Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. február (5. évfolyam, 6-9. szám)
1950-02-05 / 6. szám
me BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG 1950 február 5. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Az anyagterjesztés megjavításával az elméleti színvonal emeléséért A pártmunka egyik igen fontos és felelős területe a szóban és írásban folyó propaganda és agitáció. Ennek a munkának a helyes és pártszerű elvégzése nélkül nem tudjuk az előttünk álló feladatokat megoldani; dolgozó népünket ezeknek a feladatoknak végrehajtására mozgósítani. A helyes és jó propaganda munka nélkül nem tudjuk megoldani a káderek nevelésének kérdését, nem tudjuk kielégíteni azokat az igényeket, amelyeket dolgozó népünk velünk szemben támaszt. Ha azonban jól és helyesen oldjuk meg a propaganda és agitáció feladatait, ezeknek a kérdéseknek megoldása is könnyebbé, egyszerűbbé válik, és eredményeiben is sokkal gazdagabb lesz. Ha a Párt propaganda munkája valamilyen okból sántít, ha nevelési munkánk gyengülni kezd, akkor maguk a káderek megszűnnek érdeklődni haladásunk iránt és korlátolt, perspektíva nélküli gyakorlati emberekké válnak, akik gépiesen hajtják végre a felülről jövő utasításokat. Természetesen az egész dolgozó nép megsínyli ezt. Ez aláhúzza azt, hogy a Párt és állami élet területein működő funkcionáriusoknak elméleti színvonala, marxista-leninista tudása mérőszáma és egyben meghatározója is annak a munkának, amit végeznek. Minél magasabb pártfunkcionáriusaink elméleti színvonala, elvi politikai képzettsége, annál termékenyebb, iobb és eredményesebb munkát képesek végezni bármely területen. Az elvi színvonal kérdése szorosan összefügg az éberség kérdésével is. ,,Nem lehet elég éber az, akinek nincs meg a kellő szocialista elméleti felkészültsége” — mondotta ' Rákosi elvtárs. Ebből az következik, hogy az elméleti színvonal álacsonySága magában rejti az ellenség aknamunkája fölött való elsiklást, az ellenségnek kedvező, a mi számunkra káros hibák elkövetése lehetőségének megsokszorozását. Azok az elvtársak, akik nem veszik észre elméleti színvonaluk alaqsonysága miatt a sorozatos hibák és tévedések, szabotázs, hanyagság mögött az ellenség kezét, akaratlanul is az ellenségnek segítenek. Ezekkel a kérdésekkel szorosan egybefügg pártkiadványaink terjesztésének. pártsajtónk olvasótábora növelésének kérdése is. Az elméleti színvonal emelésének előfeltétele az, hogy pártkiadványaink, pártsajtónk eljusson a dolgozók legszélesebb tömegeihez. Ezeket a feladatokat meg tudjuk oldani, mert a feladatok megoldásához szükséges összes feltételek adva vannak. Alapszervezeteink rendszeresen és pontosan megkapják a propaganda és agitációs anyagot. Nem elég azonban az, hogy ezek a pártkiadványok eljutnak az alapszervezetekhez. Ehhez az kell, hogy pártmunkásaink felhasználják ezeket napi munkájukban, elvigyék az üzemek és falvak dolgozóihoz, tanulmányozzák a politikai élet időszerű kérdéseit, mutassanak rá arra, hogy mi a legdöntőbb feladat dolgozó népünk előtt és mozgósítsák 1a tömegeket. Biztosítsák, hogy a megkapott anyagot átbeszéljék a do’go- zók, alkalmazzák a szempontokat helyi körülményeikre és így tegyék politikailag tartalmassá a propaganda és agitáció munkáját. Meg kell érteniük funkcionáriusainknak, hogy az elméleti színvonal emelése fegyver a kezünkben, amelyet fel tudnak használni az ellenség elleni harcban, a hibák és hiányosságok kiküszöbölésében, eredményeink megjavításában. Nem leb-rt leninistának nevezni azt, aki szakmájában specialista és jól érti a mesterségét, de emellett nem érdeklődik a politika kérdései iránt, munkáját nem tölti meg a napi élet elevenségével. A leniriistának ismernie kell a társadalomról, annak fejlődéséről szóló tudományt. Ez és csak is ez az elmélet, a marxista- leninista elmélet adhatja meg az alkotó erőt, ez és csakis ez az elmélet képes termékennyé, alkotóvá tenni a munkát, ez és csakis ez az elmélet ad és adhat biztos eligazítást bonyolult korunk társadalmi és politikai életében. Nap mint nap felvetődnek üzemekben és falvakban egyaránt a szocializmus építésének kérdései. Pártfunkcionáriusainktól tíz és százezrek várnak feleletet . ezekre a kérdésekre. A tapasztalat azt mutatja, hogy pártmunkásaink nem tudnak mindenütt jól és pontosan válaszolni. Ennek a hibának a gyökere abban van, hogy pártfunkcionáriusaink, népnevelőink az anyagterjesztést célnak és nem eszköznek tekintik, maguk sem tanulmányozzák eléggé mélyen a Szovjetuniót, a Bolsevik Párt tapasztalatait és munkamódszereit. Ezen a téren párt- munkánkban változásnak kell létrejönnie. Funkcionáriusaink meg kell, hogy értsék, hogy az anyagterjesztés nem mechanikus munka, hanem politikai feladat, amely szervesen hozzátartozik a pártmunka egyéb területeihez. I Néhány helyen komoly hiányosság tapasztalható ezen a téren. Mélykúton például a pártvezetőség nem osztja meg egymásközött a munkát és az anyagterjesztést is a titkár végzi. Ebből következik, hogy az anyagterjesztés munkája nem lehet jó, nem lehet helyes. Az elszámolások ellenőrzése során gyakori tapasztalat az, hogy a szervezetek nem időben számolnak el a hozzájuk érkezett pártk:advá- nyokkal. Élvtársaink a pontatlanság okául azt hozzák fel, hogy az anyag, terjesztéssel foglalkozó eívtársat elhelyezték, vagy iskolára küldték és erre a reszortra még nem állítottak be másik elvtársat. Tisz’ában kell lennünk azzal, hogy a pártkiadványok Pártunknak komoly összegbe kerülnek. Tudnunk kell, hogy amikor pártkiadványaink terjesztésével foglalkozunk. a Párt vagyonát kezeljük. Nem kétséges, hogy elvtársaink megértik a pártkiadvány, a pártsajtó terjesztésének és elszámolásának politikai jelentőségét és az ezen a téren még meglévő hiányosságokat jó munkával ki fogjuk küszöbölni. Berta Kálmán ' megyei anyagfelelős A Központi Vezetőség határozata nyomán a kiskunhalasi Barnává! minden dolgozója egyéni versenyt kezd Ha jól dcigozik a pártszervezet — jól megy a szerződéskötés Ötéves népgazdasági tervünk célkitűzése, hogy Magyarországot korszerű mezőgazdasággal rendelkező, de túlsúlyában döntően ipari jellegű országgá fejlessze. Ennek az irányelvnek megfelelően kell lépést tartania mezőgazdasági termelésünknek is azzal az ugrásszerű fejlődéssel, mely iparunkban már a hároméves terv során bekövetkezett; Kormányzatunknak a mezőgazdaság virágzóvá, jövedelmezőbbé tételét szolgáló intézkedései között — a gépesítés, a szocialista szektor kiszélesítése mellett — döntő szerepet játszik az ipari nyersanyag- önellátást és a dolgozó parasztság felemelkedését szolgáló szerződéses termelés. Földművelésügyi kormányzatunk a múlt esztendő tapasztalatainak alapján, az eredmények és hioák tekintetbevételével helyezte a szerződéses termelés minél szélesebb alapokra való fektetését az 1950-es gazdasági és első és legfontosabb feladatává. A Párt vezetésével és irányításával versenymozgalom indult a szerződések előirányzatának 100 százalékig való teljesítésére. Ez a verseny a napokban zárul le és országos viszonylatban szép eredményeket ért el. KECSKEMÉT és járásaiban a kampány első heteit a vontatottság jellemezte. Ennek egyik és fő oka az volt, hogy az illetékes szervek nagyvonalakban, felületesen, csak a tömegekre vonatkoztatva végezték a felvilágosító munkát és az egyéni meggyőzést majdnem teljesen elhanyagolták. így a dolgozó parasztság nem látta meg teljes egészében a szerződéses termelés mibenlétét, hasznát s a kulákság rémhíreinek is könnyebben felült. A kecskeméti pártszervezet — mely szervezője és irányítója volt az egész munkának — segített feltárni és kiküszöbölni ezeket a kezdeti hibákat. Hamarosan új ^lendülettel indult meg a verseny. A fősúly az egyéni agitációra helyeződött, melybe megtöbbszöröződött számmal kapcsolódtak bele a tömegszervezeti aktívák, sőt a termelő- csoportok tagjai is. Az egyes pusztarészek termelési és dűlőfelelősei párosversenybe kezdtek a szerződéskötések számának emeléséért. A pártszervezet többszáz főnyi népnevelője vasárna- ponkint elárasztotta a pusztát. Tanyá- ról-tanyára jártak és egyenkint világosították fel a dolgozó parasztokat a szerződéses termelés előnyeiről. Egymást sűrűn követő kisgyűiéseken foglalkoztak minél behatóbban a kérdéssel és a tanyai pártnapok központi anyagát is a szerződéses termelés ismertetése képezte. Az új alapokon, új módszerekkel elindított munka eredménye nem is késett: fokozott erősödéssel indult meg a szerződéskötések növekedése. AZOKON A PUSZTARÉSZEKEN, ahol kezdettől fogva jól folyt a felvi- j lágosíló munka, kitűnő eredménnyel ' zárult a verseny. így Ágasegyháza dolgozó parasztsága 112 százalékban, Máriahegy, Vacsihegy és Budaihegy 145 százalékban, Alsószéktó 104 százalékban, Koháriszentiórinc 101 százalékban, Urrét 84 százalékban tett eleget a szerződéskötési előirányzatnak. A lemaradt pusztarészek közé tartozik Borbás 13 százalékkal és Matkó 17 százalékkal. Ezeken a területeken a tanyai párt- és tömegszervezetek hanyagsága a gyenge eredmény oka. A szerződések növényféleségekénti megoszlásában a konzervnövények vezetnek, majd a® olajosmagvak termesztése. A szerződéstkötő kecsekméti dolgozó parasztság bebizonyította, hogy Pártunk útmutatása alapján kíván hozzájárulni a magyar népgazdaság felvirágoztatásához a termelés reá eső szakaszán. A Magyar Dolgozók Pártja pözponti Vezetőségének a szocialista munkaverseny eredményeinek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló határozata többek között hangsúlyozza „ki kel! szélesíteni a versenyt a takarékosságért, az anyag- és energiafogyasztás, a szerszám- és géptörések számának csökkentéséért, az önköltség leszállításáért.” Ennek a határozati pontnak alapján szélesedik a verseny a halasi Barnevál- ban is. A dolgozók a párthatározat olvasása után elhatározták, hogy nem elégednek meg az eddigi eredményekkel, tovább fokozzák teljesítményeiket. Első tevékenységük az volt, hogy felbontották tervüket és ennek következtében az eddig páros- versenvben, vagv brigádban versenyzők — egyéni versenyre is lépnek. Míg 1947-ben a baromfivásárlás eredménye 7800 mázsa volt, 1949-ben már 11.700-ra emelkedett, de az egyéni versenyek során 1950-ben pedig már 33.400 mázsát fognak vásárolni, azaz az 1947-es tétel 100 százaléka helyett 430 százalékot. Tojás bevásárlásnál 1949-ben 8300 rpázsát vásároltak fel. 1950-ben’ pedig 15.854 mázsát fognak vásárolni a terv szerint. A beruházásokat, újításokat illetően 1949-ben 310 ezer forintot kapott a Barnevál, 130 ezer forintot a hozzátartozó Serneval, míg 1950-re 282.000 a Barneval, 400.000 forintot a Serneval részére állítottak tervbe. Mű- helvi szerszámokra 17.000 forintot állított be az üzem. 1950-re felújítás és beruházás céljaira 68,600 forintot irányzott elő, mely által több gép, több szerszám jut, a termeléshez. A halasi Barnevál dolgozói hatalmas lelkesedéssel fogadták az MDP Központi Vezetőségének határozatát. Az üzem dolgozói egyemberként csatlakoztak az MDP határozata mellé. Nagy Zsófi, a Barneváli SZIT-ifjú- ság nevében fogadalmat tett, hogy a munkaversenyben is élen fog járni az ifjúság. Lö'blné elvtársnő a bontók nevében versenyre hívta ki a telep valamennyi bontóját az ötéves terv sikere érdekében. Simon Lajosné a koppasz- tók részéről valamennyi Barnevál-telep koppasztóit, Fehér János a vágók nevében, míg Gusztos Antal a ládázókat hívta ki versenyre. A versenvmozgalom üzemen belüli népszerűsítésével kapcsolatban az üzemben hangszórót szereltek fel, s így a dolgozók naponta értesülhetnek az üzemi mikrofonon keresztül az üzem sztahanovistáinak, újítóinak, élmunkásainak munkamódszereiről, tapasztalatairól és a munkaversenymozgalom kimagasló eredményeiről. A Központi Vezetőség határozata nyomán úgv döntöttek, hogy az eddiginél még fokozottabban vesznek részt a rúunkaversenyben és az ország felszabadításának évfordulójáig valamennyien versenyre kelnek. Felhívás a városi alap- és haladófokú Szemináriumok vezetői részére A városi alapfokú szemináriumok vegyék előre a február 6—20-ig terjedő időre a „Pártunk parasztpollti- káia" c. szemináriumfüzet anyagát. Február 20—27-ig „A Sztahanov-moz- galom” c. anyagot tárgyalják meg. A többi anyagot a tematikáiban meghatározott sorrendben vegyék át az elvtársak. A városi haladófokú szemináriumok ugyancsak vegyék előre a „Pártunk parasztpotitikája” c. anyagot és a február 20—-27-ig terjedő héten tárgyalják meg. Utána február 27—március 6-ig „A Sztahanov-mozgalom" következik A többi anyagot a tematikában megadott sorrend szerint vegyék át az elvtársak. Megyei Oktatási Osztály. Lajosmizse dolgozó termelési szerződést kötnek — Hát mi járatban van a szövetkezetben? — kezdi el a beszélgetést a munkás. Nyemec egy kissé elgondolkozik. Beszéljen-e, vagy sem? Ránéz az előtte eddig ismeretlen, becsületesképű emberre, aztán megindul ajkáról a szó. — Én? — kérdi vissza. — Hát azért megyek, mert meg akarom kötni a termelési szerződést. Igen, . azt. Mert az úgy volt, hogy vagy kétszer nálunk is voltak a népnevelők, beszéltek az ötéves tervről s a termelési szerződés előnyeiről. Azt mondták, kössek én is termelési szerződést. Dehát megmondom őszintén, én jódarabig nem akartam, belemenni. Tudja én, mint aíéle öreg ember, előbb gondolkozom rajta. Aztán a napokban csináltam számadást és rájöttem, hogy igazuk van a népnevelőknek. Mert b'zony én öreg ember vagyok és most, hogy megértem azt: nem vagyok más cselédje, 6 hold juttatott földemen úgy kell gazdálkodnom, hogy jó legyen. így beszélgetve érnek a földműves- szövetkezethez. Ismerős már Itt az öreg Nyemec. Ügy fogadják, mint a vendé get. Pár szó és már állítják ki a szerződést. Kenderre, cukorrépára, napraforgóra szerződött, összesen két és fél holdon. — No, ez is megvan. Most nyugodtan mehetek haza. Úgy tudom ezzel a szerződéskötéssel én is hozzájárulok a öléves tervhez — mondja Nyemec a szerződés megkötése után és elköszönve megindul haza, hogy otthon a vállaltak teljesítésére előkészüljön. — így megy ez naprói-napra. A lajosi dolgozó parasztok lassan megértik a termelési szerződés jelentőségét. Igaz, ele'nte nehezen ment. Az előirányzott 600 holdnak január 14-én még csak 7.7 százalékára kötöttek termelési szerződést. A dolgozó parasztok egyrésze nem értette meg ennek előnyét, másrésze pedig a kulákokra hallgatott. Ezeket az akadályokat azonban a jó népnevelő munkával legyőzték. A szövetkezet tagjai összefogva a falusi és városi népnevelőkkel, bejártak minden tanyát s minden házIgy lett tagjelölt Virág Sándor elvtárs — Jól van, elég! — jelzi kalapácsával Virág Sándor, a kecskeméti Gépgyár kovácsa s az előtte még izzó acélt visszateszi a kohóba. Megíörli izzadt homlokát, majd éles szemekkel figyelve a hevülő anyagot, munkatársával beszélgetni kezd: >—'Ezzel nemsokára készen leszünk. Aztán jöhet a másik. Sietnünk kell. Minden percet jól ki kell használni. Tudod, — mondja, — most a héten a taggyűlés elfogadott tagjelöltnek. Már az igazolványt is megkaptam. Igyekeznem kell, hogy behozzam a lemaradásomat. Nem állhatok meg a 222 százalékos teljesítményemnél, mikor a múlt héten 287 százalékot is el tudtam érni. — Hogy miért kértem a felvételemet a Pártba? — ismétli meg csillogó szemVnel munkatársa kérdését. — Hat azért, mert a Párt vezetése mellett az életszínvonalunk állandóan emelkedik. Jobban és emberségesebben élünk. És aki megérti az építés nagy feladatát, az érzi, hogy a Pártban van a helye. A ’’árt vezetésével és irányításával valósítottuk meg a hároméves tervet. És az ötéves tervnek is a legöntudatosabb dolgozók vezeté. sével kezdtünk hozzá. Én is ezek közé az emberk közé akarok tartozni. De a héten nemcsak én kértem a felvételemet. Velem együtt több tagjelöltet is elfogadott a taggyűlés. Például Kovács Józsefet is most javasolták. Nézd, milyen lelkesen dolgozik, ég a keze alatt a munka! — mondja Virág s a vörösre ízzott anyagot kivéve a tűzből az üllőre helyezi. Kovács József nemrég jött haza a Szovjetunióból. Ottan sokat tanult. És itthon — mondja Forrai József elvtárs — szorgalmával és munkájának jó elvégzésével bizonyította be, hogy megérdemli a tagfjelöltséget. — Nemrég még a Szovjetunióban dolgoztam. Ott ismerkedtem meg a szovjet emberek hatalmas alkotó munkájával. Mikor aztán november 6-án hazajöttem — mondja Kovács Józsel gépformázó .— láttam, hogy a Magyar Dalgozók Pártja vezetésével a magyar dolgozó nép is azon az úton halad, mely a jóléthez, a szocializmushoz vezet. Én is ezt a jólétet akarom munkámmal megvalósítani. És azért kértem felvételemet a Párt tag- jelöltjei sorába. Tudom, hogy helyemet a Pártban megállni nem könnyti dolog, de a munkámmal és a tanulással mindig azon leszek, hogy kiérdemeljem a Párt bizalmát, mert a Párt tagja akarok lenni. hoz elmentek. Felvilágosították a dolgozó parasztokat. Az eredmény napról napra jobb lett. Volt olyan népnevelő, ki egymaga 75 holdra kötött le termelési szerződést. A két Nagy Katalin 95, Tlszavö'gyi elvtárs pedig 65 holdra gyűjtöttek szerződéseket. Aki a tanyákon nem szerződött le, az most egyenesen a szövetkezetbe jön be leszerződni. így az előiránvzatnak január 24-én 82 százalékát dolgozó parasztjaink lekötötték. A felvilágosító munka azért még most is folyik. Népnevelőink az ötéves terv ismertetésekor, beszélnek a termelési szerződés előnyeiről is. Most is mennek ki népnevelők. Éppen Oláh Imréhez tartanak. Ott még. nem voltak — mondja Radóczi elvtárs, termelési felelős és rámutat a tanya felé igyekvő dolgozó parasztokra. Kettesével mennek a népnevelők. Az egyik csoport Oláh Imréhez, a másik meg Gazsó Andráshoz igveksz'k. O’áh Imrénél, takaros kis tanyában szíves szóval fogadják őket. Éppen otthon van a gazda feleségével, lányaival együtt. Először a hároméves terv eredményeinek ismertetésével kezdik a beszélgetést. Imre gazda sok példát hoz fel arra, mivel segítette őt a Terv. Tudja azt, hogy az ötéves terv még jobban fogja segíteni. Amikor pedig a termelési szerződés kerül szóba, azonnal leszerződik napraforgóra, som- kóróra, kenderre és cukorrépára. Az idős Gazsó Andrást mindenki ismeri. Tudják róla hogy jó gazda, hiszen a múlt évben is első lett a kiállításon. Nyolc holdon gazdálkodik és már kilenc gyermeket nevelt fel. A népnevelőknek itt sincs nehéz dolguk. Három és egy negyed holdra köti meg a szerződést. Bujdosó Pál, már régi jóismerőse a népnevelőknek. Mindig szívesen fogadja a jó tanácsot. Az őszi szántásvetést is idejében végezte el. 13 hold földjéből k'lencre kötött szerződést. Cukorrépát, napraforgót és somkórót fog termeszteni. — Az én ötéves tervem az — mondja —, hogy minél többet és jobbat termetiek. Értünk dolgoznak a gyárak munkásai és ezt becsületes jó munkával kell meghálálni A lajosi parasztok megértik, hogy a terme!és: szerződés az előnyüket s egyben az ötéves terv sikerét szo'gáHa. példát vesznek a Sallai Imre Vörös Csillag és a Törekvés termelőszövetkezeti csoportoktól, melyek 44, 26, 29 holdra szerződtek és sietnek előre biztosítani jövő évi termésüket.
