Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-20 / 35. szám

Az új vezetőség életet vitt az üzem munkájába ü vállalatvezető igazodjék a Piri határozataihoz, útmutatásaihoz Néhány hónappal ezelőtt még ezt sem vették észre a dolgozók, de a vezetőség sem, hogy a kerí­tés ki van dőlve és hogy az ak­kor még nehezen beszerezhető szenet boldog-boldogtalan hordja ejjel-nappal. Az üzem udvarán egymás hegyén.hátán álltak a fölsöleges holmik. Áprilisban egyszerre megváltozott a hely­zet. Most már arra is ügyelnek, hogy csak egyetlen papírszelet- két, vagy cigarettavéget se mer­jen valaki a telep területén el­dobni. A Villamosmüvek kecs­keméti telepe ragyog a tiszta­ságtól. De nemcsak az üzem külsején, hanem a munkán, az üzem belső éleiében is hatalmas változás van. A Vülamosmüvek kecskeméti telepén szemléltetően be lehet mulatni, milyen jő munkát ered­ményez a jó szervezés és milyent a rossz. Az üzem irányítói, for­radalmi mozgatói a pűrlszerveze. tek kell, hogy legyenek. A VII» lamosmüvek pártszervezete égj időben meggyengült. A vezető­ség egyrészét áthelyezték Nagy­kőrösre, a párttitkár iskolán volt, a helyén maradi két veze­tőségi elvtárs pedig nem tudta kezében tartani, irányítani a telep életét. As as üzem pedig, amelyikben a pártszerveset nem aeglti a dolgozókat, nem iá, nyújthat más képet, mint a Vil Inmosmfínek kecskeméti telepe. A dolgozók nem éreztek felelős séget nemcsak az üzemért, de £ saját munkájukért sem. Ahol csak lehetett, a könnyebb végét fogták meg a dolognak. Az új teljeslétszámú vezetőség megvá­lasztása új Irányt szabott a te lep életének. A legiobh dolgozókat választották be az új vezetőség tagjai közé. Va­lamennyi ij^rtvezetöségi tag résztvesz a termelésben, élenjár a termelési munkában. Kiss Imre propagandista például átlagosan JtíU százalékot ér el. De ott áll­na',; a gépek mellett példaadó munkájukkal a többiek is. Ez hamarosan megmutatkozott az üzem életében. A példa vonz. A dolgozók munkalendülete újra visszatért. Egyre kevésbé enge dib meg maguknak és munkatár saiknak a munkafegyelem meg lazítását. Ébren őrködnek a termelés minősége lelett. Takarékossági mozgalmat indí­tottak az ütemen belül. Ver­senyben állnak a debreceni te­lepekkel, a versenypontokat nagy lelkesedéssel tették magukévá. Ezek között a versenyfeltételek között szerepelt a Vorosin-moz- galom bevezetése is, amely kü­lönösen nagy lelkesedést váltutt ki a dolgozókból. A telep dolgozói így magyaráz zák a változás okát; — Most már nem éressük magunkat el­hagyatottnak. As új vezetőség párttagoknak és pártonkívüHek nek egyaránt segitőkeset nyújt. Valóban a pártszervezet irá nyitása és jő munkája eredmé­nyezte az üzem életében bekö vetkezett fejlődést. Fotyik a népnevelő műn na A vezetőség nagyon jól tudja, hogy legjobb seglisége a jó nép nevelő csoport. Ezért legelső fel adatnak a népnevelő munka megszervezését tűzték ki. Alapo son megnézték, hogy kiket vesz- Bek be az agitációg csoportba- fsak az lehet jó népnevelő, aki nemcsak a termelésben, de az elméleti képzésben, a tanulásban is megállja a helyét. A legjobl pártmunkások — mint például ö. Kovács László és Kovács Jó zsef — a népnevelésben is meg állják a helyüket. Tudják, hogy a reakció igyekszik kihasználni a dolgozók képzetlenségét a sa ját céljaikra, ezért kell nekik kettős igyekezettel azon lenni, hogy valamennyi dolgozó ismerje l'árlunk irányvonalát a terme­lés menetét és feladatokat, A népnevelés, politikai felvi­lágosítás nem is maradhat ered mény nélkül. A pártszemináriu­mok hallgatósága alaposan le­morzsolódott és ez a létszám csökkentés tovább folylatódott a velőség megválasztását követe első hetekben is. A népnevelők kiadták a jelszót! megakadályoxni a lemorzsoló­dást. Azóta elérték azt, hogy egyetlen egy dolgozó sem maradt el a szemináriumokról, gőt egyre na­gyobb számmal látogatják az előadásokat azok az elvlársak Is, akik régebben leváltak. Nagy segtíséget nyújt a nép nevelőknek az, hogy A Békebizottság tovább dolgozik Nem oszlott fel, hanem állan­dóan őrt áll a béke felett. A bi­zottság feladatának tartja, hogy valamennyi dolgozóval tudató sítsa azt, hogy a békéről nem elég csak beszélni, hanem a bé­kéért jó munkával, harcos ki állással küzdeni is kell. A bi­zottság tagjai végigjárják niini- k'aszünetben a telepet, ismertetik az imperialisták napról-napra fokozódó háborús készülődését. Megmagyarázzák a dolgozóknak, hogy rajtuk, az ő munkájukén, a termelés fokozásán múlik a béke megvédése. Április hónapban új üzletigaz­gatót is kapott a vállalat. Az igazgató azonban nem dolgozik együtt n pártszervezettel. Egyre erősebbé válik a Párt vezelősze- repének elmellőzése, semmibeve­vése, lebecsülése. Az igazgató önkényesen a Párt, a pártszervezet megkér­dezése nélkül intézkedik, gyakran csak a pártszervezetre tartozó kérdésekben is. A húsvételőtti pénteken a szokástól eltérően nem kapták meg a dolgozók a munkabért, dt nem ismerték a mulasztás okát. A dolgozók megbízták Szabó János és Kiss János elvtársaka1, hogy érdeklődjék meg a késés okát és intézzék el, hogy a fize­tést még lehetőleg aznap meg­kapják. A vállalatvezető a két elv­társ ellen fegyelmit indított. A telep fegyelmi bizottsága meg­rovásban részesítette az elvtúr- sakat. Az üzletigazgató azonban nem elégedett meg ennyivel Na­gyon enyhének találta a hibákra rámutató dolgozóknak ilymódon való büntetését és ezért önkényesen újabb fegyelmit hívott össze. Nem bízott azonban a telep fe­gyelmi bizottságának az „igaz­ságosságában“ és ezért a vidéki telepek párttitkáraiból alakítotl fegyelmi bizottságot. A tárgya­lás megkezdése előtt bejelentet­te, hogy bármi legyen is a telep fegyelmi bizottságának határo­zata, ő gondoskodni fog arról, hogy Szabó János elvtársat más telepre helyezzék át. Az igazgatói önkényesség ma inár nem lehet része az üzem­nek. A vállalatvezetőknek a dől gőzök és az egész üzeni érdekel­nek a szem előtt tartásával, végrehajtva a Párt utasításait, határozatait, 1*11 vezetni .irá­nyítani a teremlést, a dolgozók munkáját. Aki ettől eltér, rossz úton jár és súlyos hibákat kö­vet el. Megkezdte működését a „Megvédjiik a békét“ mozgatom Országos Tanácsának titkársága Az országszerte megalakult békevédelmi bizottságok mun­kája a békeívek aláírásával nem fejeződött be. Feladatuk, hogy a nagy lendülettel meg­indult békeharcot továbbfoly­tassák. A békevédelmi bizott­ságok és a béke minden híve Problémáival, javaslataival és leveleivel a ,,Megvédjiik a be­két“ mozgalom Országos Ta­nácsának megalakult titkársá­gához fordulhat. Cím: Buda­pest, VI., Dózsa György út 84 b/c., IV. emelet 1—1. mßidi SzaUs-zeweziU kütditUU écítezUU a Szakszervezeti Világszövetség végrekajtéáizoltságának ülésére A Szakszervezeti Világszö­vetség végrehajtóbizottságá­nak ülésére 17-én este a Nyu­gati pályaudvarra érkezett Herbert Warlike, a Német Demokratikus Köztársaság Szakszervezeti Tanácsának el­nöke, a Szakszervezeti Világ- szövetség végrehajtóbizottsá­gának tagja. Csütörtökön reggel érkezett Gottlieb Fiala, az 03zírák szaktanács elnöke és Egon Ka- ditsek német küldött. A Ke­leti pályaudvarra érkezett szintén ma reggel George Apostol, a román szaktanács elnöke, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség végrehajtóbizott­ságának tagja és Suhoida Sá­ra román küldött, valamint Randulf Dalland norvég meg­figyelő, Max Lund, a norvég vegyipari szakszervezet, Axe! Espedel, a norvég íestőmun- kás szakszervezet és Dagfried Evensen, a konzervipari dolgo­zók és a köztisztasági nömun- kások képviselője. Az érke­zésnél magyar szakszervezeti vezető^ fogadták és üdvözöl­ték a vendégeket. A magyar reformátusok békefelhívása az egyházak viiágtanácsához Az Egyházi Tudósító című re­formátus kőnyomatos Jelenti, hogy a magyar református egy­ház a Genfben székelő egyházak viiágtanácsához üzenettel fordult. Péter János debreceni püspök, az üzenet szerzője megállapítja, hogy a nyugati egyházak részé­ről a béke érdekében eddig tett óvatos és bátortalan hangok he­lyett az egészen határozott ál­lásfoglalások Ideje érkezeit el. Az egyházak világtanácsának ta. nulnia kell a Béke Híveinek bá­tor magatartásából. Nincs olyan mellékszempont, amelyre hivat­kozva az egyház a felelősség alói kivonhatná magát. A Szovjetunió, véka együtt a népi demokráciák kormányai is magukévá tet­ték a békemozgalom háborúelle­nes programját. Meg kell mon­danunk, hogy ezt mi nem a moz­galom hátrányának, hanem elő­nyének tekintjük, mert nem azt sokaljuk, hogy egy olyan nagy­hatalom. Plint a Szovjetunió, magáévá tette a békeprogramot, hanem azt hiányoljuk, hogy vau­nak hatalmak, amelyek nem akarják magukévá tenni. Pesti István gépgyári öntő megjavította munkáját húszonJiatrói, nyo c százalékra csökkentette selejtjét A selejtcsökkentég döntő feladata iparunknak. Különö­sen áll ez az öntőkre. Itt a selejt nem egy esetben ijesztő méreteket öltött, ami komoly akadályt jelentett és tűrésük további komoly veszélyeket rejtett magában. Ezért volt az országos öntőé.-tikezlet, aho) megtárgyalták az eddigi hiba kát és a selejt csökkentésének a „gyógymódját“. Azóta két ségielenül megállapítható, hogy a selejt az onlőiparban csökken, de nemcsak az öntő iparban, hanem egész ipa­runkban- Az ötéves terv meg­valósítása az önköltség, te­hát a selejt csökkentése női­kül lehetetlen. A dolgozók ezért mozgásúinak és harcot indítanak a selejt elien- Van­nak komoly eredmények, van­nak igen jó munkát végző, se­lejt nélkül dolgozók, ők mu­tatnak jó példát, ők járnak az élen. Ám példájukat nem mindenütt követték, Habran Ferenc a kecskeméti Gépgyár­ban hiába dolgozott selejt nél­kül, Pesti István mégis ma­gas selejttel öntötf. Pesti István nagy selejtje Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasá s a azonban nemcsak qz ő maga ügye, hanem ügye az egész magyar dolgozó népnek. Pesti István selejtje egy ember munkája az egész o.-.jzág épí­tésében, de igen fontos ez a munka és népünk ezt figye­lemmel kíséri. Ha Pesti Ist­ván rosszul végzi munkáját a munkapadnál, akkor népünk — mely erejét feszíti meg a szocializmus építéséért —jog­gal felelőségre vonhatja. Nem lehetséges az, hogy tömegek erejüket feszítik meg és ugyanakkor vannak olyanok, akik figyelmeden munkájuk­kal, nemtörődömségükkel ki­sebbítik az eredményeket, aka­dályozzák a munkát. Népünk figyelme kiterjed minden Pes­ti Istvánra. Aki „fizetésre“ megy és csak a mennyiségre van tekintettel, nem figyeli a munka minőségét, rossz mun­kát végez. Aki rossz munkát végez, bírálatot kap és ugyanakkor lehetőséget ar­ra, hogy a figyelmeztetés alapján hozzáfogjon munkája megjavításához. Pesti István, mint tudjuk, a Bácskiskun- megyei Népújság május 7-i számából bírálatot kapott azért, mert 26 százalékos volt a selejtje és rossz, figyelmet­len munkát végzett. A jó munka az üzem munkafegyel­me érdekében és a többi se­lejttel dolgozók felé figyel­meztetésül, a cikknek baszna volt. nagy Pesti István kijavította hibáit Azóta szemmeliátható javu­lás állott be Pesti István mun­kájában. Használt a kritika, megváltozott a munkához va­ló viszonya. Ö maga bizonyí­totta be, hogy a múltkor em­lített kifogásai nem voltak helytállóak. Akkor azt mon­dotta: „ha a normámat telje­síteni akarom, akkor sok a selejt. Nem régen dolgozom az öntödében, nincs még meg a kellő gyakorlatom“. Pesti István „rákapcsolt“. Még csak két hét telt el, de már mutatkozik eredmény. Nap-mint-nap kevesebb lett a selejt. De a selejt csökken­tésével párhuzamosan emelke­dett a teljesítménye. Nem csökkent, mint gondolta, ha­nem fokozatosan nőtt. Nyolc­vanhárom százalékról először 103, majd pedig 118 száza­lékra emelte a teljesítményét. Ugyanakkor a selejtjét elő­ször huszonhatról huszonegy, azután pedig tizenhat száza­lékra csökkentette. De nem elégedett meg, Előtte volt Habran elvűre példája, aki teljesen séleiímentesen dolgozik. Nemsokára nyolc százalékra sikerült sülyeszte­nie ég azóta ezt állandóan tartja. Ezt jelentős fejlődés­nek, szép eredménynek mond­hatjuk. örömmel mondja: „Beláttam a hibámat. Most mind több figyelmet fordítok a munkám­ra. Elég időm van. -4. múltkor meggondolatlanul beszéltem, úgy ahogy a munkán végez­tem. Azóta rájöttem, hogy le­het többet termelni és ugyan­akkor selejtmentesen dolgoz­ni, csak akarat kell hozzá.' Pesti István példájából sok munkásnak, selejttel dolgozó­nak kell és lehet latiul»!. Pes­ti István követi Habran elv­társ példáját a munkában, a többi dolgozók pedig kövessék Pesti István példáját és lás sák meg, hogy az eredmény megteremthető, csak , akarni kell“. MEGJELENT a Szovjet gyár Szovjet asszony c. füzetsorozat 2. száma. Elbeszéléseiben, melyet szovjet asszonyok írnak, a termelés kü­lönböző területein dolgozó szov Jet asszonyokat Ismerünk meg, akik ragyogó munkahőstetteket hajtanak végre, akik Ott harcol nak a békéért folyó harc első so rában, —- példát mutatva a vllá; összes dolgozó asszonyainak. 46 oldal. Ara: 2.— Ft. Kiadja: MSzT és MXDSz; Kapható: MDP pártszervezetek­ben, MNDSz és MSzT ' szervezetekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom