Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. március (5. évfolyam, 10-13. szám)
1950-03-19 / 12. szám
pÁmmns A BÍRÁLAT ÉS ÖNBÍRÁLAT — a nevelés bolsevik módszere „Nekünk most erősítenünk kell Pártunkban az önkritikát, a demokráciát, hogy ezzel újra mélyebbre eresszük gyökereinket a tömegekbe és megszüntessük a tömegektől való elszigetelődés veszélyét” (Rákosi elvtárs február 10-i beszédéből). A bírálatnak és önbírálatnak — a kádernevelés bolsevik módszerének ereje mindenekelőtt abban rejlik, hogy nem enged megállást az elért sikerek után, hanem további munkára serkent. ,,Az önbírálat — mondotta Kirov — a legmegbízhatóbb és legerősebb fegyverünk, annak a betegségnek megelőzésére, amelyet Sztálin elvtárs a sikertől való megszédülésnek nevezett.“ A bírálat élesíti a figyelmet a hibák iránt és megtanít arra, hogy a dolognak nemcsak az egyszerű, hanem a nehezebb oldalát is lássuk- S ha észrevesszük a hibát, gondolkodjunk azon, hogyan kellene azt kijavítani. A bírálat tehát felébreszti az önálló gondolkodást, kifejleszti az alkotó kezdeményezést és fokozza a munka iránti felelősségérzetet. A bírálat — mint az elvtársi segélynyújtás eszköze — akkor helyes, ha egyúttal rámutat a megjelölt hibákból kivezető útra és eszközökre is- Ha idejében figyelmeztetjük az embereket a melléfogásokra és hozzásegítjük a hibák kijavításához, elérjük a bolsevik bírálat célját. A bolsevik kritika és önkritika megtanítja az embereket arra, hogy az ügyeket ne saját, hanem a társadalom szempontjából nézzék- Mindenkinek úgy kell tekintenie saját munkáját, mint a társadalom összessége munkájának egy részét- Mindig arra kell gondolnunk, hogyan fokozhatjuk államunk ere. jét és hatalmát és hogyan háríthatjuk el azokat az akadályokat, amelyek gátolják az előrehaladást. A kritika és önkritika megedzt a kommunisták akaraterejét és jellemét. Hozzásegíti őket ahhoz, hogy olyan szellemben neveljék magukat és másokat, amelynek eredményeként mindig vállalhatják a felelősséget munkájukért a tömegek előtt- Azokat, akik nyíltan beismerik tévedéseiket és igyekeznek azokat helyesbíteni, a tömegek mindig támogatják. Azokat viszont, akik kiBACS KISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG i ■ —————— 1950 március 19. Rákosi elvtárs útmutatása nyomán kijavítják a hibákat a Schiffer-gyárban is térnék a felelősségvállalás elől, akik a tömegek bírálatát semmibe veszik \ — az ilyen munkásokat nálunk nem szeretik. Amikor megbíráljuk az aktivistákat, ezt mondjuk: „Bírálunk benneteket, de bízunk bennetek, dolgozzatok jobban“. És a vezetőkre nézve a tömegek bizalma a legfontosabb. A bírálat és önbírálat a legfontosabb eszköz arra, hogy a Párt és | a pártaktíva megszilárdítsa és kiszélesítse a tömegekkel való kapcsolatot és fokozza szerepét a gazdasági és kulturális építő munkában. Minden bírálatot, legyen az a leg Jelentéktelenebb megjegyzés is, el jj kell fogadni, de egyidejűleg fel kell L ismerni a téves és helytelen kritikát is és rá kell mutatni arra. mi benne a felesleges és összehordott. Az a vezető, aki hallgat, amikor beszélnie kellene, nem teljesíti a tömegekkel szemben vállalt kötelezettségét és nem használja fel a bírálatot és önbírálatot a tömegek nevelésének eszközéül. A bolsevik bírálat jellemzője az elvtársi hang. Kirov azt mondotta: „Nem kárörömmel és ostorozással kell elvtársainkhoz fordulni, hanem úgy, ahogyan ez n mi Bolsevik Pártunkban szokás. Ez nem azt jelenti, hogy gumitalpú topánkát húzz a lábadra és óvatosan járkálva irodalmi formulákat használj •. Nálunk a bolsevik gyakorlatban sohasem volt túlsíma a magatartás. Mi elbírjuk azt is, ha szőr ellenében simogatnak bennünket. Ez a helyes- De nem szabad ezt eltúlozni •.. Becsületesen, bolsevik módon, egyenesen elvtársad szemébe kell mondanod: — Túloztál megzavarodfal Ha magad nem tudsz felemelkedni, — segítek neked. Ha nem a kezednél fogva, hát a hajadnál fogva. Mindent megteszek, hogy megjavulj, de ha mégsem javulsz meg, magadra vess, akkor félre kelt állnod- Az ilyen becsületes, egyenes elvi kritika és önkritika segítségével neveli a Párt a népet. A Párt nem csak a rossz munkásokat, hanem a jó munkásokat is megtanítja bírálni és javítani, ha tévednének, ha kezdenének megfeledkezni a közös ügy érdekeiről. (Sz. Merencev cikkéből) A pártszerű kritika megjavítja a munkát a félegyházi gépgyárban is Az üzemi pártnapok a kritika és önkritika szószékei. Párttagok és pár- tonkívüliek — akiknek közös ügye a termelés — együttes erővel tárják fel a hibákat, amelyek kiküszöbölésével megjavítják a pártéletet és ezzel együtt a termelést is. A félegyházi gépgyárban eddig a pártnapok nem töltötték be ezt a szerepet. Most, Rákosi elvtárs beszéde után megváltoztak a pártnapok is. Nem egyszerűen elmondják csak a világpolitika eseményeit, hanem levonják ezekből az csemé- . nyékből a tanulságokat saját üzemükre is. Rákosi elvtárs beszéde nyomán nem egy hiba kerül felszínre pártnapőkon, taggyűléseken. Olyan hibák ezek, ameiyek akadályozták a termelést, de amelyeket még eddig nem vitattak meg nyilvánosan és — természetesen — ezért nem is javíthattak ki. — Nem tartottuk fontosnak a szakma és politikai nevetést — beszélte el Erdélyi László. Nem vontuk le eddig Rákosi elvtárs beszédéből a meg- teielő tanulságokat. Pedig Rákosi elv- iárs világosan mondta: „Mindenért, ami ebben az országban politikai, gazdasági, kulturális téren történik, mi vagyunk a felelősek." — Eddig nem folytunk bele komolyan a munkába, például a terv felbontásába. Aáost a műszaki osztályt átszerveztük és hamarosan elkészül a tervek felbontása is. Úgy akarjuk a munkánkat megjavítani, hogy ezentúl a feladatokat megbeszéljük a szakmunkásokkal. Támogatjuk az újító-mozgalmat. Hogy a fizikai dolgozókkal a kapcsolatunk még szorosabb legyen április 4-re alakítunk egy komplex-brigádot — ígéri Csipei Sándor a, műszaki értelmiség nevében. szocializmus jeloldja és megszünteti azt az ellentétet, amely a szellemi és jizikai munkás között van, I azt az ellentétet, amelyet a tőkés kizsákmányoló tudatosan és mestersége-1 sen szított." A kiskunfélegyházi dolgozók segít-1 ségére akarnak lenni a tapogatódzó műszaki értelmiségnek, hogy a helyes I utat megtalálja. Segítünk a műszaki críe m ségnek — Most, hogy a műszaki értelmiségünk is be akar kapcsolódni a mi munkánkba — mondja Szőke István művezető, — mi teljes erőnkkel melléjük állpnk. Segítjük őket, hogy a hibákat kiküszöbölhessék. Rákosi elvtárs beszed <s óta bátran mernek kezdeményezni az üzem dolgozói í.gyelmesebben nézik meg az üzem érdekeit. Nagyok a mulasztásaink az önköltségcsökkentés terén — mondja Csillag Imre, kőműves. Sok anyagot megtakaríthatnánk azzal is, ha a gépeket használat után azonnal leállítanánk és nem hagynánk, hogy hiába fogyassza az áramot. Ugyancsak a vízzel is jobban kell ta- j karékoskodnunk. Ne hagyják nyitva a j vízcsapokat, mert ez is fölösleges anyagpazarlás. Az üzem SZIT-szervezetének titkára is kiértékelte eddigi viszonyukat a termeléshez. — Rákosi elvtárs beszéde óta vannak változások a szervezetben — mondja, — de még mindig vannak nagy hibák. Még mindig nem elég szoros a kapcsolatunk a pártszervezettel. Nem elég szoros a munkafegyelmünk. Ezeken s íőhibánkon is állandóan javítanunk kell, hogy mi is meg tudjuk állni a helyünket. Vörös zászló áll a. Rózsa Ferenc. brigád munkaasztalán. ,Az Attamo. sított Schiffer Cipőgyár, a legjobban dolgozó brigád vándorzászlaja." — mondja a felírás. Kemény harcot folytattak a brigád tagjai a brigádzászlóért. Komoly versenytársuk volt. Az üzem két legjobb brigádja küzdött az elsőségért fej-fej melleit. — Mindent mcgt'fbünk, hogy a zászló a miénk legyen, de az egyik brigádtag lema. ratdt és ezt nem tudtuk behozni. — mondja az Ady Endre-briigád vezetője. — De a jövő hétrm a miénk lesz. Minden percet kihasználunk, nehogy megint lemaradjunk. A győztes brigád tagjai is tudják, hogy alaposan meg kert dolgoz, niok azért, hogy a zászló a jövő héten is az övék maradjon. ,Járjon elöl minden kommunista a munkasVerseny minden ágában, az újáépités.mosgalomban, a, brigád- mozgalomban és gondoskodjon róla, hogy az ötéves tervet pontosam részleteiben is végrehajtsuk— mondta Rákosi elvtárs a február 10-i beszédében.-1 gépelt fölé tüsött Vrvlapok elbeszélik, hogyan értet, ék meg és hogyan tették magukévá. Faragó Sándor brigádvezető tervlapja bizonyságot tesz arról, hegy Faragó elvtárs tudja, hogy a kommunistának élen kell járni a termelésben. Az előirányzóit terv ahftt piros számok mutatják, hogy a brigádvezetö példái mutet brigádjának Február 28.i tervét három nappal előbb végezte, el. Nem elég. szik meg azzal, hogy csak annyit Végezzen, amen®yi elég ahhoz, hogy a fervrészl'etét valóra váltsa, hanem képessége szerint igyekszik min. nél többet adni. 108 százalék ... 0,2 Százalék . . 180 százalék ... 218 a sztálini műszak alatt 263 százalék. így haliad: fölfelé Faragó elv árs teljesítménye. — Mikor a norma megállapítása utam először értem el 198 százaié, kel, azt hittem- hegy gokat végez, tem. Talán ennél többéit nem is lehet Aztán egyszerre csak emelkedni kezdett, 142 százalék, később még több. Szívesen dolgoz am: több let.f a fizetésem is. Aztán a brigádról beszél. Már régen ők az üzem legjobb brigádja. .Szeretnénk továbbra dg azok maradni. • /Is ervelsnémgeh mvHvtt azonban komoly hibák is vannak. ,flem szorul magyarázatra, — mondja Rákosi elv-társ —, hogy ott, ahol a pártdemokrácia elemi szabályait nem tartják be, ahol a vezetőség nem ad számot a tagság, nak és a tagságnak nincs módja bírálatot mondani a vezetőség munkájáról, igazi pártéletröl szó som lehet." Ez történik a Schiffer cipőgyár, ban is, ahol a vezetőség nem ismeri és nem használja a kritika, önkri. tika fegyverét. így történhet meg az, hogy bár az üzem dolgozói észreveszik a hibákat, nem merik azit a vezetőség felé hangoztatni. ,.A Standard gyári kémkedés és szabotázs is sorozatos példákon mii. tatja, hogy az éberségről egyelőre inkább csak beszélünk., de kevésbbé gyakoroljuk“ állapítja meg Rákosi elvi árs. Ez áll a Schiffer gyárra is. Az íróasztalok fiókjait nem zárták be, a jegyzőkönyvek egész hal maja hevert az írósztalok tetején. Rákosi elvtárs beszéde után az üzem dolgozói megtárgyalták, külö. nősen a rájuk vonatkozó részleteket. A tagf ág fölre ette a hibákat is, amiket feltétlen ki akarnak javítani, Komáromi Jenő szerint nagyon hátrált írtja a munkát ez, hogy egyes reszortok nem készítik el ide. jébrn « munkájukat, így gyakr-n megesik az, hogy nincs elég felső, rész a cvikkolághoz, ök sem tudják üvegezni a munkát. Máskor vászon' annyi anyagot, kapnak, hogy .megerőltetett tempóval kell dolgozni hogy a lemaradást be tudják hozni. Ennél* a hibának :i kiküszöbölésére bevezették az úgynevezett „napi terv“-cédula rend szert. A tervcédulán fel van tűn. te ve, hogy mennyi anyagot kell | megmunkálni és a következő origódnak átadni. A brigádok vezetői aláírással igazo'jáik, hogy az anya. goit átvették. így most már nem fordul elő az, hogy valamelyik brigád hanyagságából, vagy egy bri. vádtag megbetegedése miatt megálljon, vagy hátra maradjon a termelés. Hibák voltak az önköl ség csökkentése körül is. Égve felejtették a villanyokat, fölöslegesen hagyták folyni ,a me’egvizet és több ilyen apróság, amit a dolgozók nem tartottak fontosnak. Most, Rákosi elvár« beszéde után elhatározták, hogy az önköltséget a lehető legkisebbre csökkentik- Észszorüsíté- seket hoznak be. Egyre több és több észszerűsitö javaslat kerül a Vezetőség elé. Különösen előre ugrottak a termelésben a nők Négy női brigádja van az üzemnek. A Nemzetközi Nőnapra munkaieliajánlásckkal ké. szültek. Két brigád 5, kettő pedig tíz százalékos emelkedést ajánlott fel erre az alkalomra. Elvégzik az üzem fiataljai is * rájuk bízott munkát, a legtöbb 100 százalékon felül termel, de nem járnak az élen. Kulai Irén a SZIT- szervezet üzemi titkára, arra hivatkozik, hogy nem érnek rá önképzésre. A gyűléseket szintén — mert nem érnek rá — nagyon könnyen elmulasztják’. Nem csoda így, ha az üzem SZIT.szervezete nem felel meg teljesen azoknak a, feladatoknak, amelyek a szocializmus építé. sében az ötéves terv megvalósító. Sábán rájuk vár. Rákosi elvtárs beszéde utóm az üzem fiataljai is elhatároz ák: a hibák kijavításával harcolnak az egységes ifjúsági szervezetért. Rákosi elvtárs beszédéből útmutatást kaptunk a hibák kijavításához Eddig elvégzett politikai munkákra Rákosi elvtárs beszéde mutatott rá, hogy mennyire helytelen irányban, vagy egyáltalában nem foglalkoztunk gépállomásaink politikai jelentőségével. Alközpontunk szerkezetileg megváltozott, ami új szervezeti problémákat állít elénk. Területünk megkétszereződött, ami munkaterületünk megnagyobbodását is jelenti. A bajai alközpontnál 9 gépállomás politikai munkáját irányítottuk, ez a szám Kecskeméten 17-re növekedett. Alközpontunkon belül először is politikai munkánk szervezetlensége áll fenn. Megsértettük a pártdemokráciát. Elvtársainkkal szemben diktatórikus, parancsoló magatartást tanúsítottunk. Az általam kiadott szigorú utasításokkal a munkatársaktól felmerült jogos kritikát valósággal beléjük fojtottam. így jártam el például a bácsalmási gépállomás vezetőjével, Szikéra elvtárssal. Helyes kritikáját azzal utasítottam vissza, hogy az alközpont munkájába nincs beleszólása. Az alközpontnak a téli oktatás ideje alatt végzett ellenőrzési és irányító munkája sem sok eredményt mutat. Ennek fő oka, hogy maga a politikai osztály is igen nagy ideológiai támogatásra szorul. A megnagyobbodott alközpontra nagyobb politikai feladatok elvégzése hárul, ezért elsősorban fontos az alközpont politikai osztályának és a gépállomások politikai vezetőinek ideológiai fejlődése. Káderpolitikánkat a kapkodás és . tervszerütlenség jellemzi. Nem tartjuk nyilván a gépállomásokon a munkában és tanulásban élenjáró dolgozókat. Ezért nem tudunk javasolni kádereket sem a Megyebizottság, sem az AMG Központ felé. Kapkodó káderpolitikánkra és az éberség hiányára jellemző, hogy a legutóbbi hat hetes megyei pártiskolára küldött öt jelölt közül az egyik nyugatos csendőr volt. De nemcsak ezen a vonalon, de más területeken is elhanyagoltuk az éberséget. Rákosi elvtárs beszédéből megértettük, hogy milyen súlyos hibákat követtünk el, de egybep. útmutatást kaptunk azok kijavítására és további munkánk helyes elvégzésére. Békési István AMG alközpont politikai oszt. vez. A kritika-önkritika fegyverével a hibák kijavításáért Rákosi elvtárs beszédében az eredmények felsorolása mellett rámutatott építő munkánk hiányosságaira, hibáira is. Ez az éles megvilágítás lehetővé tette azoknak a hibáknak felismerését és kiküszöbölését, amik megyei gépállomásainkon az alközpontvezető mulasztásaiból erednek. Itt elsősorban meg kell említenem Rákosi elvtárs mgállapítását a kommunista szerénységről, mi igen mélyen megkapott és értékelve rájöttem azokra a hibákra, melyek a munkánkban nem a fejlődést, hanem a gátlást idézték elő. Megállapítottam, — még mielőtt a mezőgazdasági munkák beindultak volna —, hogy Bácskiskunvármegve területe 80 százalékban homok, 2ü%- ban kötött és és középkötött talaj. Ebből helytelenül azt a következtetést vontam le, hogy itt tavasszal több lesz a munka, mint ősszel. Biztos voltam abban, hogy a tavaszi kampányban sok lesz a szántásunk. Ezért elhanyagoltuk az ellenőrzést, hogy a traktorosok hogyan agitálnak a szerződéskötés ügyében. Elbizakodottságunk meg is látszik a rossz eredményen, mert a tervelőirányzatnak csak 45 százalékát biztosítottuk. Ez nemcsak az alközpontra, de a gépállomásokra is rányomta a bénító fékező hatását, egyben elhanyagoltuk az osztályharcot és teret adtunk a kulákság romboló munkájának. A felelősséget illetően Rákosi elvtárs meghatározta a kommunista vezető feladatát: „Erezze magát minden kommunista vezető felelősnek, azért a gazdasági területért, amelyet rábíztak, és gondoskodjon róla, hogy ezen a területen a legjobb eredményeket érje el." Az önkritika alkalmazásával meg kell állapítanom, hogy Rákosi elvtárs beszédének elhangzásáig, nálunk a felelősség kérdése felolvadóban volt. Például az újkécskei és a kis- kunmajsai gépállomásokon, melyek a tavaszi kampányra 400, illetve 370 kát. hold talajmunkát irányoztak elő, nem ellenőriztük mindjárt ezt a tervet és az alközpont csak később emelte fel a két gépállomás előirányzatát. A terv ellenőrzésének elmulasztása időeltolódást idézett elő a terv vonalán mind az alközpontban, mind a két gépállomáson. Rákosi elvtárs felhívja figyelmünket, hogy magatartásunkkal is képviseljük Pártunk politikai vonalát Ezen a téren is követtünk el hibákat. A gépállomásokon tartott ellenőrzések alkalmával nem egy Ízben száraz, kimén főnöki hangon beszéltünk az elvtársakkal. Ezzel a magatartásunkkal meggátoltuk azt, hogy a gépállomások dolgozói bírálatot gyakorolhassanak az alközpont felé. Megfélemlítettük vele az elvtársakat, mint például Ujkécsikén, ahol a gépállomásvezető és az írnok elvtárs nem merték beismerni, hogy nem értik az új adminisztrációt. Rákosi elvtárs beszédéből alaposan leszűrve a tanulságot, a legrövidebb időn belül felszámoljuk eddig elkövetett hibáinkat és az elénk tűzött feladatokat úgy fogjuk megszervezni és végrehajtani, hogy az biztosítsa további fejlődésünk ütemét, szorosan Pártunk vezeiése alapján, hogy a bácskiskunmegyei kecskeméti alközpont gépállomásaival egyetemben vívja harcát a falu kizsákmányolói ellen. ígérjük, hogy munkánkat a legrövidebb időn belül úgy megjavítjuk, hogy ezen a területen, a Duna-Tisza közén sem egyszerű gazdaság szektor lesz a gépállomás, hanem valóban a szocializmust építő bástya, amely a dolgozó magyar nép bizalmát jó és pártszerű munkával érdemli ki. így igazoljuk Pártunkhoz való hű ragaszkodásunkat és a dolgozó parasztság iránti szeretetiinket. ígérjük, hogy a kritika és önkritika fegyverét alkalmazzuk munkánk során. Mert csak így biztosítható az osztályharc győzelme a ránk bízott területen, ahol felelősséggel tartozunk Pártunknak és a dolgozó magyar népnek, ahol igyekszünk a legjobb eredményeket elérni a dolgozó magyar nép érdekében, szocalizmusunk építésében. Mészáros István AMG alközpont vez.
