed veésiüségének jobban utána kellett volna néz­nie az építkezés munkálatainak 'és fokozottabban, éberebben kel­lett volna a nehézségeket felszá- diOlnla. E hiányokat a munka megja­vítása érdekében úgy lehel ki­küszöbölni, ha az egyéni felelős­ség megszilárdítása mellett utá­na néznek, hogy a rajzok mére­tei pontosak legyenek, hogy ezek megfeleljenek a valóságnak, a lennészeti nagyság kisebbített részének, a köllségvelés pedig ne a munka befejezése ulán, vagy a munka végzése közben készül­jön el és kerüljön ki az építés­vezetőhöz, hanem azt már előre biztosítsák- Az anyagellátásban pedig oda kell halni, hogy az anyag beszerzés ne hátráljon meg a nehézségek elöl, hogy oe féljenek, ha kell kritikát mondani a felsőbb vezetőség felé és minden esz­közzel biztosítsák a munka zavartalan ütemét, öléves tervünk sikerét. A félegyházi fiatalok versenyre Hívták ki a tiszaujfaiusi ifiket senyt kiszélesítjük, akkor az élőt. tünk megoldhatatlan kérdést is könnyen végezzük el. E mellett fiataljaink a uyári munkák elle­nére szintén versenyre hívták ki az MHK-próbák eredményes le­tételére a fülöpjakabi EPOSz szer­vezetet. Ezzel célunk : a parasel- fiatalsággal megismertetni a szo­cialista tömegsport jelentőségét és megmutatni, hogy ma a sport i* a dolgosóké, nem pedig, mint a' múltban, csak as urak, tőkések■ családjaié. Továbbá szervezetünk | bői két fiatal, népszerint Sere1 Ferenc és Fotyes I.ásztó felaján lást tett az ajándék elkészítésére nmelyet Rákosi elvtársnak készt tünk az Egységesítő Kongresszus ra. Ezzel kapcsolatban versenyr* hívtuk ki az egész félegyházi Já rést és Kiskunfélegyháza ifjásá gál. Elvtársi üdvözlettel : Burányi László ritmii RPnRz.tltkAr A kiskunfélegyházi EPOSz szer. vezet munkájáról szeretnék egy pár sort közölni Szervezetünkben nem volt meg -ddig az a munka amelynek ki kellett volna bontakoznia. Káder- hiányban szenvedtünk, míg meg nem Indítottuk a tanulókörön ke­resztül a káderképzést. Az egységes ifjúsági szervezet tagtoborzásával nagy eredménye­ket értünk el. 40—50 új tag jött a szervezetbe és olyanok, akik megértették Fúrtunk hívó szavát és osztályhüséggel mulatták meg munkájukon keresztül a Párt­hoz való ragaszkodásukat. Mun­kájuk nyomán megmutatkozik a Micsurin-bemutatókert megváló ftása. A munkák elvégzését ver- enyben vállalta és most megala- ;ult a Micsurin brigád. Mun- ;ánk eredményét nem titkolni ikarjuk, hanem fejleszteni és <■eért versenykihívást intéztünk a iseaújfalusi Micsurin-kert Iri- ddjáhox. Tudjuk azl, ha a ver­I jugoszláv szakszervezetek Tito fasiszta klikkjének tegyvertársai A Szakszervezeti Világszövet­ség Végrehajtó Bizottsága legutóbbi budapesti ülésén a legbalározotlabban elítélte az áruló jugoszláv szakszerve­zeti vezetők munkás- és bé- keelleues tevékenységét. A jugoszláv szakszervezetek vi­selt dolgairól szól az alábbi cikk: Jugoszlávia titóista kormá­nya teljesíti imperialista gaz­dái parancsát. Az országot az angol ég amerikai monopóliu­mok gyarmatává, a tengeren­túli imperialisták nyersanyag bázisává tették. A titóisták, miközben ál­szent módon . szocializmusról ’ fecsegnek — imperialista gazdáik kiszolgálása céljából, — a kizsákmányolást a ieg magasabb fokra emelik. Poli­tikájuk következtében a dol­gozók anyagi helyzete napról- napra rosszabbodik. A legfon­tosabb élelmiszerek ára 1945 böz viszonyítva hét és félsze­resére emelkedett. Eranco-fcpa- nyolországáu kivül nincs meg egy olyan állam, ahol olyan alacsony éhlmiszerfej- adayokat adnának a jegyekre, mint Titó Jugoszláviájában, A dolgozók, még az arány lag jobban keresők is, képte­lenek megélni fizetésükből és a különböző levonások, vala­mint a lakbér és a villany árának kiűzetése titán sok­szor még a jegyre járó uyo- morúságos fejalagot sem tud ják kiváltani. Azt hinné az ember, hogy a jugoszláv szakszervezetek vezetőinek éppen az lenne a kötelességük, hogy tiltakozza­nak Titóék muukásnyúzó po­litikája ellen. Erről azonban szó sincs, hiszen a jugoszláv szakszervezetek jelenlegi ve­zetőit Titó saját klikkjéből nevezte ki. Ezek támogatják a fasiszta rezsimet és min­dent elkövetnek, hogy a szak­szervezeteknek semmi szere­pük ne legyen a gazdasági ős társadalmi kérdések eldönté­sében. Azokat a vezetőket, akik a gondos kiválogatás ellenére is helyteleníteni merték a titóis­ta politikát, eltávolították a vezetőségből, még pedig úgy, hogy ezeket az embereket a titóista Gestapo egyszerűen eltüntette. Ez lett a sorsa Drágán Ivanovics Zora Niko­lics, Spolarics és más ismert szakszervezeti vezetőknek, akik már hónapok óta börtön­ben sínylődnek. A szakszervezetek éléh ma Titó leghívebb szotgái, a leg­nyíltabb soviniszták és a munkásosztály nyílt árulói állanak. Ezek közül is kitűnik Juro Szalai, Mark Belnics, tvan Bozsicsevtci<, Misa Pavi csevics és Grka Jankcza. Ezek a vezetők nemcsak Ju gosziávián belül folytatják munkásáruló tevéKenységü két, hanem az imperialistán parancsára aktív diverzáus te vékenységet fejtenek ki a nemzetközi munkásmozgalom egysége ellen. Ameddig a Szakszervezeti Világszövetség le nem leplezte tevékenységű Két, addig a Világszövetségen belül próbálták bomlasztó te­vékenységüket érvényre jut­tatni és a Szakszervezeti Vi lágszövet séget szétrobbanta ui. Amióta ezt nem tehetik, kivikről indítják támadásai- hat és gyalázkodásaikat a Szakszervezeti Világszövetség, valamint annak vezetői ellen. Szalai és társai az amerikai munkásáruló szakszervezeti vezetők közvetlen munkatár­sai. Szalai látja el az USA reakciós sajtóját és a sárga szakszervezetek nemzetközi szervezetét olyan propaganda anyaggal, amelyek a Szak szervezeti Világszövetség so raiban egyesült munkásosz­tály egysege ellen irányulnak. Nem véletlen, hogy ezek a jugoszláv szakszervezeti ve­zetők kimeríthetetlenül Iá madják a Szakszervezeti Vi lágszövetséget, mert tudják, bogy a Szakszervezeti Világ- szövetség a hatalmas béke­front egyik legaktívabb ereje A jugoszláv szakszervezeti vezetők ma már pőrére vet­kőzve állnak és tevékenysé­gük, céljaik mindenki előtt világosak. Igaz valójukban látja és ismeri őket a jugo szláv dolgozó nép éj az egész világ munkásosztálya. A vi lág dolgozói felismerték az áruló jugoszláv szakszerveze­tek elleni harc szükségességét és ez jutott kifejezésre a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtóbizottságának, va­lamint a szakmai tagozatok tanácskozásainak budapesti ülésén is. Tovább tanufnaU a ba\ai fiatalok is J.i munkává9, készülnek a ü^n^tesszusca az Utfenntadá H. H. ifyúmunkásai is Megyeszerte nagy a készü- ődés az ifjúság ég a felnőt lek körében is a DISz első Kongresszusára. A Kecskémé ti Útfenntartó N. V. ifjúmun­kásai is kongresszusi felaján lásokat tettek. ‘Ságodi Antal hengerlős felajánlotta, hogy 248-ró] 268 százalékra, Ka zinci Imre makadámutalap rakó 113-ról 123 százalékra, Jónás László makadámútalap rakó 108 ról 128 százalékra, Magyar János padkarendező 105-ről 111 százalékra, Dobog Eerenc 144 ről 149 százalék­ra emeli. Munkafelajánlásaik teljesítésével biztosítják a kongresszus sikerét. A bajai pártszervezet annak ér­dekében. hogy minél több munkás és parasztszármazású gyerek ta­láljon tovább, az MNDSz és a Szülői Munkaközösség segítségé \el komoly felvilágosító munkát fejtett ki különösen az általános Okolás gyermekek szüleinek köré- *en. A szülők nagy része megér­ette, mit jelent az, hogy a Párt, i kormányzat biztosítja gyerme­keik számára a tanulási lehetősé get és örömmel adják fiaikat, le ényaikat magasabb iskolába. A központi általános iskulábó 15 munkás- és 4 paraszt szárma­zású, az általános fiúiskolából 54 munkás és 19 kisparaszt szüle gyereke jelentkezett továbbtauu lásra. Ugyancsak szépszámraat je. lenikeztek egyetemre a 111. Béta gimnázium növendéke Bácskiskunmegyei NÉPÚJSÁG '{'adóhivatalát áthelyeztük KECSKEMÉT Szabadság-tér 1/a, Sirrletések és el fit íze vés «>k felvétele Szikra üzlet mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom