Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. március (5. évfolyam, 10-13. szám)

1950-03-12 / 11. szám

fß50 március 12. BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG wímmwba AHOL HIÁNYZIK AZ ÉBERSÉG, AHOL BÜROKRÁCIA VAN — könnyű as ellenség aknamunkája Országszerte verseny folyik. Mun­kások tömegei indulnak harcba u. többtermelésért, gelejt és önköltség- csökkentésért, az ötéves terv teljesí. tósóért és túlteljesítéséért. A sztahá, novistúk országos tanácskozása még csak újabb lendületet ado't a mun­kának. Üzemek doleptói. as új, nagy ■üzemi mezőgazdaság lelkes úttörői tudják: megváltozott az élet és ci munka új érteimet kapott. Csak nemrég hozta határozatát a minisztertanács a növény termesztés fejlesztésiéről, nemrégen indult útjára a mezőhegyest állami gazdaság dol­gozóinak versenyfelhívása, mórig egy­másután jelentik be gz állami guzda- ságok a versenyhez való csatlakozá­sukéit. Csak nemrég hangzót1; el a kecskeméti gépállomás dolgozóinak versenyfelhívása, máris nő. dagad a verseny, amely az új, a jobb éleiért folyik. A műnk »verseny, az építés fontos­ságát nemcsak a dolgozó százezrek ismerték fel. felismerte aZ ellenség is. Az ellenség tudja, hogy szabotázs- mai. a dolgozók állama vagyonának felelőtlen kezelésével nagy károkat okozhat a dolgozóknak. Ez történik a kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Iskola tangazdaságában is, «mely 1948-ban alakult. A gazdaság veze­tésére ér. Csillag LajOg igazgató és Kerekes Imre ^aoar kaptak megbíza­tást; azzal, hogy példád mintagazda. ságot szervezzenek. Az azóta eltelt másfél esztendő alatt tudatosan sza­botáltak, pusztították a dolgozóit va­gyonát. A mintagázdaság helyett szétzitólő viszonyokat teremtet- tek a különben virágzó lehetősé­geket rejtő birtokon. Kivül-bcliil huZló vakoWú, bűzös istállóban. két csoportra osztva hever a gazdaság juhállománya. Va­lamennyi juh rühis. Még azok is, amelyeket egy lécekből és rozsdás drótból összetákolt „kerítéssel” vá­lasztottak el a többitől, a félig ko­pasz, jóformán lábraájjni is alig tudó álla1 októl. Mintegy negyven állatot különítettek el a többitől, köztük kis- bárányokat is. Az elmúlt év nyarán a tatig azda. ság 164 juhot kapott továbbienyész. tésre. A ceglédi gazdaképző iskolától álltait 11 állattal rühessrg került az állományba. Amikor a betegség jelei mutatkozni kezdték, Rózsa Imre többéves gyakorlatnál rendelkező ju­hász, azonnal jelentést te t. Az is­kola állatorvosa mag is rendelt há­rom kiló gyógyszert, aminek ázom, ban sommá hamisa sem mutu-tkozot . Az orvos szórtat azért, mert f'ürösz- téa nélkül a gyógyszer nem eléggé hatásos, a juhász és a környékbeli parasztok szerint pedig azárt, mert a rendelt ..gyógyszer'’ a gyümölcsfák permetezésére és nem a beteg állatok j meg gyógyítására szolgál. „Nincs köllségellálmány4’ Az orvos által előírt szer tehát ha­tástalan, terjedt a rühesség aiz állótok közöd. De a juhász mégis kezeli az állatokat. Nagy üveg ae ablakban, mellette terpentin. Rózsa Imre éppen a sót keveri vele. Mindkettőt saját pénzén vásárolta. Ennek a kezelésnek már lassan mutatkozik a hatása. Az igazgató azzal utasította vissza Rózsa Imre ajánlaté az új orvosság­gal kapcsolatban., hogy „a kői &egcl. láímány nem biztosítja a ló forintba kerülő szer megvásárlását". S ami­kor a juhász ennek ellenére saját pénzén vet e meg azt, hát két hétig kellett az igazgató, ság nyakára járnia, amíg nagy- nehezen megkapta a pénzt. Az udvar sarkában kisebb kazal bú- zaszalma. meVUt e néhány kúp kuko­ricaszár. Az utóbbi csupa penész, rothad, Alom az állatok alát Nem.! Ezt ették az állatok egészen január közepéig. Most szénát ég silótakar. mányi kapnak. február óta rácsok­ból, ezt is csak azért, mert a helyi pártszervezet és a DtBFOSZ figyel­meztették az igazgatóságot. Persze ez ellenséget nem figyelmeztetni kell, hanem kíméletlenül harcolni ellene, A néhány heles jó takarmányozás azonban n«im tüne­te te el a nyomokat. A csontvázra soványcdoií, alig ténfergő anvajuhok mellett, beteg, tejnélkül nőtt kpba- rányok, amely ok most Ifc&t-hároniao- napos korukban is úgy festenek mint az egészségesek párhete3 korukban. S az igazgató, amikor „jelentésében” arról írt, hogy ,,44 bárány közül mindössze csak’ 7 pu.ztult el, öna’e- gül en fűzte hozzá: „a bárányok el­hullása tehát csak elenyésző és nem haladja túl az elhullást átlagot,’’ A rühesség terjedéséhez és az álla­tok leromüá'áhóz hozató,járult az is. hegy a juhok hasigOrö ürülékben voltak hetekig. Dr. Csillag megeko- lára szerint azért, mert „a trágya érése és tápanyagának kiaabbmérvü vesztesége miatt szükségtelen annak sűrű kihordása és az állatokra kü­lönben sem ártalmas.” A gazdaságban a juhászon kívül egy lélek sem található heteken ke. rajrtüt. Az igazgató? Arra hivatko­zik, hogy „Kerekes gazdaságvezető « gazdaságot telfe$ önállósággal és fe­lelősséggel látja el, így az igazgató szerepe főként az ellenőrzésben nyil­vánul meg.” A napokkal ezelőtt le­váltott Kerekes Imre mossa a kezét. Az állatorvos mindössze kétszer te­kintő te meg a juhállományt. Dr. Csillag erről így írt jelentésébe,n: „Dr. Molnár Mihály állatorvos azért nem tudia elvégezni az általános el­lenőrzést, mert. a barom fiolt árokkal volt nagyon elfoglalva.” A bürokrácia útvesztőjében elakadt a fétegyházi Mezőgazdasági Iskola gazda'ágának ügye is. A főigazgatóság tudott a helyzetről. mégis intézkedés helyett jelen­tést kértek. A jefientés él is készült, de ezenkívül semmi más nem történt. A főigazga­tóság tudomásulveite, ikta‘ósnámme.1 ellátta, szignálta és a többi. A hely­zefr&a ez nem soka: változtatott sőt még a,z sam, két nappal utóbb Kere­kes Imrét , sajót kérelmére” levá]. tot iák.. A kulákok. a dolgozó ni’p ellenségei, Így beszélnek erről a sze­gény és középparasztoknak’: „Látjá­tok. ilyen a nagyüzemi mezőgazda­ság f” Nem véletlen az sem, hogy amíg. az iskola, birtokán ilyen áll'apo. tok uralkodnak, a szomszédos závda- birtokon mintaszerű a juhá.Moméiny, az igásökrök télen is herét és abra­kot kapnak. Az ellems'ég pedig dr. Csillag sze­mélyében tovább dolgozik, hogy alá­ássa népi demokráciánk gazdasági alánjait. Az iskola tangazdasága, amely mintaképül kellene, hogy áll­jon a környék parasztsága elölt, pusztulában van, az ellenség keze pusztítja. A főigazgatóság pedig tűri ezeke a viszonyokat és a bürokrá­cia, útvesztőjében eltéved, elakad az intézkedik, a dolgosról mindenki hall­gat. A helybeli és környékbeli kirá­kok pedig alaposain kihasználják ezt. Mi ez, ha nem az éberjiSg eltompu- lása, amiről Rákosi elwárs így be. szélt: „A Standard-gyári kémkedés és szabotázs is sorozatos példáikon mu­tatja, hogy az éberségről egyelőre inkább csak beszélünk, de kevésbbé gyakoroljuk. Pedig ismétlem, a Rajk- per tanulságai után itt volna, az ideje, hogy fordulat történjék.” II féfesvházi termeicszt'vskezeti csoportok versenyre bírták ki egymást A gépállomások ás termelőszö­vetkezeti csoportok kiskunfélegy­házi járási értekezletén a Vörös Csillag termelőszövetkezet elnöke, csoportja, nevében kihívta a járás összes TSZcS-it mezögazdásági versenyre. Papp Mihály kihívását a venenypoutok teljes elfogadása melle t a versenyre kihívott Tisza TSZCS dolgozói fogadták el. A szanki Táncsics-csoport versenyki­hívását az alpári Előre TSZCS fo­gad; a el, lelkesen ‘megígérve azt, hogy élen fog járni e versenyben. IIun kávai AZ EGYSÉGES IFJÚSÁGI SZERVEZETÉRT Rákosi elvtárs a Párt Központi Vezetőségének ülésén utat mutatott az ifjúságnak, amikor azt mondotta: ,,Az ifjúság körében megértek a dolgozó fiatalok minden rétegét egységesen összefogó szervezet lé­tesítésének előfeltételei. Az ifjak megértették, hogy eljöit az ideje hogy nálunk is meg kell teremteni azt az egységes szervezetet, mely a Szovjetunió Komszomoljához ha­sonlóan elősegíti az ifjúság szocia lista nevelését és Pártunk utánpót­lását az ifjúság köréből.’’ Uj történelmi korszak nyílik meg az ifjúság számára. Valóra váltjuk azokat a feladatokat, melyeket a Horthy-fasiszta rendszer alatt és a felszabadulás után a kommunista fiatalok megkezdték. Harcra szó­lítja Rákosi elvtárs a magyar fiata­lokat az egységes ifjúság megte­remtéséért. A Párt felszólítását ne­künk, bács-kiskunmegyei fiataloknak szívvel és odaadó harcos munkával kell követni, hogy a Párt mellett szorosan felzárkózva, hozzájárul­junk a szocializmus építéséhez. Az ifjúsági egységes szervezet létre­hozását elsősorban a Szovjetunió és annak Komszomol-ifjúsága tette le­hetővé számunkra, amely fáradsá­got és áldozatot nem kímélve har­colt a magyar dolgozó nép felsza­badításáért. Lehetővé tette a Párt, amely a felszabadulás után helyes úton vezette a dolgozó népet az építő munkában. Az ötéves terv végrehajtása, a munkásosztály ha­talmának megszilárdulása, a bé­kéért való harc megköveteli, hogy az ifjúság egységként, egyesült erővel sorakozzon fel a szocializ­mus építésére. KÖSZÖNJÜK SZTÁLINNAK Babieskovics Mihály ág Sémity Fé­lix népnevefók. Kettő a csikériai nép­nevelők közül, akiknek jó munkája eredményezte a község elsőségét. Ta- vasztól-tavaszig járják a falut, a ha­tárt, minden házba, minden tanyába elviszik a Párt szavát, a munkásosz­tály üzenetét: „szorosan fogjatok ve­lünk kezet s a mi példánkkal, a mi segítségünkkel építsétek ti is velünk együtt a magatok, a magunk szép jö­vőjét". Tavaszi munkák? Etindul a nép­nevelő: a magot időre a jól előkészí­tett talajba. Itt a traktor, a nemesített vetőmag, a műtrágya, használjátok jel a munkásosztály segítségét! Termény- begyűjtés? „Cséplőgéptől a szövetke­zeti magtárba! Több kenyér, löbb nyersanyag: emelkedő életszínvonal, erős ipar, fejlett mazőgazdaság, jólét, kultúra, szocializmus. Őszi szántás, vetés, mélyszántás? Támad a kulák, rémhíreket kelt, lebeszél. Szakíts az el­avult termelési módszerrel és lásd meg: a Párt javadat akarja, ne hall­gass az ellenségre. Termelési szer­ződéskötés? önhasznodat és nemzet- gazdaságunk. érdekeit szolgálja, hogy fontos nyersanyagokkal lásd el az Ipari termelést." Szövetkezeti gazdál­kodás? Higyj a szemednek, lásd meg a példákat: a mi számunkra csak egy út vezet a boldoguláshoz s ez a nagy­üzemi termelés. „Ötéves terv? Jólétet, gazdagságot hoz, villanyt, kultúrházat, több ruhát, jó utakat, gyermekednek iskolát. Dolgozz érte, jó munkáddal segíted megvalósulását!“ Mindenütt ott vannak, tanácsot adnak, segítenek, s szavuk és példájuk nyomán pusztul a régi, gyullad a világosság és meg­verve vonul vissza az ellenség. Fejkendős, határo­zottarcú dolgozó pa­rasztasszony Tóth Já­nosáé. Most, kezében a MNDSZ fehérselyem zászlajával, a megha­tottságtól előbb resz­elő, majd átjorrósodó szavakkal beszél nemcsak a csikériai, de az egész ország dolgozó paraszt­asszonyainak nevében. Mert egy volt a sorsuk mindannyiuknak. „Köszönöm Sztálinnak és Rákosi eltvársnak, hogy mgmutatták: így is lehet élni..." így, szabadon, alkotmányban biztosított egyenrangú társaként a férfinak és nem félbérért húzni az igát a kulák földjén. Kenyeret tudva adni a gyer­meknek, aki, lám, most télen is járhat iskolába, mert van cipő, van ruha és nem kell neki ötesztéhd'ös korában pásztornak szegődni, hogy otthon ke­vesebb legyen az éhes száj. Most, amikor harsog a háborúra zszítók szava, össze tehet fogni az anyáknak, a feleségeknek és megállj-t kiáltani azok felé, akik eddig az ó megkérde­zésük nélkül hurcolták vágóhídra a legkedvesebbeket. S munkával, tanu­lással, vált-vált mellett a férfiakkal tehet dolgozni a még szebb jövőért, a békéért, a szovjet dolgozó asszonyok példáján, akik a gyárakban, a kolhoz­földeken, a termelő munka minden te­rületén megmutatták, hogy mire képe­sek a felszabadult nők s akik, ha meg­kérdezik őket, ugyanazt mondják, mint Tóth Jánosné; „Köszönjük Sztálin­nak.. " Színesborítékú köny­vek sorakoznak az asz­talon: Pártunk, a mun­kásosztály ajándéka Csikéria dolgozó népé­nek. Sűrű tömeg körü­lötte. Öregek, fiatalok egyaránt szomjas ér­deklődéssel lapozgatják, betűzik a cí­meket. Nagy itt a kuttúrszomj. Meg­javult az élet, vidáman folyik a munka és munka után most már a csikériai parasztok sem legyintenek, hogy az olvasás csak passzió, mint régen. Be­lekóstoltak a tanulásba s most látják csak, mi mindentől zárta el őket a régi világ. Igyekeznek is bepótolni az elmulasztottakat. Van jónéhány könyv a meglévő könyvtárban is, de sokszor hetekig egyet sem lehetett találni a szekrényben, mind kézben volt. Már azt válogatják, ki, mit fog elolvasni Vízin Félix idős középparaszt Azsa-1 jev: Távol Moszkvától című könyvét szemelte ki elsőnek, két EPOSZ fiatall az Ifjú Gárdá-t forgatja örömmel. Filmen már látták, most el is olvas-l hatják. De nemcsak a szép író-\ dalom örvend ilyen népszerűségnek. | örömmel fedezik fel a sorozatban a szovjet mezőgazdasági szakkönyveket, a marxista-leninista ismeretterjesztő füzeteket. A Párt ajándéka új lendüle­tet adott Csikéria kulturális felemelke­désének: Az egységes ifjúsági szervezetet csakis az elmélet, a marxizmus- leninizmus vezetheti eredményes munkába. Egységesnek kell lenni ifjúsági politikánknak, ezért magun­kévá kel! tennünk teljes egészében Pártunk ifjúsági politikáját. Döntő feladat tehát Bács-Kiskun megye ifjúsági szervezeteinek, hogy a már­cius 5-én megtartott aktíva-értekez­let után szívós, kitartó népnevelő munkával megértessék az egységes ifjúság elvi kérdéseit. Ne legyen a városban, faluban és tanyán egy fiatal sem, aki ne látná világosan azt, hogy milyen lesz az egységes szervezet politikai és szervezeti fel­építése. Az egyéni agitációhoz, kis- gyűlések megtartásához pontos út­mutatást ad a Szabad Nép március 4-i száma és a Szabad Ifjúság első számának vezércikke. Ennek alap­ján meg kell értetni a dolgozó ifjú­ság százaival és ezreivel, hogy mi­lyen lesz az egységes ifjúsági szer­vezet. A SZÍT, EPOSZ és diák- szövetségi szervezeteinknek odaadó munkával, tanulással és forradalmi lendülettel kell nekifogni a nagy munka elvégzéséhez. Fel kell szá­molni minden lazaságot, ami eddig megvolt szervezeteink munkájában. Ha megnézzük Bács-Kiskun me­gye ifjúsági szervezeteit, megálla­píthatjuk, hogy már vannak pozitív eredményeink. Például a bajai posztógyár üzemi SZIT-szervezete megértette Rákosi elvtárs beszédét az egységes ifjúságról. Napról- napra nő az . egyéni versenyzők száma, 200-as brigádok alakulnak, szélesedik a Sztahánov-mozgalom. Vállalták, hogy az első negyedévi tervüket 10 nappal hamarabb fog- fák befejezni. A kiskunszállási gép­állomáson a fiatalok négy géppel brigádot alakítottak, hogy a tavaszi munkák elvégzését biztosítsák. Az EPOSZ-székház előtt parkot létesí­tenek. A Ságvári-brigád vállalta, hogy ahol tavasszal dolgoznak, tu­datosítani fogják az egységes ifjú­ság hatalmas jelentőségét. Az egységes ifjúsági szervezet a munkás- és dolgozó parasztfiatalok I szoros szövetségén alapszik. Egy hatalmas és egységes tömegszerve­zet, amely tömöríti azokat a becsü­letes dolgozó fiatalokat, akik a szo­cialista Magyarországért dolgozni akarnak. Ha megnézzük megyénk­ben egyes szervezeteinket, megálla­píthatjuk, hogy a szervezet laza munkáját kihasználja a reakció és megpróbálja fékezni az ifjúsági egység^ létrehozását. Ilyen például az újkécskei SZIT-szervezet, ahová befurakodtak a reakció elemei, I akik igyekeztek a SZlT-szervezetet szembeállítani a Párttal, Vagy a kígyóspusztai EPOSZ-szervezet, hol egy kulákcsemete még a tszcs- fiatalokat is igyekszik megfélemlí­teni. Egyes helyeken a klerikális reakció is harcba lendül, hogy aka­dályozza az egységes Ifjúság meg­teremtését. Véget kell vetni annak a helytelen állásfoglalásnak, hogy a dolgozó, becsületes, de politikai­lag tájékozatlan ifjak tízeit zárják ki a szervezetből. Helytelen még az is, hogy több helyen a SZlt- és EPOSZ-szervezeteket egyesítik, ami előfordul például Kiskunmajsán. Fel kell számolni azokat a nézete­ket, hogy nincsen csak EPOSZ vagy SZÍT és nincs kivel egyesülni. Nem azt jelenti az egység, hogy összeházasítsuk a különböző munka- helyeken dolgozó fiatalokat. Az egy. séget egy cél jelenti: a szocializ­mus megvalósítása, az egységes elmélet és politika, amit Pártunk megad. Az egységes ifjúsági szervezet előkészítése megköveteli tehát, hogy tömegmozgalommá tegyük az egy­ségért való harcot. Munkánk foko­zásával, az egyéni és brigádver­seny kiszélesítésével, tanulásunk fo­kozott emelésével kell megköszönni Pártunknak és Rákosi elvtársnak az ifjúsággal való törődését. Előre a Komszomol útján, a Párt segítségével, a dolgozó ifjúság mil­liós szervezetéért! Mohácsi Ferenc, a bács-kiskunmegyei MIN5Z- bizottság megyei titkára csatlakozik részt kér a A csikériai paraszx­ifjúság munkabrigá­dokba tömörülve ké­szül a meginduló munkálatokra. Mint az iparban, úgy a mező­gazdaságban is, az ifjúság lelkesedéssel a munkaversenyekhez és szocializmus építéséből. A csikériai parasztfiatalság eddigi lendü­letes munkája egyik fő alapja annae az eredménysorozatnak, amelyet a köz­ség elért a múlt év során. Nem kétsé­ges, hogy a fiatalság buzgalma sok­ban hozzájárult ahhoz is, hogy magá­val ragadta a régihez sokszor maka­csul ragaszkodó idősebbeket, hajtó­ereje volt a munkaverseny széleskörű kifejlődésének. S az ifjúság nem p’hen meg babérain — mint oz egyik EPOSZ-tag mondotta felszólalásában — hanem még szervezettebben, foko­zott munkalendülettel kapcsolódik Bele a község által elindított mezőgazda­sági versenybe. Különösen a termelő- csoport ifitagjai érzik át ennek fon­tosságút. Hiszen az ősszel alakult „Uj barázda" tszcs-ra vár az a feladat, hogy bebizonyítsa a község még egyé­nileg dolgozó parasztjai előtt: csak a nagyüzemi gazdálkodás jelent a pa­rasztság számára biztos jövőt. Csiké­ria dolgozó parasztjiátalsága most, az egységes magyar ifjúsági szervezet megalakulásának küszöbén azzal bizo­nyítja be, hogy méltó akar lenni Pár­tunk gondoskodására és hű követője a lenini Komszomolnak, hogy harcra, munkára szólítja községe versenyki­hívásán keresztül megyénk, országunk minden dolgozó parasztfiatalját, a kö­zös cél érdekében. „Munkával védjük a békét!" — fel­írása táblát tart magasra kezében az egyik dolgozó paraszt a csikériai nagygyűlésen. De Csikéria. népe nem­csak szavakkal, hanem tettekkel, a termelésben elért kiváló eredmények­kel bizonyította és bizonyítja a jövő-' ben is, hogy a Titoista Jugoszlávia határmesgyéjén erős, biztos téglái a Szovjetunió vezette békefront magyar- országi bástyájának. Jól tudják, hogy a felszabadító Szovjetunió iránti hála jukat és igazi hazafiságukat máskép­pen nem is nyilváníthatják ki, miTit a maguk munkaszakaszán egyre erösí teni országunkat és ezzel a béke tábo­rát. Az imperialista háborús uszítás mind féktelenebbül dühöng, Titoék ké­meket, provokátorokat igyekeznek át­csempészni a határon. Csikéria dolgo­zói nem ijednek meg a fenyegetések­től. Egy kilométernyire a határtól szo­rosan felzárkózva a Párt vezetésével versenyt indítanak az ötéves terv si­keréért, szilárdítják soraikat a kulák- sággal szemben és fokozott éberség­gel verik vissza az ellenség minden romboló szándékát. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom