Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. február (5. évfolyam, 6-9. szám)

1950-02-12 / 7. szám

3 eset volt. A tszcs tagjai nem vitték magukkal saját földjüket a szövetke­zetbe, és ennek következtében nagyon rossz' eredményeket értek el. Például a kiadott tehéntörzs, rövid idő alatt 10 mázsát fogyott. Ez a példa is el­ijesztette a dolgozó parasztságot. — Fontos a munkaegységekkel való számításra áttérni. Sokan aem veszik észre, hogy milyen helytelen, ha úgy számolnak, hogy egy nap, egy nap. Ez a jelszó, a kulákok jelszava. Ha így számolunk, nem azok fognak von­zódni a termelőszövetkezetekbe, akik szorgalmasak, hanem azok, akik azon igyekeznek, hogy a nap elteljen és felvehessék a pénzt. Nekünk az a cé­lunk, hogy elsősorban a dolgozó pa­rasztság szorgalmasabb része lépjen be. Ezért kell munkaegységekben fi­zetni. így, látni fogja a dolgozó pa­raszt, hogyha többet dolgozik, többet fog keresni, és elérjük, hogy a dol­gozó,parasztság legjobb része fog be­lépni a termelőszövetkezeti csopor­tokba. — Ez áll a gépállomásokra is. Üröm­ben nem végeztek jó munkát. Esőre való hivatkozással álltak a gépek. — A gépállomások nagyban és egész­ben jó munkát végeztek, de vannak még hiányosságok. Ennek a gépál­lomás vezetői nézzenek utána. Nem szabad a gépállomásoknak elfeledni azt, hogy a dolgozó parasztság a munkásosztályt látja bennük. A dol­gozó parasztság elsősorban munkájuk után ítéli meg őket. Ha a traktorosok jól dolgoznak, akkor a parasztság nemcsak munkájukat ismeri el, ha­nem elismeri egyben a munkásosz­tály vezető szerepét is. A traktoristák­nak nem szabad elfeledni, hogyha jól dolgoznak, a munkásosztály becsü­letét öregbítik. Hiszem, hogy nem té­vedek, ha azt mondom, hogy a legnagyobb érték a termelőcso- portban az ember, és ezen belül is a kommunista ember. Azt hiszem, hogy a megyei pártbi­zottság nevében akkor tudjuk majd a legjobb támogatást nyújtani a'csopor­toknak, ha arra törekszünk, hogy minden erővel megerősítsük, vagy ahol még nincs, kiépítsük a ter­melőcsoportok üzemi pártszerve­zeteit. Minden eszközzel arra fogunk töre­kedni, hogy egészséges pártszerveze­teket építsünk ki. Arra kérjük a párt- szervezeteket, hogy erősítsék a demo­kráciát a csoportokban. Nem tud az ellenség ártani ott, ahol erős párt- szervezet van. Kiskunhalason, ahol jól működik a pártszervezet, nem tud az ellenség befurakodni úgy, mint pl. Bu­gyin, ahol a termelőcsoportnál volt csendőr volt az elnök. A kulákok igyekeznek a termelő­szövetkezeti csoportokban elhelyez­kedni. A következő hetekben nem­csak a fákon kell hernyózni, ha­nem a termelőszövetkezeti csoportok­ban is. Ezt a tisztogatást a párt-j érv, a dolgozó parasztság felé, hogy belépjen, és minden egyes hiba meg­nehezíti a belépést, ügy dolgozzanak __ elvtársak, hogy megkönnyítsék a dolgozó parasztság számára a be­lépést. Ha ez sikerül, meg fogjuk te­remteni a szocialista mezőgazdaságot. <//. .híhtiss István: Ma már mindegyikünk ki tudja számítani, mennyi jár neki Ifj. Juhász István, az abonyi Lenin TSZCS küldötte volt a következő fel­szólaló: A megalakulásnál összesen 9-en vol­tunk, 10-iknek egy tanítónőt irtunk be, hogy megkapjuk az engedélyt. Ta­vaszra 19-en lettünk. Kezdetben har­minc katasztrális hold földünk volt, felemelkedett 104 kát. holdra, Tizenkilenc család, összesen 120 sze­mély megélhetéséről kell gondoskod­nunk. Mind népes családok, mert a mi tanyánkon a múlt rendszerben csak azt vették fel cselédnek, akinek legalább hét gyereke volt. — Hibákat követtünk el. Ennek fő oka az volt, hogy a termelőszövet­kezeti csoport mindnyájunk számára új dolog volt. Mikor megjelent a munkaegységkönyv, szidtuk. Végül majdnem összemarakodtunk, mert ki­derült, hogy az egy nap elszámolás­nál egyformán kapott a lusta és a szorgalmas. — Mikor Pártunk oda hatott, hogy szakembereket neveljen, közülünk is elküldték kettőt iskolára, Keszthelyre. Ezek elmondták, hogy szükséges a munkaegységkön yv használata. Meg­magyarázták, hogy így az osztozás az elvégzett munka után fog tör­ténni. Kezdetben négyen, vagy öten tudtunk csak számolni. Ma már egy­két kivétellel mindenki tud számolni és ki tudja számítani, hogy meny­nyi jár neki. Ez is bizonyítja, hogy, tudunk tanulni, ha erre meg van a lehetőségünk. ebből maguk megvalósítani és mit csak segítséggel. Egyébként a tervek azt mutatják, hogy helyes irányban ha­ladnak előre a csoportok, amikor új mezőgazdasági kultúrákat igyekeznek létesíteni és az állatállományra kellő súlyt helyeznek a növénytermelés álta­lános fejlesztése mellett, különleges je­lentősége van a termelőszövetkezeti csoportok állatállomány-fejlesztésének. Érdekes hozzászólás történt a termelési versennyel kapcsolatban. Az egyik ki­küldött beszámolójában elmondta, hogy a sztálini munkavállalás alkalmával yá'lalták, hogy a munkát általában 30 százalékkal felfokozzák, de nem mun­FreSei Ferenc miniszter válasza A felszólalásokra Erdei Ferenc mi­niszter válaszolt. — A hozzászólások azt mutatták, hogy itt Pesímegyében is sikeresen tette meg első lépéseit a termelőszövet­kezeti-mozgalom. Általános tapasztalataink, hogy az egyes- és kettestípusú szövetkezetek más megyékben sem fejlődtek egészsé­gesen. Szinte minden jól fejlődő szö­vetkezet átalakult hármas típusúvá. Helyes tehát azt mondani, hogy a hármastípusú a fő formája termelőszö­vetkezeteinknek. Mégis ne vessük el teljesen az egyes és kettes típust. Hagyjuk ezt meg kisegítő formának olyan helyeken/ ahol a harmadik típus valamilyen oknál fogva nem lenne le­hetséges. Ifjabb Igniczi László hozzászólásá­ban a Tenyészállatforgalmi NV mun­kájáról beszélt. Igen, rossz marhaállo­mányt szállított az NV a tszcs-nek. Ennek oka az volt, hogy az NV alkal­mazásában kulákkupecek voltak. Ezt a [ felszólalást úgy jegyzem meg, mintegy olyan esetet, ahol az illetékes szervek nem jól dolgoznak. El kel! mondanom azonban, hogy a Tenyészállatforgalmi NV-nek sok jó, sőt kitűnő szállítása volt, mégis fordultak elő ilyen hibák, mint az előbbi. Ebből okulva, ezeknek a vállalatoknak a munkáját, úgy fogjuk megjavítani, hogy többé ilyen csalódá­sok ne következzenek be. A harmadik kérdés, amivel foglal­kozni akarok, az üzemtervek kérdése. Ezzel igen sok felszólalás foglalkozott. Ezen a téren hiba azonban, hogy nem foglalkoztak a felszólalások azzal a kérdéssel, hogy milyen kezdeményező sek vannak és a tszcs hogyan akarja mozgósítani saját erőforrásait, egy-egy nagyobb kitűzött feladat megoldására. Az ötéves terv beruházásaiból nem kicsi rész az,' amit a termelőszövetke­zetek beruházásaira tudunk fordítani. Az igazi fejlődés azonban nem az, hogy újra meg újra újabb támogatást kap­janak a csoportok. A cél az, hogy he­lyi erőforrásból tudjanak sikereket el­érni. A sok kezdeményezésből, amit egyes termelőcsoportok akarnak létre- I hozni, nem tűnik ki, hogy mit fognak CZAKÓ JÓZSEF elvtárs, a szentmártonkáíai gépállo­más üzemi párttitkára, tanulni és ta­pasztalatokat gyűjteni jött fel Buda' pestre a termelöcsoportok és gépállo­mások megyei értekezletére. Mint mondotta, minden hasznos ta­nulságot gyümölcsöztem! fog otthoná­ban az eredményes munka fokozása érdekében. A hallottakból jól megjegyezte, hogy a hibák kiküszöbölésének elöntő felté­tele: az üzemi pártszervezetek megerő­sítése. kaegységben. Vannak olyan munkák, amik valóban nem tartoznak a termelő­csoport üzemmenetébe. Ez helyes. Azonban általában a verseny által el­ért nagyobb munkateljesítmény a meg­felelő munkaegységet is kell, hogy HA TÁ R OZA TI JA SLA T PRIBELA JÁNOSNÉ a dánszentmiklósi termelőcsoport tagja a legrégibb termelőcsoporttagok közé tartozik. 1945 óta tagja a Pártnak. Azok között volt, akik leghamarabb felismerték, hogy Pártunk parasztpoli- tikája a dolgozó parasztság életszín- von'vának fe emelkedését biztosítja. Pribela Jánosné sok értékes tapasz­talatot szerzett a tanácskozás alkalmá­val. Munkakedvét fokozza a „Kormány tagja** című kitűnő szovjet film tartal­ma, melyben egy szovjet parasztasz- szony a film hősnője. szervezeteknek kell elvégezni. Ha ez megtörténik, nem fogja tudni az el­lenség elpusztítani a termelőszövetke­zeteket. Megyénkben 188 csoport van, azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez csak a kiindulás. Ezek a csopor­tok csak szigetek, célunk az, hogy ne csak szigetek legyenek. Az országos értekezlet után egy héttel 13 új csoport alakult. Abban a tudatban kell dolgoznunk, hogy száz és százezer paraszt éjjel­nappal gondolkozik arról, hegy be- iépjen-e a termelőszövetkezeti cso­portba, vagy sem. Figyeli mindazt, ami a termelőszövetkezeti csoportban folyik. Minden jó eredmény, egy-egy Mi, a Magyar Dolgozók Pártja Pest­megyei Bizottsága és a Mezőgazdasági Igazgatóság által tanácskozásra össze­hívott csoportok és gépállomások dol­gozói megvitattuk a termelőszövetke­zeti csoportjaink mai helyzetét és a következő határozatot hoztuk. I. Megállapítjuk, hogy népünk ^ bölcs vezérének és tanítójának, Rákosi Má­tyásnak 1948 augusztusában Kecske­méten tartott történelmi beszéde óta megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdult és erőteljes fejlődésnek indult — Ma már mond­hatjuk, hogy megyénk minden má­sodik községére jut termelőszövet­kezeti csoport és nincs olyan község, ahol a dolgozó parasztok ne foglal­koznának termelőszövetkezeti csoport megalakításának gondolatával. Fiatal termelőszövetkezeti csoport­jaink példaadó jó munkájukkal nép­szerűvé lettek az egyéni gazdálko­dást folytató dolgozó parasztság előtt. Népszerűségük oka, hogy át­lagtermésük magasabb volt, mint az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztoké. Termelőcsoportjaink bebi­zonyították, hogy a traktorok, nemesí­tett vetőmag, jó munkaszervezés, a műtrágya használata és a szakszerű növényápolás alkalmazásával a társas­gazdálkodás fölényben van az egyéni kisparcellákon folyó gazdálkodással szemben. Gyakorlati tények bizonyít­ják, hogy a szövetkezeti gazdálkodás magasabb életszínvonalat biztosít a dolgozó parasztjainknak és ugyanakkor a termelőszövetkezeti csoportjaink kö­zös vagyona is jelentős mértékben gyarapodik. Ez a példaadás győzte meg a dolgozó parasztságunkat, hogy saját meggyőződésünkből és önkéntes elhatározásunkból ezrével csatlakoztak a termelőszövetkezeti mozgalomhoz. Az elmúlt év tavaszán megyénk te­rületén 73 terme'őszövetkezeti csoport működött 8000 kát. hold földterületen. Meglévő termelőszövetkezeti csoport' jaink területileg és taglétszámbeiileg is megnövekedtek. Ma már megyénk­ben 188 termelőcsoport működik, eb­ből 177 engedélyezett. A termeifícso portjaink területe 8000 kát. holdról 44.000 hold fölé emelkedett. Tagiét számban is megerősödtek a termelő­szövetkezeti csoportjaink. A termelő- csoportjaink taglétszáma 4600, család­tagokkal együtt 15.437 dolgozó pa­raszt vesz részt termelőszövetkezeti mozgalomban. Míg a kezdeti időben a termelőszövetkezetek alakulásakor több­nyire nincstelen földmunkások léptek termelőszöveti ezetbe. ma már a föld­del rendelkező kis- és kőzépparasztok ts egyre bátrabban lépnek be, amit bi­zonyít az, hogy megyénkben a termelő­szövetkezeti csoporttagok között 500 középparaszt van. Tudjuk, hogy ered­ményünket elsősorban a baráti Szovjet­uniónak és nagy vezérének, a nagy Sztálinnak köszönhetjük. A Szovjet­unió szocialista mezőgazdasága és kol­hozai gyakorlati tapasztalat volt első­sorban az, amely bennünket segít, soha nem múló hálával tartozunk a dicső Szovjet Hadseregnek, amely meg­adta felemelkedésünk lehetőségét. Tudjuk, hogy eredményünket nem érhettük volna el olyan irányító és szervező nélkül, mint a Magyar Kom­munisták Pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. A Magyar Kommunisták és az egész dolgozó népünk szeretett bölcs vezére, Rákosi Mátyás elvtárs tanítása és útmutatása segítette és segít min­denkor bennünket, hogy bebizonyíthas­suk dolgozó parasztságunknak, hogy a felemelkedésnek csak egyetlen útja van: a termelőszövetkezeti út. Pártunk állandó útmutatása és irá­nyítása mellett termelőszövetkezeteink megszilárdításához döntően hozzájá­rult a népi demokráciánk államának és a munkásosztályunk segítsége. Ezt a segítséget elsősorban a gépállomások felállításával kaptuk meg. A gépállo­mások szabadítottak meg bennünket a kulákok uzsorájától és nap mint nap segítséget adnak a kulák és klerikális reakció elleni harcban. Kulák és a vele szövetséges kleriká­lis reakció nem örül a mi termelőszövet­kezeti csoportjaink eredményének. Rémhírekkel, hazugságokkal, aknamun­kájukkal igyekeznek termelőszövetke­zeti mozgalmunkat aláásni és termelő­szövetkezeti tagjainkat, különösen az asszonyokat megingatni. A kulákok megújuló dühös támadását csak éber­séggel és eréilyel, a dolgozó paraszt­ság között végzett felvilágosító mun­kával tudjuk visszaverni. Eredményein­ket a kulákság elleni szakadatlan harc­ban értük el. A termelőcsoportjaink az egyre fokozódó falusi osztályharcnak szilárd bástyái lettek. II. Az eddigi eredményeink és sikereink mellett termelőcsoportjaink előtt még nagy feladatok állanak. A termelőszö­vetkezeti csoportjaink a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás kifejlesztése te­rén még csak a kezdeti lépéseket tet­ték meg. A csoportjaink gazdasági megerős lse terén legfőbb feladatunk a nagyobb terméseredmények elérése, a cél elérése érdekében területeink na­gyobbik részén minősített vetőmagot fogunk használni, de a szerződésen kí­vüli területeinken is csak gondosan vá­logatott és megHelően tisztítót' vető­magot vetünk. Ügyelünk arra, hogy minden talaj- munkát határidőre végezzünk el ét az ütemterven belül minden munka- szakaszra külön tervet készítünk. A tavaszi kapásnövényeknél a három­szori kapálás helyett a négyszeri ka­pálást valósítjuk meg. Ezen keresztül tudjuk elérni, hogy még ebben az év­ben termelőszövetkezeti csoportjaink 20 százalékkal magasabb termésered­ményt érnek el, mint egyéni gazdálko­dást folytató dolgozó parasztok. Növeljük szövetkezeti állatállomá­nyunkat és ezáltal elérjük azt, hogy földünk termelőerejének fenntartását szervestrágyával biztosítani tudjuk. Állatállományunk növelésének érde­kében emeljük takarmány termelésün­ket. Állataink megfelelő gondozásával és takarmányozásával szaporulatának és hozamának növelését. Vállalj'uk a munkák időben való el­végzése és gazdasági továbbfejlesz­tése érdekében, hogy csoportjainkban megszervezzük a szocialista munka­versenyt, ezért szorosabbá tesszük kap­csolatunkat addigi eredményeinket elő­segítő és minden munkánkban támo­gató Magyar Dolgozók Pártjával, szo­rosabbra építjük ki a kapcsolatot a ter­melőszövetkezeti csoportok, gépállo­mások és földmuvesszövetkezetek kö­zött. Csoportjaink rendszeres oktatásával, politikai tudásának növelésével fokoz­zuk tagjaink egyéni felelősségérzetét, munkakedvét és harckészségét Egyik legfőbb feladatunknak tart­juk, hogy a tél folyamán minden cso- portíagunkat kioktatjuk a munkaegy­séggel való számolásra, hogy az év­végi jövedelemelosztás a szocialista elvnek megfelelően: mindenki a végzett munkájának arányában kapja részese­dését. Helyesnek tartjuk, és gondoskodunk arról, hogy a termelőcsoporlba belépő családokhoz tartozó asszonyokat és munkaképes családtagokat tagként fel­vegyük a csoportba. Bevonjuk őket a munkába, csoportjaink vezetésébe és irányításába. Minden feladatunk és munkánk meg­oldásában állandóan szemelőtt tartjuk népünk nagy és bölcs vezetőjének, Rá­kosi Mátyásnak tanításait és útmuta­tásait. Meg vagyunk győződve, lelkesít és erősít további munkánk elvégzésében az a tudat, hogy az az út, melyen a Szovjetunió kolhozainak példája nyo­mán elindultunk, helyes út, azért to­vábbi munkánk alapja, a Szovjetunió kolhozainak tapasztalata. Ezen az úton segít bennünket a munkásosztály élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja és bölcs vezetője, Rákosi elv-árs. Rákosi elvtárs vezetésével, előre a szocialista mezőgazdaságért, jómódú és művelt parasztságért! szükségképpen maga után vonja. A szocialista munkaverseny kell, hogy maga után hozza a munkaegység gya­rapítását is. A fegyelem kérdésével kapcsolatban csak annyit, hogy általá­ban rendet, fegyelmet tartani egy termelőcsoportban nagyon helyes. Nekünk törekednünk kell, hogy a rend és a fegyelem elsősorban ne külső fegyelmezési eszközök által, hanem a politikai öntudat fejlesztéséből fakad­jon, önkéntes jellegű legyen. A terme­lőszövetkezet legyen kollektív ^ szeue- mű. A tagok merev formák nékül is tudják a rendét, e téren elsősorban az üzemi pártszervezeteknek van felada­tuk. Az országos tanácskozáson Somos András egyetemi tanár ajánlotta a ter­melőszövetkezeti csoportoknak, hogy érdeklődjenek a tudományos intézetek munkája iránt is. ö a Szovjetunióban látta, hogy milyen termékeny lehet az ilyen kapcsolat. Következő kérdésünk a fővároskör­nyéki termelőszövetkezetek problé­mája. Ez a következő: Gyakran előfor­dul, hogy a tszcs-be belépett tagok ké­sőbb elmennek fővárosi üzemekbe dol­gozni és kiválnak a termelőszövetkeze­tekből. Makkai István kifejtette, hogy ilyen esetben felhívták a fiatalokat, hogy döntsék el, milyen pályán kíván­nak dolgozni, hogy a tszcs vezetősége tudja, hogy kikre számíthat a jövőben. En ezt helyeslem. Legyünk tisztában azzal, hogy ipari termelésünk hatalmas arányban nő. A mezőgazdasági dolgo­zók közül is százezrek fognak az ipar­ban elhelyezkedni. Ez helyes fejlődési tünet, amit nincs okunk meggátolni. Más kérdés, hogy az ilyen termelőszö- vetekezeteknél túl nagy a föld, a szö­vetkezetben dolgozó tagok számihoz képest. Ezen valahogy segíteni kell. Ennek a kérdésnek megoldását keres­sük a Párt segítségében. A gépállomások munkáját a termelő­csoportok értékelik. Éppen ezért ki kell küszöbölni a gépállomásnál felmerülő hibákat. Gépállomásaink, ha dicseked­hetnek is, hogy sokkal több jó mun­kát végeztek, mint amennyi rosszat, ezt a kevés rosszat is a minimumra kell csökkenteni, mert ez a kevés is felmérhetetlenül sok kárt tud okozni. Földi István, „Mzsűrin"-tsz. kikül­döttjének beszámolójához megjegyzem, hogy a kapások négyzetes művelése is mutatja, hogy milyen egyszerű agro­technikai eljárásokkal, milyen _ nagy arányban lehet növelni a terméshoza­mot. Példamutató a többi terme’.őcso- portok részére kukoricánál, naprafor­gónál. Tolókapa alkalmazásával, egy ember egy hold földet napont'1 meg tud munkálni, ezt a módszert ajánlom a kisebb növénytávolságot igénylő növények kapálásánál. A versennyel kapcsolatban kevés szó hangzott el. Ezzel kapcsolatban azt akarom mondani: döntő tényező a szocialista munkaverseny, úgy az ipar­ban, mint a mezőgazdasagban. Ennek előfeltétele a jó munkaszervezés. Csak jó munkaszervezéssel lehet igazán jó versenyt csinálni. A jelenlévők, és minden tag hősies, úttörő munkát végez, amely egész dolgozó parasztságunk számára mutatja a példát és tapossa ki út­ját a mezőgazdaság szocialista fej­lesztésének, annak az útnak, amely dolgozó parasztságunkat véglege­sen felszabadítja, és fokról-íokra megszünteti a falu és város kü­lönbségét, annak az útnak az út­törői, amely út oda vezet, ahol a Szovjetunió élenjáró mezőgazda­sága jár. A hallgatóság lelkes éljenzése után a határozati javaslat felolvasására ke­rült sor. Gulyás elvtárs zárószavai következ­tek: — Kedves Eivtársak! Nyugodtan mondhatom mindnyájunk nevében, hogy nem hiába töltöttük el ezt a na­pot. Felmértük eddigi eredményeinket, _ feltártuk hibáinkat és megbeszéltük azt I is, hogyan fogunk hozzá a hibák kikü­szöböléséhez. Megbeszéltük eg ben fel­adatainkat is. Főfeladatként jelöltük meg a magasabb terméseredmények elérését. A cél azonban nem csak az, hogy megbeszéljük eredményeinket, tennivalóinkat és rámutassunk hibá­inkra. A cél az volt, hogy kivigyük a mai tanácskozás eredményét azokba a falvakba — az egész megyébe —, ahová most visszatérünk. Ki keil, hogy használjuk mindazokat a tapasztala­tokat, amit ma itt szereztünk, azért, hogy dolgozó parasztságunk köréből egűre neyobb tömegeket vonunk be a termelőszövetkezeti mozgalomba. A mai tanácskozás változást kell, hogy jelentsen a termelőszövetkezeti munkánkban. Be kell, hogy vonják, át kell, hogy adják eredményeiket az egész dolgozó parasztságnak. Ha mi kivisszük eredményeinket a dolgozó parasztság l"'zé és ezt a feladatot harci feladatnak tekintjük, akkor biz­tosi hogy a mai tanácskozás döntő változást fog jelenteni és biztos, hogy a mai tanácskozás csapás lesz a bel­földi és külföldi reakcióra egvaránt. Minden egyes ni",inán megalakuló tér­Í ” mNőszövetkezeti csoport csapást jelent a belföldi és külföldi icskció felé és I győzelmet jelent Pártunk és az egész dolgozó nép felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom