Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. március (5. évfolyam, 10-13. szám)

1950-03-19 / 12. szám

tSSO mÄ,nciits T9. BACSKBKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Lelkes felajánlások a Posztógyárban felszabadulásunk 5-ik évfordulójára a „Vörös Fonár-brigád április 4-re 200-as brigáddá alakul A Posztógyár műhelyrészfogerben serény munka folyik. A szövőgépek zaja betölti a hatalmas udvart, versenyezve dolgoztak rajtuk, a munkások. A nyersanyag a rak­tárból sűrű egymásutánban megy a feldolgozóba, hogy hamarosan, mint fonal kerülhessen a szövő­gépekre- A nagyteremben a dél­előtti műszak dolgozói gyülekez­nek. hogy meghallgassák a sztahá- novisták e'ső tanácskozásáról szóló beszámolót. A tanácskozás lezajlása óta az tizemben nem folyt másról szó, mint az ott elhangzottakról A ta­nácskozás anyagából kiindulva a saját üzemükre és üzemrészlegeikre beszélték meg a tapasztalatokat, feltárták a helyi hibákat, melyek a munkaversenyt és a Sztahánov- mozgalom fejlődését akadályozták­Arató Sándor elvtárs, az ÜB tit­kára szólott, önkritikával élt. Rá­mutatott arra, hogy a szakszerve­zeti aktívák kiépítése nem úgy tör­tént, hogy azok példát mutattak volna a verseny lendületének foko­zására- A sztálini műszak kam­pányszerűen folyt le, melynek ered­ménye lett a versenymozgalom el- lanyhulása. Á tervfelbontás eljutott a munkapadokig Most. hogy a tervfelbontás üze­menként és gépenként eljutott min­den dolgozóhoz, a versenymozgalom nagyarányú kiszélesedésének. a sztahánovista-mozgalom megalapo­zásának mi sem áll útjában. A Szovjetunió sztahánovistáinak or­szágunkban ig tett látogatása irányt és utat mutatott a sztahánovista- mozgalom kiépítésére és a Posztó­gyár dolgozói valamennyien lelke­sedéssel kapcsolódnak a moz­galomba- hogy az Üzem minél több sztahanovistát adjon soraiból. A zsúfolásig megtelt nagyterem ben a dolgozók lelkes tapsa, mint­egy fogadalomtételként zúg fel. A felszólalók valamennyien hitet tesz­nek. hogy jó munkájukkal, az anyag- és szerszámellátás jó meg­szervezésével járulnak hozzá a verseny mozgalom kiterebélyesedé- séhez "és a Sztahánov-mozgalom mi­előbbi megvalósításához. Munkafelajcnlások április 4-re A hozzászólások már április 4-ével foglalkoznak. Lehetetlen is a kettőt nem egyszerre említeni. A versenymozgalomnak s így a sztahanovista-mozgalomnak is az április 4-í felajánlások szervezői, erősítői­Horváth Lászlómé az áthúzok 10%-os termelésfokozását jelenti be a felszabadulás napjára- Hálánkat — mondja — a nagy Szovjetunió iránt csak úgy tudjuk leróni, ha most megtetf felajánlásunkat telje­sítjük. azt állandóan fokozni fog­juk­Egymásután állanak fel a mun­kások. hogy saját brigádjaik, vagy műhelyrészlegük munkafelajánlását bejelentsék. Simity Ilona, a Vörös Fonal brigádvezetője brigádja elha­tározását jelentti be, hogy április 4-re 300-as brigáddá alakulnak. RaszHg Bálint a szövődéből ígéretet tesz, hogy a felszabadulás napjára megszervezi 200a.s brigádját. Du- kony Ferenc a műszakiak felaján­lását jelenti be. Segíteni fogják a dolgozókat felajánlásaik sikeres teljesítésében és a műszaki komplex brigád hibáinak kiküszöbölésével a termelékenység fokozását fogják elősegíteni. Viharos lelkesedés fo­gadja bejelentését, hogy az üzem­ben megalakítják az első olvasókört és április negyedikére a szovjet sztahánovista irodalom élenjáró munkáit ismertetik és megvitatják. Potz Ferenc, a ványolóból az or­szág összes ványolóit versenyre hívta- Taub Imre a mosodai dolgo­zók 15% os felajánlását tolmácsolja, Jaszenovics Erzsébet a Rákosi bri­gád elhatározását ajánlja fel. hogy 190%-os munkateljesítményükkel fogják megünnepelni a nagy napot és teljesítményüket április 4. után állandósítva fokozni fogják. Köher Jánosné napi 20 ezer vetéssel töb­bet ajánl fel és bejelenti, hogy április 4-r>e április havi terv­előirányzatát telje* egészében be fogja fejezni. Az Űj. Élét brigád nevében Dezső József megfogadja, hogy a nagy napra termelésüket 17%-kal emelik és a selejtet a minimálisra csök­kentik. Ágoston Józsefné a Petőfi minőségi brigád elhatározásáról számolt be. A felszabadulás öröm­ünnepére első negyedéves tervüket 12 nappal a kitűzött határidő előtt be fogják fejezni Iglói Tamás az üzemfenntartók elhatározásáról ad számot- Április negyedikére fel­ajánlásukkal a géptörések és javí­tások minimális időre való lecsök­kentésével segítik a dolgozók fel­ajánlásainak sikeres teljesítéséi. Szakáll István a festődé 10%-os, Bosnyák Sándor a szárító 10%-os, Berger István a kártoló 10%-os fel­ajánlását jelentik be a felszabadu­lás napjának méltó megünneplé­sére. Munkafelajánlásunk nem lesz kampányszerű és azon leszek, hogy a versenyszellem mielőbb maga­sabbra emelje a termelés eredmé-1 nyeinek számait. Egyre folytatódnak a felajánló- 8 sok. Az elnöklő elvtárs alig győzi I jegyezni az íven. Gachal Mária a vetések számának 15 ezerrel való emelését fogadja. Szilaski Ferenc üzemrészlegének dolgozói nevében bejelenti, hogy rövid időn belül nem egy sztahánovistája lesz a 1 kártölónak. így folynak a munkafelajánlá- j sok sorban. A dolgozók lelkesedése, hogy munkájuk eredményei tegyék emlékezelcssé a felszabadulás nagy napját, a felajánlások, a jobb mi­nőségi termelés mellett a takaré- j kosságra is rámutatnak. A sok se- j lejt sokszor gondatlanságból fakad-! Cseresznye Józsefné és Bedekovics! Gyüláné a csévelőből 10 nappal előbb fejezik be negyedéves tervü-! két április 4. megünneplésére és a takarékosság mellett, selejtjüket Is a minimálisra csökkentik- Ugyan­úgy teljesítik április 4-i felajánlá­sukat. KuHsics Ferencné, Dikán Gergelyné, Hel/ai Sándorné­Nagyobb tisztaságot az üzemben A felajánlások során rávilágítot­tak a hibákra is, melyek feltárása sok tanulságot eredményezett- En­nek egyik legfontosabb része az anyag- és szerszámellátás, valamint a technikai tervszerűség folyama­tos biztosítása. Ezek a hibák aka­dályozták a termelést és ezen ke­resztül a munkaverseny kiszélesí- tését. De más irányban is mutat­koztak nehézségek, mint például a kártolóban, ahol eddig még a norma megállapítása sem történt meg. Mindezeknek a hibáknak ki­küszöbölése jelentős lendületet fog biztosit, ni a versenyszellem to­vábbi kiépítésének és a sztaháno vista-mozgalom kialakulásának- Dubjága elvtársnő tapasztalatai- melyek az üzemek fokozottabb tisztántartására hívták fel a figyel­met. a Posztógyárra is érvényesek. A tisztántartás és a tisztaság foko­zására azonban egyetlen felajánlás sem történt, holott a nyersanyag hulladékainak kiküszöbölésével je ■ lentős megtakarítás érhető el­A Posztógyár dolgozóinak lelkes munkafelajánlásai bizonyítják, hogy a gyár dolgozói szocialista lendület­tel készülnek felszabalulásunk méltó megünneplésére. A hibák ki­küszöbölésével és a versenymoz­galom kiszélesítésével arra az útra léptek, mely a sztahánovista-moz- galmon keresztül valósítja meg a többtermelést, a dolgozók életszín­vonalának emelését nagy Pártunk irányítása és Rákosi elvtárs út­mutatása alapján. Maréban as öntödei »elejt ellen A kecskeméti gépgyár dolgozói megvílallák a budapesti konferencia tapasztalatait A Kecskeméti Gépgyárban már kora reggel élénk vita folyik. Az üzem egyik-másik dolgozója Szabó János vezérigazgatóhoz jött, hogy a buda­pesti öntödei selejt-konferencia felől érdeklődjék. A munkásból lett vezér- igazgató éppen beszámol tapasztalatai­ról. — A szaktársak tudják, hogy az öntödei selejt nehéziparunk központi kérdése — folytatja a beszélgetést Szabó elvtárs. — Az elmúlt év decem­berében a selejtcsökkentésről rendelet jelent meg. A nehézipari miniszter rendeletben tárta fel a hibákat. Azóta nem nagy lépést tettünk előre, orszá­gos viszonylatban sem sikerült a selejtet az előirányzott arányszámra csökkenteni. A selejtfronton a helyzet változatlan Szabó elvtárs a selejtkimutatásokban lapozgat. A Kecskeméti Gépgyárban december hónapban 10.3 százalék, ja­nuárban 14.5 százalék, februárban pe­dig 12.2 százalék volt a selejt. A vé­kony anyag és a hideg idő is befolyá­solta a selejtet, de a munka ezen a területen megtorpant. A grafikonon alig van változás. — Egyhelyben topogunk — jegyzi meg Drahos elvtárs. — Hol bujkálnak a hibák'? — érdek­lődnek a szaktársak. — Két síkon harcoltunk a selejt ellen — fordul társaihoz Szabó János. — Műszaki technikai vonalon és ezzel párhuzamosan politikai és szakmai felvilágosító munkával. Megállapíthat­juk, hogy műszaki vonalon nem értünk el eredményt Az üzem egyetlen mér­nöke hosszú időn át betegsége miatt nem jöhetett be a gyárba. Halálával megüresedett a mérnöki hely. A mai napig még nincs betöltve. Ez a hely­zet persze nem vitte előbbre az ügyet. Selejt elleni harcunkban fék volt to­vábbá az is, hogy más területre vit­ték két legjobb öntőnket. Virág Fe­renc malomhoz került, Bozsik Imre pedig az egyik mütrágyaértékesítő nemzeti vállalathoz. Csak hosszú után­járással tudtuk a két kiváló szak­embert üzemünkbe visszahozni. — A mérnök, a művezetők és mű­szaki felelősök tehát eddig többé- kevésbbé sikertelenül harcoltak a se­lejt ellen. Nem történt még intézkedés a munka könnyebbé és egészségesebbé tétele érdekében sem. Ezt is sürgősen pótolnunk keil. Vájjon mit tettünk a felvilágosító munka területén? — teszi fel magában a kérdést Mészáros Ferenc sztahánov­ista. Az üzemi pártszervezet még decem­berben rákapcsolt a tudatosító mun­kára — de igen kevés sikerrel. Erre gondolnak a jelenlévő elvtársak. Alap- és középfokú szemináriumok indultak, pártnapokon is beszéltek a selejtről, szakértekezleteket tartottak, de a selejt változatlan maradt. Egyedül a szak­munkások utánpótlását sikerült meg­oldani. Virág Ferenc keze alatt 60 fiatal dolgozó tanulja az öntés min­den csinját-binját, 22 hallgatóval pe­dig átképző tanfolyam is folyik, A Kecskeméti Gépgyárban a munka- fegyelmet megjavította az egyéni fe­lelősség bevezetése. Minden egyes da­rabot egyéni jellel látnak el. Amióta ezt a módszert bevezették, azóta a !e- formázásra kerülő mintákat már nem nézik felületesen, elegendő gondot for­dítanak a mag mintaszerinti pontos­sággal való elkészítésére, a mag be vonóanyagának helyes alkalmazására Kakucs Albert gyárvezető ebben látja a munkafegyelem javulását. A versenymozgalom nem tud kibontakozni Zsofinyecz Mihály nehézipari mi niszter elvtárs selejtcsökkentő rendel­kezése óta a munkaversenymozgalom sem bontakozott ki. Decemberben nyolc brigád és 76 dolgozó versenyzett. Januárban 82 dolgozó, februárban 96* ma pedig 107 munkás áll egyéni ver­senyben. A brigádok létszáma 13-ra emelkedett. A miniszteri rendelet óta a Kecske­méti Gépgyárban tehát kevés sikerre! f harcoltak az öntödei selejt ellen. Nem sikerült a selejtfront minden szaka­szát áttörni. A selejt országos vi­szonylatban rossz. Még nyolc száza­lék körül sem mozog. A Kecskeméti Gépgyárban sem sikerült a selejtszá­zalékot az országos arányaié nyomni. A budapesti selejt-konferencián 12 gépgyári dolgozó vett részt. A napok­ban kiértékelik üzemi értekezleteken a konferencia tanulságait, hogy újabb tapasztalatokkal, elmé­leti tudással felvértezve lendülhes-' senek harcba az öntödei selejt ellen. A Kecskeméti Gépgyárban ma már mindenki tudja, hogy az öntödei se­lejt veszélyezteti a nehézipari terme­lést, különösképpen a gépgyártás tervszerűségét, folyamatosságát, fejlő­dését. Ez pedig egész ötéves tervün­ket, amelynek egyik alappillérje a gépgyártás. Rövidesen a selejt- konferencia tapasztalatai alapján ki­küszöbölik azokat a károkat, amelye­ket a selejt népgazdaságunknak okoz. így dolgozunk a győzelemért mse moiMÍ/íf Sswies 3,$£hekifßt8-&9 ti sfstsSitwttt Ífjtí&ójjzi „Nálunk a munka becsillet és dicső­ség dolga” — ezt tartották a Kecske­méti Gyufagyár dolgozói is akkor, amikor másfél hónappal ezelőtt orszá­gos versenyt indítottak a „szakma leg­jobb dolgozója“ címért. A kezdetné­tek át, nemhogy lemaradtunk volna, hanem ketten többet termeltünk, mint azelőtt hárman A januárban megindított verseny még jobban növelte munkakedvünket. — így dolgoztunk a győzelemért és Szűcs Mihályné, a Kecskeméti Gyufagyár álmunkásnője, á szakma legjobb dolgozója . nyezés nem volt eredménytelen, a verseny megindult és a szakma leg­több dolgozója a Kecskeméti Gyufa­gyárból került ki. Szűcs Mihályné, a verseny győztese 1926 óta dolgozik az üzemben. Szereti munkáját, szívesen és pontosan vé­gezte el. Dolgozott, mert ezzel bizto­sítani tudia családjának a megélheté­sét. — De soha ilyen lelkesedéssel nem dolgoztam, mint most, mióta versenyre hivtuk a magyarországi gyufagyára­kat. Elmondja, hogy mióta államosítot­ták az üzemet, állandóan azon törtek a fejüket, még otthon is, hogyan le hetne olcsóbban és gyorsabban elő­állítani a gyufát. Terveket készítettek, minden munkamozzanatot alaposan megfontoltak. — Kemény harcot folytattunk a per­cekért — emlékezik vissza büszkén az elvégzett munkára. — Hárman dol­goztunk a csomagodban és nem tud­tunk komoly eredményeket elérni. Hogy ezen segíteni is tudjunk, minden mozdulatunkat tervszerűvé kellett ten­nünk. A tervszerű, pontos munkával hamarosan hatalmas emelkedést értünk el, Ugv hogy amikor egyik munka­társunkat más munkaterületre helyez­győztünk — búcsúzik mosolyogva a szakma legjobb dolgozója. * A verseny lendületében sorra nőttek ki Szűcs Mihályné példájára a szta­hanovisták. Kovács Teréz egyedül végzi el a mártogatógép melielt a munkát. T. Nagy Sándorné két gépen dolgozik egyszerre. Tavaszi Józsefné is most végzi először egyedül a gyufa­szálak berakását és kiszedését és máris 216 százalékot ért el és nyolc százalék anyagot takarított meg. Farkas Józsefné, „az üzem legjobb dolgozója“, a gép munkabeoszlását racionalizálta úgy, hogy egymaga is el tudja látni a gépet anyaggal. — Eddig mind a három tepsi egy­szerre mártotta a szálkákat a gyúlé­kony folyadékba és így a gépet egy ember nem tudta ellátni. IJgy gondol­tam, hogyha nem egyszerre, hanem egymásután ürülnek ki a tepsik, akkor van időm az újratöltéshez. Azóta egyedül dolgozik a gépen és teljesítményét 120—140 száza­lékról 228—234 százalékra emelte. A verseny győzteseit a könnyűipari minisztérium oklevéllel tüntette ki. Az okleveleket a termelési értekezleten nyújtják át a szakma és az üzem leg­jobb dolgozóinak. A szakma legjobb dolgozói a bajai Posztógyárban A Posztógyárban most megtar­tott szakszervezeti nap keretében került kiosztásra, az üzem 15 dol­gozója között a ,.Szakma legjobb dolgozója" elismerést jelentő dísz­oklevél. A dolgozók lelkes ünnep­lése közben oszlottak ki az elisme­rést jelentő okleveleket. A „Szakma legjobb dolgozója’“ elismerésben ré­szesült Kotier Jánosné, Kecskés Matyásné, Iszksitz Márta, Rasztig Bálint, Cseresznye Józ ciné, Bede­kovics Gyuláné. Szukács Katalin. Mihalovics Erzsébet, Horvát Mária, Zimmermann Ferenc, Kellner Lászlóné, Horváth Jánosné idb. Varga Sándor, Szilaski Ferenc, Ke­rék Béla­Az oklevelek átnyujtása után a dolgozók hosszú és meleg ünneplés­ben részesítették munkatársaikat, akiknek példaadó munkája irány- mutajóan és lelkesítőén hal az egyes üzemrészlegekben. A díszoklevelek átadása után a józsefvárosi úttörő pajtások szeretetük és hálájuk ki­fejezéséül a dolgozók iránt műsoros hemuta'.óval szerepeltek, lelkes éj őszinte sikert aratva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom