Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. február (5. évfolyam, 6-9. szám)

1950-02-26 / 9. szám

1950. február 26. BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG „NINCS OLYAN EREDMÉNY AMIT NE LEHETNE TOVÁBB FOKOZNI 44 gézzé. Idáig 44 újítást terjesztettek i'ít nimKAl A félegyházi termelőcsoportok Rákosi elvtárs beszéde után versenyre hívták ki egymást Az országos viszonylatiban legjobb koppasztót, Lángó Esz ért válaga- itatták küldöttnek a kecskeméti BAHNEVÁL dolgozói a sztaJiámo- vista értekezletre. Langó Eszter, régóta dolgozik munkahelyén. — Az államosítás előtt — mondja — hajnali 2 órától este 10 óráig dolgoztunk. Sokszor hosszú ideig kellett várni, hogy az autó megjöjjön az anyaggal. Mun_ kánkat gépiesen végeztük, nem ts gondoltunk arra, hogy új • módsze­reket dolgozzunk ki. Helyzetünkön nem is sokat változtatott volna ez. — Az üzem államosításával — magyarázza tovább — helyzetünk lényegesen megváltozott. Láttuk azt, hogy munhánlíat megbecsülik és érdemes tökéletesebb módsze. reket kidolgozni. Langó Eszter & „libázás‘‘_ban a legkiválóbb, bár egyszer már első lett a gyümölcsösöknél is. A liba kopp asztásánál érzék kell a helyes fogás megtalálásához és a munka gyorsításához. Közülük először ő jött rá erre és helyes fogáson ala. puló munkamódszerével a többiek­hez viszonyítva hatalmas eredmé_ nyékét ért el. Túlteljesítését napról, napra fokozta. Mit jelentettek vájjon Lrmgó Esz­ter kiváló eredményei? Hozzájárul_ tak-e a teljesítmények fokozásához, lendítették-e a tömégeek vers&nyét? — Meggyőződhettünk arról — mondja Táncos Julia, SZIT.es ifjú munkás —, hogy nincsen olyan eredmény, amit ne lehetne tovább fokozni. Langó Eszti példája nyo. mán saját üzemünkben láthatjuk ma is: nem túlibajszóit munka kell a többteljesitéshez., hanem akarat, figyelem és tanulékonyság. Ered_ menyei már kezdetben lázba hczt.-k bennünket. Felfigyeltünk és lestük, hogy mi lehet az oka annak, hogy ugyanazt a munkát nálunk sokkal jobban végzi el. De nem kellett ,,eL lesni“, mórt ö maga is tanított ben. niinket, amikor látja, hogy mi is szeretnénk példáját követni. — Kezdő voltam — folytatja — és telje.si.6sem mindössze 80 száza, lék körül volt. Langó Eszti látta, hogy érdeklődöm munkamódszerei után és túl szeretném teljesíteni a normát. Megmutatta és elmagya­rázta, hogyan tudnék jobban és töb­bet végezni. Tanácsait megfogad, t un és így fokozatosan felvittem át. tagomat 164 százalékig, ezzel a 9 órai munkaidőből 5—6 óra alatt tel- jesíthettem a normát és a hátralévő időben több termelést érhettem el. De nemcsak én rólam volt szó A többiekkel ig hasom/lóképpan járt el és ezáltal, a normán jóval felüli át. Ingáink alapján üzemünkben meg. indulhatott az egyéni verseny, melyben nopröl-napra többen ve. szünk részt. Példaadása nem kizárólag a kop- pasztóknál talált követésre. A gé_ pészak töl egészen a bérc ködök ig mindenki azon igyekezett, hogy a reá égő részt minél jobban, ész. szerübbem és eredményesebben vé. már használják le. Évi 170 ezer forintos megtakarítási jelent ez. Dudás András fögépész az élenjáró ezen a téren. Szívesen mesél újításairól: — Rájöttem arra, hogy nincs olyan munkaterület, ahol nem lehet újabb észszerűsitéseket behozni Jó példa erre a húisliszt főzése. Ed. dig az előírt két óira alatt sem főtt meg a hús. Ezzel szemben ma már másfél óra alatt elkészül. A dolog nyitja abban áll, hogy nemcsak kívülről, hanem belülről is vezettem gőzt. Az Idő megtakarításén kívül ez az újítás 24 ezer forintot jelent nekünk évente. Most éppen az új koppasztógép beszerelésének munkáit végzi, óránként ezer baromfit fog ez a gép megkoppasztgmá, csekély kézi segítséggel, — Halason láttam először köp. paszíógápet -— mondja a továbbiak­ban — és elhatároztam, hogy tőké. létesíteni fogom. Ez az új gép L alakú és így már alakjánál fogva is könnyebb az ellenőrzés. A meg- takprííás értékét pontosan csak az üzembf-helyezé* után tudjuk kitnu. tatnd, az azonban bizonyos, hogy ez lényeges összeget fog kitenni. — Ami pedig Langó Eszti külde­tését illeti, nyugodtak vagyunk, hogy lesz miről beszámolnia az ér. tekezleten és' ugye makkor az ottan nyert tapasztalatokat fel fogjuk 1 használni további munkánkban. 9 óra van és a kiskunfélegyházat gépállomás kultúrtermében mosolygó­sán, magabiztos léptekkel jönnek be és foglalják el helyüket a termelőcsoportok elnökei és a munkacsapatok legjobb tagjai. Barátságos beszélgetésbe ele­gyednek egymással, kikérdezik egy­mást új munkamódszereikről, úgy fest a terem képe, mintha egy nagy csa­lád egymást szerető tagjai gyűlnének össze egy kis beszélgetésre. MONOSTORI ANTAL, a Gépállomás párttitkára ismerteti az egybegyűltek­kel Rákosi elvtárs nagy fontosságú referátumát és ezzel kapcsolatban fel­hívja a jelenlévő tszcs elnököket és munkacsapat tagjait, hogy lássanak hozzá azonnal a tavaszi mezőgazda- sági munkálatok előkészületeinek, mert Rákosi elvtárs figyelmeztetése a ter­melés fokozásának fontosságára min­denkit meggyőz arról, hogy a szocia­lizmus építésének alapvetően fontos tétele a többtermelés. Bódog József, a „Dózsa“ termelő­csoport elnöke a titkári beszámoló után azonnal versenyre hívta ki a gépállomás területén lévő összes termelőcso­portot és külön páros versenyre a Vörös Csillag termelőcsoportot. Elmondta, hogy látják és lépten-nyo- mon érzik az oszfalyharc éleződését és ők így válaszolnak a kulákság mindenfajta mesterkedéseire Bizonyi- tani fogják a dolgozó kisparásztoknak a kulák propagandával szemben, hogy a nagyüzemi gazdálkodás mindenkép­pen előnyösebb a dolgozó parasztság számára. Pap Mihály, a „Vörös Csillag“ ter­melőcsoport elnöke alig hagyja befe­jezni Bódog elvtárs szavait, lelkesen fogadja el a páros versenyre való ki­hívást és mint mondja, „fejezzük be gyorsan a tanácskozást, mert mi már el akarjuk kezdeni a munkát.“ TARJANI ANDRAS, a „Rákosi“ ter­melőcsoport elnöke is örömmel fogadja el a kihívást és azt mondja, hogy őket a nevük is kölelezi arra, hogy élen járjanak és jó eredményeket mutassa­nak fel. — Szívesen versenyzőnk, mert látjuk munkánk eredményét. Amíg a kulákoknak dolgoztunk — mondja Tarjáni András — addig látástól vaku- lásig tartott a nap és mégsem volt eredménye. ma pedig a munka nehéz részét elvégzi a Gépállomás. Az ötéves terv során pedig arató­cséplőgépeket kapunk és mj tudjuk, hogy mindezt az ipari munkásságnak köszönhetjük. Ezért az ipari munká­sokhoz hasonlóan mi is a löbbterme’- léssel vesszük ki részünket a dolgozó nép életszínvonalának felemeléséért való harcban. Új élet Gátéron „Biztos, hogy jobb életünk lesz a csoportban További seíe itesökkemtésre törekednek a Schiffer-cipőgyár dolgozói — Mikor nálunk is bevezették a normát — meséli tovább — és kfala­élenjárók. Itt van Kullai Irén 203 százaiéba, hogy példát hozzak fel. Brigádot vezet és az üzemi SZIT- csoport titkára. — Azért a férfiak is megállják a helyüket — teszi hozzá mosolyogva Lakos elvtárs. — Faragó Sándor tizenegy munkanemet végez három gépen. Eddigi legna­gyobb Százaléka 230, a mostani 215. A múlt héten 305 forintot fizettünk ki neki, a feleségének pedig 240 fo­rintot. A Faragó-házaspár példája is mutatja, hogy a fokozott teljesítményt nem csak megdicsérjük, hanem a meg­érdemelt dicsőség mellett a végzett munkát megillető jutalmat is adjuk. Az eredményeket a falra felfüggesz­tett hatalmas tábla hirdeti. Nemso­kára a heti győztes brigádot vándor­zászlóval fogják jutalmazni. Kevés a Schilfer-gyári dolgozók se- lejtje. Büszkék is erre, de ez nem te­szi őket elbizakodottá. Továbbra is csökkenteni akarják, s ehhez Faragó Sándor avval is hozzá fog járulni, hogy a termelés legjobbjainak buda­pesti tanácskozásán tanult írj munka­módszerekről be fog számolni s a töb­biek is igyekeznek azokat majd elsa­játítani. A legjobban «főig©™ munkását küldi a halasi Mariiévá! a sztaháiiovisták tanácskozására Ä sztálini ünnepre 2000 pár túlter­meléssel fejezték be hároméves ter­vüket a kecskeméti Schiffer-gyár dol­gozói. Decemberi átlaguk 123 száza­lék volt. Január elsején felbontották az üzem negyedévi tervét s ezáltal — mint Lakos Gáspár elvtárs, válla­latvezető mondja — elérték azt, hogy minden egyes munkás látja legköze­lebbi feladatát, még jobban magáénak tekinti a tervet. Graíikon mutatja á tervfelbontást a munkapadoknál és gépeknél elhelyezett táblákon: meny­nyi az ott végzett munka mennyisége, teljesítése, illetve túlteljesítése. Pintér Imréné felsőrész összeállító táblája például elárulja, hogy a harminchar­madik munkanapon már a harminc- ötödik napra előirányzott munkát tel­jesíti. De nem ez a legnagyobb ered­mény. Szép számmai láthatók olyanok is. melyek három-, négy és ötnapi előrehaladást mutatnak. Ha a túlteljesítések okát akarjuk keresni, elég körülnézni az üzemben. A vidám arcok, gyors és határozott mozdulatok már 'az első szétpillaníás alkalmával meggyőznek arról, hogv itt sem a régi, értelemben vett munka folyik. Faragó Sándor, a Rózsa Fe- renc-brigád vezetője, aki az üzemet a sztahánovista értekezleten képviselni fogja, erről így beszél: — Azelőtt pusztán csak a megélhe­tésért dolgoztunk Amióta nem a tő­kések, hanem a dolgozók állama, tehát mindannyiimk érdekében dolgozunk, öröm számunkra a munka. Faragó Sándor 1924-ben került a Schiffer-gyárba. Azóta itt dolgozik, ki­sebb megszakításokkal. A második vi­lágháború alatt az úri — hitleri érde­keikért a frontra vitték. 1948 októberé­ben tért haza a Szovjetunióból.-— Hadifogságom ideje alatt is dol­gozhattam és sokat tanulhattam kint. Voltam mozdonygyárban, építkezés­nél, tégla- és cukorgyárban. Én, aki addig csak kizsákmányolt bérmunkás voitam, kezdtem a látottakból meg­érteni, hogy észszerűek és kézenfek- vőek a szovjet munkások módszerei: gyorsabbá, tökéletesebbé es nagyobbá teszik a termelést Megtanulhattam közöttük végre a munka igazi értel­mét. F/gyelemi Lovasko es ikho z. görgős-golyós csapágyas tengely minden teher­bírásra kapható. — Gumi eladás, vétel, csere Belső gumi minden méretben! Hócipők, hócsizmák, gumik javítását szakszerűen végzi KŐRÖS! gumijavító üzeme Harangos-tér 7 Kiskunhalas. Telefon: 22. kultak a versenyek, láttam, hogy ér­demes dolgozni. Hiszen a Szovjetunió szocialista munkamódszereit követjük. — Versenyeinkben sosem az önzés vezetett bennünket, sem a dicsőség­vágy. A munka egyes részeit közösen meg is beszéltük, tanácsainkkal segí­tettük egymást. Ncjnrég vezeti ük be az üzemben a félórás újságolvasást. Az ebédidőt megfeleztük és az így nyert idő alatt az. elolvasott cikkeket röviden át is beszéljük, hogy munka után otthon, a megbeszélt, főbb szem­pontok szerint még egyszer, alapo­san áttanulmányozzuk. Az üzemi új­ságolvasást brigádonként végzik és — mint egyikük mondja — ezzel erőt gyűjtenek a további munkához. Nem csak dolgoznak, hanem tájékozódnak is a napi eseményekben és megvitat­ják azokat. Tizenegy brigádjuk van. Legjobb ezen a héten a Kossuth-brigád 178 százalékos átlaggal. Ez a brigád csupa nőből ál!. Munkában edzett nők­ből. Faragó Sándor véleménye sze­rint: — Nem „gyengék“ és „védtele­nek“, hanem harcos társaink a ter­melés szilárd frontján, sokan közölük A halasi Barnevál dolgozói lelkesen készülnek a sztahanovisták országos tanácskozására, mert tudják,. hogy az elősegíti a Sztahánov-mozgalom to­vábbi kiszélesítését. Épp ezért az üzem dolgozói a legjobb munkásukat választ­ják meg. Azt, aki élenjár a termelés­ben és elősegíti a termelés növekedé­sét, az ötéves terv sikerét. Az üzem dolgozói értekezletre ültek össze, megtárgyalják: ki érdemli ki legjobban a nagy kitüntetést, ki az üzem legjobb dolgozója Sok név röp­pent fel. Ki ezt, ki azt javasolta, de legtöbben mégis Savanya Józsefné él- munkás koppasztó mellett szavaztak: Hirteeln nem tudott szólni. Végűi csak ennyit mondott: — Köszönöm. .. ígérem, hogy méltó leszek a bizalomra. SAVANYA JOZSEFNE a halasi Barnevál élmunkás-koppasztóját az üzem dolgozói megválasztották kül­döttnek a Sztahánovisták I. Orszá­gos Kongresszusára. Most mérlegeli: mit tett, hogy ilyen megbecsülésben részesítették. — Alkotmányunk életbelépésének napján tértem át . a termelő munkára mondja. — Ezzel mutattam meg há­lámat. A sztálini-műszakban 425 szá­zalékot értem el. A termelésben 230 százalékra emelkedett a normám. Ezt az eredményt továbbra is tartom, Savanyáné az egész üzemben ió 1 példával jár elől. Észszerűbb moz­dulatokkal könnyíti meg a munkát. Derűs életkedvvel dolgozik. — Február 26-ig, a Sztahánovista Kongresszusig megnövelem a termelé­semet — fogadja. De nemcsak ő az egyedüli, aki túl­szárnyalja a sztálini-műszak eredmé­nyeit. Túlszárnyalják és tartják azt a többiek is, mert tudják, ahogy /emel­kedik termelésük, úgy emelkedik a fi­zetésük is. BANAN JOZSEFNE, aki teljesít­ményét 181-ről 377-re emelte, így nyi­latkozik a sztahánovisták értekezleté­ről.: — Az értekezletnek az a célja, hogy minél több dolgozótársunk ismerked­jék meg az új munkamódszerekkel és érjen el az övékhez hasonló kimagasló teljesítményt. SZALAI ELEKNÉ, akinek normája mindig 348 körül mozog, ezt így fog­lalja össze: Uj munkamódszerek, ta­pasztalatcsere — lehet embernek szebb feladata, minthogy mindezt átadhatja társainak? Valóban legszebb feladat az, hogy a tanácskozáson megismer­kedjenek társaik új módszereivel s a gazdag tapasztalatokat majd átadják saját üzemünk dolgozóinak Ez a cél­ja az értekezletnek. Ehhez' várják a segítséget, az útmu­tatást a sztahánovista tanácskozás­tól . és a tanácskozáson résztvevő tár­suktól a halasi Barnevál dolgozói. Gátér községből alig három és fél kilométer az út az első gátéri termelő­szövetkezeti csoporthoz. A csípős ko­ratavaszi szél ugyancsak átjárja^ az embert, mire kiér a faluból. A kőúttól mintegy nyolcszáz méternyire lévő tanyacsoporthoz magasratöltött salak­út visz be, amelynek két oldalán nagy darab rét áll víz alatt,, bizonyítva, hogy aiz idén aligha kell félni a szá­raz tavasztól Az eddigi fáradságért mindjárt kárpótol az a barátságos fo­gadtatás, amelyben az útszéli szárku- pokat igazgató Ormándi János része­sít. Barátságos köszönés után öröm­mel mondja el, hogy ő is tagja^ az új csoportnak. Miközben lakása felé igve* kezünk, beszólunk a csoport elnöké­nek, Hajdú Györgynek is. Ormándiéknál meleg leves várja reggelire a mezőn dolgozó családfőt. Éppen itt van Kontra János is, ő is tagja az újonan megalakult termelő­csoportnak. Szívesen beszélnek terveikről. — „Uj Élet" nevet adtuk csoportunknak — mondja az elnök. Ugv éreztük, ez fejez' ki ,egjobban mindazt, amiért szövetkezedet alakítot­tunk. 192 katasztrális holdon 40 tagja van csoportunknak, akik közül 17 csa­ládfő. Nem akartunk __tovább _ egyhely- ben topogni. A mezőgazdaság is ha­lad és nekünk is lépést kell tartanunk az idővel. Csak a szövetkezeti gazdál­kodással tudunk értékesen hozzájá­rulni az ölíves tervhez, önmagának ellensége az, aki még mindig egyedül műveli földjét, ahelyett, hogy áttérne a jobb és emberibb életet biztosító szövetkezeti gazdálkodásra. Belterjesen fogunk gazdálkodni — mondja el Ormándi László, a csoport fiatal könyvelője. Szőlőt, gyümölcsöst fogunk telepíteni és reméljük^ hogy állatállományunkat is fejleszteni tud­juk Ormándi Jánosné reménykedik, hegy az eddigi államilag ellenőrzött mintabaromfi tenyészetét a termelőcsoportban tovább tudjuk fej- leszteni. — Közös munkával leiül fogjuk múlni eddigi eredményeinket — mond­ja bizakodva. — Felvettük a kapcsola­tot a kiskunfélegyházai gépállomással- veszi át a szót újra Hajdú György. Bízunk benne, hogy csoportunk segítőtársakat talál a gépállomás dolgozóiban. Biztos, hogy jobb és emberibb életünk lesz, hiszen segít bennünket a Párt) és rendelkezésünkre állanak a Szovjet­unió kolhozainak értékes tapasztalatai és eredményei. [ét újabb terme'ífcsoport alakul Kicsién A két Kecske, ami eredetileg egy 3zség volt, már régi település A nnmaradt feljegyzések szerint_ 1241- ;n a tatárjárás idején nagykőrösiek lenekültek ide a Tisza kanyarulatába ä telepedtek le. Mintegy tizenhatezer atasztrális hold területen kb. tízezer ikosa van. Az újkécskei rész főleg sántóterület, ahol több nagybirtok alt, a lakosság túlnyomó többsége zonban kevésföldü dolgozó paraszt, kecske már inkább szőlővidék és la­in is módosabbak. A Horthy világban z úri osztály teljesen elszigetelten élt dolgozó parasztságtól. Még 1938- an megjelent egy könyv Ujkécske tör- inetéről, amiből megtudhatjuk, hogy z úrikaszinón kívül is volt egy „te- íntélyes“ társaság, melynek főfeladata névnapok és hasonló „fontos“ ese- lények számontartása és megünnep- :se volt. De eljött 1944 október 23-a, a fel- zabadulás napja. A dicsőséges Szov- :t Hadsereg bevonulása után megvál­tott az élet. Megalakult a Párt, legalakultak a Földosztó Bizottságok, legszűnt a Geffertek, Vargák, Mol­inók és a többi nagybirtokosok ural- la. 800 nincstelen jutott földhöz. Meg- ndult a munka, a mindennapi dolgos let. Majd jött a jó fo.int, a három- ves terv, melynek keretében rendbe- ozták a bel- és külterületi iskolákat, özvágóhidat. betonjárdát építettek, téeske dolgozó parasztsága felismerve : társasgazdálkodás előnyeit, megala- ította a Petőfi termelőszövetkezeti soportot, melynek példaadó munkája lyomán most két újabb csoport ala­gút. Pár hete nyílt meg a nagyvárosi ellegű Népbolt, a napokban vették át i Szövetkezet kulák tulajdonosától a lagykocsmát. Az államosítás során Szmalom, nyomda, permetezőgép­üzem került a dolgozók tulajdonába. Az ötéves tervben tanyaközpontokat, egészségházakat, óvodákat, napközi- otthonokat építenek és sok más köz­fontosságú intézményt létesítenek. Alpár Miklós, a község munkás fő­jegyzője és munkatársai a Párt irá­nyításával a község további fejleszté­sén dolgoznak. A két község Ígéretet kapott arra, hogy az ötéves tervben egyesítik. Áfex nyílt Kiskunhalason Kiskunhalason a napokban megnyílt az Átex NV. Az Atex-vállalatok már eddig is döntő sikert arattak az egész országban. Érthető tehát az a nagy várakozás és érdeklődés, mellyel Kis- kúnhalas dolgozói tekintettek az Aru­ház megnyitása elé. Az Aruház hatalmas raktárral és a raktár dús választékával a dolgozók jobb és olcsóbb ellátását fogja bizto­sítani. OLCSÓ SORSJEGY NAGY NYEREMÉNYEKKEL AZ ALLAMSORSJEGY Ára 6.— Ft ■fíNYERrtMÉNY 60.000.- Ft HÜZAS M/RCTUS 9-ÉN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom