Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-10 / 51. szám

A Könyv diadalmas út{a a baíázdáU Uöz'átb A gépállomás könyvtara te,nyitotta a dogozók szemet

Virágzó akácosok között lapul a solti gépállomás épülete. A hatalmas udvaron mar késniük a gépeket az új, a nagy cséplési csatára. Sorban állanak a csépiőszekrények, nem messze tőlük a tárc3ák a bo rónák, a szerkocsi.

Az irodában nagy barna ládára bukkanunk Ebben van a gépállomás 14G kötetes könyvtára. Télen idejártak a tanyavilág dolgozói, eljöUeka messzi határból, de sokszor a három kilométerre fekvő Solt községből is. Ez a barna láda vonzotta őket, amely csodá'a- tos világot zár magába. Most szorítja őket a munka, i,em jöhetnek a dolgozók, így liât a könyv keresi fel őket, a l:g jobb barátjuk és tanítójuk. A gépállomás dolgozói vontatóra rakják a ládát és elindulnak a öüllőutakon. így vá.tdoiol a könyv tanyáról Ianyára. Bekopogtat az ablakon, az ajtókon, kinyitja a szivek kapuját, szé lesre tárja a megismerés ’ajtaját.

A BARNA LADA TITKA

Csordás Mihály a könyvtá

ros meséli el színes, ízes nyelven a kis könyvtár diada.mas útját a barázdák között. Tavaly szervezték meg a könyvtarat a gépállomáson. Amikor a dolgozó parasztok előtt elő »zör kitárult a barna jáda ajtaja, ídenkudve szemlélek a szíiiesfedciü könyveket. For gatták, lapozgatták őket. Ló ki. Gábor tiáromlioldas dolgozó pa raszt el is kért egyet. Petőfi verseskötetét. Fiilop József öt- holdas paraszt Móricz Zsig- moüd Rózsa Sándorról szóló regényét kölcsönözte ki.

ELÉG VOLT AZ ALMOK AIAOYARAZATA- BÓL

— Sokat meséllek az öregek Rózsa Sándorról — mondja. Azt hallottam, hogy erre is járt és a szegények barátja volt. Nem szerette az utakat. Ezért akarom olvasni, örülök, hogy a gépállomás könyvtárából jó könyveket kaphatok. Eddig csak kalendáriumokat olvastam. Most rájöttem arra, miéit van annyi kaiendáiium a faluban mert

Gerő Ernő:

Harcban a szocialista népgazdaságért

I ILM t

J&oIüoq aratás*

Tonja jó munkát vSgzeit, ki jivílotla hibáját és ezáltal felárja mindazt, ami a kolhozok jobb munkáját akadályozta. 'Ionja és Arhipov bárótokká vá nak. ha rá! Ságok alapja egvmás megbecsülése és ez az érzés szere- lennné fejlődik közöltük A kolhozban végelér a lermésbetaka- rílás, láncolnak a fiatalok, öregek, magasba emelik a gabonakötegel, bo dogságuk és jólétük szimbólumát.

A szovjet filmművészetnek ebben az új alkotásában ismerjük meg Galina Kazsakina fiala! színésznőt. De szerep.öi között találkozunk Pável Kadocsnyikov és Oleg Zsakovval is.

(A filmet a bajai „Központi Mozi“ június 11 ig, vasárnapig játssza.)

Bájos, fiatal újságírón.), Tonja Uvárov izgalollan indul első munkahelyére, hogy átvegye az egyik körzeli újság szerkesztéséi. Most végezte el az újságírói szakiskolát és ez a fe adat vizsgát jelent számára. A lapnak nagy szelepe van a kolhozok életében, különösen most a ter- ménybelakaríiás idején, feladata, bogy példaképül állítsa a legjobbakat, segítséget nyújtson azoknak, akik a munkaverseny- ben lemaradlak, 'ionjának már az első napokban sok munkatársa akad. Ezek közöli van Ko- roljov, a körzet legtekintélyesebb embere, a körzet végrehajtó bizottságának az elnöke. Azonnal tájékoztatja a fiatal újságírónál, megmutatja neki az „igazi életet“. Bemutatja a fiatal szeikesz- töt ‘ Jaskinnak, a legkiválóbb korúbájnislának és panaszkodik,' hogy Arhipov gazdász bálrállalja ! , , , „ , .

Jaskin munkáját, kételkedik re-! <okat Oondolkoztam én kordjában. — így születik meg ! azon már gyerekkoromaz újság első száma, melyben ® ötzit, hogy pénz nélkül hogyan le- Tonja példaképül állítja Jaskint !tielne tovább tanulni, de nem Intés lámadja Arliipovol, a verseny \tam kivezető ólat. Édesapám leit- akadáíyozóját. Néhány nap műi- • bikos volt. Amikor kijártam az is- va meggyőződik cikke hibáiról. ! kólát, azonnal maga mellé fogott A kolliozislák bebizonyítják l’on-! a munkába, mert egy talpalatnyi jának, hogy .laskin, akit cikké- JJ földünk nem volt. Nyáron részben felmagasztalt, rossz munkás,» aratók voltunk „gróf Teleki Jó- csak gyorsan dolgozik, de nem \ zsefnó uradalmában, apám ka- veszi figyelembe a minőségei, po-í szólt, én meg a markot szedtem. csékolja a gabonát. Szembeállít-Î Kánikulában reggel 8 órakor már ják ezzel Arhipov lelkiismeretes-£ olyan meleg van, hogy majd meg- ségét, akii a lap igazságlalanulj fullad az ember, por, toklász cip- vádolt. Ezl bizonyítja Ivasin is,? a Pálamat, a szederinda meg n a Párt körzelt btzoliságának Itt-! tarló ÖXK(pa!ÍOgaUa a m„mat. kára. Azt tanácsolja Ionjának,! Nem „s(gycUem _ his,en frek hogy személyesen győződjék meg! v _ ^

az igarsagról. A szerkesztőnk 2 __

e

lindul a kolhozokba. Ili laiálko-! mennyizik Arhipovval, aki nem tudja,- rel polcnak a magamkoru hogy ez a fiatal lány írta a róla ! O’/erckeknelc, akik kerékpáron, szótő cikkrt. Sz'dja a „tökfilkő“! vaéV autóbusszal kirándulni men- szerkesztőt. Tonja néhány óra* **. ősszel meg jártak tovább az alatt meggyőződik arról, hogy! Moh!ha- Ismerősök voltak mind. hibás cikket írt. Az újság követ-! elemibe együtt jártunk. Jól cm kező számában bocsánatot kér! lék szem, azok kerültek a polgári- sí olvasókló!, megírja az igaz-! ón, meg a gimnáziumba, akiknek Ságot és merészen feliárja a hi-! pénzük volt. Én meg robotoltam. bákat, leleplezi Koroljovol, aki ! sző'őmunkát vállaltunk, kuhikol- egyéni érdekeit előbbre helyezi a ! tunk, meg rászámítunk. Ahogy közösség érdekeinél, elmaradt simult az idő, figyeltem a velem fejlődéstől és elmé’.eli képzetlsé ! egykorú tanul ót iák at, leé.rcttsége is kevés. S giztek, egy részük már az egyeuuuwiiEœzjsz■ fernre járt .azután mentek 'érteiflul FQJFIFNT ■ miségi munkára. Az uradalomban

■ volt egy MHősin nevű segédtiszt, a SaOVÍet Igyál' ■ kettőig se tudott számolni, négis

Szovjet asszony i hajesárkodhgiolt telettünk. Igaz,

c. füzetsorozat 2. száma. ! nnf kezjtesókolomot tudott kö46 oldal. Ára: 2.- Ft. ■ *~0,"n n Moyelmes asszonynak”.

ivaphaió: MDP pártszervezetek ■ fi r uraskodtalc, könnyen élben, RlNDSz és MSzT ! ” tek, a szegényparuszt gyeszervezetekben. ! rekétől meg senki se kérdezte,

Kiadja : MSzT és MNDSz. i volna e kedved, vagy tehetséged

tele vaunak babonás ismeretekkel, álmok, magyarázatával, csillagok járásával. Ez mind altató por számunkra. A gépállomás könyvtára felnyitotta szemünket.

A télen Löki Gábor orosz könyvet kért Csordás Mihály könyvtárostól. Azt mondotta, hogy a felesége hallott már valamit a szovjet irodalom ról. Beszéltek erről a solü MNDSZ-ben az asszonyok.

Lóki Gábor Solohov ,,Csendes Donijával kezdte a szovjet irodalom megismerését. Feleségével együtt olvas ta a könyvet. Igen megtetszett a könyv, ezért újabb szovjet könyv t kért. Most „Uj barázdát szánt az eke című kötő vet forgatja.

Solohov könyve megtalált:! Lókí Gábor szivéhez az utat. Amikor vis-zahozta a Könyvet, azt mondta a könyvtárosnak- „Olyan volt, mintha a mi életünket írták volna bele-”

Így ismerte meg Lóki Gáborral igviitt a többi dolgozó pa aszt is a szovjet i.odil- mat. öt esztendeje ie„t az irodalom, a jó könyv a népé. Az a népművelési p.litLa, amely kiadta a jelszót; , Szabad hazában művelt népet!1’ — az elmúlt öt esztendőben egyre hatalmasabban, egyre jobb eredménnyel virágzik ki.

Ma már a megye minden községében találunk kö yv- tárat. Ha kicsi is, de jó könyvei már megtalálták az utat a dolgozók szivéhez. A könyvnap alkamával ezekben a könyvtárakban napról-nap- ra szaporodnak a kötelek és napról-napra emelkedik azok nak a száma, akik büszkén olvassák a könyvet. Az idei könyvnap ismét közelebb viszi egy lépéssel a dolgozókat a művelődés terén való nagy felemelkedéshez.

Hazánkban a dolgozók milliói úgy tekintenek Gerő Ernőre, unni a marxi-lenini sztálini lu- domány egvik legjobb ismerőjére és gyakorlati alkalmazójára, ski a kommunizmus és a nemzetközi munkásosztály győzelmes ügyéért folytatóit évtizedes harcok közepelte vált a kiváló bolsevik vezelő megszemélyesíiőjé- vé. Könyvének minden sorából a Párthoz, a munkásosziályhoz való törhetetlen hűség, a Szovjetunió iránti ti alá r I ala n szetelel, a marxi lenini világszemlélet fénye világit.

A könyv több mint hatszáz oldalnyi 1erjedelmében hazánk történetének mintegy öl és féléves időszakát öleli tel. Ez az időszak 1914 őszén veszi kezdelél, am’kor a dicsőséges Vötös Hadsereg már összetörte a német fasiszta hadtgéprzet gerincéi, de országunk fővárosában és nyugati részén még a nác k és a nyilasok garázdálkodtak. Ezen időszak lörlénelénck első és legfé- nvesebb lapjait a győzelmes Vörös Hadsereg katonái vérükkel irlák meg. A szovjel nép hatalmas vétáldnzalával lehullollak az évezredes bilincsek dolgozó népünk kezéről, lehetővé vád, hogv szabadságunkkal élve évszázados mulaszlásokat esztendők alall pótoljunk, országunkat a fasiszta, feudátis-lőkés elnyomás bör- lönéböl, a do gozó rj£p szabad hazájává legyük. Étről szól a könyv, felöleli népgazdaságunk építésének és fej esztésének teljes időszakát napjainkig, öléves lervünk első májusáig,

GI közel rőt üiközelre mulatja be a könyv a döntő hadál ások, stratégiai magas.alok elfoglaló-j

sának sorozatát, A mû a maga egészében visszatükrözi Pártunk gvőze mes stratégiáját és (akti-. káj&l, a marxi-icnini-szlálini elméiéi és gyakorlat sikeres alkat-1

mazását a mi magyar viszonyainkra. A könyv megmutatja hogyan telte — győzelmeink szervezője — a Pért, Rákosi Mátyás vezetésével, bölcs előrelátássá', új győzelmek kiindulópont java » dolgozó nép számára meghódított gazdasági magaslalokal és hogy az alapvető politikai fellé lel meglereiniésééri, a munkás- egységért, a munkás-paraszt szövetség létrehozásáéit és eimélyf tésééit vívóit sikeres harc ho gyan vált a Párt irányító kezében még nagyobb győzelmek kiindulópontjává,

A könyv rendkívül gazdag anyaga nem időrendi sorrendben hanem egyes- különösen jelentős kérdések körül van csoportosítva. így külön szerepe.nek azok a nagyfon.osságú cikkek és be- beszédek, melyek a felszabadulás első percéiül a legutóbbi időkig az ország haladó erőinek mozgósítását és összefogását hirdetik a munkásosztály, a Párt vezetése alall a földreform végrehajtása, az alkotó erők éielreke lése, az újjáépítés, eredményeink megszilárdítása, békés építőmunkánk megvédése érdekében.

Külön fejezet- fog.átkozik az értelmiség fontos szerepével, s tudományos munka szocialista jellegű megszervezésével, új munkásér'élni iség kiképzésének jelentőségével és külön fejezpí a doigozo parasztság, a fa u felemelésének, a Pált agrárpolitikájának kérdéseivel, a falusi 1er meiőszö vei Kéz elek problémáival a szocializmus építésével a fa ;un.

Gerő Ernő könyve tanulmány, tankönyv és iránytű, de elsősorban újabb éles fegyver lesz a munkásosztály, a dogozó pa rasztság, a haladó értelmiség egész dolgozó népünk kezében a szocializmus felépítésért vívoil harcban, Karczag Imre

tactaUalc a ùaçai ityász&lc

A bajai jogászok nagygyűlést tartottak, hogy ezzel is bizonyítsák, készek kiállni a béke mellett. Zsufolá-ig megtelt nagyteremben a Magyar Demokratikus Jogászszövetség kiküldötte, dr. Kiczkó beszélt a jogászokhoz.

— Minden erőnkkel azon leszünk, — ahogy Rákosi elvtárs mondotta — ne rés, hanem erős bástya legyünk tovább is a béke frontján.

A demokratikus jogász növendékek tanulásukkal, a béke melletti agitációval, népneve lő munkával harcolnak a bé

kéért.

Az ünnepség végén Emszt Lajos tett fogadalmat a ba jai jogászok nevében, hogy harcosan kiállnak a béke nagy ügye mellett.

Szakérettségi

Vidákorics Pal ferde a Szabiid Néphez

tovább tanulni. Így áll fejtclőn a világ a tőkás társadalomban, amikor pénz beszól, a kutya ugat.

Ma már más az élet, est érzem napiéit-napra. Termelőcsoportban dolgozom s bizony, megbecsülnek.

IntczObisottsdgi tag vagyok és az ' új üzemi pártvezetőségbe is beválasztottak az elvtársak. Ahogy telik az idő, minden nap új örömet hoz, idős szüleimmel egyre jobb mádban élünk, a csoportunk is szépen fejlődik. Boldog ember vagyok én ma, csak bántott mindig, hogy úgy éreztem, én mái végképp kiöregedtem a tanulásból.

Bántott, hogy nem ismerhetem meg eléggé a természetet, még a földet se, pedig egész életemben azzal dolgoztam. De tavaly nagy kitüntetés ért: a csoport kéthónapos tszes-vezelűképzö iskolára küldött, június-júliusban azután pedig újabb kéthónapra november- decemberben. Az iskolán eleinte nehezen ment a tanulás, hiszen rég elszoktam tőle. De később egyre inkább belemelegedtem, tanultam éjjel-nappal, olyankor is, amikor pihenő időnk lett volna, ebéd után.

fokát, nagyon sokat meg' tanultam a növények éle férői, a növényápolásról s amikor eljöttem az iskoláról, akkor éreztem igazán, mégis milyen kevés, amit tudok, mennyit kellene még tanulnom ahhoz, hogy megszerez zem azt a tudományt, amelyre vágyom. Most hallottam a szakérettségiről, amely — úgy érzem — azért van, hogy a magamfajta tanulni vágyó dolgozó parasztok előtt is megnyíljon az út az egyetemre.

fto cgbeszéltük ezt a párt- szervezetben, újra elolvastam a Központi Vezetőség határozatát a vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumról. Ez eloszlatta aggályaimat. Aztán még a titkár elvtárssal is beszélgettem & még jobban megjött a kedvem. Nehéznek látszott a tanulás kérdése és én tudom is, hogy áldozatot kell hoznunk érte. Nem vagyok már gyerekember, huszonhat éves elmúltam, szórakozni is kell, dohányzom, a mosatás, a koszt, a lakás, a fehérnemű és a ruházkodás is gond. De tanulhatok, fejlődhetek — és ez megéri az áldozatot. A titkár elvtárs meg elmondta, hogy a kollégiumban szinte ingyen kapok lakást, koszlot, mosást, szórakozni közösen járunk, ösztöndíjat is kapok, egyszóval az állam viseli a kiadások nagyobb felét. De azért én is meg akarok dolgozni a tanulásomért. Most a nyáron különösen az ara- tási-csóplési munkában még szorgalmasabban dolgozom a csoportban, hogy minél több munkaegységem legyen. A pénzből ve szék ruhát, cipőt, meg ami kell. A szakérettségi után, meg az egyetemi évek alatt is, minden nyáron dolgozni akarok.

pi em mondom, hogy könnyű lesz. Én az agráregyetem- re akarok menni és ezért a 1er mészetrajzot már a szakérettségi re különösen jól megtanulom Olyan cél van előttem, amelyéri érdemes szorgalmasan tanulni ét legyűrni minden nehézséget. Mái az is nagy dolog, hogy mindenféle lculákfattyúk helyett és kér ül hetei az egyetemre. Akad itt a faluban is, aki azt mondogatja, hogy nem érdemes tovább tanulni, meg, hogy vigyázzunk, majd eltöltünk hiába 3—évet azután megbuktatnak ét kezdhetjük elölről. De ez az el lenség hangja és azt is tudom hogy az ellenség a vesztét érzi, hiszen már a tudományt is nekünk mérik nagyobb mértékkel Most a Központi Vezetőség hatá r ozat a után különösen érzem, hogy a Várt rajtunk tartja majd a szemét az iskolában is, nem hagyja, hogy két-hdroméves szorgalmas tanulás után az ellenség buktatással, vagy más úton-módon ki tudjon bennünket túrni az egyetemről.

agyon jól érzem magam a termelöcsoportban, megbecsülik itt is a munkámat, di még jobb lesz, ha öt esztendi múlva mint képzett mezőgazdász dolgozhatom. Vgy érzem, ezzé- használhatok többet, ezért akarol tanulni.

VIDAKOVICS VAL, a bácsalmási Táncsics-ter- melőcsoport intézőbizottsági tagja

w