Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-29 / 67. szám

A Bajja-sumári gépállomás eddig 2500 holdra kötött tarlószántási szerződést A gépállomás két bevezetett újí ása gvorsítia a tariészánlási és cséplésl munkálatokat A Baja-sumári gépállomás traktoristái az erőgépeket ola­jozzák. Varga Aranka segéd' traktoros, leszakadt szíjdarabot erősít fel aratógépének vásznára. N. Gere József, főgépész a csa­varokat számolja a raktárban, nehogy az esetleges hiány fenn­akadást eredményezzen a mun­kában. Jó munkát végestek a népnevelők Bent az irodában most érté­kelik ki a tegnapi munkaeredmé­nyeket. A gépállomás népnevelői a megkötött tarlóhántási szerző­désekről számolnak be. Gyűlnek az egyik asztalon az aláírt szer­ződések. A gépállomás körzetébe tartozó nyolc termelőcsoporton kívül 250 dolgozó kisparasztiul kötöttek eddig szerződést 2500 holdon elvégzendő tarlóhántásra. —• Július elsejére 3100 holdunk lesz, — mondja Szöüősi elvtárs, a gépállomás vezetője. Busa György eddig egymaga napi 70, Benkovics János 60, Kormos Istváu pedig 80 hold­ra kötöttek szerződéseket Beszámolnak arról az örömről, mely dolgozó parasztságunkat eitölti, a kormány legutóbbi in­tézkedéséről, az egyéves hitel- szántásról. Heller György csávo- lyi kisparaszt boldogan vette hí­rét az intézkedésnek. — Ez is azt bizonyítja, hogy kormányza­tunk gondoskodása újabb segít­séget nyújt számunkra. Az egy­éves hitel jó munkához segít bennünket. Meg is kötötte a szer­ződést Heller György és még az­nap a lovát is eladta. Horvát Zakariás Bajaszentlstvánon azzal fogadta a gépállomás traktoris- tá/it, bogy amit a gép csak el tud végezni, arra mindre szerződést akar kötni, — A tavaly elvégzett gépimunka nyomán olyan a ku­koricám, hogy csodájára járnak a határban. Meg is köszönöm Dobler Lőrincnek, a traktoros­nak, aki nálam dolgozott. Ka­tona György Bácsbokodon is az­zal fogadta a traktorosokat: — már neki bizony nem kell más, mint a gépi munka. Olyan jól megdolgozták tavaly a földemet, hogy az egész határban nincsen hasonló termés, mint az enyém. Bognár Sebestyén Baja-Kiscsá- volyban- is hasonlóan gondolko­dik: — Beszélhet nekem a kulák amennyit csak akar, a gépi mun­kát nem múlja felül semmi sem. Bajaszentistvánon is halad a szerződéskötés. A klerikális re­akció és a kulákság bármin! is agitál ellene. Ráértek még a csép- lés után is a tarlóhántásra, du- rúzsolják úton útfélen. Minek úgy sietni vele. Inkább szakít­satok több időt a templomba já­rásra. Elekes Vera hallgatott is rájuk, dé már megbánta, mióta azt látja, mint végzi a tarlóhán- tást a határban a gépállomás. Felkéasültek a enépléare A gépállomáson feltérképezve mutatják tervszerűségük munká­ját. Bejelölve tűnnek elő a föld­területek, melyeken a gépek dol­goznak. A cséplésre ugyanúgy készülnek. Hét gép fog csépelni. Ki is van már jelölve a bét ve­zető s a hét ellenőrző. A gépállomás dolgozói a munka jó és időn be­lüli elvégzésére már felkészüllek. Munkájukat két újítás is előse­gíti Az első újítás, melyet a tarlósznntás elvégzésében a „Bo kányj Dezső“ termelőszövetkezet­ben már ki próbáltak, a munka- teljesítést az eddigi 100—110 szá ra'.ékról 260—280 százalékra fo­kozta. N. Gere a főgépész újítása abból áll, javítótelepének volt vezetője al­kalmazta. Pálfi Pál két cséplőgépet kapcsolt ösz- sze, melyet egy erőgép hajt. Ezzel az újítással bét gépet le­het etetni egyszerre, ami a cséplésl időtartamot a fe­lére csökkenti. Az újítási már gyakorlatban is kipróbálták, a „Felszabadulás“ termelőszövetkezeti csoportnál, a rozs próbacséplésénél. A Baja-sumári gépállomás dol­gozói valamennyien tudják, hogy jó munkájuk eredményei nagyban segíteni fogják a termelőszövet­kezeti csoportokat és dolgozó pa­rasztságunkat, hogy a cséplési munkálatokat időre befejezhes­sék és mie.őbb raktárba szállít­hassák a gabonát. A „Zalka Má­té“ termelőszövetkezeti csoport­ban meg is fogadták a tagok, hogy az aratás befejezésétől szá­mítva két héten belül elcsépelnek a gépállomás gépein és a gépek­től közvetlenül a raktárakba szál­lítják idei gazdag termésüket. flz ifi-brigád 180 százalékra végzi az aratási a bácsalmási állami gazdaságban Dúsan ontja a kalászt a bácsalmási állami gazdaság többezerholdas gabonatáblája. Július 1-re be is fejezik^ kü­lönösen hogy megkezdte munkáját a Szovjetunió nagy ajándéka, a két arató-cséplő kombájn­A gépek mellett 6 aratóbri­gád végezte az aratást, hato­diknak csatlakozott a hattagú ifibrigád: Jancsó Béla, ßen- de Ádám, Fehér Péter, Far­kas József, Baka István és Almásy Imre. Rögtön az ara­tást megelőző üzemi gyűlé­sen versenyre hívták a többi aratóbrigádot. Az ifik azután neki is lendültek, már a multheti aratási eredményük 180 százalék volt. A bácsalmási gazdaságban 60 ifi dolgozik. Közülük 35- en kongresszusi felajánlás­képpen 200 százalékot vállal­tak, amit többen 15—20 szá­zalékkal még túl is teljesí­tettek. Sőt Ráüss József vál­lalását 290 százalékra végez­te. Az ifi brigádok kezelésé­re van bízva a gazdaság gya­potültetvénye. Az egységes szervezet meg­alakulása még nagyobb len­dületet adott az ifjak munká­ján: :. A kongresszus óta eltelt rövid idő alatt máris 35 új tagot szerveztek be a DISZ-be és ők maguk fo­kozott munkával és tanu­lással harcolnak. Az aratóbrigádok délidőben tanulási pihenőt tartanak. Az ifibrigádban Sebestyén Ist­ván üzemi DISZ titkár, vagy a brigád agitátora: Jancsó Béla tartanak rendszeres új­ságolvasást, megbeszélést a munkaszünetekben. Ezek a röpértekezletek közvetlenül a dolgozók munkahelyén még jobban megvilágítják előttük a célt és nagyobb eredmé­nyek elérésére serkentik őket. Önkéntes aratóbrigádok segítik a félegyházi dolgozó parasztokat a munkák gyors elvégzésében A kiskunfélegyházi honvéd­ség fiatalsága önkéntes ara­tóbrigádot szervezett és ahol legnagyobb volt a szükség, ott segített. így jutott el a 12 tagú bri­gád Kónyaszékre, özv. Vargá- né tanyájára, Vargáné cso­dálkozó örömmel fogadta a kis csapatot, akik azonnal beálltak az árpatáblába és a már előre megkötött verseny j kihívások lendületében vág­ták a rendet. Egyaránt igye­kezett mindegyig nem volt különbség tiszt és honvéd kö­zött. De nem maradtak el a nők sem, kiknek segítő, dől- gos keze alatt csak úgy sza­porodtak a kévék. Varga néni is ott sürög a brigád körül és ámulattal hallja, hogy hogy nem pénzért, még csak nem is résziből végzik a hon­védek a munkát, hanem ba­ráti segítségből. Varga néni előtt az is pro­bléma, hogy a ,,tiszt urak“ itt dolgoznak az ő földjén, i Még az ebédnél is abból csi­nál gondot magának, hogy hova terítsen nekik. A baj- társak elmagyarázzák neki és I vegiilis megérti, hogy ma már nem az „úri” tisztek alkotják ! néphadseregünk tisztikarát, hanem a dolgos muukásosz-| tály gyermekei közül valók. Mire bealkonyodik, a mun­ka is kész. Élénk nótaszóval vonul el a kis csapat, mint győztes sereg. Ezt a győzel­met a földeken aratták, ahol megvédték a dolgozó nép ga­bonáját a szemveszteségtől. Félegyházától nem messze szorgos termelőcsoport dolgo­zik, a „Petőfi“ tszcs. Az el­múlt vasárnap ezt kereste fel •az aratóbrígád. Nagy örömmel fogadta őket a csoport. Jókor hozták a segítséget, mert nagy a földterület, amit le kell aratni és a rendelkezé­sükre álló erővel sokáig tar­tana. A brigád itt is lelkes versenyben végezte el a ki­szabott terület learatását. Egy másik táblán a helybeli Gépgyár munkásfiataljai szorcoskodtak hasonló mun­kában. Az önkéntes aratóbrigádok tagjai lelkes munkájukkal se­gítik elő az aratás sikerét, amiért most az ország dolgo­zó parasztsága harcol. hogy B láreSáVQOÓ készülékre két darab 28 levelű lárqsát kapcsolt össze. Egy 35-ös Hoff- Oer vonja az így alkalmazott tárcsát. A másik újítás a cséplési mun­kálatokat gvorsítja meg. Ezt az újítást Pálfi Pál. az AMG bajai Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az Anyag- és adatszolgáltatás _____ rendszeres olvasása Ré m község dolgozó népe leleplezi szabotáló kulákjait Árnyas fák között robog be a kocsi Rémre. Ápolt, gondozott utcáin alig akad járókelő. Min­denki künn van a határban. Fo­lyik az aratás, a srőlőpermete- Z'és. Visztneg József is kifelé tart. Kapa van a vállán. Szapora lép­tekkel igyekszik, miközben a beszélgetés rá terelődik az idei terméseredményekre. a kulákok „szaktanácsai“ —* Átlagban a tavalyinak a kétszerese lesz, mondja jól megfontolva szavait, — de a Ki­liánéival nem tudjuk beérni. A termelőszövetkezeti csoportot hívják így. ötszáz holdon folytat nagyüzemi gazdálkodást, melyből 63 hold a szőlő. — De tudja, — folytatja Visz- meg József, — mióta jó termésre van kilátás, a klerikális reakció és a kulákok az eddigieknél még körmönfontabban, még ravaszabb eszközökkel igyekeznek dolgozó parasztságunkat gátolni, meg­akasztani a munkájában. A legha­zugabb hírveréssel és „szaktaná­csaikkal“ akarják helytelen irányba vinni a dolgozó népet. Nem sokat kell itt beszélgetni a faluban, hogy hamarosan meg ne tudja az ember, mik is azok a „szaktanácsok“. Nem kell vég­rehajtani a m/inisztertanács hatá- rozaiát a növényápolás fokozá­sáról, mert a sokat kapált föld­ben minden elfonnyad. Akkor jó a termés, ha a kalászból a szem kezd kiperegni. Közös szérűre sincs semmi szükség. Jobb az udvarokban folyó cséplés. Keve­sebb a munka vele. Ezek a „szak­tanácsok“. Az „agyfröszl“ A plébánián van a zavartkeltő hírek „agytrösztje“. Máhig Ervin, a 40 holdas kulák-plébános a ki­találója, szervezője ezeknek és uszályosai, hűséges fegyvertársai, a kulákok, — akikből jócskán akad a faluban, — teregetik, szé­lesítik, hogy minden fülbe eljus- . son. Míg a dolgozók békealáírásuk­kal hitet tellek a béke mellett, Máhig Ervin kimutatta a foga "fehérét. Nem írta nevét az ívre. Békát prédikál, háborúra izgat. Ezt mondják a dolgozók a falu­ban. Nem is hallgatnak rá, mióta nyíltan feltárta, hogy a dolgozó nép boldog jövője ellen tör. De a pap nem nyugszik. Kalocsához fordult, adjanak segítséget a szá­mára, mert a dolgozó nép — és ez fáj neki, hogy a pártonkívüli- ek is, — a Párt felé fordultak. Látják, hogy a Párt, a munkás- osztály élcsapata, felemelkedésü­ket, javukat akarja. Irányt és utal mulat számukra életszínvonal emelésükhöz, boldogabb és szebb életükhöz. Kalocsa küldött is segítséget. Egyszeriben meg­lelt a plébánia. A plébánoson és a káplánon kívül ott van már egy szerzetes és két apáca. A napok­ban érkezett világi ruhában a harmadik apáca is. Együttesen igyekeznek most a népi demokrá­ciát rágalmazni, befeketíteni. Az elmúlt vasárnap a szerzetes ilye­nekről beszjélt a templom» szó­székről: — Minek a sok gép. Minek a traktor. A technikával már elsötétítik a napot is. A kulákok mind a plébánia fe­lé kacsintgatnak. Onnan várják a „jó híreket“. A tennivalókat. Mautbner Ferenc volt kántor, jelenleg még tanító, a kulákok főcsabosa. Nincs kevesebb földje, mint 66 hold. Valamikor nemcsak a földjén zsákmányolta ki a dol­gozókat, de cséplőgépei mellett is meglopta, megcsalta őket. A felszabadulás után kezébe kapa­rintotta a hatalmat. Kiskirály volt. A dolgozók ébersége verte ki hatalmából. Méltó társa Kan- csár Márton, a „leggazdagabb kulák“. 71 hold földjén híven teljesíti a klerikáis reakció sza- botá’ásra uszító felhívásait. Kés­lelteti a növényápolási munkáin lókat. Gaz és gyom az egész földje. Néha nekilát, hogy vala­mit el is végezzen. De akkor is a fülébe cseng az ájtatos apácák kenetteljes hangja; — csak úgy tessák-Iássék. Komáromi János, a 176 holdas kulák vonakodik ara­tási szerződést kölni. Minek? Megmondotta a pap, az aratást az égiek adták, annyi pereg ki belőle, amennyi épen szükséges. A madaraknak is kell élelem. — Vagy Brecska János 47 holdas kulák, akinek szeszfőzdéje is van. Nem köt ö sem aratási szerződést. Inkább azon van, hogy szeszfőzdéjéből az utcára eregesse a szennyvizet. Hadd fer­tőzze jól meg a levegőt. A cefrét nyitott udvarán tárolja. „Akinek nem tetszik a szaga, le is út, fet is út — mondja pimaszul. Móg van vagy 30 belőlük a fa­luban. Brecska János 117 holdas kulák is azon van, minél keve­sebb legyen a termés, hadd jus­son kevesebb kenyér a dolgozók­nak. Több a vadrepce a földjén, mint a rozs- és a búzavetés. Most legújabban a kulákok azt a rémhírt terjesztik, hogy összesze­dik a 6-14 éves gyerekeket és elvi­szik. Bácsborsódon már össze is írják őket. Egyet sem hagynak ki belőlük. Vancsura Györgyné te­metésén mondotta Viszmeg Já- nosné. Neki pedig kell tudnia, hi­szen onnan jött és a saját sze­meivel győződött meg róla. Bele­kapaszkodott a klerikális reakció is a rémhírbe. Míg aztán ki nem derült, hogy Bácsborsódon való­ban összeírják a 6-14 éves gyere­keket, de iskoláztatásuk végett. A klerikális reakció és a kulá­kok mitsem törődlek az igazság­gal. Tovább terjesztik a hírt, még a tanyákra is szerte viszik, hátha sikerüli így ártani az aratási és cséplési munkálatokban elfoglalt dolgozó nép soraiban. A falu dolgozó parasztsága azonban már nem ül fel híreik­nek. Világosan látja céljaikat, amit ravaszkodásuk'kal, aljas mesterkedéseikkel el akarnak ér­ni. Makra József kisparaszt rá­jött már, mit is akarnak igazá­ból: — a régi kizsákmányolást. Azt, hogy a községben újra az ő kezükbe jusson a hatalom. Azt mondják, mit akarnak ezek a rongyosok? Miattuk rongyolőd- tunk le, mert azt a keve­set, amit a napszámért fizettek, még azt is ellopták nagyrészt tő­lünk, egy eltörött kapanyél, vagy egy elvesztett ostorfa fejében. Csak hadd beszéljenek. A mi jö­vő utunkat megmutatta Rákosi elvlárs. Mi őt követjük. Kovács József is rájött a maga tapasz­talatából, hogy ne higyjen a ku- iáknak. — Itt van a három Vancsura. Csak úgy a csúfnevükön tudom felsoroni őket. A Kapanyak, a Csendes és a Márton. A legszegé­nyebb is 30 holdas közülük. Ezek voltak csak a kizsákmáayolók. Értették, mini kell kihasználná a szegény ember helyzetét. Nyolc­van fillérre alkudták ki a napszá­mot és amikor fizetésre került a sor, 60 fillérrel fizettek. Ha va­laki szót emelt, mindjárt kezük­ben volt a villa. A pap az ifiúség felé fordul Máhig Ervin bosszankodva lát­ja, hogy a nép napról napra ön- tudatosabb. Munkával és eredmé­nyeinek további fokozásával felei a rémhírterjesztésekre, a kleri­kális reakció és a vele szoros szövetségben rombolni akaró ku- Iákokkal szemben. — Feneketlen dühével az ifjúságra vetette rá magát. Magához rendeli az Eposz ifjakat és soraikban igyekszik romboló munkáját érvényre jut- tatni. A Párt és az Eposz vezető­sége későn ismerte fel a pap munkájának eredményeit. Csak mikor június 17-ra a DISz kon­gresszusra történő munkafelaján- '.ások során az ifjúság soraiból öten tettek a nap tiszteletére fel­ajánlást, csak akkor vették észre a klerikális reakció romboló munkájának eredményeit. A fel- világosíó munka azonban már itt is megmutatta erejét. Az ifjúság előtt is világos lett. mire törek­szik a klerikális reakció és mi­lyen gálád célokra akarta fel­használná őket. Hátat fordítottak megrontóiknak. Most pedig az aratásban és a cséplésben igye­keznek bebizonyítani, hogy ők is építői a fa.un a szocializmusnak, gondtalan jövőjük biztos zálo­gának. á

Next

/
Oldalképek
Tartalom