Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. április (5. évfolyam, 14-18. szám)

1950-04-02 / 14. szám

B ACS KISKUN ME GYEI NÉPUJSAG Éljen április 4, népünk felszabadulásának nagy nemzeti ünnepe V. évfolyam 14. szám. ÁRA 30 FILLÉR 1950 áPrilis 2­NÉPÜNK LEGNAGYOBB ÜNNEPE IRTA: NÉMETI JÓZSEF, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA magyar nép soha nem felejti él — mondja a Rákosi elvtárs által vezetett kormánybizottság felhí­vása —, hogy a nagy Szovjetunió Verte le kezéről a bilincseket. A ma­gyar nép a hős Szovjet Hadsereg­nek köszönheti, hogy a második vi­lágháborúban összeomlott a ma­gyar nagybirtokosok és nagytőkések népelnyomó állama, hogy összeom­lott a magyar függetlenséget meg­semmisítő német fasiszta imperia­lizmus és magyar cinkosainak ha­talma, hogy hazánk visszanyerte nemzeti függetlenségét. A felszaba­dító Szovjetunió segítségével tud­tuk harcainkat győzelmesen meg­vívni népi demokráciánk belső el­lenségei és a nyugati imperialisták beavatkozási kísérletei ellen. A fel­szabadító Szovjetunió segítségével tudtuk kivívni és megszilárdítani a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát. A felsza­badító Szovjetunió segítségével, állandó önzetlen anyagi és erkölcsi támogatásával tudtuk sikeresen be­fejezni az ország újjáépítésének nagy müvét s haladunk előre az ötéves terv megvalósításának útján a szocializmus felé." Megyénk dolgozói, munkásai, pa­rasztjai, dolgozó értelmiségiéi csak­úgy, mint másutt az országban, év­századokon keresztül viselték a nagybirtokosok, kulákok, kapitalis­ták népelnyomo, embertelen kizsák­mányolását s jól tudják, mélyen át­érzik, hogy mit köszönhetnek a hős szovjet népnek. Jól emlékeznek az űri Magyar- országra. a kalocsai érsekség 65.000 holdas, a pécsi püspökség többezer- holdas gazdaságaira, József „fő­herceg” mintegy' 200.000 holdjára Hercegszántó környékén, „báró” Podmaniczky tompái, „gróf” Teleki bácsalmási, San-Martinó „herceg­nő” kisszállási, stb. ezerholdjaira, melyeknek árnyékában a nincstelen- ség, a nyomor, a népbetegség bur­jánzott. Jól emlékeznek az egykor nagy­hatalmú kulákgazdaságra, a máté- telki Wildmannra, a garai Gattira, a kecskeméti Szappanosra, Héjjas- ra, s a többi cselédnyúzó, pöffesz- kedő kulákra. Jól emlékeznek a jelenleg már ál­lami tulajdonban lévő gyáraink egy kori íeneketlenzsebű tőkéseire, a bankok nagyhatalmú vezérigazga­tóira, a pökhendi szolgabírák, csendőrök uralmára, amelynek vég­érvényesen véget vetettek a Vörös Hadsereg csapásai. A nagy Sztálin vezette hős Szov­jet Hadsereg felszabadítása nem­csak folytatta és bevégezte azt a harcót, amit legjobbjaink 1848—49- ben elkezdtek, hanem azt túl is szárnyalta, szabaddá tette az utat a szocialista építés előtt. „Dolgozó népünk a magyar mun­kásosztály vezetésével a hároméves terv keretében diadalmasan befe­jezte a fasiszta háború által kifosz­tott és rombadöntött országunk új­jáépítését. Az imperialisták minden „segítsége" nélkül a hároméves terv befejezésekor ipari termelésünk több mint 50 százalékkal haladja meg az utolsó békeév színvonalát. A nagyipar, a hitelszervezet, a közle­kedés. a külkereskedelem és a nagy­kereskedelem a nép kezébe került. A nagybirtokosok földjét felosztot­tuk azok között, akik évszázadokon át művelték, a tízezer holdak a dol­gozó parasztság kezére jutottak. A földreform azonban nem a falu ka­pitalista, hanem szocialista fejlő­dése számára nyitotta meg az utat." Erről tanúskodik közel kétezer mezőgazdasági termelőszövetkeze­tünk. Megindult hazánkban a kul- túrforradalom, a művelődés, a kul­túra nem a volt uralkodó osztályok kiváltsága többé. Hároméves ter­vünk sikeres befejezése után meg­kezdhetjük ötéves tervünk megvaló­sítását. Ötéves tervünk véglegesen megszünteti hazánk elmaradottsá­gát, országunk fejlett mezőgazda­sággal rendelkező ipari országgá válik, ötéves tervünk tovább emeli dolgozó népünk jólétét és kulturális színvonalát és lerakja a szocializ­mus alapjait hazánkban. Megyénkben a földreform 41.000 parasztcsaládot juttatott mintegy 235.000 holdnyi földhöz. Ma már az egykori püspökségek, hercegnők, grófok, bárók és egyéb népnyúzók földjét, felszabadult, dolgozó pa­rasztok mint sajátjukat művelik, és dolgozó parasztjaink leghaladottabb része, mintegy 4 és félezer család, 36.000 holdon a társas gazdálkodás útjára léptek, építik jobb jövőjüket, a szocializmust. Kormányzatunk segítségével mint­egy 45.000 holdon szerveztünk ál­lami mintagazdaságot a megyében, melyek modern gépekkel, nemesített vetőmaggal, a nagyüzemi gazdálko­dás előnyeivel példát mutatnak dol­gozó parasztságunknak, egyben szé­les munkalehetőséget nyújtanak a földdel nem rendelkezőknek. A felszabadulás ünnepségének előkészületeire a legjellemzőbb az a hatalmas munkaverseny, munkafel­ajánlás, amely kifejezésre juttatja tettekben a Szovjetunió és szocia­lizmust építő rendünk iránti ragasz­kodást és szeretetet. Elsősorban az üzemek dolgozói, gépállomások és állami birtokok munkásai járnak elől jó példával. Az üzemi dolgozóknak mintegy 60 százaléka tett felajánlást magasabb termelési eredmények elérésére, a Platter-gyárban 90 százalék, a Schiffer-gyárban 72 százalék, a fél­egyházi Gépgyárban 90 százaléka a dolgozóknak vállalt magasabb tel­jesítményt. Jellemző a munkaver­seny lendületére a kecskeméti Gép­gyárban dolgozó Budai Ferenc elvtárs vezetése alatt álló 11 tagú brigád, mely 134 százalékos telje­sítményével 25 százalékot ajánlott fel s jelenleg már 202 százalékot teljesített. Dolgozó parasztságunk lendületét s ezen belül a tszcs-ben folyó szo­Megyeszerte a dolgozók nagy lelke­sedéssel készülnek felszabadulásunk ötödik évfordulójának, április 4-éhek a megünneplésére. Az asszonyok már meszelik a házak falait, a férfiak ld javítják az utcákon elhúzódó keríté seket, a gyereksereg pedig seprőket készít, hogy ezekkel tisztítsa az utcá­kat. Mindenütt folynak előkészületek, amelyeknek célja, hogy virágokkal díszítsék a házakat. Kecskeméten, a megye székhelyén szinte óráról-órára nő azoknak a száma, akik hozzájárulnak az utcák, a terek ünnepi képének a megteremté­séhez. Nem egy utcában egymással versenyeznek a lakóházak, melyik dí­szítése lesz szebb, melyiké ötletesebb, melyik fejezi ki legtalálóbban a ma­cialista munkaverseny eredményeit kézzelfoghatóan mutatja a határban végzett munka és annak eredmé­nyei. Megyénk bármely községében nézünk széjjel, örömmel állapíthat­juk meg, hogy soha, sem a felszaba­dulás előtt, sem a felszabadulás után olyan nagy gonddal, körül­tekintéssel még nem végezték el dolgozó parasztjaink a munkát, mint ezévben. Nyilván Pártunk jó felvilágosító munkáján túl az a tu­dat serkentette dolgozó parasztsá­gunkat, hogy ezzel is hálánkat és ragaszkodásunkat mutatjuk a fel­szabadító Szovjetunió felé. Az értelmiségi dolgozók közül főleg a pedagógusok tűnnek ki fel­ajánlásaikkal, melyek a tanulmányi színvonal emelését, a tanulókkal való egyéni foglalkozást, önmaguk továbbképzését stb. vállalták. A felszabadulás ötödik éve nagy­arányú beruházásokkal gazdagítja megyénket is. Ezek közül különö­sen kiemelkedő a bajai és solti Dunahid létesítése körülbelül 70 millió forinttal, a kiskunfélegyházi vasszerkezeti gyár létesítése 40 miltió forinttal, kislakások építésére egy és félmillió forint van előirá­nyozva, ezen túl nagyösszegű beru­házásokat kapunk a bajai kórház, a kiskőrösi általános iskola, kecske­méti gépgyár és szőlönemesítö kí­sérleti telep létesítésére is. A felszabadulás ötödik évfordu­lóján, legnagyobb nemzeti ünnepün­kön hálával és megingathatatlan ragaszkodással köszönti ük a nam/ szovjet népet. A szovjet nép nagy vezetőjét — népünk barátját, támo­gatóját — Sztálin elvtársat, akinek függetlenségünket, szabad hazán­kat, szocializmust építő boldog jö­vőnket köszönhetjük. Mi mindannyian tudjuk, hogy a német imperializmus örökébe lépett amerikai nagytőkések és elfajzott titóista kiszolgálói, nem egyszer kí­sérelték meg s minden bizonnyal kísérlik meg ezután is, hogy a szov­jet katonák vérével szerzett szabad­ságunkat, függetlenségünket meg­semmisítsék, s hogy ezek a kísérle­tek nem sikerültek, hogy hazánk szabad és független ország, hogy nem jutottunk az olasz, a francia, vagy éppen a görög nép sorsára, azt a Szovjetuniónak, Sztálin elv­társnak köszönhetjük. gyár nép háláját a felszabadító Szovjet Hadsereg iránt. Az üzemekben, az állami birtoko­kon, a gépállomásokon és a termelő­szövetkezeti csoportokban fokozódik a lelkesedés, növekszik a munkalen­dület. A felajánlások egyre növek­szenek. Míg Sztálin elvtárs születés­napjára 2528 volt a számuk, addig az utolsó jelentések szerint számuk ma már 3934. A felszabadulás ünnepére az egész megyében egységes lelkesedéssel ké­szül a dolgozók minden rétege. Ékes bizonyítéka annak, hogy a felszabadító Szovjetunió iránti lángoló szerelet újabb sikerek, győzelmek felé viszik a magyar dolgozókat. Népünk ragaszkodik békéjéhez, függetlenségéhez, szabadságához. Sem csengő dollárért, sem fenyegető hangú jegyzékekért erről nem mond le. Népünk Pártunk vezetésével elég ébernek és határozottnak bizonyult akkor is, amikor az ellenség álcá­zott ügynökei akartak bennünket eltéríteni a szocializmus útjáról. A népek függetlenségéért, békéjéért, felemelkedéséért vívott harcban ki­meríthetetlen erőt és biztatást ad nekünk az a tudat, hogy fegyver­társa lehetünk a nagy szovjet nép­nek, hogy a szovjet nép éberen őr­ködik a mi függetlenségünk és bé­kénk megőrzése felett is. A mi eltéphetetlen barátságunkat a Szovjetunióval és megingathatat­lan harcunkat a békéért, a szovjet katonák sokezer hősi halottja pecsé­teli meg, kik a mi szabadságunkért ontották vérüket s akiknek síremlé­kei csaknem minden faluban-város- ban láthatók. A hős és életüket fel­áldozó szovjet katonák előtt nem is róhatnánk le másképpen hálán­kat, mint úgy, hogy becsülettel helytállunk népünk és az egész ha­ladó emberiség békéjét fenyegető imperialisiaellenes harcban, a nagy Szovjetunió vezetése alatt. Nagy nemzeti ünnepünk egyben Pártunk győzelmes harcainak ün­nepe is. A nagy Szovjetunió felsza­badított bennünket, őrt állt és vi­gyázott fejlődő demokráciánk mel­lett. De a szovjet néptől kapott sza­badságunk mellett a szovjet néptől kapott támogatás, segítség mellett nekünk kellett megvívni a harcot a reakció belső és külső ügynökei ellen. A hatalmát vesztett reakció fon­dorlatosán, megsokszorozott dühvei, elszántsággal próbálkozott vissza­szerezni a hatalmat, de a nagybir­tokosok, a nagytőkések elvetemült ügynökeinek, Sulyoknak, Nagy Fe­rencnek, Peyernek, Mindszentynek, Rajknak nem sikerült, és nem fog sikerülni ezután sem! Pártunk minden tagja s mind­azok, akik következetesen segítették és támogatták Pártunkat a reakció elleni harcban, a munkások, a dol­gozó parasztok, értelmiségiek büsz­ke örömmel tekinthetnek vissza az elmúlt öt év nehéz harcaira, abban a tudatban, hogy Pártunk becsület­tel teljesítette — és teljesíti ezután le — történelmi feladatait, sikerrel Az ünnepségek április 3-án esle kezdődnek, amikor a legtöbb község­ben fáklyásmenetet szerveznek. Ápri­lis 4-én minden községben megűnnep- lik az évfordulót, hazánk legnagyobb nemzeti ünnepét­Minden dolgozó készül erre a nagy napra. Minden városban és községben április 4-én délelőtt tíz órakor kez­dődnek az ünnepségek. Az ünnepi előadók a következők: Kecskemét: Né­meti József, Baja: Halanda István, Kiskunfélegyháza: Kocsa László, Kis­kunhalas: Sarok Antal, Kalocsa: Nagy Antal, Kunszentmiklós: Borbély Sándor, Jánoshalma: Karajko János, Dunavecse: Varga András, Bács­almás: Gáspár Zoltán, Kiskőrös: Tóth Lajos. vezette népünket a reakció ellen, a szocialista építés győzelméért. Népünk tudja, hogy a Pártunk vezetésével elért hatalmas győzel­mek irányítója és szervezője, kinek kimondhatatlanul sokat köszönhe­tünk, aki biztos kézzel vezetett ben­nünket győzelemre, Pártunk vezére, Rákosi Mátyás elvtárs. Népi köztársaságunk minden ed­dig elért eredményei eltéphetetlenül kapcsolódnak Pártunk és Rákosi elvtárs nevéhez, a földreform, az újjáépítés, a jó forint, a hároméves terv, a szilárd munkáshatalom meg­teremtése, a reakció, kiszorítása ál­tal, népköztársaságunk Alkotmánya, az ötéves terv, mind-mind egybe vannak forrva a Párt, Rákosi elv­társ nevével. Elért eredményeink jelentőségét csak az mérheti fel teljes egészében, aki emlékszik 1944—45 telére, a háborús pusztítás szörnyű mére­teire, a rombadöntött, kifosztott gyárainkra, lakóházainkra, hídjaink- ra, közlekedési viszonyainkra. Pár­tunk, Rákosi elvtárs elsőnek mondta, hogy „lesz magyar újjászületés". A Párt, Rákosi elvtárs vezette az éhező városok és elsősorban Buda­pest ellátásának biztosítását a Szov­jetunió segítségével, a Párt, Rákosi elvtárs vezette gyáraink, lakóhá­zaink, hídjaink újjáépítéséért vívott harcot. Pártunk és Rákosi elv társ a megbecsülést, a szeretetet nehéz, ál­dozatos, szívós munkával érde­melte ki. Pártunk és Rákosi elvtárs áldoza­tos munkájának köszönhető, hogy az akkor még ingadozó, kételkedő tízezrek, százezrek ma már lelkesen, bizalommal vállalják Pártunk irá­nyítását és támogatják harcát. Pártunk ezután sem fogja kí­mélni erőit, s ezért igyekszünk Rákosi elvtárs legutóbbi útmutatá­sait, a K- V. határozatát messze­menően érvényesíteni, megvalósí­tani, hogy előttünk álló nagy fel­adatainkat becsülettel teljesíthessük. Eredményeink, sikereink nagy ün­nepünkön sem feledtetik el velünk, hogy a nép ellenségei ezután is mindent meg fognak próbálni, hogy építőmunkánkat és harcunkat gátol­ják, akadályozzák, hogy megállítsa­nak bennünket a szocializmus felé menő úton. De mi bízunk magunkban, Pár­tunk erejében, Rákosi elvtárs böl- cseségében s tudjuk, hogy a reak­ciónak, mint ahogy eddig is, ezután is csúfos vereség tesz az osztály­része. Felszabadulási ünnepségünk egy­ben a békéért harcoló erők sereg­szemléje is, figyelmeztetés az im­perialisták felé, bizonyságtétele an­nak, hogy az imperialista reakció bármennyire is próbálkozik, képte­len a haladás, a szocializmus erőit akadályozni. Figyelmeztetés az imperialisták­nak, hogy aki Hitler örökébe lép, arra Hitler sorsa vár, hogy aki a szocialista Szovjetunióra, a haladás útját járó emberiségre emeli kezét, az elkerülhetetlenül elpusztul. Az évforduló méginkább közel visz bennünket a nagy Szovjetunió­hoz, Sztálin elvtárshoz, növeli.el­szántságunkat és erőnket a gyűlölt imperialisták elleni harcban, fokozza népünk lendületét, lelkesedését a munkában és örök időkre figyelmez­tet bennünket, hogy szabadságunk- ra, függetlenségünkre és békénkre, melyet a Szovjetuniótól és Sztálin elvtárstól kaptunk, úgy vigyázzunk, mini szemünk fényére. Nagy lelkesedéssel készül megyénk dolgozó népe április 4. ünnepségeire Kecskeméten Németi József elvtárs mond ünnepi beszédet

Next

/
Oldalképek
Tartalom