Délpestmegyei Népújság, 1949. november (3. évfolyam, 46-49. szám)

1949-11-06 / 46. szám

2 Déipestmegycl Népújság 1910. november 6. m% tfl <VI I wmw g——" ™■ ■ ■, r n ■■'■■■' Előre az őszi mélpiántós sikeréért Műhely értekezlet a félegyházi pedagógus szakszervezetben Kevés olyan termelési művelet van, mint az őszi mélyszántás, amely any- nyira döntően befolyásolja a jövő év terméseredményeit. Hatása nemcsak a termés fokozásában nyilvánul meg, liá­néiul a föld termelékenységének növeke­dése következtében a miinkfa termelé­kenységét is növeli. A dolgozó paraszt­ságnak elsőrendű érdieke, hogy az iszi mélyszántást géppel végezze el. A gép- száutásuak igen sok közvetlen cs köz­vetett előnye van. A gép jobb munkát végez, a fogalos erőnél gyorsabban halad, a talajt téliál erélyesebben dobálja és ezáltal jobban apróz. Fogalos erővel nem js mindig adhatjuk meg a kellő mélységű szántást. Ezek mellett a traktor szántás olcsóbb is. A fogatos szántás amellett, hogy drágább a géppel való szántásnál, nagy időpocsékolást is jelent. A kötöltebb talajokon ilyenkor az állal és az ember is baromi munkát végez. Az őszi mélyszántásnak legnagyobb jelentősége ä vízgazdálkodás szempont­jából van. Az ősszel megszántott talaj, amelyet gépi erővel szakszerűen fella­zítottunk, sokkal több nedvességet tud magába fogadni, mint a sima felületű, összetömődölt tarló. Minél kötöltebb a talaj, ez annál kézzelfekvőbb. Azonkí­vül, az a csapadék, amelyet a fellazí­tott rész nem köt le, beszivárog az altalajba és ezzel növeli a tartalék víz­mennyiséget. Tavaszi olvadás alkalmá­val a szánta lián földelvről a víz a mé­lyebb részekbe húzódik, vagy pedig a föld felszínén pang 'és egyrésze elpá­rolog, tehát veszendőbe megy. Az őszi szántással ezek a veszteségek a mini­málisra csökkennek. Az őszi mélyszántással lehál az őszi és téli csapadékot elraktározhatjuk arra. az időre, amikor arra a növényzetnek szüksége van. A talaj tápanyagtartalmát is növel­jük az őszi szántással. A talajban ugyanis a vízzel átitatott ásványi ré­széivé t a tél folyamán o fagy megre­peszti. Ezzel újabb részeket tesz ki a levegő hatásának, valamint a talajban végbemenő kémiai és egyéb folyama­toknak. Ezek a folyamatok az eddig lekötött növényi tápanyagokat feloldják és igy azokat a növények táplálékként felszívhatják. Az őszi mélyszántás mel­lett szól az az érv is, hogy az ősszel megszántott talaj előkészítéséhez tavasz- sZal kevesebb iga és gépierő szükséges, mintha vetés előtt kellene szántani, te­hát nemcsak termelési, hanem üzemi szempontból is előnyős és nélkülözhe­tetlen az őszi szántás. A szántást lehe­tőleg 2ö cm mélyen végezzük. Különő- •sen 'fontos ez a'kapás-növényeknél, ál­latában a mélyen gypterező és nagy vízigényíí növényeknél, mint pld. a cu­kor és takarmányrépánál, a burgonyá­nál, kukoricánál, cikóriánál stb. szük­ség esetén a tavaszi kalászosoknál meg­elégedhetünk 20 cm-cs mélyszántással is. Természetesen, mivel a mélyszántás őszi mezőgazdasági munkáink belető- ző/'e és utolsó láncszeme, az osztály ellenség agitációja ennél a kérdésnél is a legerőteljesebben nyilvánul meg. A kulákolk az ártatlan bárány képében környékezik meg a Ids- és középparasz- tokat és különböző hazug mesékkel félrevezető tanácsaikkal, egv-egy clcjLelt szavukkal próbálják megakadályozni, elodázni és meglassítani az őszi szántást Éppen ezért minden öntudatos kis. és középparasztnak azon kell lennie, hogy a jövő évi nagyobb kenyerünket biztositó őszi búza elvetése és a beta­karítási munkák elvégzése után teljes erővel nekilásson az őszi mélyszántás munkájának. Már egy hete tart a küzdelem! a bri­gádok és egyének köiött, hogy melyi­kük teljesiti kötelességét jobban, szeb­ben, egy szem se vesszen el a jó szőlő­ből. Eddig a nők tartják a rekordot. N érne hifik 200 százalékkal is túlteljesi- [tette a normát. A férfiak inkább a ne­hezebb triunkát végzik, pullonyoznak, csavargatják a nehéz sa'jloló rúdját, hordják kifelé a cefrét a hordókból. A normamérők állandóan jegyzik, ki ho­gyan teljesítette a munkát, esténként ki­számítják, hogy melyik brigád a leg­jobb és leik azok az egyéneik, akik ki­válnak a többiek közül. A »fokozó« niinden hordót külön fokoz és rájeggzi ü hordóra, hogy mennyi' a must cukor- tartalma. Rassz idő járt a kadarra. Az erős ködben sok fürt kirépedezett, »füstölni« kezdeti, a jó meleg napok azonban hamar megállították a penész- veszélyt. A szüret befejezésére fegyelmezett sorokban, indulókat énekelve jöttek a brigádok. A tanyába érve nekiláttak a rendcsinálásnak, tisztogatásnak, sátor- felállításnak, birkavágásnak, krurriplihá- müzásnak, díszítésnek, hogy minél szeb­bé és boldogabbá tegyék szüretünk zá- róünndpét, mely megkoszorúzza egész Az Országos l'jilókongresszus meg­nyílását a félegyházi pedagógus szak- szervezet méltóképpen ünnepeTle meg. A nevelés üzemében: az iskolában az­nap délután hiányoztak az ünnepi szó­nokok. A gyorsan pergő szokatlan új munkamódszer szerint egymásután emelkedtek szólásra a különböző téma­körök előadói, üt-tiz perces előadásai­kat világosan kifejtett indokolással azon­nal határozati javaslattal zárták le . A Párt által mufalolt iieiyes utat vá­lasztotta a szakszervezet, miikor a fi­zikai munkások élettel leli műhely-érte­kezleteinek példáján felbuzdulva, sza- kilolt az eddigi formális illésekkel s valóban elindult a szákszervezeti élet terén is, hogy komoly eredményeket érjen el. Az új módszer sikere ennek az útnak alkalmazását teszi kívánatos­sá, ahol majd eltűnnék az itt-ott még feltűnő unalmat űző kötőtűk, a közöm­bös arcok és a lényeget nem érintő üléstnyújló felszólalások, melyek ön­maguk igazolásával kezdődnek és. át­éul munkánkat. Vacsorára voll jó birka- pörkölt, utána újbor, alma, szőlő. Az­után zene, dal, lánc, rögtönzőit kis szín­darab a vendégek szórakoztatására. iSem szégyeljük bevallani, hogy nem volt finom ruhánk, sem parkettos sza­lonunk, de egyszerű paraszti ruhában, zöld ágakkal és krepp-papirral'felpánt­likázott homokos padlójú sátorban vi­dáman roptuk a táncot. Megmutattuk, hogyan lehel szépen, fegyelmezetten vigadni. Az »ivás1 hár­mát« nem teljesítettük túl. i A mi üzemünk még szegény, csak az idén kezdtük a munkát, de jól dolgoz­tunk és jól kerestünk. Ezt mulatja az is, hogy a tervkölcsün-jegy zésnél 375 forintos átlagunk volt. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy aki közösségünkben a iköz- akaratot nem akarja teljesíteni, azt ki­rostáljuk. Hálásak vagyunk a Magyar Dolgo­zók Pártjának és vezérünknek, Rákosi 'elvtársnak, hogy kiharcolta nekünk a jobb sorsot. Ígérjük, hogy mint eddig is, ezután is dolgos tagjai leszünk népi demokráciánknak. i .Lj ; J I- 1 !»! ; : 1 I !‘l Dujmonovics István, a J(o- liáryszentlőrinci KV munkása. é'és nélküli dicsőítéssel végződnek. Meg­szűnnek a távolmaradások és az idő­közi »fontos-! ügyben történő eltávo­zások. A javas’atok alapján határozatot ho­zott az ülés az iskolák elnevezésének a népi demokrácia iránymutató ideáljai­nak névére változtatása terén. Petőfi, József Attila, Dózsa neve és szelleme világit ezentúl a szabadságol tanulni szerető tanulóifjúság előtt. A termelé­kenység növelését a tapasztalatcsere megnövelésével az ccjg szaktárgyat ta­nítók közös laniiláköreiuel segítik elő. //átárazták az egységes Előre köszö­nés tekintetében. Döbbenetes csönd fogadta a reakció 'mesterkedéseinek egy pedagógus kartárs életét veszélyeztető uszítás bejelentését. Ezzel kapcsolatban erélyesen állástfogialt az ütés a lelki- ismereti szabadság ügyében. Az egyik előadó kifejletté, hogy a hároméves terv sikeres befejezésekor, a felszabadulás- 5. esztendejében, az ötéves terv nagyszerű perspektívája előtt végleg eldőlt á követendő út kér­désér Megállapítást nyert, hogy aki ve­lünk tart haladó szellemű pedagógusok­kal az ország szocialista ifjúságának ne­velésében, az a népi demokrácia leg­megbecsültebb szakmunkásává Válik. Aki nem jön velünk, az lemarad és megérdemelten csak annyit fog kapni, mint amennyit maga adott népi de­mokráciánk nevelésügyének. Könyvtárat létesít a MINSz A Magyar Ifjúság Népi Szövetségének kecskeméti csoportja szombaton mű­sorral egybekötött bálát rendez. A Ml előkészítésében alaposan kiveszik a ré­szüket az ifik, íkülpnösen a Szitesek, akik hatalmas lelkesedéssel készülnek a kultúrversenyre. Különösen nagy oda­adással próbálnak a barneváli munkás- ifjak. De nemcsak a műsorra való ké­szüléssel, hanem a munkában is élen járnak. Több a munkájuk, nagyobb a szorgalmuk is. Jó munkát végeznek a vasasok is. A diákok napók óla gyors ütemben készítik a bálát hirdető plajkálokat. Ebben a közgazdasági fiúgimnázium jár az élen, a legtöbb és legszebb plakátot ők készítették. A bál jövedelmét a MINSz új könyv­tárára és egyelj kiadásaira fogják for­dítani. Szüret Koháryszentlőrincen V. Berezovszkij: A szovjet újság Sok millió szovjet ember ikezdi mun­kanapját az újságok átolvasásával. Ez létszükségletükké vált. A központtól leg­távolabb eső kerületek lakossága nap­nap után látja világosan a moszkvai életet, a belföldi és külföldi esemé­nyeket. Több mint 7 ezer újság jelenik meg a Szovjetunióban és valamennyit, — legyen az nagy központi lap, vagy ki­csiny sokszorosított újság, amely a gyárban, vagy üzemben jelenik meg, — 'élénk érdeklődéssel olvassák. Ennek az a magyarázata, hogy a Szovjetunióban az újság, az olvasó barátja és tanács­adója, támasza és segítőtársa. Vladimir Iljics Lenin meghatározása szerint az újság kollektiv propagandista és agi­tátor és ugyanakkor kollektiv vezető is. A nagy Lenin azokhoz az állványok­hoz hasonlította az újságot, amelyeket az épülőben lévő ház körül emelnek, s amelyek megkönnyitijk a közlekedést, az egyes építők ’közölt, segítenék nekik a munka megosztásában és közös ered­mények létrehozásában, amelyek a szervezett munka gyümölcsei. A szovjet újságok eredményesen teljesítik ezt a feladatukat. A szovjet újság a közvélemény-tük­re, a nép magasztos és nemes céljait Szolgálja, a békéért és a haladásért, a demokráciáért és a szocializmusért küzd A szovjet országban nincs és nem is tehet kínai fal az újság és a tömegek közt, ahogy ezt a kapitalizmus orszá­gaiban látjuk. A szovjet olvasó egy­ben az újság alkotója is. Az újságot nem’ a hivatásosok szűk kasz tja csinálja, hanem kollektiv együtt­működés gyümölcse, a szovjet olvasó nem egyszerű előfizető, hanem az új­ság barátja, lelke, aktívája, valóságos és igazi (gazdája. íme ennek következménye az, hogy a Szovjetunióban az újságoknak soha nincsen anyaghiányuk. Ezer szál fűzi őket a vállalatokhoz, intézményékhez, szervezetekhez. Például a Pravda cimű újság naponta több, mint ezer levelet kap. Az újság szerkesztősége, fogadó­szobái műidig telistele vannak látoga­tókkal. Az újságíróik naponta találkoz­nak a fizikai és szellemi munjka külön­böző dolgozóival, résztVesznek a? ál­lami és társadalmi szervezetek érte­kezletein és innen merítik a szükséges anyagokat. Minden újság szerkesztőségének mun­katársai egyben a szerzői aktíva szer­vezői. Társadalmi levelezőket nevelnek és kapcsolatba hozzák ezeket a társa­dalmi munkásokat a Sajtóval. A Szovjetunióban mindenekelőtt ab­ból ítéljük meg az újság munkáját, hogy Hülyén mértékben vonja be 3 szerkesztőségen kívül álló szerzőket, mi­lyen a kapcsolat a 'tömegekkel, hány levelet kap, hogyan veszi ‘figyelembe az olvasó véleményét,' hogy kifejezi-e gondolataikat, érzéseiket, igényeiket. Nemrégiben a moszkvai Sarló és Kalapács fémkohászati gyár »Martenov- ka« cimű kis lapja a ikövetkező kér­déssel fordult olvasóihoz: »Mi érdekes van az újévi munkáitokban?« Nem so­kára özönlöttek a szerkesztőségbe a vá­laszok. Körülbelül 3000 levelet kaptak munkásoktól, mérnököktől, művezetők­től, könyvelőktől, brigádvezetőktől, tech­nikusoktól. Az emberek beszámollak munkájuk eredményeiről, közölték ta­pasztalataikat, ériékes javaslatokat ter­jesztettek elő, bírálták azt, ami akadá­lyozza és zavarja őket jobb munkájuk­ban, tanácsokat kértek. Az újság szerkesztőségei, szerzői ak­tívájának kibővítése érdekében a lapok hatalmas, kiterjedi szervező és nevelő munkát folytatnak. Tanácskozásokat és találkozókat rendeznek az olvasókkal cs a státuszon kívüli mun katársakikal, le­velezőkkel, irodalmi köröket létesíte­nek számukra és tanácskozásokat hív­nák össze különböző, a gazdasági és kulturális, építéssel kapcsolatos 'kérdé­sek megvitatására, saját és külső mun­katársaik bevonásával, megvizsgálják a munkák állását vállalatoknál, intézmé­nyéknél, kolhozokban, éttermiekben, áruházakban, klubokban. A szovjet szakszervezetek lapja, a )>Trud« nagy mértékben alkalmazza az úgynevezett »szlahanovi keddekel . Eze­ken a »sztahanovi keddeken a szer­kesztőség olvasóinak tömegősszejövetelt rendez, amelyen az olvasók találkoz­nak a magástermelékenységű munka mestereivel, mérnökökkel, technológu­sokkal, műhelyvezetőkkel, akik munká­juk tapasztalatairól számolnak be elő­adásaikban. Az elmúlt évben a termelés újítóinak előadásait kb. 3-1.000 ember hallgatta meg. Az előadásokat követő vitákban kb. 12.000 ember vett részt. Az újítók előadásait rendszerint a termelési mód­szerek bemutatása követi 's ezek az összegyűltek saját szemükkel győződnek meg az illető módszer hatékonyságáról. Ezzel az újság propagálja a terme­lésben élenjáró tapasztalatát, bővíti té­makörét és széles szertói aktívát fog­lalkoztat. A »Moszkvai Bolsevik« cimű újság szerkesztősége a minap értekezletét ren­dezett a mezőgazdáság élenjárói szá­mára. A kolomeni »Munkás« cimű új­ság körülbelül 250 társadalmi levelező­vel rendelkezik, akik segítenék a szer­kesztőségnek a városi szervezetekben való munkában. Szerény számítások szerint a Szov­jetunió különböző újságainak munkás és falusi levelezőinek száma több mint 2 millió. És még hány ezer, százezer millió, szerepel az újságban kollektív szerzőként, olyan levelekben, amelyék a szovjet föld dolgozói, legkülönbözőbb tevékenységű ágakból, Sztálinhoz, vezé­rükhöz és tanítójukhoz fordulnák, be­számolnak neki termelési eredménye­ikről, terveikről, hazafias érzéseikről. így számtalan sokféle szál fűzi össze a szovjet újságot az olvasókkal. A mun­kások, parasztok, értelmiségiek leve­lezőinek hatalmas hadserege vesz részt aktívan a szovjet sajtó munkájában és ezért a Szovjetunió újságait joggal ne­vezik a tömegek szószékének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom