Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)

1949-12-04 / 50. szám

Levél a Szovjetunióból DÉLPESTMEGVEI Princ Istvánné elérte a 200 százalékot . A*MA6YAR'DOLGOZÓK«PÁRTJ/(NAK«POLIT!KAt*M ETILAPűA ‘<111. évfolyam -50. szám Áras 50 filler* 1949 december 4, vasárnap Sódog József lakatos 171 o|0-ra teljesítette normáját Közlemény a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának értekezletéről unió Kommunista (bolsevik) Parija: Sznszlov M. és Judin P. élvlársak; Francia Kommunista Pari: <Duc!os J., Fajon E. és Cog­­niot G. élvlársak; Csehszlovákia Kommunista Pártja: S.'ansky R, Baslovansky S., Kopriva L. és Gemindcr R. élvlársak; Olasz Kommunista Párt: Togliatti P., D’Onoírio E. és Cicaüni A. elv­társak. Az értekezleten a következő be­számolókat tartották: Sznszlov M. eivlárs: A béke védelme és Imre a háborús gyújtogatok ellen ; Togliatti P. elvtárs: >A munkás­­osztály egysége és a kommunista és munkáspártok feladatai' és Gheorghiu-Dej G. elvlárs: A ju­goszláv kommunista párt gyilko­sok és kémek hatalmában.: Yé'eményeik kicserélése lilán az értekezlet résztvevői teljes mértékben összeegyeztették né­zeteiket és egyhangúlag elfogad­ták a határozatokat. A béke védelme és harc a háborús gyújtogatok ellen A Bolgár Kommunista Párt, a Román Munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja, a Lengyel Egye­süli Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja, a Francia Kommunista Párt, az Olasz Kommunista Párt és a Csehszlovák Kommunista Párt képviselői megtárgyalták a béke védelmének és a háborús gyúj­togatok elleni harcnak a kérdé­sét és egyhangúlag az alábbi kő­­vclkeztelésekre jutottak: Az utolsó két esztendő esemé­nyei teljes mértékben igazolták annak az elemzésnek a helyessé­géi, melyet a Kommunista 'ős Munkáspártok Tájékoztató Irodá­jának első tanácskozása 1917. szeptemberében a nemzetközi helyzetről adott. Ez időszak alatt még világosab­ban és még élesebben megmutat­kozott a kél vonal a világpoliti­kában — egyfelől á Szovjetunió vezette demokratikus, imperialis­­taellcnes tábor vonala, amely la­bor állhatatos és következetes harcot vív a népek közötti bé­kééi-!, a -demokráciáért, másfelől az Egyesült Államok uralkodó körei vezette imperialista, de­mokráciaellenes tábor vonala, amely tábor alapvető célja az angol-amerikai világuralom erő­szakos megvalósítása, idegen or­szágok és népek leigázása, a de­mokrácia szétzúzása és új há­ború kirobbantása. Emellett az imperialista tábor agresszivitása tovább fokozódik. Az Amerikai Egyesült Államok és Anglia ural­kodó körei nyíltan folytatják az agresszió és az új háború elő-t készítésének potátikaját. Az imperialista tábor és a há­ború ellen folyó harcban meg­növekedtek és megerősödtek a béke, a demokrácia és a szocia­lizmus érői. A Szovjetunió ere­jének további növekedése, a népi' demokratikus országok politikai és gazdasági megerősödése és rá térésük a szocializmus építésé­nek útjára, a kínai népforrada- Iom történelmi győzelme a belső reakció és az amerikai imperia­lizmus egyesült erői felett, a Né­met Demokratikus Köztársaság megteremtése, a kommunista pár­tok megerősödése és a demokra­tikus mozgalom növekedése a kapitalista országokban, a béke hívei mozgalmának óriási lendü­lete — mindez az imperiatista­ellenes és demokratikus tábor ko­moly kiszélesedéséi és megerősö­dését jelenti. Ugyanekkor az imperialista és deniokráciaellenes tábor gyen­gül. A demokrácia és a szocia­lizmus erőinek sikerei, az érle­lődő. gazdasági válság, a lökés rendszer általános válságának to­vábbi kiéleződése e rendszer kül­ső és belső ellentmondásainak a kiéleződése — az imperializmus fokozódó gyengüléséről tanúsko­dj. A nemzetközi erőviszonyok megváltozása a béke és a demo­krácia tábora javára veszett dü­höt vált ki az imperialista 'há­borús gyújtogatok körében. Az angol-amerikai imperialisták arra számítanak, hogy háború állal megváltoztatják a történelmi fej­lődés menetét, megoldják külső és belső ellentmondásaíikal és ne­hézségeikéi, megerősítik a mono­­poltőke helyzetéi és meghódítják a világuralmat. Az imperialisták, érezve, hogy az idő ellenük dol­gozik, lázas sietséggel lákolják össz'e a reakciós erőik különböző blokkjait és szövetségeit agresz­­sziv terveik megvalósítására. Az angol-amerikai imperialista blokk egész politikája új háború előkészítését szolgálja. Ez kifeje­zésre jut abban, hogy a Német­országgal és Japánnal való vi­szony békés rendezését meghiú­sítják, Németországot szótdara­­bollák, nyugati övezeteit és az amerikai csapatok által megszállt Japánt a fasizmus, a revans-szel­­lein melegágyává és felvonulási területté változtatják e blokk ag­resszív terveinek megvalósítására. Ezt a politikát szolgálja a Mar­­shall-féle rabszolga terv és köz­vetlen folytatása, a Nyugati Szö­vetség, valamint az Eszakallainti katonai blokk, amely valameny­­nvi békeszerető nép ellen irányul, a féktelen fegyverkezési verselny az Egyesüli Államokban és a nyugateurópai országokban, aíka­­tonai költségvetések felduzzasz­tása és az amerikai támaszpont­­hálózat kiszélesítése. Ez a po­­ldtika kifejezésre jut abban is, hogy az angol-amerikai blokk el­utasítja az atomfegyver betiltá­sát — noha az amerikai atom­­monopólium legendája ’ összeom­lott — és mindenképpen szítja a háborús hisztériát. Ez a politika határozza meg az augol-amerikái blokk egész vonalát az Egyesült Nemzetek Szervezetében, amely arra irányul, hogy az ENSz-l alá­ássa és sjz amerikai monopóliu­mok eszközévé változtassa. Ez a politika, melynek célja, hogy az imperialisták kirobbant­sák az új háborút, a budapesti pör által leleplezett Rajk—IJran­­kov-féle összeesküvésben is kife­jezésre jutott. Ezt az összeeskü­vést angol-amerikai körök szer­vezték a népi demokratikus or­szágok és-a Szovjetunió ellen, a nemzetközi imperialista reakció ügynökségévé vált Tito-féle fa­siszta, nacionalista klikk segítsé­gével. Az új háború előkészítésének politikája a kapitalista országok néptömegei számára azt jelenti, hogy szüntelenül növekvő adóter­heik elviselhetetlenné válnak, a dolgozó tömegek nyomora foko­zódik, miközben a fegyverkezési versenyen a monopóliumok me­sébe illő extra profitot zsebelnek be. Az érlelődő gazdásági válság a kapitalista országok dolgozói számára még nagyobb nyomort, munkanélküliséget, éhséget hoz, rettegést a holnapi naplói. A há­borút előkészítő politikával együtt jár, hogy az uralkodó imperia­lista körök szakadatlan támadást vezetnek a néplötnegek elemi lét­érdekei és demokratikus szabad­ságjogai ellen, hogy erősödik a reakció a társadalmi, politikai és szellemi élet minden területén, hogy fasiszta módszereket alkal­maznák á népek haladó és demo­kratikus erőivel szemben. Az imperialista burzsoázia ezekkel a rendszabályokkal a hátországot próbálja lelőkészíiteni rablóhábo­rúja számára. Ilymódon az angol-amerikai blokk a fasiszta támadókhoz ha­sonlóan folytatja az új háború előkészítését minden irányban: katonai-stratégiai rendszabályok, politikai nyomás és zsarolás, gaz­dasági terjeszkedés és a népek le­igázása, a tömegek ideológiai mér­gezése és!a reakció (fokozása útjam Az amerikai imperializmus urai az új világháború kirobbantására és a világuralom meghódítására irányuló terveiknél nem számol­nak jaz imperializmus tábora és a szocializmus tábora közötti reá­lis erőviszonyokkal. Világuralmi terveiknek még kevésbbé van ta­laja, még inkább kalandorjelle-Pióiioy József géplakatos a kecskeméti Gépgyár műhelyében éppen egy Góliát rámát« készít. 27 éve dolgozik az üzemben. Min­dig jó szakmunkás volt, mégis a gyár tőkés urai semmibe vették. A kapitalisták világában nem volt becsülete a munkásnak. Nem is törekedett Bódog, hogy ésszerű­sítse fmur,kaját. Gép volt ő is, aki mechanikusan, fásult közömbös­­éggel végezte dolgát. Most azonban megváltozott a vi ág. A Népköztársaság alkotmá­nya kimondja, hogy az ország­ban y.a munkásosztály és a vele szövetséges parasztság van hatal­mon«, fmeg azt is, hogy »a munka becsület és dicsőség dolga«. Ezt érzi Bódog József laka­tos (is, amikor a »Szakma Leg­jobb Munkása« címéért folyó ver­senyben 171 százalékra teljesíti normáját. — Igyekszem, mert tudom, hogy munkámmá! erősítem ha­zánkat és a termelés fokozásával jelentékenyen emelkedik a kere­setiem is. Versenyben vagyok, azt hiszem .sikerül is eredményi gűek, mini a hitleristák és a ja­pán imperialisták tervei voltak. Az amerikai imperialisták nyil­vánvalóan túlbecsülik saját ere­jüket s lebecsülik az imperialista­­cilenes labor növekvő erejét és szervezettségét . A történelmi helyzet ma gyö­keresen különbözik attól a hely­zettől, amelyben a második vi­lágháborút készítették elő: a mai nemzetközi viszonyok között a háborús gyű j tógátoknak összeha­­sonliithataillianul nehezebb vaíóra­­váitani véres terveiket. A közel­múlt háború borzalmai túl ele­venek a népek emlékezetében és túl hatalmasak a békéért sikra­­száiló társadalmi erők, semhogy Churchill tanítványai az agresz­­szió terén legyűrhetnék és új há­ború irányába fordíthatnák őket-* (I. Sztálin.) A népek nem akarnak háborút és gyűlölik a háborút. Mindjob­ban felismerik, milyen szörnyű szakadékba próbálják őket taszí­tani az imperialisták. A Szovjet-, unió, a népi demokratikus or­szágok, valamint a nemzetközi munkás- és demokratikus moz­galom fáradhatatlan harcát a bé­kéért, a szabadságért, a ' népek függetlenségéért, a háborús gyúj­togatok ellen — naprót-napra egyre erőteljesebben támogatják a legszélesebb néptömegek a világ minden országában. 'Ebből ered a békemozgalom hatalmas fejlődése. Ez a mozga­lom, amely több, mint 600 millió embert (egyesit, szélesedik és nö­­vfeksailk, átfogja a világ minden országá t lés a háborús veszedelem ellen küzdőik egyre újabb töme­geit vonja soraiba. A békemozga­lom szemléltetően mutálja: a néptömegek a béke ügyét saját kezükbe veszik és kifejezik tör­hetetlen akaratukat, hogy megvé­dik a béke ügyét és megakadá­lyozzák a háborút. elérnem — mondja magabizto­sán. Azelőtt (06 perc most 45 ■— Ezt u niunkál, amin most dolgozom, azelőtt 106 perc alatt készítettem lel. Most 45 perc alatt megcsinálom. Aki nem lát bele a munkámba, azt hinné, hogy csodát niüveltem. Pedig egyszerű az egész. Szög vas helyett lapos­vasal huszuálok és ezzel meggyor­sítottam a 'munka iiterríél . Bódog a műhely legkiválóbb munkása. 12 újítását fogadták már él. A fiatalok állandóan kö­rülötte forgolódnak, de most már nem kell lopva ellesni tudomá­nyát. Segíti, tanítja az ifjúmun­kásokat, 'hogy ők is értékes mun­kát végezhessenek. Most is egy ésszerűsítésen töri a fejét. Munkájában a szovjet sztahanovistáik s magyar követőik példája buzdítja még nagyobb eredményekre. — Meg akarom mutatni többi társaimnak, hogy mit lehet el­érni ésszerű termeléssel. A szta­hanovisták példája s a Párt út­mutatása segít ebben... A béke ügye szempontjából azonban hibás és káros volna le­becsülni az új háború veszedel­mét, ,ameiyet az imperialista ha­lai Imák, élükön az Amerikái Egye­sült Államokkal és Angliával, ké­sz! lenek elő. A demokrácia és a szocializ­mus erői hatalmas megnövekedé­sének jiem szabad arra vezetnie, hogy a béke igaz harcosai meg­nyugodjanak. Mélységes, megbo­csáthatatlan tévedés volna azt hinni, hogy a háborús veszede­lem csökkeni. A történelmi ta­pasztalat azt tanítja, hogy minél reménytelenebb az imperialista reakció ügye, annál dühödtebb ez a reakció, annál jobban nő a há­borús kalandok veszedelme. Csák a népek legnagyobb éber­sége, kemény elszántsága, hogy minden erejüket Ialbavetve, min­den eszközzel küzdjenek a bé­kéért — csak igy lehel meghiú­sítani az új háború gyujtogalói­­nak bűnös szándékait. Az új háború növekvő vesze­delmének körülményei közepette nagy történelmi felelősség hárul a kommunista és munkáspárlok- Ira'. A harc a szilárd és tartós bé­kéért, a béke erőinek szervezé­séért és tömörítéséért a háború erői felien — ez álljon inja; a kom­munista pártok és demokratikus szervezetek egész tevékenységének központjában. Annak a nagy és nemes fel­adatinak a m egvalósitására, hogjj megmentsék az emberiséget a háború veszélyétől, a kommu­nista és munkáspártok képviselői szerint a legfontosabb leendők a következők: "" 1. Még szivósabban kell mun­kálkodni a békemozgalom szer­vezeti megerősítésén és kiszélesi­­téséin, a Lakosság újabb és újabb rétegeit kell bevonni e mozgalom­ba, gz egész nép mozgalmává kell f.Folytatás a 2.-ik oldalon.) Novenvber második felében a Tájékoztató Iroda értekezletei tar­tott Magyarországon, amelyen a következő pártok képviselői vet­tek részt: Bulgária Kommunista Pártja: Cservenkov V. és Popto­­mov V. eivlársak; Román Mun­káspárt: Gheorghiu-Dej G., Kisi­­nevski 1. és Mogyorós A. elvtár­sak; Magyar Dolgozók Várija: Rákosi M., Gero E., Révai J. és Kádár J. elvtársak; Lengyel Egye­sült Munkáspárt: Berman J. és Zavadszky A. elvtársak; Szovjet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom