Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. február (5. évfolyam, 6-9. szám)
1950-02-05 / 6. szám
fS-50 február 5. BAOSKÍSKUNMFGYET NÉPÚJSÁG Megyeszékhely lett Petőfi „hírős városa Az 5 éves tervben virágzó várossá épül Kecskemét rr Az űj esztendő nagy változást hozott Kecskemét életébe: az ország egy!Ä legnagyobb megyéjének székhelye lett. . Ez a körülmény nagymértékben előrelendíti a város fejlődését, mely az ötéves tervben a Duna.®«* köze egyik jelentős ipari köz. pontjává épül ki. Kecskemét minden dolgozója nagy örömmel fogadta a hírt, hiszen tudatában van annak jelentőségével, amit városa számára ez a fordulat jelent. Mást sem hallani ezekben a napokban a kecskemétiektől, mint megelégedett nyilatkozatokat. Az ötéves terv nagyszerű távlaté ban az eddig elért eredményeket látják tovább szélesedni városunk s ezen keresztül saját életük szempontjából. Visszapillantás a múltba Kecskemét, a Horthy-rendszer negyed- százados uralma alatt pusztulásra volt ítélve. Túltengett nála a nagyhatárú mezővárosok kettőssége: a város és a pusztavilág közötti aránytalan különbség minden téren. A város képét jórészt meg mind.g uralja ez a kettősség. Bár a népi demokrácia öt esztendeje sokat tett már ennek eltüntetésére, a jól kiépített központ és az elhanyagolt külterületek között még ma is fennáll — ha nem is olyan élesen — a választó- vonal. A 90 ezer lakost számláló városban a vízellátás nehézségei, az egészségtelen piac, a strandfürdő hiánya, valamint a pusztai bekötőutak járhatatlansága még a múlt bűnös politikájának maradványai, melyeket azonban az ötéves terv rendre eltüntet. A 3 éves terv eredményei A felszabadulás és azt követő korszak gyökerekre -ható változást hozott Kecskemét számára is. Pártunk vezetésével megindult itt is a régi helyén újat teremtő építő munka. Tények, valóságok jelzik az eddig megtett utat. Kecskemét múltbeli elesettségét főképpen az egyoldalú, csupán csak a mezőgazdaságra épített termelés eredményezte. A hároméves tervben elindult az iparosodás útján. A hatalomra ;jutott munkásosztály itt is bebizonyította, hogy méltó a vezető szerepre. Ma egyre fokozódó lendülettel kapcsolódik bele az ötéves terv sikeres végrehajtásáért folyó munkaversenybe, sztahanovisták, élmunkások seregét nevelve sorai, közül. A hároméves terv nagyarányú beruházásai között jelentős helyet foglalt el az építkezés. A tűrhetetlen állapotban lévő kórház újjáépült, modern felszereléssel szolgálja a dolgozók gyógyulását. Iskolák, középületek helyreállítása, utak kijavítása, 64 munkáslakás felépítése, a vízvezeték és a hatalmas OTl-palota munkálatainak megkezdése már jelentős rést tömött be a múlt hiányosságain. Gazdasági élete is fellendült. 70 nemzeti vállalat alakult csak az elmúlt évben, áruval telt kirakatsorok bizonyítják az életszínvonal emelkedését. .Hasonló az e?et a város egészségügyi, kulturális és egyéb területein. A dolgozó parasztság útja A város 42 ezer holdra kiterjedő pusztáját a dolgozó parasztság népesíti be. A múlt rendszer Héjjas Ivá- nékon keresztül tartotta féken a saját és a kulákok kényének kiszolgáltatott dolgozó paraszti tömegeket: a hároméves tervben ezek is elindultak a szebb élet felé. A földreform sörén felosztásra került 17.643 hold szántó, 14.000 hold erdő és 472 hold szőlőterület. A föld azé lett, aki megműveli. Megjelentek a kecskeméti határban a _ nagyüzemi mezőgazdaság előfeltételének megteremtői: a gépállomás traktorai. A földművesszövetkezet és a DEFOSZ a dolgozó parasztság érdekeinek erős bástyája tett. A múltban két határt is uraló birtokok és kisparaszti „nadrág- szíjparcellák' helyén jelenleg máris IÖ termelőcsoport működik és mutat példát a nagyüzemi gazdálkodásra. Fokozatosan tűnik el a különbség a város és a küszöbhelyzetet elfoglaló peremrészek, valamint a múltban ezekhez hasonlóan elhanyagolt pusztai települések között. A Horthy-kormányzat köz'gazgatási rendszerének átka aló', szabadította fel a hároméves terv Szikrát, Bugacot, Koháriszentlőrincet a községesitéssel. Egészségházat, orvoslakást kapott sok olyan község, mely azelőtt sokszor egy emberöltőn keresztül orvost sem látott. A villany is eljutott a pusztára; Felsőszéktón például december 21-én gyűlt ki fény, melyért a múltban évtizedekig süket fülek előtt könyörgött. Ezek a számok és tények azonban szinte eltörpülnek amellett a hatalmas távlat mellett, melyet Kecskemét számára a megyeszékhellyé válás és az ötéves terv jelent. A Párt Megyei B zotfságának ide_ költözésekor Kecskemétnek jut az irányító és vezető szerep a megyében. Ez nem kevesebbet jelent, mint a munkásosztály hatalmas mérvű megerősödését, azáltal, hogy a Párt hatósugarai mostmár közelebbről érintkezésbe jutva, egységes hálózatba kapcsolják az ösz- szes megyei erőket. Az ötéves tervben Kecskemét virágzó várossá épül ki, méltóképen ahhoz a központi szerephez, melyet az új megye életében kell betöltenie. őt év alatt: ipari város, fejlett mezőgasdaság Felemelkedésének első és fő bázisa a háromévs tervben már megindult iparosodás. A meglévők kibővítése és ’ orszerűsítése mellett az ötéves, tervben új gyárak, üzemek létesülnek, melyek felszámolják teljesen a munkanélküliséget és lerakják egy szocialista ipari város alapjait. Ezzel párhuzamosan fejlődik majd a mezőgazdaság is. Újabb gépállomást kap a város, valamint az ötéves terv végére több község. A meglévő termelő- csoportok megerősödése és újak alakulása biztosítják a nagyüzemi termelést, a szoc'aüsta mezőgazdá'kodást. Az ötéves terv hatalmas természetátalakító munkát végez el Kecskemét terméketlen pusztáin a nagyarányú erdősítéssel és talajjavítással, így Bugáson, Maikon, Agasegyházán és "egyéb helyeken. Helyet kap a tervben Kecskemét hírességének, a gyümölcstermesztésnek, a Micsurin kísérleti eredmények felhasználásával való új fellendítése. í A közigazgatás területén is mélyreható változások következnek be. Ki- rendeltségek épülnek Ménteleken, Hel- aéc'án, Hetény egy házán. Mátkán, Balló- szögön. A tanyaközpontok száma tízre növekedik, melyek a kirendeltségek mellett orvosi rendelőkkel, gyógyszer- tárakkal, szülőotthonokkal ellátva járulnak, a tanyai lakosság életszínvonalának emeléséhez. Az ötéves tervbe továbbépül és befejezésre kerül a városi vízmű. Modem fogyasztói piac épül, mely aiapja lesz egy később: vásárcsarnoknak. Kiépül a közúti hálózat, burkolt járdák készülnek a villannyal ellátott peremvárosok felé. Üj bérházak, kertes kislakások, napköziotthonok, játszóterek, parkok, fásított sétányok emelik Kecskemétet. Kibővítve és korszerűbb formában újjáépül a nyári fürdő. Átalakított színház és ötezer új kiadvánnyal bővített könyvtár szolgálja a város dolgozóinak kulturális igényeit. Az ötév során megvalósulásra kerülő tervek seregének elenyésző kis hányadai csak a fentiek. De már ennyi is legendő ahhoz, hogy képet alkothassunk a jövő Kecskemétjéről. S hogy mindez nem elképzelt álom, hanem a legigazibb valóság lesz, annak biztosítéka a Párt vezetésével harcoló öntudatos kecskeméti dolgozóknak az új várost új életet megteremtő szocialista .alkotó munkája. NÉPNEVELŐ MUNKÁVAL A SZERZŐDÉSKÖTÉS SIKERÉÉRT Tajti Istvánná az Első Kecskeméti Konzervgyár készárúraktárában dolgozik. A vasárnapok sem jelentenek tétlenséget számára: csak üzemi munkája szünetel, népnevelői tevékenységét folytatja Kettes-hármas csoportokban járják a ménteleki tanyákat a gyár népnevelői, köztük Tajtiné is. hogy a termelési szerződések megkötésének politikai és harci feladatát felvilágosító munkájukkal elősegítsék. Kiss Mihály középparaszt —. aki családjával műveli 15 holdnyi vetés- területét, hiszen a többi terméketlen, vagy víz alatt álló rész — szeretettel fogadja Tajtinét. Már tapasztalatból tudja ,hogy a népnevelő a középparasztnak is csak jót hozhat. Felhívja figyelmét az időszerű politikai és gazdasági kérdésekre. Tájékoztatja, segíti tanácsaival. Ha kérdezn’.vaiója van, türelmes és érthető magyarázatot kap rá. Kiss Mihály eddig is bizalommal fogadott minden népnevelőt, mert ebből — mint mondja — csak haszna származott. A két gyerek is hamar megbarátkozik a kedves vendéggel. Figyelik minden szavát, szüleikhez hasonlóan, amikor a szerződéskötés szükségességéről és előnyeiről beszél: — A békét csak akkor tudjuk biztosítani, ha erősek vagyunk. Minden, bármily kicsinek is látszó lépés Nép- köztársaságunk és egyúttal a Szovjetunió vezette béketábori erősíti. Egy ilyen lépés most a termelési szerződés megkötése. Ha a dolgozó parasztság szerződést köt pl. cukorrépa, vagy napraforgó termelésére a Földművesszövetkezettel, nem csak egyéni előnyökhöz jut, hanem népgazdaságunk további fejlődéséhez is hozzájárul. Ebben a kis gazdaságban is bizonyára „Erősebb les® a es ©pari, ha megerősítjük a pártszervezetet Kecskemét határában a Táncsics termelőcsoport 1948 szeptemberében alakult a volt Szablics-íéle birtokon» melyet a földreform során. az uradalom volt cselédei között osztottak szét. A jővedelmezőtlen kis parcellák tulajdonosai idő múltával azonban kezdték észrevenni, hogy az egyéni gazdálkodásnak számukra sincs sok jövője— Megpróbáljuk mi is a közöset — határozták el heten a köncsögi újgazdák közül. — Hátha jobb lesz. mint így. Nem is sokat teketóriáztak. Egy napon bekopogtattak a kecskeméti földművesszövetkezetbe és előadták szándékukat. Ősszel azután már a gépállomás traktorai szántották egy táblába az 5—10 holdakat. Azután elvetettek és jó reménységgel várták a tavasztAkkoriban ezen a jó reménységen kívül más egyebük nem is igen volt- Három leromlott ló, 2 bivaly és néhány rozsdás eke képezte a csoport egész gazdasági felszerelését. De az a tudat, hogy nincsenek egyedül, hogy a Párt mögöttük áll és segíti őket, bizakodóvá tette a csoportot- S a támogatás nem is késett- A tavasz már igazolta reménységüket. A jól megművelt ,,közösön1 szép termés Ígérkezett, a szakszerű gépi munkaerő, meg a műtrágya kezdte rendbehozni a kizsarolt homokot- Májusban azután megérkezett a kormányzat első nagy ajándéka: 25 darabból álló lehéntörzs. Úgy örültek a csoporttagok,' mint a gyerekek A te.ihozam már készpénzjövedelmet jelentett, no meg a trágyára is nagy szükség volt. De még kevesen voltak ahhoz, hogy az egyre bővülő gazdaságot eredményesen tudják vezetni. Kitartó szorgalommal elért eredményeik azonban ló példa volt: hamarosan egyen leint kezdtek beszAlliv- gózni a csoportba az eddig kívül maradt újgazdák. Az őszi munkálatokat azután már 450 holdon kezdte meg a 27 tagú Táncsics-csoport- Novemberben újabb jele érkezett a kormányzat gondoskodásának: 20 anyakocát és 152 darab juhot kaptak tenyésztésre. \ csoport példát mutat a szerződésit ölésije« Mindezeket Rigó Ferenc csoportelnök meséli el a melegre fűtött irodában- Előtte számokkal tsleírt papírívek: a csoport ezévi üzemterve. — Vetettünk az ősszel 100 hold tiszta és 20 hold bükkönyös rozsot — követi ujjával a sorokat. .— Szerződést kötöttünk 16 hold somkóróra, 15 hold napraforgóra, 3 hold takarmányárpára, 3 hold ricinusra, 2 hold zöldborsóra és 5 hold paradicsomra- A 256 hold szántó többi részébe kapásokat vetünk. 14 hold szőlőnk is van. Készülünk a tavaszi munkákra. 99 Be akarjuk bizonyítani, hogy közösen végzett munkával mi még í köncsögi futóhomokon is többet tu dunk termelni, mint az egyéni gazdák. — Ezt már eddig is bebizonyítottátok — szólal meg a szomszédos 9 holdas Olajos Dezső bácsi. — Én figyelem a munkátokat és elárulom: nemsokára én is. köpetek leszek. De én ammondó vagyok, hogy a legtöbbet mégis csak az állattenyésztés hozna nektek. A Jövő tervei — Sok mindent hoz nekünk már az ötéves terv első esztendeje is — tér át a jövő ismertetésére a csoport- elnök- — Területünk kellős közepén épül fel a tanyaiközpont iskolával, orvoslakással, kirendeltséggel. A kisvasút mellett kirakodóállomásunk lesz. Szövetkezeti boltot állítunk fel- A birtok és a műút közötti bekötőutat kikövezik, nemcsak a mi, de a környékbeli parasztság nagy örömére is. Építkezni, terjeszkedni akarunk, többek között hamarosan felállítunk egy tejfeldolgozó üzemet. 'A meglévő asztalos és bognárműhelyt ki- bővítjük, általában arra törekszünk, hogy mindent mi magunk állítsunk előZsikla Jánosné. a csoport párt- szervezetének titkára hidegtől piros arccal toppan be. A városban járt, hozza a postát- A Szabad Népet- azonnal elkapkodják kezéből; tőlük ugyan nem volt senki a termelőcsoportok és gépállomások országos tanácskozásán, de annál jobban érdekli őket annak eredménye. Azonnal el is kezdik olvasni a beszámolót. .— Látjátok szaktársak, ez az, ami különösen vonatkozik ránk — mondja Zsikla Jánosné és már olvassa is: .... ,,a feladatokat termelő- csoporljaink csak úgy tudják megoldani, ha munkájukban az eddiginél is szilárdabban követik a Párt útmutatásait. A termelőcsoportok pártszervezeteit mindenütt meg kell erősíteni • ••“ — Hiba lenne elhallgatni, hogy nálunk még ezen a téren vannak hiányosságok és innen ered minden nehézségünk is. S ezen nekünk, a Párt tagjainak kell segítenünk. Tizennégyen vagyunk ilyenek a csoportban. Éppen nekünk kell azoknak lennünk, akik céltudatosan vesszük fel a harcot a csoporton belül minden széthúzás, fegyelmet- lenség, vagy a csoporton kívül a kulákuszítás ellen. Én meg vagyok róla győződve, hogy csoportunk megerősödése attól függ, hogy milyen mértékben érvényesül nálunk is kizárólagosan a Párt vezetősze- repe. A tagok helybenhagyólag bólintanak szavaira- S a .még hátralévő téli pihenő-idejüket arra fogják felhasználni a Táncsics-termelőcsoport | tagjai, hogy a csoporton belüli poll- , tikai és szervezeti hibákra rámu- ; tatva és azokat kiküszöbölve, tanú- , lássál készüljenek az előttük . álló , gazdasági esztendő feladatainak si- ] keres elvégzésére. akad még hely erre a célra és ezt ki is kell használni. Nem kell sokáig beszélnie, Kiss Mihály és felesége megértőén bólintanak. A háború borzalmát ismerik, a béke nekik is elengedhetetlenül szükséges. Az eddigi fejlődés előnyeiből ők is részesedtek. Egymásra néznek, majd Kiss Mihály szólal meg, a család nevében. — Tervszerűen gazdálkodom — mondja — és így előre beosztom, hogy hol és miből mennyit termesz- szek. Úgy látom, fél holdon még tudnék napraforgót vetni. Az olaj és az olajpogácsa amúgyis jól jön nekünk. A napraforgó szereti ezt a földet, jó termést szokott hozni. Tajtiné gyorsan feljegyzi az ívre: „Kiss Mihály, Méntelek 197. 24 hold föld, előjegyzés-. 300 négyszögöl nap- raforgóterm elésre." Megtörténik az aláírás, de ezzel még nem ért véget népnevelő munkája. Tovább beszélget a családdal, az ötéves tervről. Elmondja nekik, hogy a Terv a dolgozó parasztokat külön is érinti. Az új gyárak, a fejlett nehézipar nekik is sokat jelent. Emellett villanyt kapnak, tanyaközpontok létesülnek orvossal, modern, egészséges iskolával, kultúrházzal és postahivatallal. Végleg meg fog szűnni a várostól való nagy különbség, a technika és kultúra vívmányainak részeseivé fognak válni. A fokozott gépesítés és újabb termelőcsoportok létesítése szintén az ő javukat és ezen keresztül a nép felemelkedésének ügyét szolgálja. Elmagyarázza azután a külföldi helyzetet is, a kapitalista államokban levő munkás- és parasztkizsákmányolást, munkanélküliséget és terrort. Megemlíti a Kommunista Pártok vezette munkásosztály harcait. Ugyanakkor szembeállítja a Szovjetunió és a népi demokráciák dolgozóinak helyzetével. Beszél saját magáról is. Az üzemről s munkájáról. Es arról, hogy férjének az urak érdekeiért kellett a harctéren szenvedni s valószínűleg el is pusztulni. Elbúcsúzik ezután s újabb tanyák felé indul, hogy elősegítse a termelési szerződéskötés sikerét és megakadályozza azt, hogy a kulákok mesterkedései, fülbesúgásai kis- és középparasztságunkat eltántorítsák a szocializmus építésének, jobb jövőnknek útjáról. TÉLEN IS VERSENYEZNEK A HALASI GÉPÁLLOMÁS DOLGOZÓI A kiskunhalasi gépállomás sze. relömühelyébsn kenik zsírozzák a gépeket. Az elkopott alkatrészeket kicserélik. XJj duga tyúkat, szelepe* két, csapágyakat szerelnek, forrasztanak. — Reggel 7 órakor kezdődik a munka — jelenti ki a gépállomás vasmunkás vezetője. — Még pedig versenyben — jegyzi meg Pritz Bálint, a gépállomás vezetője. Brigádok versenyeznek egymással a jobb eredményért. Pontokra megy a verseny. A brigádokon belül egyént verseny is folyik. A teljesítményeket itt is pontozzák„Mi is feicesssnk a versenyt" 12—1 között ebédszünet van. Délután elméleti és politikai, másik nap műszaki és mezőgazdasági ismerete, két sajátítanak ej. Félhat, mire eL hagyják a tan érmét. Brecska brigádvezető el újságolja: — A brigád, tagjai tanulási versenyre hívták ki a többi brigád tagjait. A Sinka-brigád tagjai kórusban mondják: — Megmutatjuk, hogy munkában, is, tanulásban is felvesszük a versenyt a lobbi brigádokkalA Gépállomás kidolgozta az 1950jik évi tteemt érvét A terv szerint' a joibb munkamódszerek és újítások révén üzem a nyagf agya sz- ' árban 15—20 százalékos, önköltségcsökkentésben 10 százalékos megtakarítást érnek el. Felcsendül ns éneit Még egy verseny folyik a Génállomáson. Népnevelők versenyezni* egymással abban, hogy a fejle'j szocialista kultúra és tudomány ál’, dáraival megismertessék a fa'-u dolgozó parasztságát- A műkedvelő gárda eglénkint, nap mini nap gyakorol. Uj énekeket tanulnak. Minden gépállomási dolgozó kivétel nélkül tagja az énekkarnak. Megható és egyben felemelő látvány, amint Kiss József elvtárs vezényletével felharsan a Gépállomás kóru-ának ércesen zengő éneke. Nyakig olajoson, de tisztán fénylő szemmel éneklik: ..Drága föld, szülőhazánknak földje....” Feketevágó és a beszolgáltatást szabotáló kislakokat lepleztek le Kiskunhalason A kukorica-beszolgáltatás ellenőrzése során kiderült, hogy a kulákok beszolgáltatást még a mai napig sem teljesítették. Az ellenőrzések során kiderült, hogy Kovács V. Sándor 194 holdas rekettyéi kulák beszolgál tat ási kötelezettségének még nem tett eleget. Szabados Benő 30 holdas felsőszállási kulák 10 mázsa és 50 kiló szemes kukoricát rejtegetett, Rádóczi István 34 holdas kiskunhalasi kulák 300 kg. kukoricát dugott el, Nagy M. Antal 28 holdas klskúnhalasi kulak kukorica készletét eltitkolta, Kovács Józsefné kiskunhalasi 43 h. kulák kukorica készletét‘teljes egészében eltitkolta, majd az ellenőrzés során kiderült, hogy beszolgáltatás! kötelezettségének nem tett eleget, Bangó József 80 holdas kiskunhalasi kulák 525 kg szemes kukoricát eltitkolt. A hatóság a kukorica készleteket elkobozta. Az ellenőrzések során kiderült, hogy Szemerédi József és Géza 96 holdas fehértói kulák sertéseiket engedély nélkül vágták |s\ A rendőrség a kulákokat őrizetbe vette és az eljárást ellenük megindította.
