Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. március (5. évfolyam, 10-13. szám)
1950-03-19 / 12. szám
tSSO mÄ,nciits T9. BACSKBKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Lelkes felajánlások a Posztógyárban felszabadulásunk 5-ik évfordulójára a „Vörös Fonár-brigád április 4-re 200-as brigáddá alakul A Posztógyár műhelyrészfogerben serény munka folyik. A szövőgépek zaja betölti a hatalmas udvart, versenyezve dolgoztak rajtuk, a munkások. A nyersanyag a raktárból sűrű egymásutánban megy a feldolgozóba, hogy hamarosan, mint fonal kerülhessen a szövőgépekre- A nagyteremben a délelőtti műszak dolgozói gyülekeznek. hogy meghallgassák a sztahá- novisták e'ső tanácskozásáról szóló beszámolót. A tanácskozás lezajlása óta az tizemben nem folyt másról szó, mint az ott elhangzottakról A tanácskozás anyagából kiindulva a saját üzemükre és üzemrészlegeikre beszélték meg a tapasztalatokat, feltárták a helyi hibákat, melyek a munkaversenyt és a Sztahánov- mozgalom fejlődését akadályoztákArató Sándor elvtárs, az ÜB titkára szólott, önkritikával élt. Rámutatott arra, hogy a szakszervezeti aktívák kiépítése nem úgy történt, hogy azok példát mutattak volna a verseny lendületének fokozására- A sztálini műszak kampányszerűen folyt le, melynek eredménye lett a versenymozgalom el- lanyhulása. Á tervfelbontás eljutott a munkapadokig Most. hogy a tervfelbontás üzemenként és gépenként eljutott minden dolgozóhoz, a versenymozgalom nagyarányú kiszélesedésének. a sztahánovista-mozgalom megalapozásának mi sem áll útjában. A Szovjetunió sztahánovistáinak országunkban ig tett látogatása irányt és utat mutatott a sztahánovista- mozgalom kiépítésére és a Posztógyár dolgozói valamennyien lelkesedéssel kapcsolódnak a mozgalomba- hogy az Üzem minél több sztahanovistát adjon soraiból. A zsúfolásig megtelt nagyterem ben a dolgozók lelkes tapsa, mintegy fogadalomtételként zúg fel. A felszólalók valamennyien hitet tesznek. hogy jó munkájukkal, az anyag- és szerszámellátás jó megszervezésével járulnak hozzá a verseny mozgalom kiterebélyesedé- séhez "és a Sztahánov-mozgalom mielőbbi megvalósításához. Munkafelajcnlások április 4-re A hozzászólások már április 4-ével foglalkoznak. Lehetetlen is a kettőt nem egyszerre említeni. A versenymozgalomnak s így a sztahanovista-mozgalomnak is az április 4-í felajánlások szervezői, erősítőiHorváth Lászlómé az áthúzok 10%-os termelésfokozását jelenti be a felszabadulás napjára- Hálánkat — mondja — a nagy Szovjetunió iránt csak úgy tudjuk leróni, ha most megtetf felajánlásunkat teljesítjük. azt állandóan fokozni fogjukEgymásután állanak fel a munkások. hogy saját brigádjaik, vagy műhelyrészlegük munkafelajánlását bejelentsék. Simity Ilona, a Vörös Fonal brigádvezetője brigádja elhatározását jelentti be, hogy április 4-re 300-as brigáddá alakulnak. RaszHg Bálint a szövődéből ígéretet tesz, hogy a felszabadulás napjára megszervezi 200a.s brigádját. Du- kony Ferenc a műszakiak felajánlását jelenti be. Segíteni fogják a dolgozókat felajánlásaik sikeres teljesítésében és a műszaki komplex brigád hibáinak kiküszöbölésével a termelékenység fokozását fogják elősegíteni. Viharos lelkesedés fogadja bejelentését, hogy az üzemben megalakítják az első olvasókört és április negyedikére a szovjet sztahánovista irodalom élenjáró munkáit ismertetik és megvitatják. Potz Ferenc, a ványolóból az ország összes ványolóit versenyre hívta- Taub Imre a mosodai dolgozók 15% os felajánlását tolmácsolja, Jaszenovics Erzsébet a Rákosi brigád elhatározását ajánlja fel. hogy 190%-os munkateljesítményükkel fogják megünnepelni a nagy napot és teljesítményüket április 4. után állandósítva fokozni fogják. Köher Jánosné napi 20 ezer vetéssel többet ajánl fel és bejelenti, hogy április 4-r>e április havi tervelőirányzatát telje* egészében be fogja fejezni. Az Űj. Élét brigád nevében Dezső József megfogadja, hogy a nagy napra termelésüket 17%-kal emelik és a selejtet a minimálisra csökkentik. Ágoston Józsefné a Petőfi minőségi brigád elhatározásáról számolt be. A felszabadulás örömünnepére első negyedéves tervüket 12 nappal a kitűzött határidő előtt be fogják fejezni Iglói Tamás az üzemfenntartók elhatározásáról ad számot- Április negyedikére felajánlásukkal a géptörések és javítások minimális időre való lecsökkentésével segítik a dolgozók felajánlásainak sikeres teljesítéséi. Szakáll István a festődé 10%-os, Bosnyák Sándor a szárító 10%-os, Berger István a kártoló 10%-os felajánlását jelentik be a felszabadulás napjának méltó megünneplésére. Munkafelajánlásunk nem lesz kampányszerű és azon leszek, hogy a versenyszellem mielőbb magasabbra emelje a termelés eredmé-1 nyeinek számait. Egyre folytatódnak a felajánló- 8 sok. Az elnöklő elvtárs alig győzi I jegyezni az íven. Gachal Mária a vetések számának 15 ezerrel való emelését fogadja. Szilaski Ferenc üzemrészlegének dolgozói nevében bejelenti, hogy rövid időn belül nem egy sztahánovistája lesz a 1 kártölónak. így folynak a munkafelajánlá- j sok sorban. A dolgozók lelkesedése, hogy munkájuk eredményei tegyék emlékezelcssé a felszabadulás nagy napját, a felajánlások, a jobb minőségi termelés mellett a takaré- j kosságra is rámutatnak. A sok se- j lejt sokszor gondatlanságból fakad-! Cseresznye Józsefné és Bedekovics! Gyüláné a csévelőből 10 nappal előbb fejezik be negyedéves tervü-! két április 4. megünneplésére és a takarékosság mellett, selejtjüket Is a minimálisra csökkentik- Ugyanúgy teljesítik április 4-i felajánlásukat. KuHsics Ferencné, Dikán Gergelyné, Hel/ai SándornéNagyobb tisztaságot az üzemben A felajánlások során rávilágítottak a hibákra is, melyek feltárása sok tanulságot eredményezett- Ennek egyik legfontosabb része az anyag- és szerszámellátás, valamint a technikai tervszerűség folyamatos biztosítása. Ezek a hibák akadályozták a termelést és ezen keresztül a munkaverseny kiszélesí- tését. De más irányban is mutatkoztak nehézségek, mint például a kártolóban, ahol eddig még a norma megállapítása sem történt meg. Mindezeknek a hibáknak kiküszöbölése jelentős lendületet fog biztosit, ni a versenyszellem további kiépítésének és a sztaháno vista-mozgalom kialakulásának- Dubjága elvtársnő tapasztalatai- melyek az üzemek fokozottabb tisztántartására hívták fel a figyelmet. a Posztógyárra is érvényesek. A tisztántartás és a tisztaság fokozására azonban egyetlen felajánlás sem történt, holott a nyersanyag hulladékainak kiküszöbölésével je ■ lentős megtakarítás érhető elA Posztógyár dolgozóinak lelkes munkafelajánlásai bizonyítják, hogy a gyár dolgozói szocialista lendülettel készülnek felszabalulásunk méltó megünneplésére. A hibák kiküszöbölésével és a versenymozgalom kiszélesítésével arra az útra léptek, mely a sztahánovista-moz- galmon keresztül valósítja meg a többtermelést, a dolgozók életszínvonalának emelését nagy Pártunk irányítása és Rákosi elvtárs útmutatása alapján. Maréban as öntödei »elejt ellen A kecskeméti gépgyár dolgozói megvílallák a budapesti konferencia tapasztalatait A Kecskeméti Gépgyárban már kora reggel élénk vita folyik. Az üzem egyik-másik dolgozója Szabó János vezérigazgatóhoz jött, hogy a budapesti öntödei selejt-konferencia felől érdeklődjék. A munkásból lett vezér- igazgató éppen beszámol tapasztalatairól. — A szaktársak tudják, hogy az öntödei selejt nehéziparunk központi kérdése — folytatja a beszélgetést Szabó elvtárs. — Az elmúlt év decemberében a selejtcsökkentésről rendelet jelent meg. A nehézipari miniszter rendeletben tárta fel a hibákat. Azóta nem nagy lépést tettünk előre, országos viszonylatban sem sikerült a selejtet az előirányzott arányszámra csökkenteni. A selejtfronton a helyzet változatlan Szabó elvtárs a selejtkimutatásokban lapozgat. A Kecskeméti Gépgyárban december hónapban 10.3 százalék, januárban 14.5 százalék, februárban pedig 12.2 százalék volt a selejt. A vékony anyag és a hideg idő is befolyásolta a selejtet, de a munka ezen a területen megtorpant. A grafikonon alig van változás. — Egyhelyben topogunk — jegyzi meg Drahos elvtárs. — Hol bujkálnak a hibák'? — érdeklődnek a szaktársak. — Két síkon harcoltunk a selejt ellen — fordul társaihoz Szabó János. — Műszaki technikai vonalon és ezzel párhuzamosan politikai és szakmai felvilágosító munkával. Megállapíthatjuk, hogy műszaki vonalon nem értünk el eredményt Az üzem egyetlen mérnöke hosszú időn át betegsége miatt nem jöhetett be a gyárba. Halálával megüresedett a mérnöki hely. A mai napig még nincs betöltve. Ez a helyzet persze nem vitte előbbre az ügyet. Selejt elleni harcunkban fék volt továbbá az is, hogy más területre vitték két legjobb öntőnket. Virág Ferenc malomhoz került, Bozsik Imre pedig az egyik mütrágyaértékesítő nemzeti vállalathoz. Csak hosszú utánjárással tudtuk a két kiváló szakembert üzemünkbe visszahozni. — A mérnök, a művezetők és műszaki felelősök tehát eddig többé- kevésbbé sikertelenül harcoltak a selejt ellen. Nem történt még intézkedés a munka könnyebbé és egészségesebbé tétele érdekében sem. Ezt is sürgősen pótolnunk keil. Vájjon mit tettünk a felvilágosító munka területén? — teszi fel magában a kérdést Mészáros Ferenc sztahánovista. Az üzemi pártszervezet még decemberben rákapcsolt a tudatosító munkára — de igen kevés sikerrel. Erre gondolnak a jelenlévő elvtársak. Alap- és középfokú szemináriumok indultak, pártnapokon is beszéltek a selejtről, szakértekezleteket tartottak, de a selejt változatlan maradt. Egyedül a szakmunkások utánpótlását sikerült megoldani. Virág Ferenc keze alatt 60 fiatal dolgozó tanulja az öntés minden csinját-binját, 22 hallgatóval pedig átképző tanfolyam is folyik, A Kecskeméti Gépgyárban a munka- fegyelmet megjavította az egyéni felelősség bevezetése. Minden egyes darabot egyéni jellel látnak el. Amióta ezt a módszert bevezették, azóta a !e- formázásra kerülő mintákat már nem nézik felületesen, elegendő gondot fordítanak a mag mintaszerinti pontossággal való elkészítésére, a mag be vonóanyagának helyes alkalmazására Kakucs Albert gyárvezető ebben látja a munkafegyelem javulását. A versenymozgalom nem tud kibontakozni Zsofinyecz Mihály nehézipari mi niszter elvtárs selejtcsökkentő rendelkezése óta a munkaversenymozgalom sem bontakozott ki. Decemberben nyolc brigád és 76 dolgozó versenyzett. Januárban 82 dolgozó, februárban 96* ma pedig 107 munkás áll egyéni versenyben. A brigádok létszáma 13-ra emelkedett. A miniszteri rendelet óta a Kecskeméti Gépgyárban tehát kevés sikerre! f harcoltak az öntödei selejt ellen. Nem sikerült a selejtfront minden szakaszát áttörni. A selejt országos viszonylatban rossz. Még nyolc százalék körül sem mozog. A Kecskeméti Gépgyárban sem sikerült a selejtszázalékot az országos arányaié nyomni. A budapesti selejt-konferencián 12 gépgyári dolgozó vett részt. A napokban kiértékelik üzemi értekezleteken a konferencia tanulságait, hogy újabb tapasztalatokkal, elméleti tudással felvértezve lendülhes-' senek harcba az öntödei selejt ellen. A Kecskeméti Gépgyárban ma már mindenki tudja, hogy az öntödei selejt veszélyezteti a nehézipari termelést, különösképpen a gépgyártás tervszerűségét, folyamatosságát, fejlődését. Ez pedig egész ötéves tervünket, amelynek egyik alappillérje a gépgyártás. Rövidesen a selejt- konferencia tapasztalatai alapján kiküszöbölik azokat a károkat, amelyeket a selejt népgazdaságunknak okoz. így dolgozunk a győzelemért mse moiMÍ/íf Sswies 3,$£hekifßt8-&9 ti sfstsSitwttt Ífjtí&ójjzi „Nálunk a munka becsillet és dicsőség dolga” — ezt tartották a Kecskeméti Gyufagyár dolgozói is akkor, amikor másfél hónappal ezelőtt országos versenyt indítottak a „szakma legjobb dolgozója“ címért. A kezdetnétek át, nemhogy lemaradtunk volna, hanem ketten többet termeltünk, mint azelőtt hárman A januárban megindított verseny még jobban növelte munkakedvünket. — így dolgoztunk a győzelemért és Szűcs Mihályné, a Kecskeméti Gyufagyár álmunkásnője, á szakma legjobb dolgozója . nyezés nem volt eredménytelen, a verseny megindult és a szakma legtöbb dolgozója a Kecskeméti Gyufagyárból került ki. Szűcs Mihályné, a verseny győztese 1926 óta dolgozik az üzemben. Szereti munkáját, szívesen és pontosan végezte el. Dolgozott, mert ezzel biztosítani tudia családjának a megélhetését. — De soha ilyen lelkesedéssel nem dolgoztam, mint most, mióta versenyre hivtuk a magyarországi gyufagyárakat. Elmondja, hogy mióta államosították az üzemet, állandóan azon törtek a fejüket, még otthon is, hogyan le hetne olcsóbban és gyorsabban előállítani a gyufát. Terveket készítettek, minden munkamozzanatot alaposan megfontoltak. — Kemény harcot folytattunk a percekért — emlékezik vissza büszkén az elvégzett munkára. — Hárman dolgoztunk a csomagodban és nem tudtunk komoly eredményeket elérni. Hogy ezen segíteni is tudjunk, minden mozdulatunkat tervszerűvé kellett tennünk. A tervszerű, pontos munkával hamarosan hatalmas emelkedést értünk el, Ugv hogy amikor egyik munkatársunkat más munkaterületre helyezgyőztünk — búcsúzik mosolyogva a szakma legjobb dolgozója. * A verseny lendületében sorra nőttek ki Szűcs Mihályné példájára a sztahanovisták. Kovács Teréz egyedül végzi el a mártogatógép melielt a munkát. T. Nagy Sándorné két gépen dolgozik egyszerre. Tavaszi Józsefné is most végzi először egyedül a gyufaszálak berakását és kiszedését és máris 216 százalékot ért el és nyolc százalék anyagot takarított meg. Farkas Józsefné, „az üzem legjobb dolgozója“, a gép munkabeoszlását racionalizálta úgy, hogy egymaga is el tudja látni a gépet anyaggal. — Eddig mind a három tepsi egyszerre mártotta a szálkákat a gyúlékony folyadékba és így a gépet egy ember nem tudta ellátni. IJgy gondoltam, hogyha nem egyszerre, hanem egymásután ürülnek ki a tepsik, akkor van időm az újratöltéshez. Azóta egyedül dolgozik a gépen és teljesítményét 120—140 százalékról 228—234 százalékra emelte. A verseny győzteseit a könnyűipari minisztérium oklevéllel tüntette ki. Az okleveleket a termelési értekezleten nyújtják át a szakma és az üzem legjobb dolgozóinak. A szakma legjobb dolgozói a bajai Posztógyárban A Posztógyárban most megtartott szakszervezeti nap keretében került kiosztásra, az üzem 15 dolgozója között a ,.Szakma legjobb dolgozója" elismerést jelentő díszoklevél. A dolgozók lelkes ünneplése közben oszlottak ki az elismerést jelentő okleveleket. A „Szakma legjobb dolgozója’“ elismerésben részesült Kotier Jánosné, Kecskés Matyásné, Iszksitz Márta, Rasztig Bálint, Cseresznye Józ ciné, Bedekovics Gyuláné. Szukács Katalin. Mihalovics Erzsébet, Horvát Mária, Zimmermann Ferenc, Kellner Lászlóné, Horváth Jánosné idb. Varga Sándor, Szilaski Ferenc, Kerék BélaAz oklevelek átnyujtása után a dolgozók hosszú és meleg ünneplésben részesítették munkatársaikat, akiknek példaadó munkája irány- mutajóan és lelkesítőén hal az egyes üzemrészlegekben. A díszoklevelek átadása után a józsefvárosi úttörő pajtások szeretetük és hálájuk kifejezéséül a dolgozók iránt műsoros hemuta'.óval szerepeltek, lelkes éj őszinte sikert aratva.
