Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)
1949-12-04 / 50. szám
2 Délpesiofegyeí képújság i 10Í0. december 4. (Folytatás az 1-ső oldalról.) változtatni. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a békemozgalomba bevonják a szakszervezeteket, a női, ifjúsági, szövetkezeti, sport, kulturális, felvilágosító, vallási és más szervezeteket; valamint tudósokat, Írókat, újságirökal, a kultúra művelőit, parlamenti és más politikai és közéleti személyiségeket, akik a béke védelmében, a háború ellen lépnek fel. Ma különös erővel kerül homloktérbe az a feladat, hogy a béke összes becsületes hívei — tekintet nélkül vallásukra, politikai felfogásukra és pártállásukra — tömörüljenek a békéért, az emberiséget fenyegető új háborús veszedelem ellen folyó legszélesebb harc alapján. 2. A békemozgalom további kifejlesztése szempontjából döntő jelentőségű a munkásosztály egyre "csclekvőbb részvétele ebben a mozgalombán, összeforró tlsága. sorainak egysége. Ezért a kommunista és munkáspártok elsőrendű feladata, hogy a békéért harcolók soraiba bevonják a munkásosztály legszélesebb rétegeit, megteremtsék a munkásosztály szilárd egységét, megszervezzék a proletariátus különböző osztagainak együttes fellépését a bekért és országaik nemzeti függetlenségéért való harc közös alapján. 3. A munkásosztály egységét Csakis a jobboldali szocialista szakaüárok, a munkásmozgalom bomlaszlói ellen folytatott erélyes harcban lehet kivívni*. A jobboldali szocialisták, mint Bevin, Attlee, Blum, Guy-Mollet, Spaak, Schumacher, Renner, Saragat, stb., a reakciós szakszervezeti vezetők mint Green, Carey és 'Deák,in, IsHb. a szakadár és népellenes politika megvalósítói — főellenségei a munkásosztály egységének, szekértőiéi a háborús gyujtogatóknaik, kiszolgálói az imperializmusnak. Árulásukat álszocialista, kozmopolita frazeológiával leplezik. A kommunista és munkáspártoknak, lankadatlanul küzdve á békéért, napról-napra le kell leplezniük a jobboldali szocialista vezéreket, akik a béke leggonoszabb ellenségei. Mindenképpen fejleszteni és erősíteni kell az egy ültműködést és akcióegységel a szocialista pártok alsó szervezeteivel és egyszerű tagjaival. Támogatni kell ezekben a pártokban minden valóban becsüleles elemet, megmagyarázva nekik a reakciós jobboldali vezérek romlásba vivő politikáját. *4. A kommunista és muníásp'ártoíknak a népek közötti szilárd és tartós béke legszélesebbkörű propagandáját kell szembe szögezniük az agreSiSzorok embertelen propagandájával, akik arra törekszenek, hogy Európa és Ázsia országait véres harcmezővé változtassák. Fáradhatatlanul le'kell leplezniük ,az agresszív blokkokat és katonai-politikai szövetségeket (elsősorban a Nyugati Szövetséget cs az Eszakatlanti blokkot): széleskörű felvilágosítással 'keli megm agya ráz niok, hogy egy új háború a népekre a legsúlyosabb szenvedéseket zúdítaná és óriási rombolásokat okozna, hogy a háború elleni harc és a béke védiehne — a világ valamennyi népének ügye. El kiéli érni, hogy a háború propagandáját, a faji gyűlölet és a népek közötti ellenségeskedés propagandáját, amit az amgol-amerikai imperialistáik űznek — az egész demokratikus közvélemény minden országban élesen visszautasítsa. El kell érni, hogy az új háború propagandistáinak ne legyen egyetlen fellépése sem,tnelyre a béke becsületes hívei né adnák meg a választ. 5. Messzemenően fel keli használni a békéért folyó tömegharc bevált, új és hatékony formáit, aminőik a városi és falusi békevédelmi bizottságok, petíciók és tiltakozások szervezése, békeszavazások, amit széles körben alkalmazlak Franciaországban és Olaszországban. A háborús készülődéseket leleplező irodalom kiadása és terjesztése, gyűjtések a békéért folyó harc céljaira, az űj háborút propagáló filmek, újságok, könyvek, folyóiratok, rádiók, intézmények és egyének bojkottjának megszervezése —mindez (ma a kommunista és munkáspártok'igen fontos feladata. 6. A kommunista és munkáspártok a kapitalista országokban kötelességüknek tekintik, hogy a nemzeti függetlenségért és a békéért folytatott harcot egybeolvasszák az agresszív amerikai imperializmus közvetlen kiszolgálóivá vált burzsoá kormányok nemzetellenes, áruló politikájának fáradhatatlan leleplezésével. Kötelességüknek tekintik, hogy az ország összes demokratikus, hazafias erőit egyesítsék a következő harci jelszavakkal: le kell rázni a .szégyenletes igái, mely az amerikai imperialistáknak való szolgai alárendeltségben jut kifejezésre; yissza kell térni az önálló kül- és belpolitika útjára, mely a népek nemzeti érdekeit szolgálja. Tömörileni kell a tőkés országok legszélesebb néptömegeit a demokratikus jogok és szabadságok védelmére, fáradhatatlanul fel világosiivá őket, hogy a béke Védelme elválaszthatatlan a munkásosztály és a dolgozó tömegek legközvetlenebb érdekeinek védelmétől, gazdasági és politikai jogaik védelmétől. Fontos feladatok állnak Franciaország, Olaszország, Anglia, Xyugát-NémetorsZág és más országok kommunisla pártjai előtt, amely országok népeit az amerikai imperialisták ágyútőllelékként akarják felhasználni agresszív terveik imegvalósi lására. E pártok kölcsségc, hogy még nagyobb erősül fejlesszék ki a harcot a békééig, az angol-amerikai háborús gyújtogatok bűnös szándékainak meghiúsításáért. 7. A népi demokralikus országok és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai előtt az a feladat áll, hogy a háborús gyújtogatok és szekértolóik leleplezésével egy ül L még jobban megszilárdítsák a béke és a szocializmus táborát, a béke védelmének és a népek biztonságának érdekében. S. Az angol-amerikai imperialisták agresszív terveik megvalósításában jelentékeny szerepel szánnak, különösen Közép- és Délkelet-Európában, Tito nacionalista klikkjének, mely az impe-t rialislák kémszervezeteinek szolgálatában áll. A béke védelmének és a háborús gyújtogatok elleni harcnak érdeke megköveteli, hogy ezt a klikket, mely a béke, a demokrácia és a szocializmus leggonoszabb ellenségeinek táborába, az imperializmus és a fasizmus táborába szökött át, még inkább leleplezzék. Az emberiség történetében először jött léire szervezett békel'ront, melynek élén a világ békéjének ollalmazója és zászlóvivője, a Szovjetunió áll. Egyre jobban terjed a lökés országok nép löm egeiben a kommunista pártok bátor jelszava: a népek sohasem fognak harcolni a világ első szocialista országa, a Szovjetunió ellen. A fasizmus elleni háború napjaiban a kommunista pártok a hódítókkal szemben az általános népi ellenállás élcsapatai voltak; a háború utáni időszakban a kommunista és munkáspártok a népek létérdekeiért, az új háború ellen folytatott küzdelem élén járnak. A munkásosztály vezetése alatt, az új háború minden ellenfele — a munka, a tudomány, a kultúra emberei — hatalmas békefrontban tömörülnek, amely képes arra, hogy meghiúsítsa az imperialisták bűnös szándékait. * Nagy mértékbeli a kommunista pártok éré ivén és kezdeményezésén múlik a békéér t kibontakozó gigászi harc kimenetele; elsősorban á kommunistákon, mint élenjáró harcosokon múlik, hogy a háborús gyújtogatok terveinek meghiusitása lehetőségből, valósággá váljék. A demokrácia erői, a béke híveinek erői sokkal nagyobbak, mint a reakció erői. Most az a feladat, hogy mégjobban fokozzuk, a :népek éberségét a háborús gyújtógatókkal szemben, szervezzük és tömöritsük a széles néptömegeket a béke ügyének cselekvő védelmére, a népek alapvető érdekeiért, életükért, szabadságukért. A munkásosztály egysége és a kommunista és munkáspártok feladatai í i. • Az új háború előkészítése az angol-amerikai imperialisták részéről, a burzsoá reakció hadjárata a munkásosztály és a dolgozó tömegek demokratikus joga® és gazdasági érdiekei ellen megköveteli, hogy fokozzuk a munkásosztály harcát a béke megőrzéséért és megszilárdításáért és elszánt harcot szervezzünk a ('háborús gyújtogatok és az imperialista reakció támadása ellen. Ebben a harcban a siker záloga: ja munkásosztály sorainak egysége. A háború utáni tapasztalai azt mutatja, hogy a munkásmozgalom szakításának politikája az imperialisták egyik legfontosabb eszköze és módszere az új háború kirobbantására, a demokrácia és a szocializmus erőinek elnyomására, a néptömegek életszínvonalának nagyfokú leszorítására. A nemzetközi munkásmozgalom egész történetében még sohasem volt olyan 'döntő jelentőségű a munkásosztály egysége az egyes országokban és világméretbein, mint most. A munkásosztály sorainak egységére szükség van a béke megvédésére, a háborús gyújtogatok bűnös szándékainak keroszlülhúzására, a demokrácia és a szocializmus ellen irányuló imperial is La összeesküvés meghiúsítására, a fasiszta uralmi módszerek bevezetésének megakadályozására és azért, hogy erélyesen visszaverhessük a monopóltőke hadjáratát a munkásosztály létérdekei ellen és elérhessük a dolgozó tömegek gazdásági helyzetének megj avulását. E feladatokat mindenekelőtt a munkásosztály széles tömegeinek tömörítésével — függetlenül párt» állástól, szakszervezeti hovatartozástól és vallási meggyéződéstőI — lehet megvalósítani. Egység alulról — ez a legeredményesebb úlja annak, hogy az összes munkásokat a béke és országuk nemzeti függetlensége védelmének jegyében, a dolgozók gazdasági 'érdekei és demokratikus szabadságjogai védelmének jegyében tömör.ilsük. A munkásosztály egysége teljes mértékben elérhető, tekintet nélkül ama vezető szakszervezeti vagy pártközpontok ellenállására, amelyeknek élén az egység bomlasztó! és ellenségei állnak. A háború utáni időszakot a munkásosztály szakadásának felszámolása és az általános demokratikus erők tömörítése terén elért nagy sikerek jellemezték, ami a Szakszervezeti Világszövetség,' a Nemzetközi Demokratikus Nőszövelség és a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megteremtésében, a Béke Hívei Világkongresszusának összehívásában jutott kifejezésre. Az egység sikerei Franciaországban az Általános Szakszervezeti Szövetség (CGT megerősödésében nyilvánulnak meg, Olaszországban az Egységes Szakszervezeti Szövetség (CGIL megteremtésében, a francia és olasz proletariátus harci fellépéseiben. A népi demokrácia országaiban a munkásosztály egységének ügye történelmi jelentőségű sikereket ért el — létrejöttek a munkásosztály egységes pártjai, az egységes szakszervezeték, egységes szövetkezetek, ifjúsági, női és más szervezetek. A munkásosztálynak ez az egysége döntő szerepet játszol! azokban a sikerekben, amelyeke l a népi demokrácia országai a gazdasági és kulturális felemelkedés terén, a munkásosztály álfamvezelő szerepének biztosilása és a dolgozó tömegek anyagi helyzetének gyökeres megjavítása terén elértek. Mindez arról tanúskodik, hogy a munkásosztályban hatalmas a törekvés sora; összekovácsolására, hogy a munkásosztály egységfrontjának megteremtésére reális a lehetőség a reakció egyesült erőiivei szemben, az amerikai imperialistáktól a jobboldali szocialistákig. i Az amerikai és angol imperialisták s csatlósaik az európai országokban a proletár és általános népi erők széltagolására és bomlaszLására törekszenek s e tekintetben különösen a jobboldali szocialistákra és a reakciós szakszervezeti vezetőkre építenek. Az amerikai és angói imperialisták egyenes utasítására a jobboldali szocialista vezérek és a reakciós szakszervezeti vezetők felülről szakítják a munkásmozgalmat, arra törekszenek, hogy a níünkásősz látónak a háború után megteremtett egységes szervezeteit szétrombolják. Megpróbálták belülről felrobbantani 'a Szakszervezeti Világszövetséget, Franciaországban megszervezték a »Force Ouvriére« szakaidéi- csoportot, Olaszországban az u. n. Munkaszövetségei és előkészítik egy szakadár nemzetközi szakszervezeti 'központ létesítését. Egyes országokban hasonló szakadár kísérletek történitek a katolikus szervezetek vezetői részéről is. . Teljes mértékben beigazolódott az az értékelés, melyét a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája első tanácskozása a jobboldali szocialista vezéreknek, mint a munkáosztály egysége leggonoszabb ellenségeinek és az imperializmus szekértolóinák áruló tevékenységéről adott. A jobboldali szocialisták jelenleg nemcsak saját országuk burzsoáziájának ügynökeiként lépnek fel, hanem az amerikai imperializmus ügynökeiként is és az európai országok szociáldemokrata pártjait amerikai pártokká,' az Egyesült Államok imperialista agressziójának közvetlen eszközeivé változtatják. Azokban az országokban, ahol a jobboldali szocialisták résztvesznek a kormányban (Angliában, Franciaországban, Ausztriában, a Skandináv államokban) — a »Marsha 11-terv , a »Nyugati Szövetség , az »Eszakatlanti Szerződés és az amerikai terjeszkedés egyéb formáinak heves védelmezőiként lépnek fel. Ezek az álszocialisták a legaljasabb szerepet töltik be a munkások és a dolgozók érdekeit védelmező denitókralikus szervezetek üldözésében'. Egyre mélyebbre süllyedve a munkásosztály érdekeinek, a de* mokrácia és a szocializmus elárulásában, .teljesen megtagadva a marxizmus tanait, a jobboldali szocialisták most a« amerikai impel- ia liizin us rab 1 őídeotőgi ájának védelmezőiként és hirdetőiként lépnek fel. Elméleteik a »demokralikus szocializmusról . a »harmadik erőről», kozmopolita fecsegésük arról, hogy le keli mondani a mjemzcli szu véréin tűsről — mindez nem egyéb, mint az amerikai és angol imperializmus agressziójának ideológiai leplezése. Az elevenen elrothadt II. Intern ac.Loná lé korcs szülötte, az u. ni. Nemzetközi Szocialista Konferenciák Bizottsága (COMISCO), a munkásmozgalom Teghiitványabb szakadáraina'k és öomlasztóinak gyűjtőhelyévé vált. Ez a szervezet az angol és amerikai imperialista felderítő szervek szolgálatában álló kémközponttá lett. A munkásosztály egysége csakis a munkásmozgalom jobboldali szocialista szakadárai és bomlasztó;! ellen vívott elszánt harcban, valósítható meg. II A Tájékoztató Iroda a kommunista pártok elsőrendű feladatának lekiinli a lankadatlan harcot a munkásosztály összes erőinek egyesítéséért és szervezéséért, . hogy az angol-amerikai imperializmus hódiló törekvéseit erőteljesen vissza lehessen utasítani, új világháborúra irányuló számításait keresztül lehessen húzni, a béke és a nemzetközi biztonság, ügyét meg lehessen védeni és meg lehessen szilárdítani, a monopoltőkének, a dolgozó tömegek életszínvonala elten folyó támadását kudarcba lehessen fullasztani. A mái nemzetközi helyzetben a kommunista pártok egyenes kötelessége megmagyarázni azt, hogy ha a munkásosztály nem biztosítja sorainak egységét, akkor megfosztja önmagát a legfontosabb fegyvertől az új világháború növekvő veszélye és a dolgozók életszínvonalát támadó imperialista reakció ellen vívott harcban. A kommunisták kötelessége, hogy engesztelhetetlen és következetes harcot folytassanak a jobboldali szocialisták és a reakciós szakszervezeti vezetők elmélete és gyakorlata ellen, könyörtelenül leleplezzék és elszigeteljék őket a tömegektől — ugyanakkor türelmesen és állhatatosan megmagyarázzák az egyszerű szociáldemokrata munkásoknak a munkásosztály egységének egész jelentőségéi,, bevonják őket a békéért, a kenyérért és a demokratikus szabadságjogokért folyó harcba, a közös cselekvés politikáját folytassák e célok eléréséért. A munkásosztály egysége megvalósításának kipróbált módja különböző osztagainak akcióegysége. Egybehangolt közös akciók egyes üzemekben és egész iparágakban, városi és megyei, országos és nemzetközi méretben a legszélesebb tömegeket mozgósítják a legközvetlenebb és legérthelőbb szükségleteikért és a proletársorok tartós egységének megteremtését szolgálják. A munkásosztály akcióegységének megvalósítása alulról kifejeződhet az üzemekben és hivatalokban létesülő béke védelmi bizottságokban, tömegtüntetések szervezésében 'a háborús gyújtogatok ellen, a munkások közös fellépéseiben demokratikus jogaik védelméért és gazdasági helyzetük megjavításáért. A munkásosztály egységéért folyó harcban különös figyelmet kell fordítani a katolikus munkásokra és dolgozókra, valamint szervezeteikre, szem előtt tartva, hogy a vallási meggyőződés nem akadálya a dolgozók egységének, (Folytatása a 3.-ik oldalon.)
