Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-20 / 35. szám

A jó előkészítő munka a legfontosabb a kongresszusi kiildöttválaszti gyűlések sikeréhez Az egységes ifjúsági szövetség megteremtéséért folytatott harc­ban döntő fordulathoz érkeztünk el Megkezdtük a kongresszusi kill- döttválasztó gyűléseket. Az első gyűlések megmutatták, hogyan kell előkészíteni a gyűlést, hogy az jó legyen, de megmutatta azt is, hogy milyen hibákat követnek el a vezetőségek, amelynek az a következménye, hogy a' gyűlés nem lesz eredményes, lelkes, vi­dám, hangulatos. Nézzük meg, hogy néz ez ki gyakorlatban. Nézzük meg elő­ször, hogy kell előkészíteni a gyű­Már kora délután szorgalmasan dekorálták a lányok a kultúrter­met. Munka után minden fiatal a kultúrterembe sietett. Megérkezik a párttitkár elvtárs, a gazdaság vezetősége, megkezdődik a gyű­lés. Az elnök mgnyitőja után fel­hangzik a DIVSz-himnusz hang ja: Egy a jelszónlc, a Béke. Fi­gyelmesen hallgatják a politikai beszámolót, az egységes szövet­ség kérdéseit, elért eredményei­ket. De nem hallgatták el hibái­kat, hiányosságaikat sem. A Párt, Iíákosi elvtárs és a Komszoinoi nevének hallatára íeldübörög a taps, lelkesen éltetik a Pártot és Iíákosi elvtársnt, nkinek vezeté­sével haladunk a szebb, boldo­gabb jövő felé. Az. elhangzott beszédek uláu- megválasztják küldötteiket, Tóth Károly, a szervezet titkára és Balogh Magdolna személyében. Tóth elvtársat a gépműhelyben óa a szervezet élén végzett jé munkájáért, Balogh elvtársnőt az elért 168 százalékért, jó szervezet: munkájáért, jó tanulásáért érte ez a megtiszteltetés. Utána szava­lat következett, majd az énekkai néhány indulót énekelt el. Vidá man száll a dal a fiatalok aj káról: „Ma néküok ragyog mái a napfény“. A jól sikerült gyű lést tánccal fejezték be a fiatalok Ezt n táncot meg is érdemelték. A helvécíai EPOSz gyűlésében is voltak hibák. Nem hívták met, a szervezeten kívülálló fiatalokat és a gazdaság felnőtt dolgozóit. Hiba még az, hogy kevesen szól­tak hozá. Mindezek mellett eb­ből a gyűlésből az a tanulság, hogy agltáclós munka nélkül jé gyűlést nem lehet szervezni. A helvécíai AMK EFOSz bebizonyí­totta, hogy kitartó, lelkes munká­val lehet eredményeket elérni. Ez u szervezet jáiásunk legfiaialabl szervezeleinek egyike. Március 23-án alakítottuk. Azóta komoly eredményeket ért el. Legelső lé péstik nz volt, hogy létrehoztak egy ifjúsági brigádot. Igaz, hogy eleinte kissé nehezen ment. Dehát minden kezdet ne­héz. A Járási Bizottság segítsd gére sietett a szervezelnek. Létre, hoztuk az agitációs gárdát. Ma már két marxista-leninista kör van, összesen EO taggal. A helvécíai fiatalok tanulnak, mert tudják azt, hogy tanulás nélkül nem tud. nak jól termelni, tanulás nélkül nincs jó szervezeti munka. Tud­ják azt, hogy a jövő azoké, akik tanúinak­Most nézzünk meg két olyan szervezetet, ahol rosszul dolgo­zó t a vezetőség s ennek követ­keztében a gyűlés sikertelen voll Az egyik a Kecskeméti Textil- nagy kereskedelmi Nemzed Válla­lat SzlT csoportja, a másik a kisfái ErOSz. A Textiles SzlT gyűlésének legnagyobb hibája az volt, hogy n tagoknak csak fele volt ott. Mi az oka annak, hogy a többiek nem jöttek el? A felelet egyszerű. Nem előzíe meg a gyűlést ági, tációs munka, nem volt tudato­sítva a gyűlés jelentősége., A titkár elvtársnőtől megtudtuk, hogy a gyűlés elölt mondták meg minden tngn;v. ,hogy jöjjenek el. lést, hogy az méltő legyen a kül­döttválasztáshoz. A legdöntőbb: széleskörű, alapos felvilágosító munkát végezni az ifjúság töme­gei közöt. Megmagyarázni min­den fiatalnak és felnőttnek a kül- döttvdlasstás jelentőségét. Ilyen módszerrel készítette elő a Helvéciái Állami Gazdaság EPOSz szervezete a május 10-i küldöttválasztó gyűlését. Napok­kal a gyűlés előtt minden fiatal tudta, hogy küldöttválasztás lesz. Ennek köszönhető, hogy a gyűlé­sen minden fiatal ott volt. Itt a hiba. Más megmondani va­lamit és megint más, megmagya­rázni. A kettő között nagy különb, ség van. A SzlT vezetőség rossz munkamódszerének köszönhető, hogy a tagok gyűlés helyeit az utcán sétállak. Hiba azonban az is, hogy a vál­lalat felnőtt dolgozói, de maga a vállalat vezetősége sem jöttek el a gyűlésre, annak ellenére sem, hogy a SzlT vezetősége meghívta őket. ügy látszik, hogy a Textil NV vezetősége és dolgozói nem akarják támogatni az Egységes Ifjúsági Szövetség megalakítását. Ugyanez a helyzet a kisfái EPOSz-nál is, A gyűlés előtti na. pon a titkáron kívül senki nem tudta, hogy küldöltválasztás lesz. Bábli elvtárs, a titkár véka alá rejtette. Annyira titkolta, hogy még a gazdaság vezetőségének sem hozta tudomására. Az ered­mény az leit, hogy a gyűlésen a tagságnak csak egyrésze jelent meg. Ugyan minek is mentek vol­na el, mikor azt sem tudták, hogy miről lesz sző. Nem a tagság a hibás, hanem a titkár, aki a szé legszorosabb értelmében elszabo­tálta a gyűlést. A többi szervezetek tanulva ezeknek a szervezeteknek a hl­Baján az államosított Utry játékáru és drótszövő üzem­ben naphosszat hangosan zúg­nak a szalagfűrész és csiszo­lógépek. Az államosítás előtt az üzem mindössze három dolgozót foglalkoztatott, ma minden munkapad mellett temelő munka folyik. Az üzem a drótfonatok ké­szítésén kívül főleg fából ké­szült gyermekjátékok gyár­tásával foglalkozik. Külön csiszoló és összeállító műhely állítja elő a játékokat, melye­ket azután a játékfestőde szí­nesít. A dolgozók május 1-i fel­ajánlásukban vállalták, hogy az egyes cikkek előállításának munkaidejét 20 százalékkal csökkentik. Az üzem dolgo­zói valamennyien teljesítet­ték vállalásukat, sőt a háztar­tási cikkeket előállító üzem- részleg vállalását túl is telje­sítette. A faáru és játéküzem dolgozói legutóbbi értekezle­tükön a selejt teljes kiküszö­bölését határozták el s min­den hónapban egy napon az így megtakarított anyagot használják fel a termelésben­Minden műhelyben lelkes, lendületes munka folyik. A drótszövőben Kiss Gézáné éppen egy nyolcas sű­rűségű drótfonatot készít szö­vőgépén. Egy óra alatt négy fordulatot tesz a géppel, ami hat méter anyag elkészítését jelenti. Kissné a mennyiség mellett a minőségi termelésre báikbél lássák meg, hogy a kül- döttválasztó gyűlés sikeréhez el­engedhetetlen az alapos előkészítés Tanulja meg minden vezetőség, hogy a jó előkészítés már félsikert jelent. Ha a feladat meg van szabva, azután minden a szerve­zéstől függ. Hogyan készítsük elő a gyű­lést? Először is beszéljük át a Párttal a-gyűlés lefolytatását. Ve gyük figyelembe a körülménye, két, milyen akadályok jöhetnek közbe, nem lesz-e akkor másik gyűlés, stb. Mindig mindenben kérjük ki a párttltkár elvtárs ta­nácsát. Hívjuk meg a gyűlésre a Pártot, a község, a tszcs., az álla­mi gazdaság, a gépállomás és a többi tömegszervezet vezetőit, valamint a szervezeten kívülálló fiatalokat és a község lakossá­gát. Mindezt csak jó agltáclós mun. kával érhetjük el, mert senki nem megy a gyűlésre, ha nem tudja, hogy miről lesz olt sző. Már na­pokkal a gyűlés előtt minden egyes fiatal, minden felnőtt tudja azt, hogy hol lesz gyűlés, mikot és miért. Az egyéni agltációnak a kisgyülések során el kell jutni minden fiatalhoz. Ismertessük meg velük a Párt ifjúsági szerve­zete megteremtését, a kongresszus jelentőségét, az új szervezet kér­déseit. Használjuk fel a gyűlés előkészítésére minden rendelkezé­sünkre álló eszközt: meghívókat, hirdetőtáblákat, hangszórókat stb. Tegyük ünnepélyessé rövid kultúr, műsorral. A gyűlést a község leg­szebb helyiségében kell megtarta­ni, amit már előre fel kell deko­rálni. Hu kellő időben és jól elvégez­zük ezeket a feladatokat, akkor az eredmény nem fog elmaradni, küldöttválasztó gyűlésünk sike­rülni fog. törekszik s a drótszövő üzem seiejtjét 2 százalékra igyek­szik lecsökkenteni. A szalagfürész-üzemben Dancsó Péter büszkén mond­ja, hogy a selejtet teljesen ki­küszöbölte. Meg is mutatja az egyik sarokban a már össze­gyűjtött anyagot, amelyet részben a játékáru üzemrész- Icg használ majd fel, részint a megtakarított anyagot nö­veli az egynapos termelésre. A játékárugyártó • üzemben és a festődében szép rendben sorakoznak a játékok. Ho­mokkocsik, vitorláscsónakok állatok sokaságának színes raja, hintalovak és egyéb já­tékszerek tömege. Az imperia­lista országokban a gyerme kék játékszerei is a háborút mintázzák a tengeralattjá­rókkal, atombombákkal és ágyúkkal, itt a boldog béke játékai készülnek a békés, boldog jö­vő gyermekei számára. A csiszoló és összeállító mű­helyben Váradt Margit dol­gozik. Büszke, hogy üzeműk minőségi üzem lett. — Ez az elismerés fokozottabb felelős­séget hárít ránk, aminek va­lamennyien eleget teszünk — mondja. — Én magam válla­lom a csiszolószalag 100 szá­zalékos kihasználását és an­nak használatában a 25 szá­zalékos megtakarítást. Az üzem dolgozói termelési eredményeik fokozásával munkálják a béke megvédésé nek ügyét. A fiatalok lelkesen készültek a gyűlésre Gál Antal Versenyben béssiülneh: a oyermeUfdtlélkolc Tettes üzembeit a Ba{ai }áttUátú.fryá% Munkások harcolnak a múlt hazugságai ellen A Barnevál esti iskoláján az igazi természet­tudományt tanulják A Bácskiskunmegyei Nép­újság napokkal ezelőtt a Bar­nevál pártszervezetének mun­kájával foglalkozva megálla- pítottas hogy az oktatási„ az elméleti képzés terén vannak bizonyos hiányosságok. Elő­fordul, hogy az előadók, sze­mináriumvezetők az utolsó pillanatban lemondják a sze­mináriumot vagy más napra halasztják el. Az esti iskola is elmaradt egy esetben, mert Juhász Katalin elvtárs — mint közben megtudtuk okkal -— nem tarthatta meg a fog­lalkozást. Lapunk kritikája mozgósította az oktatási mun. kában résztvevőket, amit. bi­zonyig a szerdán megtartott esti iskola is. JÓL FELKÉSZÜLTEK Még négy óra sincs és a hallgatók egymásután foglal­ják el helyeiket. Még néhány perc és elkezdik. Már mind cgyüttvannak. Nem várakoz­nak. Juhász elvtársnő azonnal hozzáfog az anyag feldolgo­zásához. „Az ember származása“, „A természet átalakítása'* a mai téma. Igen fontos kérdés mindegyik, hiszen ezen a té­ren nagyon félrevezették őket. Egészen más, hazug el­képzeléseik voltak arról, hogy az ember honnan is szárma­zik, hogyan fejlődött emberré évmilliókon, évezredeken ke­resztül. Amikor a szeminárium ve­zetője felteszi a kérdést, hogy az emberré válásban mi volt a döntő tényező Engels sze­rint, — az elvtársak nem tartják idegennek, ismeretlen­nek a feleletet. Jól felkészültek, jól tanul­tak. Nem is félénkek, jelent­keznek, nem várnak egymás­ra. Készen vannak máris a válasszal, pedig alig pár má- sokperc múlott el. Egyszerű, rövid pontokba foglalva, a tényeket felsora­koztatva beszélnek az ember származásáról. Tényekről be­szélnek, amelyeket maguk is megdönthetetlennek hisznek, ellenére minden évezredes be- ivódottságnak, mely ma is még sok-sok embert hiszé­kennyé tesz az ember szárma­zása hazugságairól. Munkások a marxizmus-le- ninizmus tudományára tá­maszkodva határozzák meg az ember származását, fejlődését, a kéz használatának, értelmé­nek kialakulását. Engelst idé zik, a tudomány álláspontját magyarázzák. A munkások maguk döntik meg, — mint mindent, ami a kizsákmányo­lás érdekeit szolgálja — a ki­zsákmányolás, hamis, áltudo. mányát is. Ahol bonyolódik a kérdés, ott Juhász elvtársnő kisegítő kérdéseket tesz fel. Nem hagyja magukra az elvtá--sa- kat, hogy egy mellékes kér­déssel túl sokat foglalkozza­nak, vagy helytelen vágányra vigyék a vitát. Irányítja, ve­zeti az elvtársak hozzászólá­sát. Áttérnek a másik anyagra. — Lehet e a természetet átalakítani, megváltoztatni? — Nem lehet! — hangzik azonnal, gondolkodás nélkül az egyik elvtárs szájából a fe­lelet. Egy pillanatig csend van, de nyomban utána még azok is szólni akarnak, akik eddig távoltartották magukat. Kovács elvtárs kapja meg a szót. Már alig várta, hogy be­széljen. — A természetet igenis meg lehet változtatni, Előszedi azonnal az érveit is, hiszen van bőven, csak a Szovjetunióra kell gondol­nunk. — Nézzük meg — mondja, — hogy az erdők kiirtása, a tavak lecsapódása .lapjaink­ban, milyen alapvető változá­sokat idézhet elő a természet­ben. A Szovjetunió lépett iá erre az útra. Fásítással, csa­padékkal segítik az esősze­gény vidékeket. Folyók med­rét és irányát változtatják meg. Kietlen, terméketlen, óriási sivatagi területeket tesznek gazdag országrésszé. Mindannyian hallottak az elvtársak a Davidov.tervről, melynek megvalósítása a leg­nagyobb bizonyítéka annak, hogy az ember képes átalakí­tani a természetet. Az elvtársak tanulásán meg­látszik, hogy az anyagot nem iskolás módra tanulják, ha­nem elgondolkodnak annak egy-egy részén és a gondola­taikat el is mondják. Nincs szégyellősség, nincs olyan, hogy „én nem tudok beszélni“, mindannyian tanultak és nem is rossz módszerekkel. He­lyes az, hogyha a tanultakat az elvtársak azonnal MEGNÉZIK A GYAKORLATBAN is, mert így az elmélet és a gyakorlat egységet képez és nem különválasztva él az elv­társaink tudatában­Az esti iskolán látunk elvi éberséget is. Nem engednek el'komoly hibát, tévedést a fülük mellett. Válaszolnak, vitatkoznak. Az esti iskolának azonban vannak még javítani való fel­adatai. Megállapitható bizo­nyos lazaság, fegyelmezet­lenség. Juhász elvtársnő ne engedje zavarni a foglalkozá­sokat. A tanulás legyen ta­nulás. Nem megengedhető az, hogy a szemináriumról kihi- vogatják az elvtársakat. Az ilyesmi zavar, megbontja a munkát. • Juhász elvtársnőnek pe­dig azt javasoljuk, hogy gon­dosabban készüljön fel az esti iskolára, különös tekin­tettel arra a szempontra, hogy határozza meg az anyag súly­pont-kérdéseit és igyekezzen kevesebb kisegítő kérdéssel könnyebben megérthetővé ten­ni az anyagot. Javasoljuk azt is, hogy Juhász elvtársnő kér­dezze meg az elvtársak véle­ményét a szemináriumvezetés módszeréről, egésze» biztos, az elvtársak kritikája sok hasz­nos gyakorlati tanácsot tud adni. A hibák állandó figyelem­mel tartásával és kijavításá­val, jó munkát kívánunk a Barnevál esti iskola 'íallga- tóinak. ß

Next

/
Oldalképek
Tartalom