Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. április (5. évfolyam, 14-18. szám)
1950-04-09 / 15. szám
1950 április 9. Örök flirsósésj u hö$ökne*k9 akik magasra omcltók a sássiói A kuIákok elleni harcban erősödik a kerekegyházi földművesszövetkezet A magyar proletariátus négyhónapos diktatúrája után kővetkező negyedszázad véres terroruralmának, kegyetlenkedéseinek vádló bizonyítékai. Emlékoszlop, rajta arannyal írt nevek. Hősök, népünk, az elnyomás elleni harcának bátor, megjélemlithetetlen hősei... Nem volt többjük: a harcuk, az életük. Elvették a bitangok. Meleget árasztó tavaszi nap simogatja a hősök emlékművét. A fák még levél nélkül ölelik körül a kis tisztást, de már kicsattant a hűsítő lombokat Ígérő rügy. Halkan gyülekeznek az üzemek, közüietek küldöttségei, a régi ismerősök. A serkenő fű zajtalanná tesz minden lépést. A természet is védi nyugalmukat ... Megelevenedik előttünk a háromévtized előtti történelem. Az emléktáblába vésett minden név, egy-egy harcos volt. Harcolt a kommunizmusért, harcolt népünk jólétéért, harcolt az imperialista betolakodók ellen. Munkájuk része volt. történelmünk dicsőséges négy hónapjának. A fenevadak azonban lepaktálva népünk ádáz ellenségeivel, visszakaparintották maguknak a nép birtokolta hatalmat. Nyakunkra ültek újból, de még vérszomjasabban. Vadászatra indultak a különítmények... Héjjas és Francia-Kiss éhezte a kommunista vért. Orgovány, a Nyíri erdők soha nem ismert kegyetlenkedésekkel végrehajtott gyilkosságoknak voltak szemtanúi. Ki segített nekik? Révész apátplébános. Jenei és Magyar ügyvédekkel hármasban döntötték el, hogy kit és milyen módszerekkel gyilkolnak meg. Van-e olyan büntetés, melyet ne érdemelnének meg?... Megszöktek a büntetés elől. Nyugaton vannak. Az emlékbeszéd mondatai hangzanak. A Párt beszél, a Párt emlékezik meg hőseiről. — Dolgozó népünk legjobbjait bitófára, börtönbe, internálótáborokba vitték. Ki akarták irtani a magyar népből a szabadság iránti vágyat... A város életét irányító hatvan munkás, paraszt és értelmiségi dolgozót, közöttük a Direktórium öt tagját a legválogatottabb kínzások között végezték ki... mert emberi módon, szabadon akartak élni. Munkások kiáltják közbe: a piszkosak, a gazemberek! — A nép akaratát, szavát féktelenül gyűlölő kulákok, földbirtokosok, a Felföldiek és a többi fenevadak huszonöt éven keresztül uralkodtak korlátlanul ... Gyilkoltak ezek a sehonnaiak! — Tegyünk fogadalmat itt a mártírok sírjánál arra. hogy azt a zászlót, amelyet a gyilkosok kiütöttek a kezükből 31 évvel ezelőtt, mi életünk végéig magasra emelve tartjuk és azt a szabadságot, melynek kivívásához az ö áldozatuk is hozzájárult, soha többé ki nem engedjük a kezünkből... — Fogadjuk! Fogadjuk! — zúg fel a fogadalom komoran, de ünnepélyesen. Harcostársak, kortársak, rokonok, családtagok mind itt vannak. Jól emlékeznek valamennyien. A hosszú idő nem felejttette el a legkisebb részleteket sem. A család csak az elhurcolásról tud. A kínzások közül megszökött Szili elvtárs azonban a kivégzés borzalmaira is pontosan emlékszik. ö mondja: Erre az emlékműre úgy vigyázunk, mint a saját életünkre, őrizzük meg azt az eszmét, amiért életüket áldozták a Lugosi Istvánok', a Berényi Pótok és a Vincze Lajosok. Lugosi István a közellátás vezetője volt. Dróttal akasztották fel, úgy, hogy a lábára súlyokat kötöttek. Az arc megmerevedik, az ököl összeszörul. Szét kellene szaggatni ezeket, mint a rongyot. Szótlanul, megdöbbenve áll mindenki. Nem lehet hallani, — de gondolataik az előbbi fogadalmat ismétlik. Villám István, Kaufmann Albert, Bakonyi Antal, Horváth Döme, Gubányi Mihály és a többi nem egyszerű halállal haltak meg. Az egyiket szétjűrészelték, a másikat élve a földbe ásták vagy karóra húzva égették el. Ismer-e ilyet a középkori kegyetlen inkvizíció. Nem. Minden eltörpül emellett. A vers, a költő rímbe szedte a gyávákat. Kos orrú, gyilkos orrú szörnyeteg.-.. A fák kívánják súlyul testedet. * Koszorúk borítják a hősök friss hantjait... A vörös szalagok lepett vonnak föléjük ... Pihenjetek nyugodtan. Sírotok körül a felszabadító szovjet katonák, kommunisták, a szocializmust építő magyar nép áll... (Itj élinulikas aink is, killáié munkásaink Az ipari dolgozók példamutatása nyomán mezőgazdaságunkban is megindult a szocialista munkaverseny. Különösen a szocialista szektorok: az állami gazdaságok, gépállomások, tér- melőcsoportok keretében erősödik, szélesedik napról-napra ez a mozgalom. Mint az iparban, úgy itt is kimagasló eredmények születnek, melyek az újítások, fejlett munka- módszerek alkalmazásának eredményei. A verseny kifejlődése és egyre jobban való szélesedése azoknak a kiváló dolgozóknak, élmunkásoknak érdeme, akik már mezőgazdasági termelésünk szakaszán is egyre nagyobb számban fellelhetők. Akik már megértették, hogy itt az ideje ezen a téren is \égrehajtani a frontáttörést és példaképül állítva a Szovjetunió mezőgazdaságát, annak gyakoiiati tapasztalatait alkalmazva átvinni, megszilárdítani mezőgazdaságunkban a Sztahánov-mozgalmat. Gépállomásaink dolgozol ennek a mozgalomnak élenjáró hősei. A tavaszi munkák megindulása óta alig telt el néhány hét, de a gépállomásokon az újítók, a kiváló teljesítményt elért dolgozók serege viszi előre a munkát. Megyénk gépállomásain is egyre növekszik ezeknek a dolgozóknak száma. A régiek mellett sok-sok uj élmunkás és kiváló munkás sorakozik fel, mint Dusnokon Bauer István, Nagy István, Solton Gágyor Ferenc, Borotán Kindl Imre és Koskár János, Kecskeméten Gémesi László, T. Nagy József és Pálinkás Imre. Ezek az élmunkások, kiváló munkások példaként állanak a többi dolgozó előtt Hal és félezer lakosú, szépen rendezi V község a kecskeméti, járó-hon Kor ekey-yhápa. A sUélcs, virágot, tisz tára sepert utcák még az elmúlt nagy ünnep hangulatát árasztják. Ezen a tavaszi hétköznapon színia kihaltnak látszik a falu. Ab utak porát csak néha veH fel egy egy kocsi, a parasztság kinf szorgoskodik a földekem. Vetik a kukoricát s ami még hátra van, a szőlőkben nyit nak, mc.szenek. A kerekegyház! kulákok acsarkodó dühvei nézik az egyre erősödő föld. müveszövetkezetei: és nap mint nap indítanak ellene támadást. Többféle módon próbálják hátbatámadini és akadályozni munkáját. Igyekeznek kibújni a. vetésterv teljesítése alól. Arra hivatkoznak, hogy a. java földet Rákosi elvtárs beszéde élesen rávilágított arra, hogy a bürokrácia, a zsarnokoskodó hivatali szellem meny. nyíre kerékkötője munkánknak minden téren. Államapparátusunk min. den szervében megtalálhatók ezek a káros csökevónyok és minden estben az el lens tg keze van mögöt ük. Pártunk harcot indított a bürokrácia mindennemű megnyilvánulása ellen, bogy ez a még múlt rendszerből itt- hagyott áfkos maradvány ne gá'oi- bassa lépten-nyomon fejlődésünk ütemét. A hároméves tervben megszületett munkavorgeny lendülete magával ragadta dolgozó népünk minden rétegét. Csatlakoztak ehhez a MÁV dolgozói is, akik újításokkal, a kétezer tonnás, majd az ötszáza« mozgalomban való részvételükkel válnak a szovjet vasutasok példájára a mun. kaversenyek hőseivé. De amíg a MÁV dolgozói közö t is egyre szélesebb, alánokra helyeződik a munkaverseny, a bürokrácia maradványai itt is fellelhetők. Kiskunhalason például az alábbi eset történt: Egy dolgozó 3 hónap óta használt kedvezményes bérletigazolványát nem fogadta el a kalauz azzal, hogy az már n<rm érvényes és kiállított egy 60 forintról szóló büntetést. A halasi állomásfőnökségen. azután megállapították. hogy a kalauz tévedett, a bérlet ugyan jó, de mivel a büntetőbárca ki van állítva, az illető köteles megfizetni a díjat. Nem szók.v lan jelenség az sem, hogy egyes vasutasak tisztségükkel kiiskirályagdit játszanak, mint például a tajói állomásvezeíö. A kiskunhalasi gépállomás egyik Sztálinyec gépe a tajói határban szántott és elromlott. A helyszínre kisietö állomásvezi-tő és főgépész megállapította, hogy a javításhoz a kb. 20 kilométerre lévő gépállomásról kell alkatú.'szeket hozni. Hogy a javítás minél gyorsabban megtörtén, hessék, besiettek a tajói aromásra Kerekegyháza sokai fejlődőit a felszabadulás óta. A nép ellenségei, a kulákok ugyan mindent elkövetnek itt is, hogy visszafelé forgassák réz idő kerekét, de hasztalan erőlködnek. Mr gelég cdetlen, reménykedve dolgozik a nép, erős a Párt, működnek a tömeg szervezetek és a falu dolgozó parasztságának egyre jobb segítő, jévé válik a folyton erősödő föhd- művesssövetkeZe t. ősszel mér bevetették és ami megmaradt, az nem alkalmas már a kötelező szerződéses növények termesztő, sőre. Horváth Imre és Gymes András kulákok a nagyszámú kötzép- parasztségot „agitálják1’. — Egy ka, lap alá vesznek bennünket, ma mi,, holnap fi kerültök s°rra — mondják. telefonálni. Az állomásfönök kereken megtagadta az engedélyt azzal, hogy „itt mindenféle magánbeszélgetést nem lehet folytatni.” Amikor Pritz Bálint gépáHomásve- zető felvilágosította, hogy miről van szó, még akkor s-im volt hajlandó telefonálni is hánya veti hangon holmi ,J>udás úr” jásagztntláazlói állomás- főnökre hivatkozóit, aki neki utast, tágt adott. S amíg a halasi határ bármely részéből a vasutasok még üzeneteket is közvetítenek a szerte dolgozó traktorosoknak, addig a tajói állomásfőnök teljhatalmú diktátor; játszik és „itt nem lesz búcsújárás!” jelszóval inkább hagyja, hogy megakadjon az éjjel-nappal folyó szántás-vetés. Itt az ideje, hogy megszűnjön a kiskunhalasi és a iajói állomásokon tapasztalt, a munka végzését akadályozó bürokratizmus. A még fiatal, de máris igen jó szim. fónikus zenekar márciusban rendezte első hangversenyét. A műsoron Csajkovszkij, Borodin, Hacsaturján, Bartók és Kodály-művek szerepeltek. Kecskemét dolgozói számára régvárt est volt ez, hiszen komoly zenei élményben a múltban sem lehetett részük. Ez a hangverseny, a kisebb rendezési, illetve szervezési hibáktól eltekintve, megfelelt az első állandó jellegű kecskeméti zenekar célkitűzéseinek. A Nemesszegi Lajos elvtárs által vezényelt és összefogott zenekar De a szövetkezet helyes felvilágosító politikájával eredményesen ve?zi fei a harcot a kulákok ellen a közép- parasztság megnyeréséért, igen helyesem felismerte a köb éppn r agztöág meggyőzésé nfk fontosságát. Az állandó, következe‘es felvilágosító munka eredményeként egyre növekszik azoknak a középparasztoknak száma, akik maguk mondják a kulrí- kok szemébe, hogy hazudnak. Ezek ellenére a szövetkezetben mindössze három százalék a középparasatok száma s egy középparaszt vám az igazgatóságban. További szívós munkára van szükség, hogy ez a szám növekedjék. A kulákok igyekeznek hefura. kodul magába a szövetkezetbe U. Tenke Lajos, az alzóta, leváltott termeté:;, ti felölös, ö cimborájuk volt. Napokon át kulákoknál vendégreke. deitt' é® magatartásával ideganiiette a szövetkezettől a dolgozó paraszt». Icát. Fehér János kulákmaiírnog mindenáron sertéshizlalási szer. ződést akart kötni a szövetbe, zeftel, Mező Sándor 56 holdas kulák közép, poraezmiak adva ki magát, a fel- ügyelöbizottságba is bekerült rövid Ideig. Héjjas Pál 200 hoädas kulák «sázsikeB gabonával akarta megfertőzni az egész rafiqárí. A kerekegyház^ földmüveBSZövet- k-ezet azonban kettőzött éberséggel harcol ellenük, erősíti kapcsolatát a dotgxivi parasztokkal. A Párt irányításával és segítségévet a lenini hármas jelszó alapján fejleszti tovább önmagát a dolgozó panasztság harcos, erős tömegszorvezetévé. Fo. lyamabban vem a tervfelöontás, meg. történt a felügyelöbizottság átsaerve. taíöe. Fokozott gondot fordítanak a tanulásra. A községből tizenöten mennek iskolára, közöttük számos földmüvasszövetlcezeti tag. A kerekegyházi földmüvesszövefckelzet megértette, magáévá telte a reá váiró feladatokat és a tanulságé, kon okulva, a harcokban megedződve a Párttal együtt építi községében a dolgozók szép jövőjét. leplezzük le a gícesek terjesztőit, az igazi koltúra ellenségeit A megyében folyó kultúrmunka ellenségei, ha rövid időre is, de szövetségesre találtak Perényi László „néhai filmszínész” vándortruppjában. A dolgozók azonban leleplezték őket. Perényiék engedély nélkül járták Bács-Kiskun megye falvait és ott, amíg le nem leplezték őket, olcsó giccseket, rózsaszín romantikával fér- tőzték a dolgozókat. „Csak egy asszony van a világon'’, „Juhásziegény. szegény juhászlegény", „Gyertyafényke* ringö” — hirdették műsorukat öles falragaszaik a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjában, legutóbb Kiskunmaj- sán. A népművelési szervek előtt immát világossá vált, hogy nagyrészt ennek a romboló „munkának" köszönhető többek között az is, hogy például. Solton az április 4-i ünnepi műsorban „magyar nótákat”, azaz értéktelen' műdalokat, vagy Sükösdön „Holdkóro. sok” c. egyfelvonásost akartak előadni. megérdemelte a közönség tapsokban és folytonos újrázásokban kifejezett elismerését. Külön dicséret illeti Donkó Géza koncertmestert és Bartók Józsefet oboa-szólóiért. Egyedül a kisegítő vadászkürtös készületlensége rontotta a hangverseny színvonalát. Trux Erzsébet, íeánygimn. III. oszt. tanuló megemlíti levelében: Nagyon szeretném, ha a jövőben több ilyen szép hangversenyt hallhatnának. Részemről nagyon szeretnék még részleteket hallani a „Gayané"-ból. A zenekar bebizonyította, hogy jó úton halad és még több figyelmet érdemel. Irányít a Párt, a saöretkeaettel együtt dolgoznak a népi seerrek A szövetkezet már megindulásakor zoros szövetséget kötött a Párttal •:« munkájában segíti valamennyi tömegszervezet. — Ötven taggal ala.- kitoifctuk a szövetkezetét — beszéli el Szélest Mihály ügyvezető. — Mindössze egy boltunk volt,, az is folytonos nehéz régekkel küzdött. A múlt évben kezdtünk erősödni. Ma már három boltunk van, a tagság száma 1315-re emelkedett. Kezünkbe került a szeszfőzde, a bor- és gyümölcs- felvásárlás. Tavaly 60—70 vagon gyümölcsöt és gabonát vásároltunk fel. Terme! őcsopor tu nka t EPOSZ- fiatatok alakították, 45 holdon 8 taggal. Eredményeik meggyőzték az idősebbeket is, sorra léptek a cső. portba a nincstelen, vagy 5—10 hol dús poroszok. Ma már blO holdon dolgozik a csopor,. A szoros gyüttmüködiis a Párttal és a népi szervekkel, a jó népnevelő munka, a személyes példamutatás, a nők és fiatalok bevonása a ke-rekegy. házi földm ü vessző vetkezet sikereinek titka. A tagtoborzás előtt 171 nő és 104 fiatal tagja volt a szövetkezetnek Ez a szám különösen Rákosi elvtárs beszéde óta megnövekedett, ma 273 nő és 266 fiatal dolgozik a szövetke. zefcben. A tágtoborpás során az EPOSZ-fiatalság 107 új tagot, sfser. ve®ett he. A gépállomásra nagy gond ja van a szövetkezeinek, a nlip. nevelők fáradhafcatlemul népszerűsítik a gépi munkát, övezel a földek 75 szátoailéltát felszántották így tavaszra nem sok maradt de azért van dolga a gépállomásnak ; idén kétezerannyi dolgozó paraszt kötött taIajmúvédést g»er. r.őáént, miint tavaly. A temielési szerződést az egyes nö- vényféletségeknl. 1 túl is teJjesStettók, a paradicsomra például 110 százalékban kötötték meg. A szántás-vetés megindulása óta a szövetkezed aktívák, népnevelők rendszeresen látó. gatják a határt, buzdítanak, tanítanak és a munkák elvégzéséiben maguk járnak elöl jó példával. Szélesi Mihály, aki 1945-ben lelkes szervező mimikát végzett a, Párt és a szövetkezet megalakításában, öi hold juttatott már egy esztendeje csatleföldjével kozott a teomelöcsoporjho*. Harc a köaépparusztság megnyeréséért, a kulákok ellen BÚCSÚJÁRÁS, VAGY BÜROKRÁCIA? Hogyan értelmezik Kiskunhalason a „magánbeszélgetést“ Bemutatkozott a kecskeméti dolgozók szimfonikus zenekara
