Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. február (5. évfolyam, 6-9. szám)

1950-02-12 / 7. szám

BÁCS KISKUNMEGYEI NÉPUJSAG-Németi József elvtárs beszéde a termelőcsoportok és gépállomások bajai tanácskozásán V. évfolyam. 7. szám. ÁRA 50 FILLÉR 1950 február 12. A termelőszövetkezetek itt ja az egyetlen Helyes itt a dolgozó parasztok számára A megyei termelőcsoportok és gépállomások küldötteinek első tanácskozása Ünnepi színbe öltözött vasárnap a Megyeháza tanácskozóterme. A hatal­mas méretű, csillárral világított terem- be egymásután érkeznek a termelőszö­vetkezeti csoportok és gépállomások küldöttei. Néhánya'n még akadnak kö­zöttük, akik ma látják első alkalom­mal fővárosunkat, de már sokan vettek részt közülük a háromnapos országos tanácskozáson, mely a hibák feltárása mellett a termelőszövetkezeti mozga­lom eddigi sikereit és a még jobb ter­méseredmények tervszerű előkészítését tárgyalta, foglalta határozatba. Az or­szágos értekezleten az értékes tapasz­talatok és termékeny tanulságok egész tárháza került felszínre. Ma pedig a megyei tanácskozás alkalmával az or­szágos értekezlet tapasztalatai újabb adatokkal egészülnek ki. Ezen az értekezleten a régi Pest­megye területéhez tartozó gépállomá­sok és termelőszövetkezeti csoportok küldöttei vesznek részt. — Beszámolunk eredményeinkről és nehézségeinkről, megvilágítjuk a jó oldalakat és felfedjük a hibákat — jegyzi meg Lencsés Károly, a nagy­kőrösi „Szabadságrf termelőcsoport képviselője. Jegyzetfüzettel és ceruzá­val a kezében foglalja el helyét, de meglepetésére a megyeháza üléspadján már sz ntén jegyzetfüzet és ceruza fo­gadja az előzetes gondoskodás jóvol­tából. Valamennyien meg vannak győződ­ve, hogy a most hallottakat további munkájuk során gyümölcsöztetni; lehet. Eszmecsere lesz itt, ami segítséget hoz a jövendő hatalmas feladataihoz. A hibák feltárása pedig oda vezet, hogy az egy k csoportban, vagy gép­állomáson elkövetett hibát, másutt már előzetesen kikerülik. Megérkezett Pribela Jánosné, a dán- szentmiklósi termelőcsoport tagja is. Kétszeres az öröme. Természetesen boldog, hogy a tanácskozáson részi vehet, de annak is örül, — amit jó munkája számlájára ír —, hogy a ter- melöcsoport öt jelölte az értekezletre. — Tudom, hogy ma kölcsönösen Igen sokat tanulunk egymástól. Ta­nácskozásunk újabb lendületet ad a nagyüzemi gazdálkodásnak és ezen ke­resztül a szocializmus építésének. Ifj. Molnár Jánosné, az újszöilősi csoport tagja izgatott. 0 képviseli az egy'k legfiatalabb termelőcsoportot. Mint mondja: — A tanácskozástól felvilágosítást. Iránymutatást kapunk, ami előrehala­dásunkat mozdítja elő. Ígéretet tesz. hogy amit itt lát és hall. azt otthon hasznosítja. Nagy János, a tdpiószetei „Kelet Fény“ termelőcsoport tagja akt véli a legszükségesebbnek, hogy a ma szer­zett konkrét útmutatásokat, hazaérke­zése után azonnal továbbadja. Farkas József kipirult arccal, vidám hangulatban érkez:k. Természetesen ő is hatalmas jelentőséget tulajdonít a mai tanácskozásnak. — A felszólalásoknál majd egyik, tapasztalat a másikat követi, beszámo­lunk róla, hogy mi így csináltuk he­lyesen, így szerveztük meg a munkát, itt is közölnek munkamódszereket és egész b ztos. hogy az edd’gi, talán fo­gyatékosabb eljárások helyett helye­sebb megoldást találunk — mondja, ma/d hozzá teszi: Ha az ember nem ismeri a hibáit, akaratlanul is bele­esik a hibákba. így pedig megelőzzük a bajokat. A monon járásból Misák elvtárs ér­kezik, aki, mint kijelenti, minden alkal­mat meg fog ragadni, hogy az itt hal­lottakat gyümölcsöztesse. — Sok értékes szempontot kapunk itt segítségül, ami előrelendíti a fej­lődésnek indult szövetkezeti mozgal­mat — jelenti ki. — Az országos tanácskozás óta a szövetkezeti mozgalom újult lendületet kapott a monori járás területén. A tornyoslöbi csoportba 8 új tag jelent­kezett, hsán, Nyáregyházán, Vasadon és Káván pedig a legkomolyabban fog­lalkoznak a csoportalakítás gondolatá­val. 8 óra után már valamennyi termelő­szövetkezeti és gépállomás küldött el­égiái ja helyét. Közben megérkezik Non György, a Magyar Dolgozók Pártja Pesimegyei Bizottságának tit­kára, Erdei Ferenc főldmívelésügyi mi­niszter. Seregély József, az Elnöki Ta­nács tagia, a Pestmegyei Pártbizottság és Borbély elvtárs, a bácskunmegyei Pártbizottság Mezőgazdasági és Ezután Erdei Ferenc földművelés­ügyi miniszter emelkedett szólásra: — A termelőszövetkezetek és gép­állomások dolgozóinak tanácskozása ország világ előtt megmutatta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom letette a vizsgát, eredményesen gyökeret eresztett és egészséges, erőteljes, ha­talmas fejlődésnek indult. Az országos tanácskozásban napvilágra került ed­digi eredmények azonban azt is meg­mutatták, hogy mezőgazdaságunk szo­cialista építése sikerrel haladt előre a falu kizsákmányoló:, a külákok minden mesterkedése ellenére. Termelőszövet­kezeteink eredményei azt mutatják hogy mezőgazdaságunk területén is a nagy Szovjetunió példáját kell követ­nünk. A szovjet mezőgazdaság és vé­gül termelőszövetkezeteink eddig elért eredményei és az országos tanácsko­zás eredményei azt mutatta, hogy fő utat mutatott nekünk a Magyar Dolgozók Pártja, jó utat mutatott Rákosi Mátyás. Az út, amelyen elindultunk, nemcsak jónak és a jövőben eredményesnek Mindenekelőtt meg van a termelő­szövetkezeti gazdálkodásnak ^ az . az előnye, hogy a gazdálkodás közös, szö­vetkezeti gazdálkodás, összetett gaz­dagodás, mely alkalmas arra, hogy hatalmas eredményeket érjünk el. Em­lékeztetem a megyei Tanácskozást Sztálin elvtárs útmutatására: ezeket a szavakat még akkor mondotta Sztálin amikor a kolhoz-mozgalom nem a Szovjetunióban óriási méretű: „Azzal, hogy összetették a parasztok termelési eszközeiket — mondotta Sztálin — olyan eredményeket értek el, amelyekről előzőleg nem is álmod­tak". Mivel magyarázták ezeket a szédítő eredményeket? Azzal, hogy a dolgozók egyéni munkáikat összetették, máris hatalmas erőve váltak a ^ kollektív gazdaságokban. Ped g traktorok, ne­mesített vetőmag, magasabb termelő technika nélkül gazdálkodtak, de csu­pán azzal az egy lépéssel, Ingy kol­lektív gazdaságba egyesültek a parasz­tok, minden korábban eléri eredményt túlszárnyaltak. Mi azonban nem caupán a magunk Szövetkezeti Osztályának vezetői. A küldöttek feszült figyelemmel és jegyzetelésre készen várják az ér­tekezlet kezdetét. Az elhangzó munkamódszerek elsajátításával és közkincsé tételével példát és vitat mutatnak majd a jobb életet elő­segítő társasgazdálkodással csak ez­után foglalkozó dolgozó parasztság számára. Az ünnepélyes csendben Gulyás András mezőgazdasági igazgató nyi­totta meg a termelőcsoportok és gép­állomások első megyei értekezletét. A tanácskozás részvevői percekig tartó viharos ünneplés közepette választot­ták meg az értekezlet díszelnökévé Rákosi Mátyás elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárát, majd az elnökség többi tagjait: Donáth Ferenc elvtársat, az MDP központi vezetősé­gének tagját, Non György elvtársat, mutatkozik, hanem már a jelenlegi fej­lődésünk szakaszán is igen komoly eredményeket hozott. De ennek a ta­nácskozásnak van egy további eredmé­nye is. Alig egy hét telt el az orszá­gos tanácskozás óta, s termelőszövet­kezeteink példája máris azzal az ered­ménnyel járt, hogy az egyéni parcel­Az országos tanácskozás utat mu­tatott termelőszövetkezeti mozgalmunk következő szakaszára, hogy termelé­sünk színvonalát mind magasabbra emeljük és már ebben az esztendőben legalább húsz százalékkal múlja felül a ter­melőszövetkezeti csoportok terme­lése az egyéni gazdálkodókét. Ez a feladat, mint a legfőbb, legaktu­álisabb, legdöntőbb feladat, azt jelenti, hogy termelőszövetkezeteink nemcsak népgazdaságunk rájuk eső feladatai­erejéből, hanem a Szovjetunió segítsé­gével abban a helyzetben vagyunk, termelőcsoportjaink fejlesztésének kez­deti szakaszán, hogy a dolgozó parasz­tok, akik kollektív gazdálkodást foly­tatnak . és . nemesített vetőmagot, te­nyészállatot kapnak, nálunk előnyösebb helyzetben vannak, mint a Szovjetunió régi kolhozparasztjai. Ott a kolhoz­mozgalom kezdetén a kezdeti kolhozo­kat még nem segítették gépállomások, mégis azok az első koíhozarteljek már csupán a kollektív gazdálkodás módjá­val hatalmas termelési eredményeket értek el. Ismétlem a mi termelő szövetkezeteinknek biztosítva van az a hatalmas tech­nikai bázis, amit a már eddig mű­ködő 220 gépállomása (k jelent. De tudjuk, hogy ebben az évben további 150 el növeljük gépállo­másaink számát. Mit jelent ez? Röviden anriy'f, hogy gépi erőkkel', traktorokkal, talajművelő eszközökéi « nép államának gémílo- másai termelőszövetkezeteink munkáját alapvetően segítik. De további eszkö­zök is állnak rendelkezésünkre, me­az MDP központi vezetőségének tag­ját. a Pestmegyei Pártbizottság titká­rát, Dénes István eldtársat az MDP központi vezetősége szervezőbizottsá­gának titkárát, Erdei Ferenc földmű­velésügyi minisztert, Szita János elv­társat, az MDP központi vezetősége államgazdasági osztályának helyettes vezetőjét, Seregély József elvtársat, az Elnöki Tanács tagját, az MDP Pest­megyei Pártbizottsága Mezőgazdasági és Szövetkezeti osztályának vezetőjét, Fekete Mihály elvtárs, alispánt. Juhász Lászlőné, Fehér Józsefné, Földi István, Sípos Lásztóné, Juhász István, Lipták István, Mészáros János, Györgyi Ist­ván, Szaller József, Gulyás András, Pethő Lajosné, Nagy Julianna, Baj- nóczki Miklós, Bias kő Józsefné, Igric István és Majkóczki Miklós a tér- melöcsoportok és gépállomások kiváló dolgozóit. Iákon dolgozó parasztságunk növekvő számban jelentkezik termelőszövetke­zeti tagnak. A meggyőzés és a példa ereje tehát máris meghozta gyümöl­csét. Jó munkánkon múlik, hogy ezek az eredmények, a megyei értekezletek után tovább növekedjenek. ban, hanem a tervgazdálkodásban rá­juk eső részekben is húsz százalékkal magasabb termelékenységet érnek el, mint az egyéni gazdálkodók. Ez, mint világító példa áll dolgozó parasztságunk előtt, bizonyítva, hogy az egyetlen út, az egyénileg gaz“ dálkodók számára a termelőszö­vetkezetek útja. E feladat, melyet lelkesen vállaltak, nem kis feladat, komoly, jelentékeny feladat, de elérésére minden feltétel biztosítva van. Melyek ezek az előfel­tételek? lyek termelőszövetkezeteink jobb gaz­dálkodásának eszközei. így például a termelési szerződés, ami annyit jelent termelőszövetkezeti csoportjaink szá­mára, hogy a termelési szerződésben jó, nemesített vetőmagot, műtrágyát kapnak és még mindazt, ami a terme­léshez szükséges, szóval a gépi erőn túl, mindazt a döntő feltételt, ami biz­tosíték a magasabb teljesítményre. Ezenkívül még további eszközökkel is segíti az államhatalom a termelő- szövetkezeteket. Tenyészállatokat kap­nak, hogy a termelőszövetkezetek ma­gasabb színvonalú és egyre növekvőbb állattenyésztést folytathassanak. Az elmúlt esztendőben a nép állama 94 millió forintot .fordított a ter­melőszövetkezetek megsegítésére nem számítva bele azt, a segítséget, amit a gépállomások hálózata nyúj­tott. Elmondhatjuk tehát, hogy minden feltétel biztosítva van ahhoz, hogy ler- melőszövékezeteink fejlődése, a ter­melés színvonalának emelkedése roha­mosan haladjon előre és a kitűzött húsz százalékot többletteljesítményt biztosan elérje. Van azonban munkánknak egy to­vábbi feltétele, minden anyagi feltétel mellett. Éspedig az, hogy jó munkát végezzünk. Ez pedig a jó szövetkezeti munka, a szocialista szövetkezeti mun­ka, mellyel szédítő eredményeket ér hetünk ej. Most tehát szeretném itt a tanács­kozásnak elmondani azokat a kérdése­ket és szempontokat, amelyre különös figyelemmel kell lenni. Az egyik a szövetkezeti munka szervezési, üzem gazdasági feltétételei, melyekkel kap­csolatban különösen meg kell vitat­nunk az eddig elért eredményeket, de az eddig elkövetett hibákat is, alkal­mazva a kritikát és önkritikát. A mód­szereket és tapasztalatokat ki kell cse­rélni, tanulni kell egymástól. A jó szövetkezeti munka, a termelőszövet­kezeti csoport szervezeti, üzemgazda­sági fejlődésének munkaegység alkal­mazása, a munkaegységgel való helyes számítás a feltétele. A munkaegység komoly alkalmazása az alapja a jó munkaszervezésnek, a jövedelem he­lyes és igazságos elosztásának. A ninnkaegységgel való izámolá« Nem ok nélkül hangsúlyozzuk a ■munkaegységgel való számolás döntő jelentőségét, mért minden egyenlősítés olyan kiegyenlítetlen szakadék, mely nem a teljesített munkamenyiséget ju­talmazza, hanem a termelőszövetkezeti dolgozók között alkalmas arra hogy megrendítse bennünk a bizalmat. A munkaegységgel való számolás alkalmazása jelképezi a szocializ­musnak azt a jellegzetességét, hogy mindenki képessége szerint és mindenki munkája szerint lesz javadalmazva. Ezt a szocialista elvet kell a termelő­szövetkezeti csoportokban is a munka- egységgel való számolásnál alkal­mazni. Nagyon jól tudjuk, hogy a dolgozó parasztság és termelőszövetkezti cso­portok legfőbb ellenségei, a kuiákok elsősorban ezzel támadják a nagyüzemi szocialista gazdálkodást, hogy azt ál­lítják, nem lehet megvalósítani az el­végzett munka utáni igazságos jutal­mazást, a jövedelem igazságos elosz­tását. Végül a dolgozó parasztok attól félnek, hogy egyéni igyekezetük, me­lyet a munkában kifejtenek, a termelő- szövetkezetek keretei között nem fogja számukra a jó munkát és az erkölcsi igyekezetét honorálni. Mind politikailag, mind gazdasági szempontból döntő tehát' hogy a munkaegységgel való, számolást megtanuljuk, szüntelen fejlesszük a számolás módját és a munka­egységet a munka fokozására és fejlesztésére használjuk. Minden segítséget megadunk Az elmúlt esztendőben nem fordítot­tak kellő gondot a munkaegység alkal­mazására. Inkább a munkanap alap­ján történt az elszámolás, mely alkal­mas arra. hogy egyenetlenséget te­remtsen. Éppen ezért a következő esz­tendőben a munkaegységgel való szá­molást minden termelőszövetkezetnek Erdei Ferenc főldmívelésügyi miniszter beszámolói a Sztálin elvtárs útmutatása nyomán Még ez évben 20^-kal magasabb lesz a szövetkezetek termelése

Next

/
Oldalképek
Tartalom