Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-29 / 67. szám

A beiskolázás eredményei megyénkben A továbbtanutás frontján elért idei eredményeink mél'tán sorolhatók népi demokráciánk hatalmas sikered közé. Az ország területén közel 40 ezer diák je­lentkezett továbbtanulásra, az általános iskola VIII. osztályából a középiskolába s ezeknek kb. 37 százaléka munkásfiatal. Az egye­temre jelentkezők száma is felül van a tízezren s közülük több mint 4000 munkásdiák. Nagy je­lentőségűek ezek a számok s értékes győzelmet hirdetnek a •tanulás ellen uszító klerikális re­akció elleni harcban, komoly elő­rehaladást mutatnak a legszéle­sebb néprétegek, elsősorban a munkásosztály ön tudatosításában. Bács-Iíiskiin r úr megy ében a továbbtanulás érdekében vívott harc is eredményesnek mondha­tó. 2366 általános iskolai Vili. osztályos tanuló jelentkezett to­vábbtanulásra s ezek közül mun- kasszarmazású tanuló 22 száza­lék s közel 50 százalék a paraszt- szarmazású. Az egyetemre jelent­kezettek száma megközelíti a 450-et. Itt a muukásifjak szám­aránya 20 százalék (a munkás- származásúak 00 százalékai) Á nagy eredménynek fényében azonban élesen bukkan elő az a kép, amely a jelentkezések kö­zötti helytelen megoszlást mutat­ja. Miben mutatkozik ez? Amíg a műszaki egyetemre, az orvostudo­mányi karra, a közgazdasági és agrártudományi egyetemre a me­gyéből majd 70 százalék jelent­kezett, addig a bölcsészettudomá­nyi karra, a természettudományi karra, a pedagógiai főiskolára kevés a jelentkező, a jogi karra jelentkezettek száma pedig majd­nem a nullával egyenlő. Hasonló eltolódások tapasztalhatók a kö­zépiskoláknál is, ahol a lehetősé­get jóval felülmúló és a többi is­kolafajra hátrányosan kiható je­lentkezés van az ipari gimná­ziumnál és azonkívül is a gép­ipari gimnáziumnál. Md az oka ennk az eltolódás­nak? Elsősorban egy rendkívüli pozitív egészséges jelenség: az ez óriási politikai, technikai ér­deklődés, amely egész dolgozó népünkben s így természetesen a tanulóifjúságban is megmutat­kozik ezek iránt a pályák iránt. Ebben az érdeklődésben az válik világossá, hogy népünk megér­tette az ötéves terv lényegét, he­lyesli azt és bizalommal kapcsolja hozzá jövőjét. De a% eltolódásban szerepet játszik sok más is. így ez egyes karok nem tájékoztatták eléggé a most érettségiző ifjúsá­got arról, hogy milyen feladatok várnak a természettudományi, bölcsészeti, jogi és pedagógiai karra jelentkező hallgatókra,* ha elvégzik az egyetemet. Nem is­merik azt az új tartalmat, ame­lyet ezek a pályák kaptak, nem látják eléggé azok megváltozott új körülményeit. Ez a tájékozat­lanság az e téren kifejtett pro­paganda munka hiányosságaira mutat. A felvilágosító munka feladata az lett volna, hogy mindenütt rá­vezesse fiataljainkat, arra, mi­lyen fontossága van egyes elha­nyagolt szakmának a szocializ­mus építésében. Hogy megértsék: igaz, hogy nagy az igény pl. a technikai vonalon, de ugyanekkor nemcsak az igény nagy, de na­gyok a lehetőségek és feladatok más szakoknál is. A tanári pálya népi demokrá­ciánkban ma már nem a nyomort jelenti. Itt is érvényesül a szo­cialista társadalom elve: minden­kinek munkája szerint. A peda­gógus azt a döntiőfontosságú fel- adaiot kapta a Párttól, hogy a jövőt építő ifjúságot nevelje. A jogászok mai, megváltozott szerepe sem tiszta még a fiata­lok elölt A népi demokrácia jo­gászai gyökeresen mások, mint a muH rendszeré. Nagy munka vár rájuk. Az ő feladatuk a törvény­előkészítés, a magyar jogtudo­mány alapjainak a kidolgozása, bírói, ügyészi, védői megbízatás a bíróságokon, a nemzetközi szer­ződések jogi előkészítése, szük­ség van rájuk a diplomácia szol­gálatában is és még sokfelé. A középiskolai jelentkezések­ből is az állapítható meg, hogy a fiatalok nagyrésze nem lát vilá­gosan a továbbtanulás kérdésé' ben. A felvilágosító munka hiányossága i arra figyelmetetnek: sokkal foko­zottabban, sokkal részletesebben kell megismertetni az ifjúsággal az előtte álló nagyszerű jövő ezer­nyi lehetőségét. Ahol ez nem tör­ténik meg, ott az ellenség „taná- csaj“ érvényesülnek. Csüggedést, kedvetlenséget, zavart igyeksze­nek bevinni azok közé, akik egyéb lehetőséget nem is­merve, kerüllek a túl jelentkezők közé az egyes karokon s az egyes középiskolai fajtáknál. Erősen, élesen kell fellépni minden ilyen kísérlet ellen. He­lyes átirányítással és az átirányí­tás helyes átpolitizálásával kel! segíteni mindazoknak, akik tájé­kozatlanságból jelentkeztek egyik másik karra, iskolatípusba s aki­ket éppen ezért meg lehet és meg is ked győzni, hogy másutt is lehet tanulmiok, sőt másutt még nagyobb szükség van rájuk. Az álirányítás kezdeti szakasza már megindult és az első napok szép eredményeket hoztak. Amikor kor kirajzolódott a hallgatók ólőtt, mit jelent egyik, vagy má­sik tanulási lehetőség, örömmel, lelkesen mentek az eddig isme­retlen területekre. Az átirányítás a mi megyénkben is szép ered­ményekkel folyik. A legtöbb át­irányított 'tanuló örömmel vállal­kozik az új feladatokra. Termé­szetesen hibák itt is vannak, fő­leg ott, ahol nem látják világo­san a Párt beiskolázási tervét. A helyes álpolitizálás, a tanulók megfelelő felvilágosítása segíteni fog ezeken a nehézségeken is. A középiskoláiba jelentkezettek javarésze ipari — főleg vegyi és gépipari gimnáziumba kérte fel­vételét. Ilyen gimnázium a me­gyében nem volt, helyette azon­ban kaptunk Baján egy 90-es lét­számú építőipari és Kecskeméten egy 135-ös létszámú élelmezési ipari gimnáziumot. Ezeknek a gimnáziumoknak benépesítése is megtörtént. Most már a helyi is­kolabizottságok feladata az, hogy kellően mgevilágítsa a továbba- nulni szándékozó diákok előli ezeket az ismeretlen iskolatípu­sokat Az előrenyomulás az iskola frontján megindult. Az ellenség aknamunkája azonban tovább­folytatódik. A klerikális reakció igvekszik elhíresztelni, hogy „nem érdemes tanulni, mert úgyis háború lesz.“ Mátépusztán úgy „agitálnak“ a továbbtanulás ellen: „nem érdemes tanulni, hi­szen az érettségizett emberek is kapálnak!“ Fokozott éberséget! Pedagógusaink és népnevelőlink ne pihenjenek a sikerek habá­rain. Látogassák rendszeresen a továbbtanulásra, a középiskolába felvett — főleg szegényparaszt származású — fiataljainkat, ne­hogy az ellenség befészkelje ma gát közéjük és a rémhírek miatt meginduljon a lemorzsolódás. — Pártunk vezetésével az Iskola frontján Ls szétzúzzuk a klerikális és kulákreakclót. Kőszeghy ferencné Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasása Párthírek Felhívás „9 Rákosi-per oivasdsara Néhány hónappal ezelőtt a ma­gyar és az egész nemzetközi mun­kásmozgalom számára is nagy- jelentőségű könyv jelent m_g: „A Itákosi-per“. Az üzemekben, a falvakban már hónapokkal a könyv megjelenése előtt a dolgo­zók ezrei vetélkedtek azon, hogy előjegyezhessenek a könyvre, hegy minél előbb olvashassák, ta­nulmányozhassák, új erőt, kitar­tást és tapasztalatokat merítve belőle munkájukhoz. Népünk sürgető kívánságának teszünk eleget akkor, amikor ol vasómozgalmat szervezünk „A itákosi-per“ tanulmányozására. Pártunk segítséget akar adni az elvtársaknak az olvasáshoz, ezért felhívjuk az elvtársak fi­gyelmét arra, hogy jelentkezni lehet a pártszervezeteknél az ol­vasómozgalomban való részvé­telre. Az olvasőmozgalom július 1-tői szeptember 25-ig tart. A pártonkívüli dolgozók a kü lönböző tömegszervezeteken ke­resztül vehetnek részt „A Rákosi- per“ szervezett olvasásában. Pártunk sokat vár „A Rákosi- per“ olvasásának széleskörű, tö­megméretekben való megszerve­zésétől. Azt várja, hogy járuljon ez az olvasómozgalom ahhoz, hogy párttagságunk és egész dol­gozó népünk még nagyobb lendü­lettel, áldozatkészséggel végezze munkáját, még szorosabban tö­mörüljön a Szovjetunió mögé a békéért folyó harcban, még na­gyobb hűséggel ragaszkodjon Pár­tunkhoz és népünk vezéréhez, Rákosi elvtárshoz. Magyar Dolgozók Fártja Központi Vezetősége Agitációs és Propaganda Osztály MEGVÁLTOZOTT A JU­LIUS 2. ÉS S. KÖZÖTTI HÉTEN TARTANDÓ ELMÉ­LETI PÁRTNAPOK ANYA­GA. „A békéért folytatott harc elvi alapjai“ helvett ugyanabban az időben „FE­GYELMEZETT MUNKA — MAGASABB ÉLETSZÍNVO­NAL“ címmel tartjuk meg az elméleti pártnapokat. A sillabuszt időben eljuttatjuk a pártszervezetekhez. Az elő­adók részére irodalom: Gerő Ernő: „A magyar népgazda­ság fejlesztésének legköze­lebbi feladatai.“ (Közpon'i Vezetőség, 1950 V. 31 i ülé­sén mondott beszéde.) Rákosi Mátyás: „Az új nemzedék Pártunk vezetéso alatt ön.u- datban, erőben megnövekedve egységesen vonul fel a le­győzhetetlen békefáborban.“ (LilSZ-kongresszu^on mon­dott beszéd.) Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Agitációs és Propaganda Osztály Rákosi elvtárs, népünk vezére és tanítója, az ellenforradalmi rendszer ellen folytatott lankadat­lan küzdelme során, 1925 szep­tember 22-től 191ft október 30-ig az osztályellenség kezében volt. Ennek az időszaknak az esemé­nyeit, a Rákosi elvtárs kiszabadí­táséival végződő nagyszerű küz­delem történetét igyekszik ez a könyv bemutatni. Valójában egyetlen perről van itt szó, az elnyomó, kizsákmá­nyoló osztályok peréről a dolgozó nép és annak törhetetlen vezetője, a Kommunista Párt ellen. Ezt a Pártot megszervezni jött haza Rákosi elvtárs 1924-ben. Csak­nem egyéves működése alapvetően megváltoztatta a helyzetet. Az ellenforradalom rendjét és nyu­galmát komoly veszély fenye­gette. Érthető tehát, hogy az ural­kodó osztályok mérhetetlen gyű­löletükben és vakfélelmükben mi­nél gyorsabban meg akarták őt semmisíteni. gkezdődött a nagy küz­delem Rákosi Mátyás életéért. Rákosi elvtárs erejét megszdz szorozta az, hogy az ügyért küzdött, hogy az egész vi­lág forradalmi munkássága és A szovjet malomkombinátokban a munka teljesen auto­matikusan történik. Fenü képünkön olyan mechanizmus modelljét láthatjuk, amely két keresztben és egy hosszá­ban álló transporterből áll. A gépezet a liszttel megtöltött zsákokat akként helyezi le, hogy a két első zsákot kereszt­ben, a harmadikat a kettő mellé, hosszában rakják le. Így helyez le 8—10 sort, amelyeket aztán a gépkocsi, vagy villamoskocsi átveszi és továbbszállítja a raktárba, vagy a vasúti kocsiba. / A Vorosilovról elnevezett Csuvas-kolhóz könyvtárában. A Szovjetunió kolhozparaszt- iainak nem fényűzés, hanem, magától értetődő dolog a könyv, az olvasás. Megindult a, gabonabetakarí- tás a szalszki sztyepén lévő Gigant szovhózban. — Teher­autók hosszú sora szállítja nap mint nap a gabonát az állami gabonaraktárakba. Uíjaink szov et gépóriásokkal épülnek Szerte az országban számos helyen zúgnak éjjel-nappal oz útépítő brigádok legmoder­nebb szovjet gépeinek motor­jai. 10.560 dolgozó, az ország különböző pontjain, három műszakban fekteti a betont. 1950 első felében 8000 köbmé­ter betonútat építettünk. Különös jelentősége van az Adony és Dunaföldvár között épülő húsz kilóméter hosszú betonúinak. Ez az út nemcsak a gyors és jó közlekedést biz­tosítja majd, hanem magas töltésével gátat vét a Duna áradásának is. A Betonútépítő NV 504 dolgozója építi ezt az utat a Szovjetunióban készült legmodernebb gépekkel: talaj­javító óriásokkal, emelödaruk- kal, betontömö vibrátorokkal, hatalmas betonkeverő gépek­kel. A Rákosi per haladó gondolkodói mögötte áll­nak. Az ellenforradalmi rendszer fogcsikorgatva vonult vissza, az­zal vigasztalva magát, hogy majd a börtönben pusztítja el a. ma­gyar nóp legjobb harcosát. 1934—35-ben a magyar ural­kodó osztályok arra számítottak, hogy a nemzetközi közvélemény nem ór majd rá sokat foglalkozni ezzel az üggyel és hogy a csak­nem, tízévi börtön szenvedéseiben megtört Rákosi Mátyás könnyű prédája lesz a fasiszta „igazság- szolgáltatás“ gépezetének. Azon ban megismétlődött uz 1925 ös eset. „Mutassátok meg a budapesti munkdskinzóknak, hogy Rákosi életével és szabadságával nem ők rendelkeznek, hanem a nemzet­közi proletariátus“ — mondotta Dimitrov elvtdrs. És valóban a nemzetközi proetariátus kicsavarta a kötelet a hóhér kezéből. Rákosi elvtárs életéért és szabadságáért folytatott nagy nemzetközi harcok élén min­dig a világ első szocialista állama és annak nagyszerű Bolsevik Pártja állott és mindekelőti Sztálin elvtárs. A kitartó harc és szívós küzdelem most végre meg­hozta gyümölcsét: Rákosi elvtárs 191/0 október 50-án kiszabadult a börtönből és a Szovjetunió szabad földjére léphetett. Sztálin elvtdrs visszaadta a magyar munkásosz­tálynak legjobb fiát és legnagyobb harcosát. A magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság és az újjáfor­málódó magyar értelmiség is­merni akarja Rákosi elvtárs éle­tének történetét. Vájjon a szo­cializmust munkaversenyben épitő. hazánk békéjét és szabadságát védelmező városi, vagy falusi dol­gozót, az iskolában és tanműhe­lyekben formálódó új magyar ifjúságot nevelheti-e. valami job­ban, mint Rákosi elvtárs legendas küzdelme? Tízezreket fog megerősí­teni és lelkesíteni mun­kájukban és harcaikban, hogy Rákosi elvtdrs ragyogó P'lda- mutatása hozzá jogin segít* ni a: olvasókat feladataik jobb etvég:é séhez és ezzel a szocialista Ma gyajország kialakitdsdhoz. Szovjet élet

Next

/
Oldalképek
Tartalom