Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. február (5. évfolyam, 6-9. szám)

1950-02-26 / 9. szám

1950 február 30. BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG s tötték meg, mert bár az teljes mér­tékben az amerikai érdekeket kép­viseli, de az amerikai vezérkar bi­zonytalan helyzetet kíván fenntartani és ezért nem engedélyezi a szerződés megkötését. Radó részletesen elmondotta, hogy Geiger felszólítására ő szerezte meg Blum Erzsébet útlevelét és az írás­beli engedélyt ő adta a bizalmas ira tok kicsempészésére. (Az elnök fel­mutatta a lefoglalt engedély másola­tát, amelynek sajátkezű aláírását Radó elismerte.) Bevallotta azt is, hogy Geiger Imre is vitt ki titkos adatokat az ő engedélyével. (Ennek az enge­délynek a másolatát is felmutatja az elnök). — Tudomásom volt arról — mondta Radó —, hogy a Standard-gyárban nagyarányú szabotázs-tevékenység fo­lyik. Tudtam, hogy kapacitása csak 50 százalékra van kihasználva, míg a háború alatt 100 százalékos kapaci­tással dolgozott a német hadigépezet érdekében. Elmondotta, hogy segítette a kése­delmes szállításokat. Egy esetben a honvédelmi minisztérium rendelése kapcsán hosszadalmas, bürokratikus levelezéssel öt hónapig sikerült elhalasztani a honvédelmi szempontból rendkívül fontos rendelés gyártásba vételét. Más késedelmes szállítások esetében is közbenjárt, mint a Standard felügyelő hatósága és engedélyt adott, hogy a késedelmes szállítások miatt mintegy 27 millió forintos pönálét csökkentsék. Közbenjárt, hogy el lehessen halasz­tani a mérlegmegállapító közgyűlés megtartását, mert addig nem kellett ezeket a követeléseket beállítani a Standard mérlegébe. A 27 millió fo­rintos tartozást az ő közbenjárására csökkentették 13 millióra és így 14 millióval károsította meg a magyar államot. Hibás berendezéseket szállítottak a népi demokráciáknak A továbbiakban Radó megerősítette Geigernek a népi demokráciák felé irányuló szállításokról tett vallomását. Radó szerint nemcsak az exportszállí­tások határidejét nem tartották be, hanem több esetben hibás berendezé­seket is szállítottak, így például a Romániának szállított telefonközpon­tokba szándékosan hibás keresőgépet szereltek be, a szófiai rádió nagyadó­jában pedig a Standard egy egyen­irányító berendezést alulméretezett. Emiatt az kiégett úgy, hogy a szó­fiai nagyadó ma sem tud tejes kapa­citással dolgozni. Bevallotta azt is, hogy felkereste őt a Standard pártszervezetének titkára és figyelmeztette a gyárban folyó sza­botázsra. ö tudomásul vette a bejelen- rést és természetesen nem intézkedett. Amikor Geiger érezte, hogy rövide­sen kiderül kémtevékenysége, Radó- tói kért segítséget. Radó ekkor — mint vallotta — formális javaslatot tett fe­letteseinek, hogy Geiger Törökországba utazhassák kereskedelmi megbeszélések ürügyével. — Én Geigernek segítsé­gére voltam és nem rajtam múlott, hogy disszidálása sikertelen maradt — mondta. Vallomása végén Radó arról beszélt, hogy Vogelerrel való legutolsó talál­kozásakor az amerikai kém közölte vele: Észrevette, hogy a rendőrség figyeli. — Elmondotta akkor nekem Voge­ler, hogy budapesti tartózkodása so­rán az amerikai követség katonai attaséjával, Croft ezredessel tart fenn hírszerző kapcsolatot és a tőlem szer­zett anyag egy részét ugyancsak Crofton keresztül juttatja el az ame­rikai kémszervezethez. Az utóbbi na­pokban Crofttal való találkozásait a hatóságok megfigyelik és fél, hogy le­leplezik. E közlés után én is meg akartam szökni az országból, de őri­zetbevételem megakadályozta szökése­met. A kémtevékenység egyik központja : az angol követség Ezután a tanácselnök Sanders Ed­gar másodrendű vádlott elővezetését kérte. Sanders Edgar az elnök kérdé­sére kijelentette, hogy a vádat meg­értette és bűnösnek érzi magát. Sanders elmondotta, hogy 1940 má­jusában lépett az angol kémszolgálat kötelékébe ahol hírszerző és kém­elhárító kiképzésben részesült. Ma­gyarországra először az ausztriai fő­parancsnokság egyik szerve: a GSA kémszerv küldte 1946-ban, azzal a fel­adattal. hogy katonai, gazdasági és politikai vonalon kémtevékenységet kezdjen, híranyagot szerezzen a ma­gyar és a'Magyarországon lévő szov­jet csapatokról. Az imperialisták ekkor a jobboldali, reakciós pártokat támogatták, azt remélve, hogy a Kom­munista Pártot ki tudják szorítani a kormányból, továbbá, hogy szakadást tudnak előidézni Magyarország és a Szovjetunió között. Hogy céljaikat el­érjék, híranyagot szereztek különböző emberektől arra, hogy milyen harcaik voltak az egyes politikai pártoknak. Elnök• Tehát ilyen ügynökhálózat egyik kiépítője, mint hivatásos tiszt ön volt és tevékenységét az angol ka­tonai misszió leple alatt végezte ez- időtájban? Sanders: Igen. Sanders kifejtette hogy Redward, az angol politikai misszió egyik veze­tője politikai síkon fejtett ki kémtevé­kenységet és átadta neki, mint kém­ügynököt dr. Jusfh István prépostot. 1947 elején, amikor látnivaló volt, hogy a magyar békeszerződést meg fogják kötni és ezért a brit ,és ame­rikai kémtevékenység nagy akadá­lyokba fog ütközni, kilépett a katonai szolgálatból és leszerelés céljából Lon­donba ment. Majd a brit kémszerve­zet utasítására Magyarországra jött, mint az ISEC munkatársa. A buda­pesti vállalat képviselője lett és ez alatt a fedőszerv alatt tovább folytat­hatta kémtevékenységét. A brit had­ügyminisztériumban egy bizonyos Bartley nevű kapitány azt az utasí­tást adta, hogy folytassa tovább munkáját, épp úgy, mint azelőtt, további utasításokat pedig a brit katonai missziótól fog kapni. Az utasítás az volt, hogy Henry őrnaggyal lépjen érintkezésbe, aki akkor itt a katonai misszió katonai osztályának vezetője volt. 1947 feb­ruár elején érkezett Magyarországra és néhány nappal később kiépítette a kapcsolatot Henryvel. Amikor 1947 őszén megszűnt az angol katonai misszió tevékenysége, felsőbb kapcso­lata Capron ezredes lett, aki jelenleg a brit követség helyettes katonai atta­séja, s rajta kívül Southby. kereske­delmi attasé. Elnök: Tőlük kapott utasítást fel­derítő tevékenységre és nekik szállí­tott anyagot? Sanders: Igen, de ekkor már vilá­gos voit, hogy a demokratikus kor­mány a kommunisták vezetésével ha­talmon fog maradni és ekkor úgyszól­ván át kellett szervezni az egész had­járatot­Elnök: Ekkor milyen politikai eszkö­zökhöz nyúltak? Sanders: Az angol-amerikai politika ekkor teljesen megváltozott és Ma­gyarországot már mint ellenséges ál­lamot kezelték. Ezért tehát minden vo­nalon, kémadatokat akartak össze­gyűjteni, hogy az országot mind ka­tonai, mind pedig gazdasági szem­pontból aláaknázzák. Az elnök kérdésére Sanders elmon­dotta. hogy a kémtevékenység közép­pontja ettől kezdve az angol követség volt. Sanders vallomása további részé­ben elmondotta, hogyan dolgozott Vo­geler az amerikai kémszolgálat ré­szére. Justh István prépost kémtevékeny­ségéért több ízben kapott pénzt San- derstői. Például a romániai angolszász ügynökök bújtatásáért 3000 forintot, később pedig kémadatokért újabb 3000 forintot. Ezenkívül távirati úton és postautalványon keresztül számos esetben küldött Sanders Justnak ki- sebb-nagyobb összegeket. Sanders ezt a pénzt a Nemzeti Banknál letétbe­helyezett zárolt számláról kapta. Elnök: Havonta milyen összegeket vett fel ezen a címen? Sanders: Az én fizetésem havi 20.000 forint volt. (Mozgás a hallgatóság soraiban.) Elnök: Csendet kérek! De a könyv- szakértői vizsgálat megállapította, hogy olykor 50.000 forintot is vett fel- Sanders: Ez így van. Embercsempészés Alapi Gyula népügyész megkérdezte Sanderstől, milyen jobboldali csopor­tokkal, vagy pártokkal, vagy szemé­lyekkel volt összeköttetésben Magyar- országon. Sanders: Egyszer például beszélge­tésünk közben Redward azt mondta nekem, hogy neki személyes barátja volt akkoriban a Kisgazdapártban lévő Kovács Béla és az egész csoportja. Sanders a továbbiakban azt is el­mondotta, hogy a Kisgazdapárt jobb­szárnyának vezetői és a jobboldali szociáldemokrata vezetők részére a misszió akkori parancsnoka koktél­partit adott, s így ezekkel a csopor­tokkal is összeköttetsébe került. Biztos tudomása van arról, hogy Peyer Károlt Pinkney esem. pészte ki az országból, mert Pinkney előzőleg tőle kérdezte meg, ismer-e olyan százszázalékosan biztos utat, amelyen keresztül embe­reket az országból ki lehet vinni s meg is nevezte, hogy Peyert akarja külföldre juttatni. Alapi Gyula ügyész újabb kérdésére Sanders előadta/ hogy Blsdee, volt brit légügyi attasé szobájában látott térképen az egyik rész kék ceruzával volt bekörözve, egy másik részen kis zászlók voltak tűzve, de nem tudja, mi volt a különbség a két jelzés kö­zött. Népügyész. Milyen célból történtek azok a berajzolások, amelyeket — amint említette — látott? Sanders :Az angol-amerikai politika — amint ezt már egyszer megjegyez­tem — akkor is háborús politika volt, ezért természetesen meg akarták tud­ni, hol vannak azok a kulcspontok, mint oéldáu! telefonközpontok, rádió- leadóállmások, amelyeket a háború alatt megbombáznának. Vogler: Specialitásom A budapesti törvényszék különta- nácsa szombaton folytatta Geiger Imre és társai kémkedési és hűtlen- ségi perének tárgyalását. A már kihallgatott vádlottak szám­ba vétele után került sor Vogeler Ró­bert kihallgatására. Vogeler elmondotta, hogy hivatásos, szakképzett kém, akinek . specialistása műszaki kémkedés. Elmondotta azt hogy egyik megbízója, Beim ezre­des hivatásos bankár, akinek jó kap­csolatai vannak nemcsak katonai kö­rökkel, hanem a diplomáciai körökkel is az Amerikai Egyesült Államokban. Például személyesen ismeri Truman elnö­köt, Achesont, a külügyminiszté­rium veztőjét, Morgenthaut, a oénzösrvininiszíérium volt vezetőjét és Marshall volt külügyminisztert. Vogeler elmondotta, hogy kezdetben a a műszaki kémkedés kémanyag, amelyet gyűjtöttek, főként technikai jellegű volt, szabadalmakra, újításokra, technkiai eljárásokra vonat­kozott. és ezenkívül persze általános katonai, politikai és gazdasági hír­anyagot is gyűjtöttek. Elnök: Mikor változott ez a polikai irányvonal? Vogeler: Körülbelül 1947-ben, ami­kor az Egyesült Államok és a Szovjet­unió közti viszony megromlott. Ekkor világossá vált, hogy a népi demokrá­ciák a Szovjetunióval való barátság­ban fognak előrehaladni. Elnök: E változott politikai viszo­nyok között milyen szervezeti átalakí­tást hajtottak végre az USA kémszer­vezetében? Vogeler: Most, hogy az Egyesült Ál­lamok politikája egyre inkább támadó­jel legü lett, ennek a hírszerző tevé­kenységnek a jellege is egyre inkább katonai dolgokra vette az irányt. A népi demokráciákban lévő minden amerikai vállalat szabotál Vogeler az elnök kérdésére elmon­dotta, hogy Magyarország területén összegyűjtött kémanyagait a budapesti amerikai követségen keresztül küldte ki a bécsi központnak, a legtöbb eset­ben Smithen, a követség kereskedelmi attaséján keresztül, de előfordult, hogy Hoyne ezredesen, a katonai attasé he­lyettesén keresztül. Elnök: Van-e önnek tudomása arról, hogy a népi demokratikus országokban tévő más, amerikai érdekeltségű válla­latok is hasonló irányítást, hasonló szabotázsutasításokat kaptak. Vogeler: Igen, tudomásom van ar­ról, hogy mind a mi társaságunknál, mind pedig más olyan amerikai kon­szerneknél, amelyeknek leányvállalatai vannak a népi demokratikus orszá­gokban, hasonló utasításokat adtak ki. Elnök: Honnan tudja ezt? Vogeler: Találkoztam más ilyen vál­lalatok vezetőivel, így például Lineau úrral, aki az európai Standard Oil ér­dekeltségek vezetője volt. Ő megbe­szélte velem az ő társaságának általá­nos politikáját és utasításait, ezek azonosak voltak azokkal az utasítá­sokkal, amelyeknek én már akkor bir­tokában voltam. Elnök: Van-e tudomása arról, hogy például a MAORT vállalatnál milyen szabotázs volt hasonló utasításokra? Vogeler: Igen, ez volt az a leány- vállalat, amelynek Lineau úr volt a felügyelője. Ó értsített engem arról, hogy szabotázs tevékenységet fej­tettek itteni leányvállalatok kere­tén belül Elnök: Az imént említette, hogy az amerikai követségen keresztül rejtjel- zett táviratokat is juttatott ki New- yorkba. Milyen jellel látta el például ezeket a táviratokat? Vogeler: Annak biztosítására, hogy a választávirat a követségen keresztül érkezzék hozzánk, a „George" sifre- szót használtuk. Domokos: Politikai beállítottságomnál fogva fasiszta vagyok Egymásután álltak a vádlottak a magyar nép bírósága elé. Domokos Kelemen kihallgatására került a sor. — Bűnösnek érzem, magam — mon­dotta az elnök kérdésére — mert 1947 lanuárjától kezdve rendszeresen részt- vettem az amerikai kémszervezet ré­szére történő hírszerző munkában és a Standard Villamossági RT-nél folyó szabotázsban. — Atyai ágon sváb származású va­gyok. Azelőtt Krausz volt a nevem, amelyet 1936-ban magyarosítottam. Politikai beállítottságomnál fogva fasiszta vagyok. A háború során, mint német szimpati­záns, mindenben támogattam a fasisz­tákat és saját magam is igyekeztem, hogy elősegítsem a hitleri Németor­szág győzelmét. A háború után, mivel láttam, hogy Magyarország a szocia­lizmus felé vezető útra lépett, kapcso­latokat szereztem az amerikai tröszt budapesti megbizottaival, kikről már akkor láttam, hogy minden törekvésük Magyarország gazdasági helyzetének aláásását célozza. Ekkor közeledtem Geiger Imréhez is. akiről tudtam, hogy az amerikaiak hűséges embere és minden intézkedésüket végrehajtja. Ezután Döry Edina, az utolsó vád­lott kihallgatása következett. Az elnök kérdésére közölte, hogy megértette a vádat és bűnösnek űj/i magát. Elmon­dotta, hogy a hálámul vették őrizetbe, szökés közben. Elnök: Tudta ön Vogelerről, hogy kém? Döry: Igen. Elnök: Az ön édesapja ugye kozeiv- gyáros volt? Döry: Igen, azonkívül édesapámnak volt 3400 holdból álló földbirtoka is Fejér megyében. Elnök: Mindez ugyebár a dolgozóké lett és így kényszerült ón állást vál­lalni? Dőry: Igen Ezután elmondotta, hogy Vogeler gyakran előtte is írt sürírozott jelen­téseket. amelyeket az amerikai követ­ségnek küldött el. Öt bízta meg, hogy adja oda a soff őrnek és az vigye el a követségre Kraft katonai attasénak. Elismerte, hogy Vogelertől egy alka­lommal kémtevékenységért 100 dollárt kapott, egy másik alkalommal 1200 fo­rintot. Kedden délben hirdették ki az ítéletet bűntettében, továbbá a gazdasági terv megvalósítását veszélyeztető bűntett­ben. Az 1950 február 8. napjától előzetes letartóztatásban lévő Radó Zoltán vádlott, bűnös, mint tettes, egyrend- beli, folytatólagosan elkövetett közhi­vatalnoki kötelesség súlyos megszegé­sének bűntettében. Az 1949 november 19. napjától ren­dőrhatósági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban lévő Vogeler Róbert vádlott bűnös, mint tettes egyrendbeli folytatólagosan elkövetett kémkedés bűnettében, továbbá egyrendbeli folyta­tólagosan elkövetett gazdaságig terv megvalósítását veszélyeztető bűntett­ben. Az 1949 november 21. napjától jend- őrhatósági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban lévő Sanders Edgar vádlott bűnös, mint tettes egyrendbeli folytatólagosan elkövetett kémkedés bűntettében, továbbá egyrendbeli foly­tatólagosan elkövetett gazdasági terv megvalósításál veszélyeztető bűntett­ben. Az 1949 november 26. napjától ^rend­őrhatósági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban lévő Domokos Kele­men vádlott, bűnös, mint tettes egy­rendbeli folytatólagosan elkövetett hűt­lenség bűntettében, továbbá egyrend­beli folytatólagosan elkövetett gazda­sági terv megvalósítását veszélyeztető bűntettben. Az 1950. évi február 8. napjától elő­zetes letartóztatásban lévő dr. Justh István vádlott, bűnös, mint Jettes egy­rendbeli folytatólagosan elkövetett hűt­lenség bűntettében és végül az 1949 november 17. napjától jend- őrhatósági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban lévő Döry Edina vád­lott, bűnös, mint tettes egyrendbeli folyatólagosan elkövetett hűtlenség bűntettében. A budapesti törvényszék különtaná- csa kedden délben hirdetett ítéletet Geiger Imre és társai bűnügyében. Az 1949 november 10. napjától ren­dőrhatósági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban lévő Geiger Imre vád­lott, bűnös, mint tettes egyrendbeli folytatólagosan elkövetett hűtlenség Az Ítélet A büntetőtörvényszék az említett alapelvek alapján 1. Geiger Imre vádlottat összbüntetésül halálra, mint főbüntetésre, továbbá kegyelem alkalmazása esetén — tíz évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlásának ugyanilyen időtartamú felfüggesztésére, valamint fellelhető va­gyona egészének elkobzására, mini mellékbüntetésre ítéli. 2. Radó Zoltán vádlottat összbüntetésii! halálra, mint főbüntetésre, továbbá — kegyelem alkalmazása esetén — tíz évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlásának ugyanilyen időtartamú felfüggesztésére, valamint fellelhető vagyona elkobzására, mint mellékbüntetésre ítéli. 3. Vogeler Róbert vádlottat összbüntetésül 15 (tizenöt) évi fegyházra, mint főbüntetésre ítéli, továbbá az ország területén található vagyonát elko­bozza, őt szabadságvesztés büntetése kitöltése után Magyarországról kitausítja és a visszatéréstől örökre eltiltja. 4. Sanders Edgar vádlottat összbüntetésül 13 (tizenhárom) évi fegyházra, mint főbüntetésre ítéli, továbbá mellékbüntetésül az ország területén található vagyonát elkobozza, őt szabadságvesztés büntetése kitöltése után Magyar- országról kiutasítja és a visszatéréstől örökre eltiltja. Domokos Kelemen vádlottat összbüntetésül 10 (tíz) évi fegyházra, mint főbüntetésre, továbbá tíz évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlásának ugyanilyen időtartamú felfüggesztésére és egész vagyonának elkobzására, mint mellékbüntetésre ítéli. ~~ 6. Dr. Justh vádlottat 10 (tíz) évi fegyházra, mint főbüntetésre, továbbá tíz évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlásának ugyanily időtartamra való felfüggesztésére, valamint vagyona a teljes elkobzására, mint mellékbünte­tésre ítéli, végül . 7. Dőry Edina vádlottat 5 (öt) évi fegyházra, mint főbüntetésre es politikai jogai gyakorlásának ugyanily időtartamra való felfüggesztésére, valamint va­gyonának teljes elkobzására, mint mellékbüntetésre ítéli. Az Indokolás megállapításai leplezése céljából amely körümény veszélyességéi fokozta. Fellebbeznek a védők Az indokolás megállapítja, hogy az amerikai Egyesült Államokban lévő ISEC és ITT nevű monopolisztikus híradástechnikai cikkeket gyártó kon­szernek — amelyeknek egyik leány- vállalata volt a budapesti Standard vállalat — a második világháború befejezése után szorosan összefonódtak az USA katonai köreivel. így adódott, hogy az 1945. év őszé­től á középeurópai államokba — kö­zöttük hazánkba is — olyan üzlet­embereket küldöttek, akik a vállalatok ellenőrzésének ürügye alatt — titokban — katonai, gazdasági és politikai hír­szerzőtevékenységet folytattak. Vogeler Róbertét és Sanders Edgárt azért küldték Budapestre a Stan­dard leányvállalathoz ellenőrként,-hogy ez állásuk leple alatt Magyarországon katonai felderítést végezzenek. Mindketten illetékes katonai pa­rancsnokságok utasítása és eliga­zítása alapján gyűjtöttek Magyar- országon katonai, gazdasági és po­litikai jellegű híranyagot. Vogeler Róbert, hogy minél eredmé­nyesebb felderítő munkát végezhessen, kémtevékenységre beszervezte, illetve alkalmazta Sanders Edgar, Geiger Imre, Radó Zoltán és Döry Edina vád­lottakat. Radó Zoltán vádlott a nehéz­ipari minisztériumban betöltött főosz tályvezetői állásának, tehát közhivatal­noki állásának a felhasználásával kö­vette el cselekményét. A szabotászcse- lekmények a magyar állam hároméves gazda­sági tervének a megvalósításához fűződő alapvető nemzeti érdekeket veszélyeztették. A büntetőtörvényszék a következő bűnösség! körülményekre volt tekintet­tel: enyhítő körülményként értékelte a büntetlen előéletet, a nős, családos ál­lapotot, az őszinte, töredelmes megbá­nást. Súlyosbító körülményként esett latba a,z anyagi halmazat, a folytatóla­gosság, a magas iskolai végzettség, a magas vezetői állás, a népi demokra tikus fejlődés élcsapatába: az MKP-ba. illetve az MDP-be kártevő szándék való beszivárgás, i kártevő személy és az elítéltek Az indokolás elhangzása után Alapy Gyula államügyész bejelentette, hogy a kihirdetett ítéletet Geiger Imre és Radó Zoltán vádlottakra vonatkozó ré­szében tudomásul veszi. Fellebbezéssel támadja meg az ítéletet Vogeler Ró­bert terhére súlyosbítás végett, Sanders Edgar és Domokos Kelemen vádlottak terhére a vádtól eltérő minősítés miatt. Ugyancsak súlyosbítás miatt fellebbe­zést jelent be dr. Justh István és Dőry Edina terhére is. A védők kérték az ítélet írásban való kikézbesítését és annak megenge­dését, hogy a kézbesítéstől számított nyolc napon belül az írásban foglalt fellebbezés indokait előkészítsék. Kérik továbbá, hogy a legfelsőbb bíróságon szóbeli tárgyaláson tárgyalják az ügyet. Az elítéltek mindeggyike csat- lakozntj védője fellebbezéséhez. Az elnök kihirdette, hogy a büntető­törvényszék elfogadta a bejelentett fel­lebbezéseket. n Három találkozás A harmincéves szovjet film meg­ünneplésére rendezendő nagyszabású ünnepségek Kiskúnhalason február 25-én este 8 órakor kezdődnek az Apolló Filmszínházban rendezett ün­nepi díszelőadással. A díszelőadás ke­retében a „Három találkozás" c. szov­jet film kerül bemutatásra. A díszelőadás kezdete előtt Hatházi Imre eivtárs, a MSZT helyi titkára mond ünnepi beszédet. A szombati díszelőadásra ezúton is szeretettel hív­juk Kiskúnhalas város dolgozóit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom