Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. április (5. évfolyam, 14-18. szám)
1950-04-09 / 15. szám
T950 JprTHs 9. 7 Négy hold és 174 négyszögöl szántás egy óra alatt! • *' v ßlskänhatason, a fehértói állami gazdaság birtokán vagyunk. Az egyik .feltöretlen szélborzolta nagy futóhomok-tábla mesgyéjén berregő Sztálinyec- tfflktor áll. Körülötte vagy egy tucat érdeklődő ember. ,1. Ki van mérve a terület — fut a csoporthoz Kiss mezőgazdász Békési István* a kecskeméti alközpont vezetője órájára néz, majd felszól a , gépen készenlétben várakozó Tóth Béla traktorosnak; indítás, harmadik sebességgel. — A Sztálinyéc traktor felerősödött zúgással nekifut a területnek. Mögötte ip... cfntiinéter.es mélységben merülnek a sárgán omló homokba az ekefejek. £jgy. kettő, /járom-.,, tizennégy,, összesen három eketesten. Simán, egyenle. Öjesen ..hasadnak a barázdák, puhán mállónak szét a rögök; , • >, .— föth Béla, a félegyházi Vörös Csillag brigád vezetője most új mun- ftalnódszerét mutatja be és adja út a halasiaknak. A Sztálinyéc mögé az eredeti ekéfejék Helyett 14 kicsit szerelt ■ és már Félegyházán 966 százalékot teljesített. így, nagy területen még gazdaságosabb a gép kihasználása — magyarázza mészáros elvtárs, az alközpontból. ■ v " Esik Antal gazdaságvezető mérőléccel siet az első barázdához. — 360 ■centi! — kapja fel ámuló meglepetéssel a fejét. — Két öl. Ez aztán igen! A széles sáv nedvesen barnáivá vál k el a táblától. A felület sima, matt az éasztadup, A barázdaélek alig válnak el. ,... — K.o, így, jhl is elvethetjük a borsót, nemcsak két hét múlva! örül Bavics Antal agronomus. Más traktor, elbajlódott volna itt jánéiiány Alapig; nem beszélve arról, hogy ez a terűiét ' még sohasem volt géppel szárú vp, Igával .művelték a gazdái. Az emelkedő mögül visszafeté halad a Szfálinyed, majd ismét fordul Szélesednek a sávok, röpülnek a percek. Tóth Béla minden fordulónál mosolygó, büszkén-botdog arccal tekint vissza a már felszántott, párázó darabra. , a.. - ■ . ~' Az óramutató megtette a köri. Izgatott ellenőrzés a földterületen, majd minden fej aföté a papírlap fölé hajlik, amelyen Kiss mezőgazdász sebesen ff ja. a., számokat. — 4 hold és 17 i négyszögöt egy óra alatt! — közli naS yot lélegezve az eredményt, majd tovább siklik a ceruzája a papíron. — zázatékarányban, leszámítva a biztonsági, kezdési és egyéb kiesési időt, pontosan 1280 százalék! A gép egyenletesén rója a köröket. Tóth Bélának és kísérőinek már ‘csak d szemük csillog ki verejtékes, porral feketített arcukból. S alig néhány óra, a szántás kész. Holnap mát vethet a gazdaság. Egy lelkes traktorista megnyergelte a technikát, a Szovjetunió segítő ajándékával új, hatalmad lendületet adott a mezőgazdaság fejlődésének. Szovjet falu — iLZáüfet Emberek SZOVJET FALU—SZOVJET EMBEREK című képes füzet I. számának második kiadása. Mit ismerünk meg belőle? Azt, hogy honnan indultak e1 és hol tartanak ma a dolgos szovjet emberek. Megismerjük a füzetből, hogy mit értek el munkájuk nyomán a Párt, a Szovjet Állam támogatásával, a haladó tudományok elsajátítása és alkalmazása révén. Mi az eredmény? — Ezt így fejezi ki a füzetben lévő népdal: „A jómódú kolhozélet a mi két- keziink munkája... így mondta meg Sztálin elvtárs, a dolgozók barátja.“’ A képes füzet 48 olctsl. Ara Ft. 1.80. Kapható: MDP. Pártszervezetekben. Gondos előkészítés, kézzelfogható titkári beszámoló nélkül folyt le a vezetőségválasztó taggyűlés a bajai AV IRT üzemi páríssertezeíeben Az ÄVIRT baja! Szemének pártszervezete a mai taggyűlésén megválasztja az új vezetőséget. A taggyűlésre a párttagság teljes egészében eljött, senki sem hiányzott. A pártbizalmiak jó munkát végeztek, minden tagot ielátogattak. Az elnök megválasztása után Gácsér Gyula élvtárs, az üzemi pártszervezet titkára tartotta meg beszámolóját Gácsér elvtárs beszámolójában élesen rávilágított a pártszervezetben megmutatkozó hibákra, de az eredményekre is. — Elmondhatjuk, hogy a pártvezetőség általában lelkesen vezette a dolgozókat a termelési feladatok megoldására, elvégzésére. A sztálini műszak eredményei, a faluvillamosítást végző dolgozók egyéni, kiemelkedő versenyteljesítményei, a brigádmozgalom kiszélesedése mind a vezetőség ezzel kapcsolatos munkájának sikerét és a jó felvilágosító munkát bizonyítja— A vezetőségnek azonban vannak igen komoly hibái és erre csak Rákosi elvtárs beszéde után jöttünk rá. A tagságunk aktivizálását nem tudtuk megoldani, mert a szervezetnek rövid idő alatt negyedik titkára van. A pártvezetőség szinte egyáltalán nem foglalkozott a pártonkívüli dolgozókkal. A párttagság közömbösen viselkedett és abban a tévhitben volt, hegy a pártnapra járáson kívül egyéb kötelezettsége nincs. Az oktatási munka vonalán is komoly hiányosságaink vannak. A szeminárium hallgatóit kijelöltük és a részvételt kötelezővé tettük. A nemrégiben megindult rádiószemináriumon csak 18-an vesznek részt. Az üzemi kultúrmunka vonalán az utóbbi időben igen komoly volt a visszaesés. A népnevelőmunka — bár voltak eredményei —, de nem tudott lépést tartani az üzem előtt álló feladatokkal, az egyéni versenymozgalom szervezésének követelményeivel. Rákosi elvtárs beszéde alán, kiértékelve üzemünkre, igyekeztünk jobb munkát végezni, igyekeztünk a Központi Vezetőség határozatát végrehajtani. A titkári beszámoló után megindult a vita. Az elvtársak bizony eléggé álmosan vették ki részüket a titkár élv- társ kritikájának és önkritikájának a megtárgyalásából. Kétségtelen, hogy ehhez a titkári beszámoló nem adott eléggé jó és kidolgozott alapot, a párt vezetésének és a párttagok munkájának értékelése inkább a hibák hiányos felsorolásából állott, mint abból, hogy kézzelfoghatóbban mutasson rá a saját és egy-egy kérdéssel kapcsolatosan a vezetőség tagjainak és a tagság elkövetett hibáira. De a tagságnak ezt is észre kellettvolna vennie és a pártszervezet működését jellemző általános hibákon túl, magát a titkári beszámolót is meg kellett volna vitatni. kritizálni. Ehelyett négy elvtárs Kollár Béla, Weichtier Lőrinc, Gálos János és Kis- péter Imre elvtársak néhány általánosságot vetettek fel az oktatás, a nép- nevelömunka, a pártbizalmiak kérdésével kapcsolatosan, melyek lényegében nem tartalmazták magukban a párt- szervezet legégetőbb kérdéseit. Egy szóval sem került megvitatásra a termelés kérdése, a versenymozgalom erősítésének igen fontos problémája. A taggyűlés az általánosságok vonalán mozgott, nem volt képes az üzem adott körülményeivel kapcsolatosan megbeszélni, megvitatni a pártszervezet elkövetett hibáit. Mivel ez így történt, nem volt képes határozottan megszabni a további feladatokat. Kántor elvtárs, a városi pártbizottság titkára rámutatott. a pártszervezet néhány hibájára, melynek megjavítására még Rákosi eivtárs beszédének elhangzása után sem történt irányvétel. — Az AVIRT-nál nem látjuk egyáltalán a kommunista példamutatást, azt, hogy a párt tagjai járnának éten a termelésben. Az egyéni versenyzésben részvevők száma nem emelkedik, a sztpháiiov mozgalom elindítására semminemű kezdeményezés nem történt. Ez az általános részvétlenség mutatkozott itt a taggyűlésen is, ahol a tagság nem élt jót és helyesen a kritika és önkritika fegyverével, nem mutatott rá a meglévő hibák kiküszöbölésének a módjára. A következő" napirendi pont az új vezetőség megválasztása. A jelölőbizottság elnöke, Sohajda elvtárs öt elvtársat javasol, névszerint felsorolva mindannyit, közöttük egy elvtársnőt. . y A tagság a vezetőségitag-jelöltek személyének a megvitatásánál is pasz» szivítást mutat. Néhány hozzászólás után elfogadták a javasolt vezetőséget. A vezetőségválasztás és az azt megelőző titkári beszámoló alaposan és bizonyos érdektelenséggel folyt le. Ennek oka az, hogy az üzemi pártvezetőség csak szervezési, gépies előkészületeket tett, az előkészítést nem támasztotta alá jó politikai munkával, az üzemi tagság teljes felvilágosításával, a taggyűlés nagy jelentőségével és a vezetőségek választásával kapcsolatosan. A taggyűlésen nem született határozat, nem szabták meg előre a pártszervezet munkájának a légfőbb tennivalóit a termelés emelésével és a pártszervezet munkájának általánosságban való megjavításával kapcsolatban. Az új vezetőségnek éppen ezért Igen nagy feladatai lesznek és az üzeni pártszervezetének legfontosabb kérdéseit sürgősen napirendre kell tűzni. HETI SZEMLE A Jugoszlávia! — Tito legújabb módszereivel lefolytatott — „választások“, mely formájában és lényegében nem különbözik semmiben sem, de inkább túlszárnyalja a hitleristáknál is már alkalmazott eljárásokat, élénken foglalkoztatják a külpolitikai kérdésekkel foglalkozó közvéleményt. A titóisía propaganda mindenáron azt akarja elhitetni, hogy a „választásokon“ elért „eredmény” igazolása a jugoszláv nép bizalmának Tito és fasiszta rendszere felé. Ezt azonban ma már senki sem hiszi. Ez az ellenség érve, mely minden eszközzel azon igyekszik, hogy elhitesse a mi dolgozó népünkkel, délszláv dolgozóinkkal a Tito-rezsim „szilárdságát“ és annak az államberendezkedésnek „nagyszerűségét“, mely a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal ellenségesen, de szoros szövetségben a népek legnagyobb kártevőivel az angol-amerikai imperialistákkal, építi a „szocializmust". Az ellenség így akarja beállítani a Tito-bandáva! kapcsolatos kérdéseket általában, de az elmúlt választásokkal kapcsolatosan különösen. Tito azonban önmagát leplezte le. A mi magyar és délszláv dolgozóink megtanulták a Mind- szenthy-perből, a Rajk és bandája- perből, a Geiger-ügyböl, hogy az imperialisták akarata a népi demokratikus államokban nem más, mint azok gyarmattá való süllyesztése. A jugoszláv népet elárult Tito egy ideig titkos, majd nyílt szövetségben az imperialistákkal önmaga rántotta !e a leplet aljas politikájáról és juttatta ef Jugoszláviát odáig, hogy az angol- amerikai imperialisták igáját húzza és az elmúlt választások csak megerősítették a Tito-klikk és az imperialisták szövetségét, Jugoszlávia kiszolgáltatottságát A jnsoffiláv nép azonban a mérhetetlen választási terror ellenére megmutatta, hogy nem szimpatizál Titoval és fasiszta rendszerével. Az egyes kerületekből nyilvánosságra hozott eredmények fényesen bizonyítják azt, hogy a legvadabb kegyetlenkedés sem képes elíojtahi a nép gyűlöletét, sőt fokozza azt. A becseji választókerületben 28 százalék, a szen- csani választókerületben 29 százalék szavazott a titóista jelöltek ellen. Szu- boticán az első választókerületben 25, a második választókerületben 22 és a harmadikban 30 százalék szavazott a nép gyűlölt szipolyozói ellen. Ezek a számok félrenemmagyarázhatóan bizonyítják, hogy a nyílt fasiszta típusú választási módszer ellenére, a dolgozó nép jórésze bátor volt megmondani szavazatával véleményét. Ehhez hozzájön még azoknak száma, akik nem szavaztak le. 4 jugoszláv dolgozók életszínvonala így az elmúlt esztendőben kevesebb, mint a felére csökkent. A jugoszláviai dolgozók szörnyű helyzetére jellemző az, amit Tito az egyik nemrégen mondott beszédében mondott: „nem engedjük, hogy embereink éhenhaljanak Az életszínvonal állandó csökkenésére tovább lehet számítani, hiszen az elnyomó apparátus fenntartására a költségvetés eddigi 33 százaléka helyett további 18 százalékos emelkedést állt. tanak be. A jugoszláv nép azonban ellenáll és harcol. Nem megy munkára. Ennek következménye az a beismerés, hogy „í dolgozók 18 százaléka hiányzik a mun kából“. Megszöknek az „önkéntes munkabrigádokbór’. A parasztok szegényedése rohamos. Nő a kulákok száma és gazdasági ereje, ugyanakkor a kisparasztok lába alól kikerül a föld ük is harcolnak. Nem akarnak gabonát vetni. Máris mintegy fél piillió hektárral kevesebb a bevetett földterület. A jugoszláv dolgozók elmúlt évi jövedelme 9 miiliárd dinárra! csökkent, ami mind Tito óriási udvartartása és fegyveres janicsárjai költségének fedezésére fordítódott. Az amt-riltai imperialisták Jugoszláviában elért „eredménye“ így nyilvánvalóan kétes értékű és akárhogy is nézik, bérgyilkosuk: Tito gyű. löltté vált. De nemcsak Jugoszláviában kell ezt tapasztaltok, hanem ugyanilyen helyzet előtt állanak még fokozottabb mértékben, a dolgozók harcának még kiélésedettebb körülményei között, nyugatabbra: Olaszországban és Franciaországban. Néni sikerül stabilizálni az imperialistáknak uralmukat. Minden egyes napon arról kell meggyőződtök, hogy saját maguk és az országon belüli láncos kutyáik, a De Gas- perik, a francia és az olasz, jobboldali szociáldemokraták egyik vereséget szenvedik a másik után, mindkét országban a kommunista pártok mögé tömörül. Az utóbbi idők hatalmas, egyöntetű sztrájk mozgalmai fényesen bizonyítják ezt. A dolgozó nép öntudata és gyűlöle+e állandóan emelkedik, tiltakoznak és harcolnak a gyarmatosítás ellen. Növekszik bizaN műk a Kommunista Párt felé. Benne látják harcaik legjobb fegyverét és nép ügyének igaz, megbízható, hű és következetes szolgálatát. Harcuk a béke. Harc minden ellen, mely háborút akar, mely a Szovjetunió ellen akarja hadbavonultatni a dolgo- zók millióit. ígéretet tesznek a szajna. megyei francia kommunisták, hogy „kötelezzük magunkat, hogy a szovjet-, ellenes háborúra szánt fegyverek gyártása és szállítása ellen vívott küzdelr műnket a végső sikerig folytatjuk ... Rendületlenül szolgáljuk a kommunizmus ügyét", A tömegek nyomósa egyre erősödik. Az imperialista lakájkormány nem egyszer kénytelen meg hajolni a tömegek követelése előtt. így legutóbb a letartóztatott' békeharcosok ügyében a bíróság kénytelen volt felmentő ítéletet hozni. Az osztályhare kiélezett körülményei közölt ül Össze a Francia Kommunista Párt XII. Kon-' gresszusa, hogy megszabja a Párt és az általa vezetett tömegek harcának újabb feladatait, hogy jó időre irányt mutasson a béke megvédése érdekében nagy, széles népmozgalomnak. Thorez elvtárs hatalmas beszédében tizenegy pontban jelölte meg azt a programmot, mely egy demokratikus egységkormány feladata lenné. Ezek közül a legfontosabb az Atlanti-szer*"' ződés és a Marshall-terv felmondása," az atombomba betiltása, a vietnami háború megszüntetése, a munkabérek' felemelése, az ország kereskedelmi’ kapcsolatainak helyreállítása a kelet-, európai országokkal és az alkotmány- ban biztosított szabadságjogok, a sztrájkjog és a szólásszabadság védelme. Ezért, mindezek megvalósításáért fog folyni a harc Franciaországban A harc eredményességének biztosíték» a Kommunista Párt és az, hogy a tömegek millió támogatni fogják ezt a irogrammot, mely a nép programmja,'- Vagy célkitűzések ezek, de ahogy Sztálin elvtárs mondotta: nagy ce! nagy erőt is teremt. A francia dolgozó- nép a nagy célok megvalósítása érdekében, nagy erővel rendelkezik. A siliogy munkásság és a parasztság kér, a győzelem nem fog elmaradni
