Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. február (5. évfolyam, 6-9. szám)

1950-02-26 / 9. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG 195» február 26. JAVÍTSUK MEG A K UL TÚRMUNKÁ T „A széles tömegek mohón szívják magukba a szocialista kultúrát”. (Rákosi elvtárs be­számolójából.) Vegetértek a Magyar-Szovjet Ba­rátság Hónapja előkészületei és egymásután láthatjuk ezeknek az előkészületeknek a gyümölcseit. Felvilágosító és ismeretgyarapító munkái mellett a Szabad Föld Téli Esték a magyar-szovjet barátság elmélyítéséhez nagymértékben hoz­zájárultak. Ennek elérésében nagv szerepet játszott egy-egy, a Téli Esttel szorosan összekapcsolódó kultúrműsor is. Ezeknek a műso­roknak a rendszeresítése, színvonal emelkedése révén mindenütt emel­kedik a hallgatóság létszáma. Nem ritka az a hely, ahol ugrásszerű az emelkedés, így például Agasegu- házán, ahol az addigi 30—40-es létszám helyett a két legutolsó al­kalomkor már háromszázan veitek részt. Hozzászólásaikkal is világo san megmutatták, hogy a Szovjet­unió iránti szeretet a tanyavilág­ban is él, mély gyökerei vannak. A barátsági hónap előkészítését és ezzel és a megvalósítással kapcso­latosan a tömegszervezetek össze­fogását és irányítását a Magyar Szovjet Társaság vállalta. Ennek végrehajtásához szükséges azonban az, hogy minden egyes csoportja alkalmas legyen erre a feladatra. Az MSzT nem csupán művelődési társaság, hanem politikai szervezet. Ezt látta be a félegyházi szervezet is, amikor új vezetőséget választott. De nem csak vezetőségébe válasz tóttá be, hanem tagjai sorába is beszervezte a munkások és dolgozó parasztok legjobbjait. Fokozta tevé­kenységet is, kultúrgárdái úgyszól­ván nap mint nap járják az üzeme­ket és a vidéket, s mint levelükben írják: „Előadásaink végeztével alig akarnak bennünket hazaengedni”. De nem így van mindenütt. A Kecs keméti MSzT csoportban a vezető­ség nem aktivizálja eléggé a tago­kat, nem foglalkozik kellőképpen az üzemi dolgozókkal. „Magukat ön- agyonülésezik”, egy ízben példáu hosszasan vitatkoztak azon, hogy kik kapjanak meghívót az általuk rendezett bálra. Komoly kultúrmunkát végeznek megyénk területén a színjátszó cso­portok. A legtöbb szovjet színmű­veket játszik, de pl. Moliére-dara- bok is szép számmal kerülnek színre. A Felsőszentiváni EPOSZ színjátszói legutóbb Hagymási— Kilényi: „Póruljárt uraság” c. ze­nés farsangi vígjátékot adták elő. Vannak olyan esetek is, — a me­gyei népművelési központ közlése szerint — amikor egyes kultúr- csoportok giccsekkel akarnak pró bálkozni. A Géderlaki MNDSZ a a „Sárga csikó” c. fokos-butykos- romaritikát hirdető népszínművet, a Kiskunhalasi Dohánybeváltó pedig a polgári lomtárból előhalászott „Modern Potifárné”-t küldte be a központhoz véleményezésre. A lajos- mizsei KÁOSZ házi szerzője a „Túlfűtött lakás" c. „színművét” akarta előadni, a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjában. Ezek csak kiragadott példák, de ezek is bizo­nyítják azt a tényt, hogy helyen­ként maguk a kultúr}elelősök sem képzettek eléggé sem szakmailag, sem ideológiailag. De nem csupán a kultúrcsopor- tok, hanem maguk a színészek is el­követnek ilyen hibákat. Az állami színtársulat kecskeméti búcsúműso­rán, melyet a Beretvásban rendez­tek, olyan szám szerepelt, amelyen még az sem enyhít, hogy nem szín­padon adták elő. A „Pesti lány falun” c. jelenet s az abban nyúj­tott Pethes-féle ,,alakítás” a magyar dolgozó paraszt megcsúfolása volt. Dolgozó parasztásunkra egyálta­lán nem az a buta-huncut-erőszakos jellemvonás jellemző, amit Pethes akart a közönséggel elhitetni. Az pedig, amit az Épületszerelő NV budapesti gárdája nevezett kultúr­műsornak, nem volt más, mint a kecskeméti dolgozók igényeinek és ízlésének lebecsülése. Ugyanez ál­lapítható meg az Állami Hirdető NV kecskeméti hangoshirdetojerol is. Ma, amikor legfontosabb fel­adataink közé soroljuk a kultúrfront további megerősítését, a munkaver­senyek, a sztahanovisták korát él­jük: akad egy olyan hangszóró Kecskemét központjában, amely ol­csó giccseket közvetít. A megyében megmutatkozó nagy érdeklődés a színvonalas kultúrmű­sorok iránt, a Szabad Föld Téli Esték résztvevőinek gyors növekedése és az a hétszáz főnyit jóval meghala­' dó közönség, mely például Kiskőrö­sön gyűlt össze, hogy megnézze a „Filmcsillag" és a „Béke szigete.” c. szocialista-realista színmüveket, igazolja, hogy nem hiába dolgoznak a kultúr csoportok. Nem meddő kí­sérlet a kiskunmajsai gépállomás csoportjának munkája sem, meiyrő. Gyalus Ferenc elvtárs így ír leve­lében: „Számtalan esetben az isko­lák tantermei kicsiknek bizonyul­tak. Mindenütt örömmel és szere­tettel fogadtak bennünket. Fél éj­szakákon át készültünk, sárosán, esőtől ázottan érkeztünk nem egy szer, de az a szomjas érdeklődés, emit tapasztaltunk, erőt ad nekünk a nehézségek leküzdésére. Látjuk ugyanis, hogy munkánk nem hiába­való, a dolgozó parasztok várnak, bennünket.” Nem véletlen jelenség az, hogy a" félegyházi úttörők is jár­ják a tanyavilágot és kultúrműsort adnak a Téli Estékhez. Nem vélet­len és nem hiábavaló. Az a hiába­való kísérlet, ha egyesek a múlt levitézlett giccseivel és műdalaival próbálják „szórakoztatni’’ a doigo zókat. 30 ÉVES A SZOVJET FILMMŰVÉSZET Február hava a „Magyar-Szovjet Barátság Hónapja“. Szerte az ország­ban különféle ünnepségekkel emlékez­nek meg azokról a mélyreható és mé­lyen gyökerező kapcsolatokról, ame­lyek országunkat nagy barátunkhoz, a Szovjetunióhoz fűzik. Az ünnepség- sorozaton • belül ünnepeljük meg a szovjet film 30 esztendős jubileu­mát ÍS. : A magyar dolgozó nép csak 1945- ben ismerte meg az igazi kultúrát, az igazi művészetet, a szovjet filmet. Már az első bemutatók után megérezte dolgozó népünk, hogy alapvetően új és alapvetően más az, amit a szovjet film nyújt. Nem üres időtöltés, nem üres szórakozás, hanem világnézeti nevelés, amely a dolgozó embernek friss erőt ad munkája folytatásához és értékesebb emberré neveli. , A szovjet filmművészet Lenin és Sztálin útmutatása alapján kezdte meg a dolgozó emberiség szellemi világá­nak újjáépítését. Lenin tanította: „A kommunista eszméktől áthatott és a szovjet valóságot kifejező filmek ké­szítését a híradókkal kell kezdeni.” Ehhez képest a szovjet filmgyártás egymásután készítette a szovjet való­ságot megörökítő híradókat és doku- mentfilmeket. Sztálin elvtárs, Lenin művének folytatója mondotta: „A film a törne.gagitáció leghathatósabb esz­köze" — és szavaira a szovjet nép legjobb kádereit küldte a filmgyár­tásba. így születtek meg az első játék­filmek, amelyek a nép problémáit, mindennapi életét, a forradalom és a szocialista építés hőseit mutatták meg. Kiértékelték a múlt eseményeit, való­ságában mutatták meg a jelent és utat mutattak a jövő felé. A szovjet filmgyártás fejlődésének ehhez az irá­nyához a Bolsevik Párt útmutatása segítette a film művészeit, hogy a kritika és önkritika fegyverével küszö­böljék ki a filmgyártásból a burzsoá maradványokat. A szovjet film igy vált Sztálin szavai szerint „formájá­ban nemzeti, tartalmában szocialista művészetté" és hatalmas fegyverré a dolgozó nép kezében.. Az imperializmus retteg, a szovjet film igazságától" és erejétől' s ezért mindent elkövet, hogy az uralma alatt tartott népeket megakadályozza a szov­jet filmek megismerésében. így zárta el 25 éven keresztül a Horthy-reakció fasiszta államgépezete a dolgozó ma­gyar népet a szovjet filmektől. A fel- szabadulás azonban nekünk is ke­zünkbe adta ezt a fegyvert, amely hozzásegít bennünket, — falu és vá­ros dolgozóit egyaránt — hogy har­colni tudjunk a szocializmus céljaiért és eszményeiért. A szovjet film segít­ségével ismertük fel saját problémáin­kat, amelyeket a Szovjetunió útmuta­tása nyomán, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével oldottunk meg és oldunk meg. A szovjet filmművészet 30 éves ju­bileumát nemcsak mi és a népi demo­kráciák ünnepük, hanem vetünk együtt szeretettel és büszkeséggel fordul a világ minden dolgozója a szocialista filmművészet felé. Határtalan lelkese­dés jellemzi ezt az ünnepséget, amely egyúttal vád és megbélyegzés az im­perialista háborús gyújtogatok szá­mára. „Sztálin élvtárs harcos élete’“ kiállítás Kiskunfélegyházán. v«<«««««««« ««<{« «« «« ««<««««<«««««« «« «« «« «« «« «««««««X V A | Nyikoláj Tyihonov: f f A SZOVJET HADSEREG I V« A | Védőszárny volt játékos gyermekeknek, 2 2 Árnyában város, susogó mezők, — * * g Nincs hadsereg, amelyet így szeretnek, X $ Eéke és Munka hős őrzői ők. * s x v x | Járj bárhol is, most és múlt századokban x 5 Harcos tetteket fürkésszen szemed — § 2 Nincs hadsereg, amely a néppel jobban I 2 Összeforrt volna, pnint ez a sereg. X g x 1 Mint fergeteg, jött ránk a náci horda, £ g Határainkra törtek németek — x 2 Nines hadsereg, amely szétzúzta volna ~ í A vas-vihart úgy, mint ez a sereg. $ ✓ A g Es forrt a harc dühödten, szenvedéllyel, x í Még sohasem volt szörnyűbb, hevesebb, x ; Nincs hadsereg, amely ilyen vezérrel x ; Büszkélkedhetne, mint ez a sereg. £ é A Z A í Napjainknak marcangolt Európája, x 1 Közel jár már a szabadság-hajó, — x Nincs hadsereg, amelynek igazsága x f Igazságodhoz hasonlítható. x ; (1942) (Pető Miklós fordítása.) X »»>>»»>»» »» »»»» »» »»»»>»>»» »»>».»>»»»»»» »»>j»»»»>»»>»»»^ Biztosan meg fogom nézni másodszor is“ Halas dolgozói a harmincéves szovjet filmről — Nem akarok lemaradni az ün­nepi eseményekről, — mondja Orbán Ferenc postafőtiszt. — Szeretem a szovjet filmet. Pedig nem ma kezdtem moziba járni. Én most, —■ amikor nem vagyok már mai gyerek, — rá­jöttem, hogy a szovjet film nemcsak szórakozás. Szórakozás, de annál több is. A múltkor láttam a „Győzhetetlen brigád” című filmet. Arról szól, hogy Kotovszkif hogyan harcolt és küzdött a belső és külső ellenség ellen, Meg- ismertem ebből a filmből, — fejezi be a beszélgetést, — a Nagy Októbén Forradalom utáni helyzetet. Mellette áll Szalai Mária fényké­pészsegéd. Ö is elmondja véleményét: — f-n a szovjet filmet azért szerei tem, mert mindig az életet mutatja, úgy, ahogy van. A szovjet film min­dig a békét szolgálja. Akkor is, ami­kor bemutatja, hogy milyen erős a béke igazi őre: a Szovjet Hadsereg. Vasutas-egyenruhás férfi áll előt­tünk, hátrafordul, odaszól: — A szovjet katona? Kint voltam a Szovjetunióban. A Vörös Hadsereg a legerősebb a világon. És filmen is jó látni, hogy olyan vezetője van, mint Sztálin. Pesten már láttam azo­kat a filmeket, amelyek Sztálin alak­ját mutatják. Ha a „Sztálingrádi csa­ta“ második részét Kiskunhalason is bemutatják, biztosan meg fogom nézni másodszor is. Plképzelhető-e, h-oyy egy ame- rikai katona ütközet előtt ezt írná be a naplójába: ,.Ha meghalok, tekintsetek a demokrata párt tagja. na.k”, vagy: ,.Kérem, vegyenek fel a köztársasági pártba, e párt tagjaként akarok résztvenni a támadásban”. Különösen hangzana! Nem — mond. hatják’ nyugodtan —, ez Amerikában lehetetlen. OH nincsenek olyan pár. tok, hogy értük kívánná feláldozni életét as egyszerű amerikai katona. Amerikában egyetlen katonát sem lelkesít olyan eszmet amely erősebb lenne a halálnál. B gondolatok egy várfokokkal tar. kitolt feljegyzésről jutottak eszembe: .Huszonnyolc éves vagyok, még keveset éltem, de rövid életem során is becsülettel dolgoztam a hazáért a népért. Minden gondolatom, egész le­nnem már rég a Bolsevik Párthoz köt. Most. amikor a határt védem az ellenséges hordákkal szemben, kom­munista- akarok Unni. Kérem, vegye­nek fel a Bolsevik Párt soraiba. Ha pedig a harcban ellenséges golyó érne, kérem, tekintsenek bolsevik. ne-k”. B sói okát Fjodor Glotov hadnagy írta. Glotov a Zaozernaja magaslaton küzdött ekkor. Állt a harcos és Poszt jót, a közeli falu felriadt a fül­siketítő, szakadatlan robbanásoktól, A házak vaskerítésein halászhálók száradtak. A házakban mindenütt sö. A legdrágább tét. Az utcán félig felöltözött embe- rek a magaslat körül felcsapó gra­nd tüzek visszfényébe meredtek. Reggel a pártbizottság a lövész­árokban olvasta a hadnagy jelent­kező levelét. Folyt a csata és a- párt. bizottság tagjainak egész a földhöz kelleti szorítani fejüket, míg Glotov sorait elolvasták. Vita nem volt. Mindannyian ismerték a hadnagyot bátorságáról. S a pártbizottság úgy határozott: Glotovot a Párt tagjává jelölik * a párt gyűlésen, ahol át kel. lett volna adníok Glotovnak (r tagisági könyvet, csak a hős neve hangzott el Glotov elesett. Sokan hal. látták utolsó szavait: — Előre. Zaoze majáért! Ha elmondanám ezt egy amerikai­nak. megértené-e, miben áll pártunk ereje, megértené-e., mit jelent a Párt a szovjet embereknek — miért éppen a szovjet katonák tűzték ki a győ­zelem zászlaját a berlini Reichs, tagra 1'JjS április SO-ání Vérfoltos, golyószag gáttá, esőtől nedves vörös zászló lengett akkor a Zaozernaján, Katonáink szoixis gyü­Irfa: Z. Hiron rüben vették körül. Ezzel indultak rohamra, miután megcsküdtsk, hogy győztesen tűzik ki a csúcsra. Megkérdeztem Glotov ezredében: —- Ki vált ki közülietek még a. utolsó ütközetben? — Mosljak főhadnagy — felelték. Mosljak volt a pártbizottság tit­kára, neki adta át Glotov jelentkező levelét. Legelői járt az ütközetben. Az ezredétől nem messze volt a hadosztály vezérkara. Az ütközet előtt Berzarjn hadosztályparancsnok tartott beszédet a pártgyülésen. — Me felejtsétek el — mondotta —, hogy Zaozernaja magaslatáért mi, kommunisták felelősek vagyunk a Párt előtt, Sztálin előtt! * A’ ahogy múlt az idő egyre újabb és újabb adatokat tud. tam meg bojtár saim élettörténetéből Nagy boldogságot jelentett a háború­ban váratlanul, valahol Bécsben, vagy Budapesten találkozni egy-egy baj. társsal, akit utoljára a mongol sztyeppeken, a- Koszt ov, vagy Sztá. ling rád környékén- dúló csatákban lő/ta.m. Mogljg,k nemcsak a zaozernajai csatában járt az élen. Később is, mindig elöl volt. Berlin első katonai parancsnoka pedig ugyanaz a kom­munista Berzarin volt, aki Zaozer­naja előtt a pártgyülésen búcsúztatta Mosljak ezredet. Négy kemény hábo­rús éven át győzelmet győzelemre aratott. Ezek csak morzsái azoknak a hősi tetteknek, amelyeket a-Szovjet Bad. sereg bolsevikjei a háborúban vég- hezvütek. A Szovjet Hadsereg Központi Há­zának termeiben a falakról ismerős arcok tekintenek le ránk. Itt van Ivan Vasziljevics Panfilov arcképe. Nem érhette meg a béke napjait, amikor már a Párt a szovjet embe­rek önfeláldozó munkáját szervezi, hogy a szovjet társadalom mielőbb elérkezzék a kommonizmushos. Itt van a pártkönyve is, a száma: 291.27!,. Panfilov altábornagy 1920 augusztus ótg, volt a Párt tagja. Gárdistái élén esett el Moszkva vé. admében é$ lánya, Valja csupán né­hány kilométernyire volt Volo. kalaniszktóV amikor Panfilov ravata­lát felállították egy gerendás ház. ban. Valja egészségügyi osztagban szolgált és engedélyt kapott arra, hogy megjelenjen apja temetésén. S láttuk, hogyan állta a leány díszöP- séget apja- koporsójánál, oldalán az. za-l a pisztollyal, amelyet Panf ilov, a kommunista tiszt hagyott a lányára a kommunista katonára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom