Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. február (5. évfolyam, 6-9. szám)
1950-02-05 / 6. szám
1950 február 5. BACSKISKUNMEQYEI NÉPÚJSÁG 5 Szeminárium a Kiskunfélegyházi Gépgyárban A múlt héten az előadót helyettesítettem a Gépgyár NV alapfokú pártszemináriumán. Bevállható kíváncsisággal mentem a mi „vasasaink” közé. Az elmúlt nyáron már találkoztunk egy pár szemináriumon és most annyi hónap után látni kívántam, hogy milyen és mekkora méretű haladást eredményeztek az azóta történt változások. Az elvtársak a munkapadok mellől jöttek be, nem látszott rajtuk a nyolc órai nehéz munka fáradtsága, vidáman ültek az asztalok mellé és az egész együttlétünk alatt érdeklődő figyelemmel kísérték a kérdés-^f el eletet. Sokat változtak az elvtársak az eltelt hónapok alatt. Élénkebbek és tartalmasabbak voltak a hozzászólások. Látszott, hogy foglalkoztak és szeretettel foglalkoztak az anyaggal, örömmel láttam, hogy egymás tévedéseit kijavítgatják. Mikor az anyaggal végeztünk, felhozták azokat a kérdéseket, amelyek tanulmányaik során (az anyag keretén túlmenőleg) felmerültek és közösen beszéltük meg. A szeminárium végén megkérdeztem tőlük, hogy miben látják ők maguk a nagy változás, a javulás magyarázatát. Ifj. Csillag Imre elvtárs szerint „a szaktársak látták a Sztálini felajánlások és a december 2l-i műszak alkalmával, hogy a termelékenység növelése nem olyan lehetetlen, megvalósíthatóf- lan dolog. Megértették a népnevelők útján, hogy nekünk most többet kell termelnünk, mint a kapitalisták idején, mert most magunknak építjük a gyárat, az országot. Érzik az elvtársak, hogy nekünk, párttagoknak élen kell járnunk, példát kell mutassunk a többieknek — tehát fontosnak tartják a politikai-ideológiai tudásuk kibővítését. Most nagyobb kedvvel és több időt tö'tenek a könyvek, füzetek és jegyzeteik mellett. „igen — szól bele a beszélgetésbe Dóra László, fiatal elvtársunk is. — Az elvtársak megismerték az ötéves tervet, tudják annak fontosságát, különösen a nehéz- és gépipar feladatait. Most mindnyájan azon vagyunk, hogy minél többet termeljünk és mi is a magunk tehetsége szerint, hozzájárulhassunk a Tervünk sikeres megvalósításához. Mi, elvtársak, tisztán látjuk, hogy a szemináriumokon tanulhatjuk meg a Pártunkat vezető marxista-leninista elméletet — tudományt. Már megtanultuk azt, hogy aki politikailag és elméletileg képezi magát, az öntu- datosabban termel többet, emeli a termelékenységét és vigyáz az önköltségcsökkentésre. — Láthatta az elvtárs a selejtkiállításunkat. Még előfordul egy-egy elvtárs neve ottan, de mi, akik képezzünk magunkat, szemináriumra járunk, majd teszünk róla, hogy a jövőben egyetlen párttag neve se szerepeljen a selejtet termelők között. FARKAS SÁNDOR Kiskunfélegyháza. A ébersóyt» l-alepíüsitv ii szahotúlá intésót A mi állami gazdaságunkban 1* megtörtént a tisztogatás: reakciós, szabotáló Intéző „urunktól“ megsza- badu:tun.K és az Illető megérdemelt helyére Ju';ott_ Ez a,z ember ellensége volt a dől. gőzök államának, munkáját hanyagul, vagy éppen seihogy sem végezte. Mulasztásából 15 mázsa szemes kukorica melegedett be és ciírá3odott ki a magtárban. ' Több vagon csövestengerit is a bepenészesedés veszélye fenyegetett. Állami gazdaságunk dolgozóinak ébersége leplezte az „intéző úr“ szabót ál ősét. Ebből az esetből te okul: hat minden egyes dolgozó, hogy milyen fontos az éberség a reakció el- leni harcban. Markai B»Mzsné Kiskunhalas, állami Gazdaság .Is ótéves terv sikeréért Naponta olvasok az újságokban tudósításokat, hallok a rádióban ht. reket az ötéves terv el-ő eredményeiről. Mi, asszonyok tudjuk, hogy ötéves tervünkkel a szocializmust építjük. Éppen ezért beszéltük meg a.sz- szonytársalnkkal, hogy becsülettel kivesszük részünket az ötéves terv végrehajtásából azon túl is, hogy az üzemben helytállunk. Ötéves tenvünk végrehajtása jó. becsületes munkát kíván minden,' dolgozótól Asszonyaink résstvesznek a munkában, a termeté-ben. Tudjuk azonban,, hogy a munkafegyelem megszllárdí ása hozzátartozik a terv végrehajtásához. A MNDSZ üzemi csoportjainak azon kell lenni, hogy az üzemi munkásnők a Szovjet nők nyomdokain haladva egyre fokozzák termelési eredményeiket. Tekintsék hazafias kötelességüknek munkájuk gondos és pontos végzését. így mi, MNDSZ asszonyok is hozzájárulunk ötéveg tervünk s'keréhez, a béke megszilárdításához éa iparunk fejlesztéséhez. Dánosé Lászlóné Kiskunfélegyháza ,, A Fárt most Is telj e sí tette Ígéretéi46 Kecskeméti közalkalmazottak az illetményrendezésről Tervgazdálkodásunk újabb jelentős sikere és eredménye az a miniszter- tanácsi rendelet, mely a közalkalmazottak számára a Párt által már korábban megígért szolgálati viszony és illetményrendezést életbelépteti. A kecskeméti közalkalmazottak körében is őszinte örömet és megelégedést keltett ez a róluk történt gondoskodás, mely most már az ő életszínvonalukat is párhuzamos síkba fogja állítani az ipari dolgozókéval, s egyben új alapokra fekteti munkához való viszonyukat. „Mindenkinek kisfizetésű alorvosok között okozott lelkes örömet a rendelet ismertetése. „Több tudással a dolgosok egészségéért“ — A 15. fizetési osztályban kezdtem ápolónői működésemet 1943.-ban — meséli Háromszéki Margit. — A mi munkánk itt felelősségteljes és nehéz: emberéletek vannak a kezünkre bízva. A múlt ezt nem méltányolta, mint ahogyan az ember, a dolgozó ember sem. volt fontos számára. Most mi is megkapjuk munkánk jogos díjazását. Ez arra kötelez bennünket, hogy fokozott lelkiismerettel álltunk őrt a dolgozók egészsége felett. Én is így, jó munkámon keresztül akarom meghálálni a gondoskodást: ápolói tanfolyamra járok, hogy több tudással tölthessem be feladatomat. Dr. Szelei Béla alorvos is úgy látja, hogy nemcsak arról van itt szó, hogy egyszerűen felemelték a fizetést. Népünk megbecsülése az, ami ebben az intézkedésben is kifejezésre jut a köz- alkalmazottak iránt. — Ezt a megbecsülést csak azzal viszonozhatjuk, hogy jobb munkával segítjük elő azt az ügyet, amely a mi érdekünk is. munkája szerinta ! Újabb eredményünk: a közalkalmazottak életszínvonalának emelése I Lelkes örömmel fogadták ország- 8szerte a közalkalmazottak szolgá- .1 lati viszonyáról és illetményeiről I szóló minisztertanácsi rendeletet. A I közalkalmazottak levelekben, táv* ■ iratokban mondanak köszönetét a 1 Pártnak, Rákosi elvtársnak. 8 F.z a rendelet újabb bizonyítéka ■ annak, hogy nálunk, MagyarorszáI gon a dolgozók életszínvonala egy* cp emelkedőben van, újabb bizonyítéka annak, hogy semmiféle más társadalmi rendszer nem tudja meg adni a dolgozóknak azt a megbecsülést, amit munkájukkal megérdemelnek, csakis az a társadalom, amelyben a munkásosztály a vezető erő. Horthyék fasiszta diktatúrája, a közalkalmazottakat a szellemi rabszolgák színvonalára süllyesztette, megfosztotta lelkiismereti szabadságuktól. A kapitalista rendszerben a közalkalmazottak éppúgy kizsák- mányoltjai voltak az urak államainak, mint a munkásosztály, vagy a földnélküli parasztság. A közalkalmazottak életszínvonalának ez az emelése azért válik'lehetségessé, mert eddigi eredményeinkre támaszkodik. Azért lefietsé-. ges ez, mert a többtermelés frontján olyan sikereket értünk el, ame- tnek hároméves tervünk jó végrehajtásában és időelőtti teljesítésében nyilvánultak meg. Ez az életszínvonal emelés világosan és újra bebizonyítja'a mi társadalmi berendezkedésünk hatalmas fölényét a kapitalista társadalommal szemben. Bebizonyítja azt, hogy amíg a kapitalista országokban egyre csökken a fizikai és szellemi dolgozók életszínvonala, a mi szocializmus felé tartó országunk képes egyre emelni a dolgozók életszínvonalát. Truman elnök múlt év januári üzenetében a következőket irta: ...... Gyermekeink milliói nem részesülnek jó oktatásban. A, gyermekek milliói tanulnak túlzsúfolt, régi iskolaépületekben. Nincs elég tanítónk. mivel a tanítók fizetése igen alacsony ahhoz, hogy újabb tanítókat voniunk be és a régieket megtartsuk.” U gyanakkor mi Magyarországon a tanítók fizetésének alsó határát 375 forintról 500 forintra, a középiskolai tanárok fizetését 417—909 forintról 610—1074 forintra emeljük. Amikor mi Magyarországon gondoskodunk arról, hogy az országban ne legyen egyetlen olyan dolgozó sem, aki nem méltó körüíI mén vek között él, Amerikában szakadatlanul csökkennek a fizetése.k. A „Shool Executive” című amerikai folyóirat szerint az amerikai tanítók fizetésének csökkentése 1940-hez viszonyítva 20 százalékot tesz ki. Ugyanígy áll Amerika más.kőz- alkalmazottak fizetésével is. Amerikai lapok beszámolnak arról, hogy Amerikában az orvosok „kénytelenek. hivatásukat üzletszerűen gyakorolni mert másképpen nem tudnak megélni”. így fest a valóságban az amerikai életforma, amit az ágvú- gyárosok megfizetett toliforgatói nem győznek eléggé dicsérni. Persze, ezek a rendkívül átlátszó' „dicséretek” egyáltalában nem vonzóak senki számára sem. Amikor az amerikai orvosok „kénytelenek foglalkozásukat üzletszerűen űzni, mert másképpen rfem tudnak megélni”, mi Magyarországon a kórházi segédorvos fizetését •■>,%—440 forintról 800—1000 forintra. emeljük. A kórházi ápolók fizetése is emelkedik: 360—490 forintról 500—690 forintra. A kapitalista országokban arról panaszkodnak, hogy nem jó a köz- igazgatás, hogy „a közigazgatási lisztviselők a legtöbb esetben mellékfoglalkozásnak tekintik hivatalukat”. A kapitalisták nem veszik észre hogy nem a kistisztviselők ten, hanem a rendszerben van a hiba, mert amíg egyesek mi'üs. kát vágtak zsebre, addig a köza kaíma- zottak jórésze alig tud megé'nj. Amíg Amerikában és más' kapi- ta'ista országokban ilyen és ehhez hasonló pan.i-zaik vannak az t a! fcf dó m.r.K'polisták.’t* k, nálunk . a szocializmus útjára lépett Magyar - országon psAiuO j községi vezető- jegyzők iövc-i-’me i)7—624 fohatról 540—900 forintra emelkedett. Horthyék Magyarországában a közalkalmazottakat igyekezték elszigetelni, igyekeztek határvonalakat építeni közéjük. Nem volt véletlen az, hogy Magyarországon „rangkórság” volt, hogy a korrupciós szellem táplálására az alapfizetéseket alacsonyan állapították meg. Az új rendelet csapást mér erre a szellemre is: eltörli a rangokat és a fizetési osztályokat. Helyettük a betöltött munkakört, a ténylegesen elvégzett munka minőségét kell ■ a fizetés alapjául venni. Az új rendelettel kapcsolatban mindenki ismét világosan látja, hogy az életszínvonal emelése lehetetlen a több és jobb termelés nélkül, a munka termelékenységének emelése nélkül. Világosan látjuk, hogy az életszínvonal emelése csakis a többtermelésen keresztül lehet-, séges, ezért életszínvonalunk további emelkedése attól függ, hogyan valósítjuk meg az előttünk álló feladatokat, hogyan váltjuk valóra ötéves tervünket. Az életszínvonal emelkedése ko„Ez a tanácskozás aj erőt adott nekünk*6 Erről beszélnek a felsőszállási termelőszövetkezeti dolgozók. Sebő Tibor fogalmazó, a Városháza szociális ügyosztályán dolgozik 13 éve. Jelenleg 570 Ft a fizetése, ez az illet- ményrendezéssel körülbelül 150 forinttal megnövekedik. — Nemcsak azért örülök az illetményrendezésnek, mert ezáltal több fizetést kapok — mondja —, hanem azért is, mert nagy szükség volt már nálunk olyan méltányos intézkedésre, mely a végzett munkától teszi függővé a javadalmazást. A múltban a mi helyzetünk is hasonló volt a munkáséhoz: hiába dolgoztunk többet, hasznát nem láttuk. Mostantól kezdve mi is olyan megbecsült tagjai leszünk a nép államának, akiknek értékét egyedül csak a végzett munka szabja meg. „Megbecsül bennünket a Pártu — 28 éve dolgozom itt. — mondja Varjú Pál ingatlanügy! segédfogalmazó. Fizetésem, 3 gyermekre járó családi-pótlékkal együtt 622 forint. A rendelet most 100 forintos emelést jelent nekem. Ügy érzem, valamennyi hivatalnoktársam nevében beszélhetek, amikor Pártunk különös megbecsülésének látom helyzetünk rendezését. Rákosi elvtárs még a nyáron megígérte ezt nekünk; szavát — mint mindig — most is tettek követték. Ez azt jelenti, hogy kormányzatunk elismeri jó munkánkat, mellyel mi is a hároméves terv megvalósításán fáradoztunk. A magam részéről ígérem, hogy a jövőben még hűségesebben dolgozom népünk közös céljáért íróasztalom mellett is. A közkórházban, különösen a takarító- és ápoló dolgozók, valamint a „Az állam elismeri és támogatja a dolgozóknak a kizsákmányolás ellen irányuló minden valóságos szövetkezeti mozgalmát/’ (A Népköztársaság Alkotmányából.) A kiskúnhalasi termelőszövetkezetek küldöttei már hazatértek, visszatértek őrhelyeikre. Elhozták magukkal a dolgozók szeretett vezére, Rákosi Mátyás útmutatásait, tapasztalataikat, amelye-. két a tanácskozáson gyűjtöttek. Felsö'szálláson Zacsik János, a „Vörös Szikra” termelőcsoport elnöke,, aki küldöttként képviselte a csoportot,, nagyszámú hallgatóság előtt ismertette az értekezlet tanácskozását. Emberek! Kedves hallgatóim! Aztán ne azt nézzék, hogy miként pergetem a szavakat, hiszen tudják, nem iskolában tanultam a beszédet. Nagyon sokat fogok elsorolni maguknak, hogy milyen fontos kérdésekről tanácskozott az értekezlet. Az emberek rágyújtanak, úgy figyelnek. — A termelőszövetkezetek munkájának sikerét az a vezető erő biztosítja — kezdi beszámolóját Zacsik elvtárs —, amelyet dolgozó parasztságunknak a munkásosztállyal való szoros szövetségén keresztül a Magvar Dolgozók Pártja, élén Rákosi elvtárssal nyújt. Példát mutat nekünk a nagy Szoviet- unió, amelvnek élén a magvar nép barátja, a béke harcosa Sztálin elvtárs áll. Nem is tudom elbeszélni azt. amit éreztem, amikor megláttam Rákosi Mátyást. A határozati javaslat elhangzása után tisztán látjuk, hogy a szövetkezeti csoportokba tömörült parasztság útja világos, mert ez a szocializmus építésének útja. Ezen az úton hűségesen követjük a munkásosztályt. Kéz a kézben dolgozunk velük. — Különösen a sok újítást cseréltük ki egymás között. Ezután meg nagy súlyt helyezünk a nők bevonására, amit bizony eddig elmulasztottunk. A tanácskozáson szerzett tapasztalataimat minden egyes társamnak átadom — majd így folytatja —-, megállapításom szerint ennyit még nem tanultunk. Felmérhetetlen jelentősége volt ennek a tanácskozásnak. Kicserélhettük véleményeinket és olyan gazdasági kérdéseket tárgyaltunk meg, amelyek a termelőesoportban eredményes munkát biztosítanak. A régi világban nem érdekelte a kormányt a mi életünk. Nem törődtek a dolgozó „Vörös Szikra“ parasztokkal. Most látjuk, hogy a mi javunkat akarják. A mi jobb életünket. Együtt dolgoznak munkások és parasztok. így lesz még jobb és szebb élet ebben az országban. Majd így fejezi be: — A munkásosztály vezetésével, a parasztság lg rátért arra az útra, amely kivezeti évszázados elmaradottá ságából és a technika és kultúra minden áldását a falu dolgozói részére is elérhetővé teszi. Az emberek arca ragyog. A 60 éves, munkában, cselédsorban összeasza- lódott Kardos' bácsi őszinte véleményt mond: — Hej régen, de elkergítették a szegényember fejit. Mindig azt állítottam: úri beszéd, hamis bsezéd! Az az igazság. amit a magunkfajta mond. Neki hiszünk mindannyiah.Mert Rákosi elvtárstól hallotta. moly felelősséget és nagy feladatokat ró a közalkalmazottakra is. Népünk megbecsülését, amely a köz- alkalmazottak életszínvonalának emelésében konkrét formában is kifejezést nyert, nem lehet másképpen viszonozni, mint azzal, hogy közal- kalmazottaink a nép ügye iránti odaadásukkal végezzék munkájukat. Nem lehet mással viszonozni, csakis azzal, hogy minden erejüket a nép ügyének szolgálatába állítják, tudásukkal elősegítik a szocializmus építését a béke nemzetközi frontjának erősítését. ÁRPÁD MOZI Febr. 2—8*ig: Csütörtöktől szerdáig 2 és félórás előadásokban! Ncma barikád Prága népének megrázó harca a fasiszta megszállók ellen. Előadások: hétköznap fél 6, 8, vasárnap 3, fél 6 és 8 órakor. © VÁROSI MOZI Február 2—8-ig: csütörtöktől-szerdáig a Szovjet-Lett Köztársaság filmlé! A forradalom költője Tollal és versekkel a szabadságért. Előadások: hétköznap fél 6, fél 8. vasárnap fél 4, fél 6, fél 8. meghűlés és fájdalmak ellen gyors és kitűnő hatású szer a régbevált ASPIRIN fÁBlEIIA
