Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. február (5. évfolyam, 6-9. szám)

1950-02-26 / 9. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG

195» február 26.

JAVÍTSUK MEG

A K UL TÚRMUNKÁ T

„A széles tömegek mohón szívják magukba a szocialista kultúrát”. (Rákosi elvtárs beszámolójából.)

Vegetértek a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja előkészületei és egymásután láthatjuk ezeknek az előkészületeknek a gyümölcseit.

Felvilágosító és ismeretgyarapító munkái mellett a Szabad Föld Téli Esték a magyar-szovjet barátság elmélyítéséhez nagymértékben hozzájárultak. Ennek elérésében nagv szerepet játszott egy-egy, a Téli Esttel szorosan összekapcsolódó kultúrműsor is. Ezeknek a műsoroknak a rendszeresítése, színvonal emelkedése révén mindenütt emelkedik a hallgatóság létszáma. Nem ritka az a hely, ahol ugrásszerű az emelkedés, így például Agasegu- házán, ahol az addigi 30—40-es létszám helyett a két legutolsó alkalomkor már háromszázan veitek részt. Hozzászólásaikkal is világo san megmutatták, hogy a Szovjetunió iránti szeretet a tanyavilágban is él, mély gyökerei vannak.

A barátsági hónap előkészítését és ezzel és a megvalósítással kapcsolatosan a tömegszervezetek összefogását és irányítását a Magyar Szovjet Társaság vállalta. Ennek végrehajtásához szükséges azonban az, hogy minden egyes csoportja alkalmas legyen erre a feladatra. Az MSzT nem csupán művelődési társaság, hanem politikai szervezet. Ezt látta be a félegyházi szervezet is, amikor új vezetőséget választott. De nem csak vezetőségébe válasz tóttá be, hanem tagjai sorába is beszervezte a munkások és dolgozó parasztok legjobbjait. Fokozta tevékenységet is, kultúrgárdái úgyszólván nap mint nap járják az üzemeket és a vidéket, s mint levelükben írják: „Előadásaink végeztével alig akarnak bennünket hazaengedni”. De nem így van mindenütt. A Kecs keméti MSzT csoportban a vezetőség nem aktivizálja eléggé a tagokat, nem foglalkozik kellőképpen az üzemi dolgozókkal. „Magukat ön- agyonülésezik”, egy ízben példáu hosszasan vitatkoztak azon, hogy kik kapjanak meghívót az általuk rendezett bálra.

Komoly kultúrmunkát végeznek megyénk területén a színjátszó csoportok. A legtöbb szovjet színműveket játszik, de pl. Moliére-dara- bok is szép számmal kerülnek színre. A Felsőszentiváni EPOSZ színjátszói legutóbb Hagymási— Kilényi: „Póruljárt uraság” c. zenés farsangi vígjátékot adták elő. Vannak olyan esetek is, — a megyei népművelési központ közlése szerint — amikor egyes kultúr- csoportok giccsekkel akarnak pró bálkozni. A Géderlaki MNDSZ a a „Sárga csikó” c. fokos-butykos- romaritikát hirdető népszínművet, a Kiskunhalasi Dohánybeváltó pedig a polgári lomtárból előhalászott „Modern Potifárné”-t küldte be a központhoz véleményezésre. A lajos- mizsei KÁOSZ házi szerzője a „Túlfűtött lakás" c. „színművét” akarta előadni, a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjában. Ezek csak kiragadott példák, de ezek is bizonyítják azt a tényt, hogy helyenként maguk a kultúr}elelősök sem képzettek eléggé sem szakmailag, sem ideológiailag.

De nem csupán a kultúrcsopor- tok, hanem maguk a színészek is elkövetnek ilyen hibákat. Az állami színtársulat kecskeméti búcsúműsorán, melyet a Beretvásban rendeztek, olyan szám szerepelt, amelyen még az sem enyhít, hogy nem színpadon adták elő. A „Pesti lány falun” c. jelenet s az abban nyújtott Pethes-féle ,,alakítás” a magyar dolgozó paraszt megcsúfolása volt.

Dolgozó parasztásunkra egyáltalán nem az a buta-huncut-erőszakos jellemvonás jellemző, amit Pethes akart a közönséggel elhitetni. Az pedig, amit az Épületszerelő NV budapesti gárdája nevezett kultúrműsornak, nem volt más, mint a kecskeméti dolgozók igényeinek és ízlésének lebecsülése. Ugyanez állapítható meg az Állami Hirdető NV kecskeméti hangoshirdetojerol is. Ma, amikor legfontosabb feladataink közé soroljuk a kultúrfront további megerősítését, a munkaversenyek, a sztahanovisták korát éljük: akad egy olyan hangszóró Kecskemét központjában, amely olcsó giccseket közvetít.

A megyében megmutatkozó nagy érdeklődés a színvonalas kultúrműsorok iránt, a Szabad Föld Téli Esték résztvevőinek gyors növekedése és az a hétszáz főnyit jóval meghala' dó közönség, mely például Kiskőrösön gyűlt össze, hogy megnézze a „Filmcsillag" és a „Béke szigete.” c. szocialista-realista színmüveket, igazolja, hogy nem hiába dolgoznak a kultúr csoportok. Nem meddő kísérlet a kiskunmajsai gépállomás csoportjának munkája sem, meiyrő. Gyalus Ferenc elvtárs így ír levelében: „Számtalan esetben az iskolák tantermei kicsiknek bizonyultak. Mindenütt örömmel és szeretettel fogadtak bennünket. Fél éjszakákon át készültünk, sárosán, esőtől ázottan érkeztünk nem egy szer, de az a szomjas érdeklődés, emit tapasztaltunk, erőt ad nekünk a nehézségek leküzdésére. Látjuk ugyanis, hogy munkánk nem hiábavaló, a dolgozó parasztok várnak, bennünket.” Nem véletlen jelenség az, hogy a" félegyházi úttörők is járják a tanyavilágot és kultúrműsort adnak a Téli Estékhez. Nem véletlen és nem hiábavaló. Az a hiábavaló kísérlet, ha egyesek a múlt levitézlett giccseivel és műdalaival próbálják „szórakoztatni’’ a doigo zókat.

30 ÉVES A SZOVJET FILMMŰVÉSZET

Február hava a „Magyar-Szovjet Barátság Hónapja“. Szerte az országban különféle ünnepségekkel emlékeznek meg azokról a mélyreható és mélyen gyökerező kapcsolatokról, amelyek országunkat nagy barátunkhoz, a Szovjetunióhoz fűzik. Az ünnepség- sorozaton • belül ünnepeljük meg a szovjet film 30 esztendős jubileumát ÍS. :

A magyar dolgozó nép csak 1945- ben ismerte meg az igazi kultúrát, az igazi művészetet, a szovjet filmet. Már az első bemutatók után megérezte dolgozó népünk, hogy alapvetően új és alapvetően más az, amit a szovjet film nyújt. Nem üres időtöltés, nem üres szórakozás, hanem világnézeti nevelés, amely a dolgozó embernek friss erőt ad munkája folytatásához és értékesebb emberré neveli.

, A szovjet filmművészet Lenin és Sztálin útmutatása alapján kezdte meg a dolgozó emberiség szellemi világának újjáépítését. Lenin tanította: „A kommunista eszméktől áthatott és a szovjet valóságot kifejező filmek készítését a híradókkal kell kezdeni.” Ehhez képest a szovjet filmgyártás egymásután készítette a szovjet valóságot megörökítő híradókat és doku- mentfilmeket. Sztálin elvtárs, Lenin művének folytatója mondotta: „A film a törne.gagitáció leghathatósabb eszköze" — és szavaira a szovjet nép legjobb kádereit küldte a filmgyártásba. így születtek meg az első játékfilmek, amelyek a nép problémáit, mindennapi életét, a forradalom és a szocialista építés hőseit mutatták meg. Kiértékelték a múlt eseményeit, valóságában mutatták meg a jelent és utat mutattak a jövő felé. A szovjet filmgyártás fejlődésének ehhez az irányához a Bolsevik Párt útmutatása segítette a film művészeit, hogy a kritika és önkritika fegyverével küszöböljék ki a filmgyártásból a burzsoá maradványokat. A szovjet film igy vált Sztálin szavai szerint „formájában nemzeti, tartalmában szocialista művészetté" és hatalmas fegyverré a dolgozó nép kezében..

Az imperializmus retteg, a szovjet film igazságától" és erejétől' s ezért mindent elkövet, hogy az uralma alatt tartott népeket megakadályozza a szovjet filmek megismerésében. így zárta el 25 éven keresztül a Horthy-reakció fasiszta államgépezete a dolgozó magyar népet a szovjet filmektől. A fel- szabadulás azonban nekünk is kezünkbe adta ezt a fegyvert, amely hozzásegít bennünket, — falu és város dolgozóit egyaránt — hogy harcolni tudjunk a szocializmus céljaiért és eszményeiért. A szovjet film segítségével ismertük fel saját problémáinkat, amelyeket a Szovjetunió útmutatása nyomán, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével oldottunk meg és oldunk meg.

A szovjet filmművészet 30 éves jubileumát nemcsak mi és a népi demokráciák ünnepük, hanem vetünk együtt szeretettel és büszkeséggel fordul a világ minden dolgozója a szocialista filmművészet felé. Határtalan lelkesedés jellemzi ezt az ünnepséget, amely egyúttal vád és megbélyegzés az imperialista háborús gyújtogatok számára.

„Sztálin élvtárs harcos élete’“ kiállítás Kiskunfélegyházán.

v«<«««««««« ««<{« «« «« ««<««««<«««««« «« «« «« «« «« «««««««X V A

| Nyikoláj Tyihonov: f

f A SZOVJET HADSEREG I

V« A

| Védőszárny volt játékos gyermekeknek, 2

2 Árnyában város, susogó mezők, — * *

g Nincs hadsereg, amelyet így szeretnek, X

$ Eéke és Munka hős őrzői ők. *

s x

v x

| Járj bárhol is, most és múlt századokban x

5 Harcos tetteket fürkésszen szemed — §

2 Nincs hadsereg, amely a néppel jobban I

2 Összeforrt volna, pnint ez a sereg. X

g x

1 Mint fergeteg, jött ránk a náci horda, £

g Határainkra törtek németek — x

2 Nines hadsereg, amely szétzúzta volna ~

í A vas-vihart úgy, mint ez a sereg. $

✓ A

g Es forrt a harc dühödten, szenvedéllyel, x

í Még sohasem volt szörnyűbb, hevesebb, x

; Nincs hadsereg, amely ilyen vezérrel x

; Büszkélkedhetne, mint ez a sereg. £

é A

Z A

í Napjainknak marcangolt Európája, x

1 Közel jár már a szabadság-hajó, — x

Nincs hadsereg, amelynek igazsága x

f Igazságodhoz hasonlítható. x

; (1942) (Pető Miklós fordítása.) X

»»>>»»>»» »» »»»» »» »»»»>»>»» »»>».»>»»»»»» »»>j»»»»>»»>»»»^

Biztosan meg fogom nézni másodszor is“

Halas dolgozói a harmincéves szovjet filmről

— Nem akarok lemaradni az ünnepi eseményekről, — mondja Orbán Ferenc postafőtiszt. — Szeretem a szovjet filmet. Pedig nem ma kezdtem moziba járni. Én most, —■ amikor nem vagyok már mai gyerek, — rájöttem, hogy a szovjet film nemcsak szórakozás. Szórakozás, de annál több is. A múltkor láttam a „Győzhetetlen brigád” című filmet. Arról szól, hogy Kotovszkif hogyan harcolt és küzdött a belső és külső ellenség ellen, Meg- ismertem ebből a filmből, — fejezi be a beszélgetést, — a Nagy Októbén Forradalom utáni helyzetet.

Mellette áll Szalai Mária fényképészsegéd. Ö is elmondja véleményét:

— f-n a szovjet filmet azért szerei tem, mert mindig az életet mutatja, úgy, ahogy van. A szovjet film mindig a békét szolgálja. Akkor is, amikor bemutatja, hogy milyen erős a béke igazi őre: a Szovjet Hadsereg.

Vasutas-egyenruhás férfi áll előttünk, hátrafordul, odaszól:

— A szovjet katona? Kint voltam a Szovjetunióban. A Vörös Hadsereg a legerősebb a világon. És filmen is jó látni, hogy olyan vezetője van, mint Sztálin. Pesten már láttam azokat a filmeket, amelyek Sztálin alakját mutatják. Ha a „Sztálingrádi csata“ második részét Kiskunhalason is bemutatják, biztosan meg fogom nézni másodszor is.

Plképzelhető-e, h-oyy egy ame- rikai katona ütközet előtt ezt írná be a naplójába: ,.Ha meghalok, tekintsetek a demokrata párt tagja. na.k”, vagy: ,.Kérem, vegyenek fel a köztársasági pártba, e párt tagjaként akarok résztvenni a támadásban”. Különösen hangzana! Nem — mond. hatják’ nyugodtan —, ez Amerikában lehetetlen. OH nincsenek olyan pár. tok, hogy értük kívánná feláldozni életét as egyszerű amerikai katona. Amerikában egyetlen katonát sem lelkesít olyan eszmet amely erősebb lenne a halálnál.

B gondolatok egy várfokokkal tar. kitolt feljegyzésről jutottak eszembe:

.Huszonnyolc éves vagyok, még keveset éltem, de rövid életem során is becsülettel dolgoztam a hazáért a népért. Minden gondolatom, egész lennem már rég a Bolsevik Párthoz köt. Most. amikor a határt védem az ellenséges hordákkal szemben, kommunista- akarok Unni. Kérem, vegyenek fel a Bolsevik Párt soraiba. Ha pedig a harcban ellenséges golyó érne, kérem, tekintsenek bolsevik. ne-k”.

B sói okát Fjodor Glotov hadnagy írta. Glotov a Zaozernaja magaslaton küzdött ekkor. Állt a harcos és Poszt jót, a közeli falu felriadt a fülsiketítő, szakadatlan robbanásoktól, A házak vaskerítésein halászhálók száradtak. A házakban mindenütt sö.

A legdrágább

tét. Az utcán félig felöltözött embe- rek a magaslat körül felcsapó grand tüzek visszfényébe meredtek.

Reggel a pártbizottság a lövészárokban olvasta a hadnagy jelentkező levelét. Folyt a csata és a- párt. bizottság tagjainak egész a földhöz kelleti szorítani fejüket, míg Glotov sorait elolvasták. Vita nem volt. Mindannyian ismerték a hadnagyot bátorságáról. S a pártbizottság úgy határozott: Glotovot a Párt tagjává jelölik

*

a párt gyűlésen, ahol át kel. lett volna adníok Glotovnak (r tagisági könyvet, csak a hős neve hangzott el Glotov elesett. Sokan hal. látták utolsó szavait:

— Előre. Zaoze majáért!

Ha elmondanám ezt egy amerikainak. megértené-e, miben áll pártunk ereje, megértené-e., mit jelent a Párt a szovjet embereknek — miért éppen a szovjet katonák tűzték ki a győzelem zászlaját a berlini Reichs, tagra 1'JjS április SO-ání

Vérfoltos, golyószag gáttá, esőtől nedves vörös zászló lengett akkor a Zaozernaján, Katonáink szoixis gyüIrfa: Z. Hiron

rüben vették körül. Ezzel indultak rohamra, miután megcsküdtsk, hogy győztesen tűzik ki a csúcsra.

Megkérdeztem Glotov ezredében:

—- Ki vált ki közülietek még a. utolsó ütközetben?

— Mosljak főhadnagy — felelték.

Mosljak volt a pártbizottság titkára, neki adta át Glotov jelentkező levelét. Legelői járt az ütközetben.

Az ezredétől nem messze volt a hadosztály vezérkara. Az ütközet előtt Berzarjn hadosztályparancsnok tartott beszédet a pártgyülésen.

— Me felejtsétek el — mondotta —, hogy Zaozernaja magaslatáért mi, kommunisták felelősek vagyunk a Párt előtt, Sztálin előtt!

*

A’ ahogy múlt az idő egyre újabb és újabb adatokat tud. tam meg bojtár saim élettörténetéből Nagy boldogságot jelentett a háborúban váratlanul, valahol Bécsben, vagy Budapesten találkozni egy-egy baj. társsal, akit utoljára a mongol sztyeppeken, a- Koszt ov, vagy Sztá. ling rád környékén- dúló csatákban lő/ta.m.

Mogljg,k nemcsak a zaozernajai

csatában járt az élen. Később is, mindig elöl volt. Berlin első katonai parancsnoka pedig ugyanaz a kommunista Berzarin volt, aki Zaozernaja előtt a pártgyülésen búcsúztatta Mosljak ezredet. Négy kemény háborús éven át győzelmet győzelemre aratott.

Ezek csak morzsái azoknak a hősi tetteknek, amelyeket a-Szovjet Bad. sereg bolsevikjei a háborúban vég- hezvütek.

A Szovjet Hadsereg Központi Házának termeiben a falakról ismerős arcok tekintenek le ránk. Itt van Ivan Vasziljevics Panfilov arcképe. Nem érhette meg a béke napjait, amikor már a Párt a szovjet emberek önfeláldozó munkáját szervezi, hogy a szovjet társadalom mielőbb elérkezzék a kommonizmushos. Itt van a pártkönyve is, a száma: 291.27!,. Panfilov altábornagy 1920 augusztus ótg, volt a Párt tagja. Gárdistái élén esett el Moszkva vé. admében é$ lánya, Valja csupán néhány kilométernyire volt Volo. kalaniszktóV amikor Panfilov ravatalát felállították egy gerendás ház. ban. Valja egészségügyi osztagban szolgált és engedélyt kapott arra, hogy megjelenjen apja temetésén. S láttuk, hogyan állta a leány díszöP- séget apja- koporsójánál, oldalán az. za-l a pisztollyal, amelyet Panf ilov, a kommunista tiszt hagyott a lányára a kommunista katonára.