Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. február (5. évfolyam, 6-9. szám)
1950-02-12 / 7. szám
Eredményeink a Pártnak, Rákosi elvtársnak köszönhetők, aki a Szovjetunió példája nyomán a helyes útra vezette dolgozó parasztságunkat is mondotta beszédében Németi József elvtárs? a megyei Pártbizottság titkára A régi Bács-Bodrog megye területén lévő gépállomások és termelőszövetkezeti csoportok tanácskozását a bajai városháza közgyűlési termében tartották meg. A gépállomások és termelőszövetkezeti csoportok küldöttei, mintegy százötvenen foglaltak helyet a teremben. Az értekezletet Hódos elvtárs nyitotta meg: — Kedves Elvtársak! A termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások nagyjelentőségű országos tanácskozása után Baján hívtuk össze a megyei konferenciát, amelyen résztvesznek a termelőszövetkezeti csoportok küldöttei és a gépállomások vezetői. — Üdvözlöm mindazokat, akik a tanácskozáson résztvesznek. Ezután Hódos elvtárs felkérte Nooák Esztert, a csátaljai csoport küldöttjét, tegyen javaslatot az elnökség megválasztására. Az értekezlet résztvevői egyhangú lelkesedéssel választották meg az elnökség tagjait, Németi József elvtársat, a Bácskiskunmegyei Pártbizottság titkárát, Köller Jánosnét, a bajai posztógyár sztahánovista szövőnőjét, Kocsis Kálmán, Katona Ilona, Kovács Mihály, Békési István. Szöllösi Erzsébet, Plucsó Endre, Szita János, Hoffmann Péterné küldötteket. Etinduttunh a fejlődés útján Az elnökség megválasztása után Szita János elvtárs, a Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője mondotta el megnyitó beszédét. — Alig múlt el másfél esztendeje, hogy Kecskeméten elhangzott az a történelmi jelentőségű beszéd, amelyet dolgozó népünk »agy vezére, Rákosi Mátyás elvtárs mondott. Azért volt történelmi jelentőségű ez a beszéd, mert megmutatta a dolgozó parasztság útiát. hogy a do’gozó parasztság egyetlen helyes útja a társas, nagyüzemi gazdálkodás, a szövetkezés. — Megyénk területén azért nagyjelentőségű ez a tanácskozás, — mondotta Szita elvtárs, — mert kiértékeli eddigi munkánkat, megszabja feladatainkat. Szita János elvtárs a megnyitó beszéd után Németi József elvtársai, a megyei Pártbizottság titkárát kérte fel beszédének elmondására. — Azt hiszem, — kezdte beszédét Németi József elvtárs, — nem szükségtelen elöljáróban rámutatni arra, hogy megyénk termelőszövetkezeti csoportjainak és gépállomásainak Tanácskozása .egybeesik a békéért, a felemelkedésért folytatott harccal, a béke nagy táborának egyre fokozódó növekedésével. amelynek élén a mi felszabadítónk, a nagy Szovjetunió áll. Ebben a harcban a mi népünk is becsülettel megállja a helyét. Minden erőnket, fáradozásunkat latbavetjük a béke táborának oldalán. — Sok kemény és küzdelmes harcban vertük már meg a reakciót, a nép ellenségeit és kezűnkbevettük a hatalmat. A mi országunk valóban a dolgozó népé, ahol a hatalom, a vezetés a munkásosztály kezében van. — Nem véletlen, hogy dolgozó népünk nap mint nap, újabb győzelmeket arat az életszínvonal emelése területén vívott harcban is. Ma jelent meg a hároméves terv végrehajtásáról szóló beszámoló, amely hatalmas gazdasági eredményekről ad számot. Az a tény, hogy, a hároméves tervet 2 év és 5 hónap alatt hajtottuk végre, beszédes bizonyítéka annak, hogy a munkásosztály megállja a helyét az ország vezetésében és a termelésben egyaránt. —- A statisztika hatalmas győzelemről számol be. Rámutat arra, hogy a hároméves terv utolsó esztendejében, 1949-ben az iparban, — összehasonlítva az eredményeket az előbbi év eredményeivel, — csaknem másfélszeres túlteljesítést értünk el. A teljesítmény pontosan 142 százalékos. A mezőgazdaságot közvetlenül érintő szakban nem kevesebb, mint 218 százalékkal szárnyaltuk túl az 1948. évi termelést. Nem maradt el mezőgazdaságunk sem. A hároméves terv végrehajtásáról szóló beszámoló arra mutat, hogy az állattenyésztés terén 113 százalékos az eredményünk. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni arra a segítségre, amit mezőgazdasáNiöveked ik9 erősödik a ssöretkeseti mozgatom — A termelőszövetkezeti mozgalom nem hosszú múltra tekint vissza, de az a másfél év, amelyre visszatekint, hatalmas arányú győzelmi' sorozat útja. A termelőszövetkezeti csoportok másfél év előtt még csak elszigetelten dolgoztak. Tavaly óta, — azután, hogy dolgozó parasztságunk jelentős része személyesen győződött meg a termelőszövetkezeti csoportok eredményes munkájáról, — nem kevesebbről van szó, mint hogy a termeló'csoportok területeinek száma ötszörösére emelkedett, mert egyre többen csatlakoznak a csoportokhoz. Megyénkben, — Bács-Bodrog területére gondolok, — 9 termelőcsoport működött, ma 41 van. De egymásután érkeznek hírek újabb és újabb csoportok megalakulásáról. Dávod község kivételével minden községben van termelőcsoport, de van olyan község is, ahol több csoport is működik. Mindez mutatja, hogy dolgozó parasztságunk a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit megértette, látja, hogy a csoportok életrevalók és rá is lép a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Beszámolunk arról, hogy a termelőcsoportok vagyona jelentősen megnövekedett és jelentősen növekedett ezáltal a tagok életszínvonala. Országos viszonylatban megállapíthatjuk, hogy átlagosan minden harmadik községben termelőszövetkezeti csoport működik. A szegényparasztok létrehozták a termelőszövetkezeti csoportokat és van már olyan község is az országban, amelynek minden lakója, kivéve a kulákokat, — belépett a csoportba, .mert látja, hogy ez a helyes út, a felmelkedés útja. — Ezeket a hatalmas eredményeket, ilgozó parasztságunk életszínvonalúik emelkedését elsősorban köszönhetjük a mi Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának, Rákosi elvtársnak, aki nemcsak a kapitalista, a régi út alkalmatlanságára mutatott rá, hanem a helyes, szocialista útra vezetett bennünket. — Hogy valóban ez a helyes út, bizonyítja az. hogy most már többezer parasztcsalád erre az útra lépett. A Part és a kormány támogatja az újonnan megalakult szövetkezeti csoportokat, a hónuk alá nyúlt és kisegítette okét a kezdeti nehészégekből. Egy megszervezett gépállomás például egymillió forintjába került az államnak. A gépállomások becsülettel kivették a részüket a munkából, segítették, támogatták a szegényparasztságot hogy ne kerüljenek a kukkok hálójába. Különösen büszkék vagyunk a bajai alközpont munkásságára, amely jó munkájával az első alközpont címét vívta ki magának. Jelentős segítséget nyújtottak a termelőszövetkezeti csoportoknak a földművesszövetkezetek, amelyek segítették a csoportok munkáját. Fejlődésünkben igen nagy szerepe Van annak, hogy kormányunk a szovjet kor- m_ány meghívására küldöttséget küldött ki a Szovjetunióba, hogy tanulmányozzák a Szovjetunió fejlett mezőgazdaságát, a világ legfejlettebb mezőgazdaságát és kultúráját. Amikor a küldöttek hazatértek, beszámolót tartottak a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságáról, annak fejlődéséről. Beszámoltak egyes kolhozparasztok munkájáról, életükről, gyermekeik jövőjéről. Ez a ragyogó’ példa állott a magyar dolgozó parasztság előtt és abban, hogy parasztságunk a boldogulás útjára lépett, nem kis szerepe van_ a Szovjetunió szocialista mezőgazdasága hatalmas győzelmeinek. Jó munkával küszöböljük ki a hibákat — Ez az egyenlőségesdi csak a csoporton belüli civakodásra vezet. Természetes az, hogy mindenkinek az elvégzett munkája alapján, a munkaegységet alapulvéve kell^ részesülni a jövedelemben. A termelékenység emeléséért folytatott harcban számolnunk kell az egyének leleményességére. Ha’ mindenkit egy kalap alá veszünk, tekintet nélkül arra, hogy milyen munkát végez, elsikkasztjuk a kezdeményezést. Ki kell tehát küszöbölni a hamis egyenlősdít és meg kell szervezni a munkabrigádokat, kisebb csoportokban a munka-csoportokat. Biztosítani kell, hogy az emberek összeszokjanak, hogy ismerjék feladatukat, munkájukat, hogy mesterek, művészek legyenek feladataik megoldásában. A meglévő csoportok egyik gyengesége az, hogy kevés a nő a csoportokban. Rá kell nézni erre a tanács- kazásra, és bizonyítékot tudunk szerezni erre vonatkozólag. Pedig meglévő csoportjaink példájából jól ismerhetjük, hogy a nők jól megállják a helyüket és hozzájárulnak a termelőcsoT950 február 12. portok munkájához, a csoport fejlesztéséhez. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy csak minden tizedik tag nő. Ez kétségtelenül nehézséget okoz a csoport fejlődésében. Vannak még megyénkben is helyek, ahol asszonyok egyáltalán nincsenek a termelőszövetkezeti csoportokban, így például Er. sekcsanád, Kunbaja, Tompa, Jánoshalmái csoportoknál. Meg kell azonban dicsérni .,4 vas- kitti termelőcsoportot, ahol 152 tag között'*>7 a nő. Nők dolgoznak még a bácsbokodi, tataházai, kelebial csoportokban is. Ezekben a csoportokban .s bebizonyították a nők, hogy becsülettel megállják helyüket. Az ezep a vonalon mutatkozó hiányosságok arra figyelmeztetnek bennünket, hogy végképpen fel kell számolni ezzel kapcsolatban is minden ma- radiságot és irányt kell venni a nők bevonására. Ugyancsak nagyobb súllyal kell kezelni a fiatalok bevonásának a kérdését is. A fiatal, új erők frissítik, erősítik a csoportokat, továbbviszik a munkát. Jelentős kérdés még a föld és az ingatlanok bevitelének a kérdése is., Ez a kérdés különösen a múlt őszén vetődött fel, de az elkövetkező hónapokban még találkozunk vele. Az egyének felemelkedésének helyes útja a szövetkezet és ebből következik, hogy a felemelkedés csakis a szövetkezet felemelkedésével képzelhető eh Éppen ezért nem kell, hogy a szövetkezetbe belépők sajnálják a pár négyszögölnyi földet bevinni a szövetkezetbe, mert ez is a ternaelőcso- port jövőjét biztosítja. Meg kell becsülni minden dolgozót — A feladat, amely előttünk áll, nem kicsiny. Arról van szó, hogy egész mezőgazdaságunkat a helyes, jó irányba vigyük, Éppen ezért kell, hogy meglássuk a hiányosságokat is, hogy ezeket kiküszöböljük és a dolgozó parasztságot rávigyük a szocializmus útjára. Az első feladatunk a termelőszövetkezeti csoportok termelékenységének emelése. Ezen a téren a kezdeményezés azoknak a dolgozó parasztoknak a kezében van, akik a legnagyobb szeretettel és leleményességgel végzik munkájukat Termelőszövetkezeti csoportjaink már eddig is bebizonyították, hogy sokkal nagyobb terméseredményeket tudnak elérni, mint az egyénileg gazdálkodók. A termelőszövetkezeti csoportoknál sokkal magasabbak a terméseredmények: például búzában átlagosan 7 és fél mázsa a terméseredmény, a bajai „Bokányi Dezső“-csoportnál búzában 9—10 mázsa a termésátlag. Az országos tanácskozáson megmutatkozott az is, hogy egyre többen és többen vannak olyan dolgozó parasztok,- akik gondolkoznak munkájuk megjavításának problémáin. Az egyik csoport vezetője arról számolt be az országos tanácskozáson, hogy a napraforgó tányérja és a lenmag-gubó megdaráiva nagyszerű tápláléka a szarvasmarhának. Ugyancsak felmerültek más eljárások, munkamódszerek, amelyek bevezetésével jelentősen fel tudjuk emelni termelékenységünket. Nem vitás, hogy szükség van népnevelő és felvilágosító munkára. A legfontosabb azonban, hogy meglévő csoportjaink mutassanak példát, bizonyítsák be, hogy jobban és többet tudnak termelni, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. „Ha a dolgozó parasztság maga győződik meg ennek a termelési formáinak eredményeiről és hasznosságáról, önként rá fog térni a termelésnek erre az útjára" — idézte Németi elvtárs Rákosi Mátyás elvtárs szavait. Szűnjön ntfff az ffjt/vtt ltíst!i ! Németi elvtárs ezután arról beszélt, hogy egyes csoportokban egyenlő jövedelmet akarnak biztosítani a csoport valamennyi tagjának, tekintet nélkül arra, hogy ki miiyen munkál; véges, Külön foglalkozni kell a nemzeti ségi kérdés problémájával, mert az újra visszatérő kérdés. A hatalmukat vesztett kulákok, klerikálisok egymás ellen szeretnék uszítani a különböző nemzetiségű dolgozókat. Különösen áll ez a mi megyénkben, ahol annyi nemzetiségi paraszt él. Tudnunk kell, hogy a nacionalizmusra akkor tudunk halálos csapást mérni, ha a dolgozó parasztok tömegeit termelőszövetkezeti csoportokba egyesítjük. Gyakorlatból is tudunk olyan községeket, ahol nem volt termelőcsoport és a nemzetiségek között csaknem késhegyre menő harcok voltak. Belépve a termelőcsoportokba, utat mutatunk arra, hogy nem a magyar és délszláv, a magyar és német ellentétről, hanem a dolgozó paraszt és a kulák ellentétről van szó. így lehetséges az, hogy kiüssük a fegyvert a nacionalista ügynökök kezéből. Arra kell venni az irányt, hogy minél több szegény- és középparasztot vonjunk be a nagyüzemi gazdálkodásba. Előfordulnak ezen a téren is hibák. Nem lehet „ahal voltál tavaly, oda menj most is" elve alapján elutasítani a jelentkező szegény- és középparasztot. De minden esetben figyelmesen meg kell nézni azokat, akik be akarnak lépni és éberen kell vigyázni arra, hogy kulák, kupec ellenséges elemek ne léphessenek be a csoportba. JElűrt* az új yyözvlmtth felé Ezek azok a feladatok, amelyeket meg kell oldanunk. Pártunk útmutatása, Rákosi elvtárs tanítása szerint vigyük előre a munkát, építsük az országot a Szovjetunió ragyogó példája nyomán, a dolgozók boldog Magyar- országává. Németi József elvtárs nagyjelentőségű beszéde után sorban szólaltak fel a küldöttek. Beszéltek tapasztalataikról, munkamódszereikről, elmondották az eredményeket és elmondották a hibákat is. A felszólalásokban visz- szatükrözödőtt: a termelőszövetkezeti csoportok kiállották a próbát, megállották a helyüket Gregus István például, a kunbajai enoport küldötte elmondotta, hogy minden szombaton értekezletet tartanak a csoportban és megbeszélik a feladatokat. Beszámolt arról, hogy egymásután mennek a jelentkezők a csoporthoz és a megalakulás óta húszán léptek be hozzájuk, mert látták, hogy nekik van igazuk és amióta Összeadták erejüket, tehetségüket, jobban is élnek. Nagy István, a bátmonostori „Vörös Csillag“-csoport küldötte elmondotta, hogy az értekezlet előbbreviszi a munkát, mert rá« világított a hibákra. — Meg kell mondani — mondotta, — hogy az úttörő munka nem a legkönnyebb dolog. Leginkább a kulák alattomos támadásával találjuk szembe magunkat. De most van értelme dolgozni, mert magunknak dolgozunk és az állam védi a dolgozókat. A megalakulásuk után nem volt semmijük, csak a munkájuk. A gépállomás azonban segítségükre volt és jóval a határidő előtt teljesítették az őszi szántási és vetési tervet. A múlt héten állították össze az 1950. évre szóló üzemtervüket, amely előreláthatólag nagyon szép jövedelmet fog biztosi- 'tani a tagoknak. A falu dolgozó« érdeklődnek, hogyan léphetnek be a tagok sorába. A csoport tagjai valamennyien tudják, hogy csak a tervszerű munka hozhat jó eredményt. A kormányzat mindenben segítségükre van és a csoport jövője biztos, senki sem él bizonytalanságban a csoport tagjai közül. Szikora Jenő, a bácsalmási gépállrw más vezetője a hibákról beszélt. Elmondotta, hogy' az egyenlősdi náluk is megmutatkozott. És megmutatkozott a rossz hatása is. Egyes brigádok egy területen dolgoztak és végül osztozkodtak a felszántott területen. Így nem alakult ki a versenyszellem úgy, ahogyan kellett volna. Okulva ezekből a hibákból, készülnek a tavaszi munkák elvégzésére. Tervük még, hogy a gépállomás kultúrcsoportját kiküldik a tanyavilágba, felvilágosító munkára. Özv. Gajdácsi Sándorné felszólalásában elmondotta, hogy résztvett az országos tanácskozáson. — Azt a szeretetet, amelyben részünk volt, elmondani is alig lehet — mondotta. — Legyünk azon, hogy több asszonyt vonjunk be a termelő- szövetkezetek munkájába. Tanulnunk kell, tudásunkat állandóan fejlesztenünk kell, mert csak így tudjuk megy oldani az előttünk álló feladatokat. — Összehasonlítani sem lehet azt a világot, amelyben ma élünk, a régivel. Akkor kizsákmányolt, jövőnéjkülf emberek voltunk, ma pedig megbecsült dolgozók. Amikor az országos tanácskozáson Rákosi elvtárs beszédét hallgattam, éreztem azt, hogy fellendülésünket a Szovjetuniónak, a Pártnak köszönhetjük. » Egymásután hangzottak el a felszólalások, amelyek mind azt mutatták, hogy ez az értekezlet elöbbrevitte a fejlődést. Egyszerű dolgozók, akik azelőtt nincstelen, kizsákmányolt emberek voltak és megpróbálták az új útat, saját dolgaikat tanácskozták meg. Meghallgatták a Párt útmutatásait, elmondták problémáikat. És ha. zatérésiik után új lendülettel kezdenek munkába, mert tudják, hogy a Párt segíti őket és az az út. amelyen elindultak, biztos, helyes út. Eredmények vannak már mögöttük, amelyek bizonyítják, hogy nem választottak rósz- szül. A feladat: továbbmenni ezen áss úton. gunk a második világháború után az t állattenyésztés terén kapott. Állatállományunk a háború során csaknem egészen elpusztult. A hároméves terv- keretén beiül emeltük az állattenyésztés színvonalát, sőt a tervet 13 százalékkal túl is teljesítettük. Hasonlóan szép eredményekről számol be a statisztika az olajos és rostos növények termelésének túlteljesítésé- !: nél is. !! — Ezeken túl nem árt, ha ráirányítjuk ] a figyelmet arra a körülményre. hogy kormányzatunk megoldást talált a közalkalmazottak életszínvonalának emelésére is. 1 A közalkalmazottak éveken keresztül j: el voltak maradva. Kormányzatunk!1 most jelentős fizetésemelést biztosított i' részükre, valamint, a postások és vasutasok részére is. 1 — Ugyanakkor azonban, amikor mi f a békéért vívott harc eredményeiről 1 i számolhatunk be, másképpen néz ki a helyzet a kapitalista országokban. Angliában, Amerikában, Franciaországban, Olaszországban, hol több millióra rúg a munkanélküliek, kenyérnéiküllek száma. Egymást érik a sztrájkok. Az éhező munkások és parasztok megrohanják az „úri“ negyedeket, hogy így érvényesítsék jogos követeléseiket a ki- zsákmányolókkal szemben. Nem egy- !szer vár rendőrsortüz a munkásokra, parasztokra. Mindebből láthatjuk a Irülönbséget a béketábor és a háborús uszítok táborit között. — Ilyen körülmények között érthető, hogy,egyik legfontosabb' kérdésként a szociális átszervezés kérdése áll a béketábor feladatainak középpontjában. — Egyre többen vannak, akik a béke táborához csatlakoznak. Egyre erősödik a béketábor, egyre nőnek a béke erői.
