Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. február (5. évfolyam, 6-9. szám)

1950-02-05 / 6. szám

„Nem elég tudni azt, hogy a városban, az Iparban, az üzemekben fel kell építeni a szocializmust és véget kell vetnünk mindenfajta kizsákmányolás- nak." „Nem elég az sem. ha tudjuk, hogy a falun is véget kell vetnünk mindenféle kizsákmányolásnak. Tudni kell azt Is. hogy a szocializmust a kultúrában is fel kell építeni.”

(RÉVAI JÓZSEF.)

Dolgozó parasztságunk nevelése

Kiskunmajsa a felemelkedés útján

200 éves múltja van Kiskunmajsa nagyközségnek. A császári zsoldos- hadak elöl, Ülléspusztáról menekülő 30—40 család a törökdulás idején felégetett Majossa helyén telepedett le. A szabadságharcig nagyjából ki is alakult Kiskunmajsa mai képe. Az egyik, 19-ik századeleji pecsétjén — Horváth József tanár közlése szerint, — a „város" megnevezés szerepel, holott város jellege sosem volt. A Horthy-idök népellenes politikája elzárta az utat Kiskunmajsa fejlődése elöl is.

De nem tudott rögtön megindulni a várt fejlődés Kiskunmajsán a felszabadulás után sem. Az elöljáróság a régi rend kiszolgálóiból állt, egészen dr. Terbe távozásáig, amikor — a lakosság véleményét idézzük, — ,,kezdett a levegő tisztulni". Osztályidegenek és karrieristák férkőztek a község vezetésébe is. Emlegetik még ma is Csapó András malomrészvényest és Beck Miklós borkereskedőt.

BERTA JÓZSEF ELVTARS, párttit- kár az ezután meginduló kibontakozásról a következőket mondja:

— A vezetöszerepet itt is a sorait megtisztító Párt töltőié be. Majsa fejlődéséhez nagy mértékben hozzájárult a kél termelőszövetkezeti csoportunk megalakulása. .4 „Micsurin" több, mint egy éves már. Az őszi szántásvetés sikeres munkájáért jutalmul vetőgépet kapott. Ugyancsak megjutalmazták a „Petőji" tszcs-t is, széles kocsival, pedig ez a csoportunk csak az őszei alakult. Kiváló munkáját köz- vétlenül alakulása után végezte.

— Ez természetesen, — folytatja Berta elvtárs, — ismeretes mindamj- nyiunk előtt. A lakosság felfigyelt termelőcsoportjaink szép eredményeire. Látta, hogy ebben nagy része van a gépállomásnak is és hasonlóképpen igénybevették a magángazdálkodást végzők is a gépi segítséget. Maga a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás is egyre több követőre talál. Most van alakulóban a harmadik, Maris-pusztán.

Elmondja még Berta elvtárs, hogy a mezőgazdasági munkálatokban a termelőcsoportok járnak elől jó példával és ez követésre is talált. A Csongrádmegyei Népbolt 240. számú fiókja révén a vásárlók több mindent egy helyen vásárolhatnak. A két föld- míívesszövetkezeti bolt is segít ezen a téren.

KULTURÁLIS TÉRÉN IS fejlődik Kiskunmajsa. Erősödnek a tömegszervezetek. Színjátszó csoportjaik működnek és szereplésükkel igyekeznek a közönséget megismertetni az igazi kultúrával. Előfordul néha hiba is; ilyen volt pl. az, amikor a KIOSZ kultúrgárda a „Három a kislány" c. operettel „kedveskedett" közönségének.

Most a szovjet kultúra hónapja előkészítésén dolgoznak.

— Szovjet egyjelvonásosokkal, szavalatokkal és táncszámokkal készülnek a csoportok, — magyarázza Nagy Kálmánná, a pedagógusok kultúrjele- löse. — 4 részletes műsor még egyelőre titoknak számít, de annyit "elüt ulhatok, hogy a közönség nem fog csalódni egyik műsorban sem. Külön kiemeli a hónap jelentőségét nálunk az. hogy ekkor szervezzük meg a helyi Magyar-Szovjet Társaságot.

Kiskunmajsa bírója parasztasszony. Otgyermekes családanya, aki különösen fiatal korában alaposan kivette részét a napszámost munkából. MNDSZ-vonalon dolgozott és a Pártban káderfelelős volt, ezt a munkakört ma is végzi. A lakosság és a Párt bizalma révén lett bíró. Uj helyén is megjelel a beléhelyezett bizalomnak.

— Nem mondom, hogy könnyű a feladatom, —• beszél munkájáról Tóth Sándorné elvtársnő, — de ez nem csüggeszt. Tudom, hogy annak, aki a népért dolgozik, feladatai nagyságától nem szabad visszariadni. Munkámban mindig segít a/Párt, nem vagyok tehát egyedül. Pártnapjainkon egyébként is sűrűn megvitatjuk a község kérdéseit.

NEMRÉG ÁLLAMOSÍTOTTAK a

két malmot. 4 Csapó- és a Törteli- ' malom jelszerelés dolgában elmaradottak, fejlesztésük szükséges. Ez a két malom volt az, ahol a munkásokat kizsákmányolták a tulajdonosok.

Sokat tudnak mesélni a munkások. Elmondják, hogy például a Törteli- malom államosítása előtt kétheti munkabérhátralékuk volt s ezt a volt tulajdonos nem akarta kijizetni. Berta elvtársnak sikerült azután a kérdést megoldania: a postán borpénzt felvevő kulák-malmossal az összegből kifizettette a munkásokat. Most azután szervezeteket alakíthatnak, munkás- igazgatóikkal igazán maguknak dolgozhatnak. — Nem volt munka ez eddig, hanem robot, — mondja egyikük. — Robot azért, hogy a tulajdonosok gazdagodjanak, a mi munkánk révén. Régi vágyunk teljesült az államosítással.

AZ ÖTEVES TERV sokat jelent Majsának is. Kiépül és megjavul a járdahálózat. Átépítik a községházát. A Margitsziget nevű rész is villanyt kap. Két új bekötőút épül, gazdasági vasút fogja összekötni Pusztamérgessel és itt fog áthaladni a Kiskunhalas —Csongrád kisvasút is. Iskolák és modern népfürdő épülnek, hogy a példák felsorolását folytassuk. De ezek csak kiragadott példák. Az ötéves tervvel Kiskunmajsa is véglegesen megindul a jelemelkedés útján. Uj munkalehetőségek révén meg fog szűnni az az állapot. hogy 4—5 ezer ember Pesten dolgozzon, mert otthon nem talál munkaalkalmat. Sok eddig kiaknázhatdtlan lehetőség van még s ezek megoldása révén a munkások saját helységükben is dolgozhatnak majd.

Kiskunmajsa dolgozói jogos bizalommal a magukénak tekintik a Tervet. Tudják, hogy a javukat szolgálja s ezért ki is veszik részüket a munkából. Maguknak dolgoznak immár s a soraikból kikerülők vezetik őket. Kell-e még más ahhoz, hogy az eddigi, kétségtelen fejlődés jelei ne csupán jelek maradjanak, hanem boldog valósággá váljanak továbbra is?

BARÁTAINK, A KÖNYVEK

Ivanovics Galkin nagyon siet. Ab- lizénkova tanítónő alig tudja utolérni az öreget.

— Hová siet Galkin apó? — kiált rá nevetve.

— Miért kérdezi Jekatyerina Jefi- movna, nem én vagyok egyedül, aki ilyen időtájban a könyvtárba megy’, hiszen amint látom, a maga táskájában is olvasnivaló van!

Vidáman beszélgetve közelednek a szép ház felé. Mire a bejárathoz érnek, már megszaporodik a társaság. A kolhoz több tagja csatlakozik hozzájuk.

— Siessünk! Tatjána Pavlovna azt ígérte, ma este bemutat néhány új könyvet!

Az olvasóteremben meleg fény fogadja a belépőket. Tatjána Pavlovna kedvesen integet a vendégek — a könyvtár olvasói felé a zsúfolt polcok mellől. Három éve vezeti a maiivói könyvtárat s azt szokta mondani: „Aki egyedül dolgozik, nem sokra megy."

Ez vezette, amikor olvasói köréből nagy aktívát épített ki a könyvtár körül. Munkatársai, barátai lettek valamennyien lelkesen végzik kultúrmun- kájukat. Szovjet írók legjobb műveiből olvasnak fel, könyvkiállításokat rendeznek, könyveket ajánlanak olvasásra, beszámolnak az újdonságokról és sokszor rendeznek irodalmi-művészeti estéket.

Tatjána Pavlovnát mindenki szereti.

Galkin apó, a könyvtár legöregebb olvasója lép az asztalhoz. A 64 éves kolhozparaszt a „Polgárháború történetét” hozta vissza.

— Tanyusa — szólítja meg a könyvtárosnőt. — Megkaphatom Tolsztoj' műveit? Már olyan régen ígérted .. .

— Itt van Galkin apó a „Kozákok” és a „Hadzsi Murát”. Aztán majd meséld. el. hogy tetszett.

Az öreg Galkin gondosan papírba burkolja a könyvet. Megy haza.

Alekszandra Petrovna idős kolhoz- parasztasszony érkezik. Sokat olvas. Kölcsönző kartonjára már alig fér újabb sor.

— A könyvek a legjobb barátaim.

— mondja. — Ezeknek köszönhetem műveltségemet, hiszen annakidején a falusi iskolában tanultam és ott sem sokáig. De most mindent bepótolhatok. Hála a könyvtárnak és neked Tanyusa, aki mindig törődsz velem és sose mulasztod el az alkalmat, ha beszélgetsz velem, kedves könyveinkről.

A könyvtár asztalán fekszenek az új folyóiratok. Fiatal, szőke és ősz. behavazott fejek hajolnak az asztal fölé, olvassák a legújabb híreket.

Leontyeva tanítónő olvas a legtöbbet az egész kolhozban. Szigorúan bírálja a könyveket. A fiatalok sokszor fordulnak hozzá tanácsért a könyvtárban és irányítást kérnek tőle. Most is körülveszik és valamennyien vidáman kérdezősködnek, jegyzeteiket akarják megmutatni.

— Nos, elvtársak — mondja Leontyeva —, szervezzünk irodalmi tanulókört a legjobb könyvek közös olvasására és megvitatására. Mi a véleményetek erről?

Nemrég alakult meg a Magyar Könyvbarátok Kultúregyesületének kiskunhalasi kirendeltsége. Az egyesület alapvető feladata a tagok kulturális nevelésé, irodalmi folyóirattal, könyvekkel való ellátása, kultúrintézmények látogatása, kedvezményes utazások és klubnapok rendezése.

A klubhelységberí találkoznak a kultúra munkásai: írók, kritikusok az új olvasóközönséggel, hogy megbeszéljék a kultúríront fontos kérdéseit.

Az első .alkalommal, január 2ö-én, Goór Imre vázolta a Szikra törekvéseit, mely szerint a könyvkiadó, mint azt Tamás Aladár elvtárs, a Szikra könyvkiadó igazgatója mondotta: „egy olyan kultúrintézmény létrehozása, amely élő kapcsolatot teremt az újtípusú könyvkiadó, haladó író és az új olvasóközönség között“. Tehát igen

A javaslat mindenkinek tetszik. Mindjárt fel is iratkoznak az új tanulókörbe. Megbeszélnek minden részletet. Elhatározzák, hogy a színjátszócsoport néhány résztvevőjét is bevonják a kör munkájába: verseket szavalnak, részleteket olvasnak fel egy-egy regényből.

Késő este, jókedvűen tervezgetve

térnek hjza a könyvtárból.

*

Es íme: az olvasókör első napján együtt ülnek valamennyien, fiatal és öreg kolhozparasztok tömege. Az „Ifjú Gárda” olvasásával kezdték.

Meleg, zengő hangján Tatjána Pavlovna olvasott fel. Fagyejev művéből életrekeltek az ifjú hősök, akiket a szovjet emberek szívükbe zártak.

Midőn hosszas vita után kiléptek a könyvtárból, a csiilagfényes égbolt alá, érezték, tudták, mit jelent számukra a könyvtár, mennyire összeforrott életükkel s hogy életük ettől teljesebbé, gazdagabbá, boldogabbá vált.

fontos feladat egységbe kovácsolni kulturális életünk e három tényezőjét,' ez azonban nem jelenti azt," hogy megoldottuk az előttünk álló feladatokat. Ezen az úton kell haladnunk, hogy kulturális frontunk se maradjon el politikai és gazdasági fejlődésünk mögött. — fejezte be értékes beszámolóját Goór elvtárs.

A dolgozók részéről Kovács Sándor MÁV váltókezelő szólalt fel. Felszólalásában beszámolt arról az egyre növekvő érdeklődésről, mellyel az üzemi dolgozók várják az új könyveket, de nemcsak a könyveket, hanem a magyar írókat is. Azt reméljük, hogy ha a magyar írók felkeresik a munkásokat az üzemekben, megismerik életüket, olyan müveket fognak alkotni, melyek az építés, a dolgozók problémáival foglalkoznak.

Eredményes, tapasztalatokban gazdag volt a megve dolgozó parasztsága számára is a néhány téli hónap azáltal, hogy a Földművelés- ügyi Minisztérium és a DÉFOSZ parasztságunk legjobbjait 14 napos vándortanfolyamra küldte. Szükséges és fontos volt ez azért, hogy a dolgozó parasztságunk soraiban minél több olyan ember legyen, aki a termelésben szükséges elvi-politikai és gazdasági tudással rendelkezik.

Ezek az eredmények és tapasztalatok nem maguktól hullottak dolgozó parasztságunk ölébe.^ Azért vanak ezen a téren is jelentős sikerek. mert Pártunk segített abban dolgozó parasztságunknak, hogy legjobbjai tanfolyamra menjenek és elméleti tudásukat emeljék.

Dolgozó parasztságunk megértette az FM és a DÉFOSZ felhívását és öröramel tett eleget a hívó szónak. Látyák dolgozó parasztjaink, hogy a fitlu szocialista építésének kér ékköti >j évé válik elméleti színvona- lutfk alacsonysága, vagy hiánya. Pirtunk nagy segítséget adott a DEFOSZ-nak ebben a munkájában iil azzal, hogy segítette a szervezést. Vaskúton a DÉFOSZ és MNDSZ népnevelőivel összefogva Pártunk népnevelői tudatosították a /tanfolyamok jelentőségét. Népnevelőink tudták, hogy ez politikai feladat és hogy a jó népnevelőmunka biztosítja és támasztja alá a szervezés munkáját.

Az eredmények nem is maradtak el. A vaskúti tanfolyam hallgatóinak száma 52-ről 103-ra emelkedett és ezt a számot végig meg is tudták tartani. A tanfolyamot házi látogatásokkal kapcsolták össze úgy, hogy a hallgatók a tanfolyamon hallottakat elmondották ismerőseiknek. Annyira népszerűvé vált ezáltal a tanfolyam, hogy a tanfolyamon részt nem vett dolgozó parasztok azt kérték, hogy számukra is indítsanak ismeretierjesztő előadásokat.

Nagy érdeklődést mutattak a tanfolyam iránt a dolgozó parasztasz- szonyok is. Érdeklődésük középpontjában a Szovjetunió szocialista mezőgazdasága állott, de érdekelte őket az is, hogy a szovjet asszonyok milyen módon vették ki részüket a fasiszták elleni küzdelemből.

Elmondhatjuk, hogy ezek a tanfolyamok népszerűek voltak dolgozó parasztságunk körében. Bizonyítja ezt az, hogy lemorzsolódás aüg történt, a tanfolyamokon a hallgatóság szinte állandóan nőtt. A Dávodon folyó tanfolyam előadóját Baranya megyében lévő egyik pusztára hívták meg előadást tartani, hogy pontos képet kapjanak a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságáról. Ugyanakkor a termelőszövetkezeti csoport megalakításához is kértek segítséget. Vaskúton, Dávodon, Jánoshalmán, Aligvárda pusztán a dolgozó parasztok újabb tanfolyamok megindítását kérték.

Elmondhatjuk, hogy tanfolyamaink komoly fejlődésen mentek keresztül. Külön ki kell emelni, hogy az. előadók megfelelő tapasztalatokra lettek szert. Összehasonlítják az egyik községben szerzett tapaszta- latokat a másik községben szerzett tapasztalatokkal és további munkájuk során felhasználják ezeket.

Kétségkívül nagy eredménynek számít, hogy a dolgozó parasztság érdeklődése mindinkább a világ legfejlettebb mezőgazdasága, a Szovjetunió mezőgazdasága felé fordul. A termelőszövetkezeti csoportokban mindjobban megjavul a munka azáltal, hogy tanfolyamokat végzett csoporttagok kerülnek vissza a csoportokba, akik megszerzett tudásukat felhasználják a csoportok Fejlesztésére és tudásukat átadják társaiknak is. Állami gazdaságainkban is egyre javul a munkához való viszony, mert tanfolyamaink során megértettek a dolgozók, a szocialista szektorok fontosságát a falu

osztályharcának kérdésével kapcsom latban.

Eredményeink mellett azonban beszélnünk kell a meglévő hiányosságokról is.

Hiányosság volt elsősorban az,

hogy egyes helyeken a tanfolyam előkészítését technikai feladatnak tekintették, nem ismerték fel a tanfolyamok politikai jelentőségét.

Másodsorban: hiba az, hogy tö- megszervezeteink nem vették ki eléggé részüket a munkából. Az ifjúság alig vett részt a tanfolyamokon és a tanfolyamok megszervezése érdekében sem sokat tettek. Tanfolyamainkon kevés az ifjúság és a nők létszáma.

Harmadszor: hiányos volt az éberség a szervezési munka során, a hallgatók összeállításánál. így történhetett meg, hogy Dávodon kulák hallgatója is volt a tanfolyamnak. Nem vették észre a kulák beépített embereit sem, akiknek célja a tanfolyamok bomlasztása és a kis- és középparasztok lebeszélése volt a részvételről.

Negyedszer: A népnevelők a tanfolyamok ideje alatt nem folytattak mindenütt jó munkát, s így jöhetett létre a lemorzsolódás egyes helyeken.

ötödször: Általában hiányzott a

tanfolyamokon a munkásosztály vezetőszerepének kidomborítása, ugyanígy a munkás-paraszt szövetség elvi kérdéseinek tisztázása és így ennek a szövetségnek megfelelő erősítése is.

Hatodszor: Hiányzott a napi események feldolgozása. Nem hozták eléggé kapcsolatba a tanfolyam anyagát a napi politikai eseményekkel. Döntő hiányossága volt így a tanfolyamoknak az, hogy Rákosi elvtárs beszédét nem dolgozták fel.

Hetedszer: egyes elméleti kérdések mellett való elsiklás, a felvetett kérdések nem minden esetben megtörténő tisztázatlanul hagyása kételyeket teremthetett és károsan befolyásolhatta a további tanulás menetét. Előadóinknak ilyen esetekben a megyei tanácsadóhoz kellett volna fordulniuk.

Ezek azok a döntő hiányosságok, amelyek az eredmények mellett meg vannak. Ezeket a hiányosságokat azonban ki lehet és ki kell küszöbölni azáltal, hogy előadóink maguk is rendszeresen tanulmányozzák az elméleti kérdéseket, olvassák és dolgozzák fel a napi sajtót úgy, ahogyan azt a legutóbbi előadói értekezleten megkapták feladatul.

/ Z. B.

Nagy siker a MINSZ halasi kulfúresljén

Nagyszámú és lelkes közönség élőit zajlott le a MINSZ vasárnap- esti kultúrelőadása, melynek során a halasa SZITJfjúság műkedvelő gárdája „Zinácska a tengerparton" c. kéffelvonásos vígjátékát adta elő. Külön meg kell említenünk jó já’é. káért: Csontos Arankát, Havas Irmát, Szabó Esztert, BozoJcy Máriát, Szombati Imrét, Maglód! Istvánt’ Gerner Ferencet, Bárány Józsefet és Horváth Istvánt. A műsor élményt nyújtott mindenkinek s a közönség' lelkes tapssal jutalmazta a fellépő szereplőket. Különösen ki kell emel. nünk Pu kás Sándor énekművész és hj■ Gulyás Sándor zongorámüv-tsz számait, de a többi müsorszámok is igazán magas nívón álltak. Puskás népi dalokat adott elő. Sikere is meg mutatta, hogy a kiskunhalasi dolgol zők 1öbbr.s- értékelik a nép igazi életét és harcai kifejező kultúrát, mint a haldokló polgári társadalom operstíes.magyarnótás, kultúráját. A Diákszövetség orosz népi táncait is percekig dörgő taps köszönte meo-, amiket lelkes újrázásra meg fe keL lett ismételni. A negyedik s egyben % íog’kiemélikedőbb a Honvédm

séf) műkedvelő gárdája adta. A közönség alig akarta a közkedvelt gár. dát lesngedni a színpadról. A többi müsorszámok is osztatlan sikert arattak.

Halad« írók, új olvasáözanség, klubnapok a Könyvbarátok halasi bliúrközponijálian