Délpestmegyei Népújság, 1949. november (3. évfolyam, 46-49. szám)

1949-11-06 / 46. szám

1040. íioninBw' e. Délpestmegye! Népojsájj 9 Dicsőséges úton halad a vidéki pdrtsafio A Szovjetunió nevezetesebb évfordulói ^ November G i CSAJKOVSZKIJ Az orosz zene mindenkit túlszárnyaló mestere a zenei fejlődés Glinka nevéhez fűződő időszakában, 1840 május 1-én, Vjatka kormányzóságában született. Ta­nulmányait a pétervári zenekonzerva­tóriumban végezte, majd a moszkvai zeneakadémia tanárává nevezték ki. Élete folyamán nagy nehézségekkel és nélkülözéssel kellett megküzdenie, egye­dül zenei alkotásainak élt. Tíz operát, három balettet, hat szimfóniát, hét szimfonikus költeményt és számtalan hangversenydarabot irt. A legszebb ze­nei hagyományokban gyökeredző zenéje új, sajátos erőt jelentett a világnak. Bár az égész emberiségnek dolgozott, 'ynuzsikája mégis orosz maradt: saját országának, saját népéneke zenéjét fe­jezte ki. Egyéni stílusa különös jelle- igei kölcsönöz műveinek. t [1893. november 6-án halt meg. A szovjet zeneszerzők továbbfejlesz­tették Csajkovsikjj alkotását. Sakorin és Sebalin, Mjaskovszkij és Prokófjev, jfkacsaturján és Sosztakovics — az o infűvein képezték magúkat. Operái és balettjei, különösen a »Hattyúk tava«, a legkedveltebb színpadi darabok közé tartoznak a Szovjetunióban. A moszkvai zeneakadémia és a szovjet főváros leg­szebb hangversenyterme Csajkovszkij nevét viseli. November 10 i Az egyedülálló munkaütem A 'szovjethatalom győzelme — nem volt olcsó győzelem. Sokezer ember éleiét keltett adni érte. Majdnem az egész ország elpusztulásától kellett érte megfizetni. Kihunytak a kohóik, meg­álltak a legnagyobb gyárak, rozsdásod­tak a megcsonkított sínek, mozdonyok, vasutikocsik. Szétrombolt és elárasztott bányák, felrobbantott érclelőhelyek és kőolajkúkikí Szűkösen volt a kenyér, aZ ország nem jutott hozzá a háború előtti gabonatermés feléhez sem. A hét évig tarló háború évtizedékkel vetette vissZa a termelést. Bölcs előrelátás, a nép teremtőerejébe vetett határtalan hit kellett ahhoz, hogy a legszörnyübb pusztulás évében, fagy és éhség köze­pette megláthassa valaki a» újonnan szülelő világ dicső jövőjét. • A Bolsevik Párt irányító akarata, IJenin és Sztálin zsenialitása kellett ah­hoz, hogy kidolgozzák az ország nagy átépítési és újjáépítési tervét. A háború glőtti színvonalat a szoüjethatalom hat évvel a győzelem után már elérte. A szovjetország valóban bebizonyította társadalmi és állami szerkezetének fö­lényét. Csak a szovjetrendszerben sza­badulhatott meg a népgazdaság a ma­gántulajdon béklyóitól, fejlődhetett ki fi leggyorsabb ütemben. Csak az ipari fejlődés gyorsított üteme tette lehetővé a Szovjetunió függetlenségének és vé­delmi képességének biztosildsát és te­remtette meg a szocializmus győzelmi­nek félti teleit. E*en az álon vezette Setdlin az or­szágot. Kiskunfélegyházán sem marást hatás nélkül a Szabad Nép október 30-iki számában közölt »Erősítsük a vidéki pártsajtót!« című cikk. Népnevelőink már az első napokban lelkiismeretes munkával látogatták elv társainkat és a pártonkivüli dolgozókat, hogy megyei lapunk jelentőségét és annak rendszeres olvasásának szükségességét tudatosítsák. Igen érdekesen világította meg Gyar­mati István elvtárs dolgozó szegény­paraszt a szombat esti pártnapon az újságolvasás fontosságát. — En elv társak — mondotta felszó­lalásában — olyan voltam, mint akinek hályog van a szemén, mig nem olvas­tam rendszeresen Pártunk sajtóját, amióta olvasok, mind jobban ás Jobban A Magyar Dolgozók Pártjának vi­déki lapjai fejlődésünk líj, jelentőség- teljes állomásához értek. November 1-től kezdve a vidéki pártlapok olcsób­ban jutnak olvasóikhoz és ezzel egy­idejűleg pártszervezeteink széles felvi­lágosító munkával járulnak hozzá a he­lyi sajtó példányszámának, elterjedésé­nek növeléséhez. A magyar sajtó, amely a felszabadu­lás óta nagy ’átalakulásón ment keresz­tül — új sajtó. Ilyen sajtó azelőtt nem volt és nem is lehetett. A régi újságok a kapitalisták, a földesurak és a nép egyéb sanyargató inak az eszközei vol­tak a dolgozók elnyomására és félre­vezetésére. A régi újságok mindent meg­írtak — kivéve az igazságot, minden­kit kiszolgáltak — kivéve a dolgozó népet. Ezeknek a lapoknak az volt a feladaluk, hogy a dolgozók figyelmét elvonják a kapitalista kizsákmányolás­tól, a földesúri rabszolgaságról, az volt A sajtószabadság kivívása melleit újságjaink gazdag eszmei örökségre tá­maszkodnak. A mai magyar újságírás büszkén vallja magát a 48-as szabad­ságharc sajtója örökösének. Büszkén te­kintjük előfutárjainknak a magyar mun­kásmozgalom első szárnybontásait ki­sérő munkáslapokat és elsősorban a 19-es forradalom dicsőséges sajtóját. Előfutárja a mostani szabad sajtónak az illegális kommunista sajtó, amely­nek munkásai a legszörnyübb fasiszta- terror ellenére bátran harcoltak áz el­nyomó Horthy-rendszer, a fasizmus és 'a hitlerista háború ellen. Es a ma­gyar sajtó előtt ott áll mintaképül a szovjet sajtó, a Bolsevik párt hű har­cosa, a Pravda és a többi lapok, ame­lyek segítették győzelemre vinni a Nagy­ok tóberi Forradalmat és tevékenyen rősztvesznak a szovjet állam építésében és politikai nevelőmunkájában. Öt szovjet polgárra 2 újság jut Lenin és Sztálin szakadatlanul han­goztatták a sajtó rendkívüli jelentősé­gét. Lenin elvtárs mondotta, hogy a sajtó riemesak kollektiv agitátor és propagandista, hanem kollektiv szer­vező is. Sztálin a sajtót a legerősebb fegyvernek nevezte. A Bolsevik Párt vezetői különösen nagy fontosságot tu­lajdonítottak a helyi sajtó munkájának. Ma már a Szovjetunió minden nagy városában és kerületében megjelenik a Párt helyi lapja. 1939-ben ä Szovjetunió területén 6475 újság jelent meg orosz nyelven 'és 2294 a sok nemzetiségű szovjet állam különböző népeinek nyel­vén. A lapok összes példányszáma el­érte a 32 és félmilliót és igy a 'Szov­jetunió minden öt felnőtt polgárára na­ponként 2 újság jut. A szovjet sajtó dicsőséges útja megmutatja, milyen ha­talmas felvirágozást ér el a sajtó és a kultúra a szocialista társadalomban. A most folyó sajtókampány során helyi pártszervezeteinknek, de ugyanígy a tőmegszervezeteknek, az üzemek, a gépállomások, az állami gazdaságok leg­jobb dolgozóinak, a vidéki értelmiség­világosodik előttem a szocializmus épi- tésének nagy feladata, tisztábban lá­tok és mmdjg tudom, mit kell csele­kednem, mivel kell érvelnem. Ozv. Görög Imréné, a dohánybeváltó sajtőfelelőse, azonnal előfizetési ver­senyre hívta ídi a Gépgyár és Városháza dolgozóit, illetve sajtófelelőseit. A ver­senyfelhívásnak meg is lett az eredmé­nye, mert a Városházi dolgozók alig egy óra alatt több mint őtvenen fizettek elő megyei újságunkra. Féíegyháza dolgozó társadalma meg­értette mennyire szüksége van minden­napi munkájában a pártsájtó támoga­tására és hogy ebből a kölcsönös tá­mogatásból születnek nagy eredmé­nyünk. a hivatásuk, hogy elaltassák a dolgozók éberségét és segítsenek szoígasorsban tartani az országot. A sajtó népi demo­kráciánkban dolgozó népünk hatalmas fegyvere, amely hozzájárul ahhoz, hogy szakadatlanul emeljük tömegeink öntu­datát és sikerre vigyük a szocializmus építését. A múltban nálunk sajtószabadság hern volt és nem is lehetett. Népköztár­saságunk Alkotmánya a Sajtót a dol­gozó nép kincsévé tette. Alkotmányunk 55. g-a igy szól: »A Magyar Népköz társaság a dolgozók érdekeinek ■ meg­felelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési sza­badságot. Az állam e jogok érvényesí­tésére a dolgozók rendelkezésére bo­csátja a szükséges anyagi eszközöket.« A sajtószabadság ilyen mértékét csak a'szocializmus felé haladó szabad or­szág tudja biztosítani a nép számára. pék, a falvak élenjáró dolgozó paraszt­jainak mindent meg kell tenniők, hogy a helyi pártsájtó példányszámát meg­sokszorozzák és elősegítsék, hogy a he­lyi lapon keresztül Pártunk hétről- hétre, rendszeresen szólhasson a leg­szélesebb dolgozó tömegekhez. Miben fill a helyi pártsajló rendkívüli jelentő­sége, túl azokon á feladatokon, ame­lyeket pártunk központi lapja és a többi sajtótermékek betöltenek? A he­lyt pártsajló feladata és hivatása, hogy Pártunk politikai vonalát alkalmazza ä megye, a járás, a község konkrét vi­szonyaira, hogy pontosan meghatároz­za azokat a feladatokat, amelyek 'egy- egy megye, város, vagy járás dolgozói előtt állanak és ugyanakkor konkréten megi’ilágitsa'az építés, a falu átalaku­lása, a kultúrfront, vagy az élet bár­mely más területén mutatkozó helyi problémákat. Az újság akkor tölti be igazán fel­adatát, ha nemcsak regisztrálja, vissza­tükrözi az eseményeket, hanem az ese­mények élén jár, ha megmutatja a kö­vetendő utat. Lenin elvtárs mondotta: »A sajtó feladata, hogy felfedje min­den község gazdasági életének hiányos­ságait. Kíméletlenül bélyegezze meg a hibákat, nyíltan tárja jel gazdasági éle­tünk fekélyeit ás c fekély orvoslása ve­A Délpestmegyei Népújság október 30-án nagy sajtó-kampányt indítottéi, hogy ezáltal nemcsak a párttagjaink, de a pártonkivüliek is könnyebben meg­kaphassák az újságot. Népnevelőink ezt a'feladatukat igen komolyan foglak fel és munkájuk eredménye meg is látszik. Az elsőkerületi pártszervezetben már korán reggel lázasan (készülték a nép­nevelők, hogy minél nagyobb ered­ményt érhessenek el. A titkár elvtársnak szinte könyörögni kell, hogy ne vigye­nek magúkkal olyan sok előfizetési blankettát, mert esetleg előfordulv az, hogy nem tudják teljesíteni és a má­sik körzetekben hiány fog mutatkozni, de népnevelőink nem engednek és be­bizonyítják, amit vállalnak, becsülettel el is végzik. Kovács Alajos .titkár elv­társ maga is: résztvesz az agitációban, s mint mondja — én inkább a nehe­zebb részt választottam, mindenütt ott voltam, ahol kellett, hogy az esetleges hiányosságokat kiküszöböljük. Az álta­lunk vállalt mennyiséget azt biztosan túlteljesítjük, mert ezt már látom az eddigi eredményekből. A harmadik kerületből sikerül el­csípni Horváth László elvtársat. Ép­pen az egyik leendő előfizetővel beszél­get, aki részletesen akarja ismerni áz újságot, mert ő nem vesz akármilyent. így halad ez mindenütt. Itt kétked­ve — ott örömmel fogadják népnevelő­inket. Ahol még egyáltalán nem isme­rik a lapot, vagy inkább a kulák be­folyás igen nagy, olt bizony nehezen hisznek és csak azután őrülnék, ami­kor már megismerik. A Barnevál dol­gozói végezték addig a legjobb mun­gett a dolgozók közvéleményéhez for­duljon.« Hogy ezt a 'feladatát sajtónk megoldja és széleskörű kapcsolatot tud­jon teremteni az olvasókkal, a városi és falusi dolgozók százezreivel, az új­ság köré munkás- és parasztlevelezők há­lózatát kell kiépíteni. Ezéknek a levele­zőknek a 'feladata, hogy' összekössék a tömegek mindennapi életét az újság munkájával, beszámoljanak az üzeműik­ben, községükben, városrészükben tör­téntelvről, visszatükrözzék a dolgozók örömét és kívánságait. »A munkásoknak az újság vezetésében való részvételének jelentősége elsősorban abban áll — mondotta Sztálin elvtárs —, hogy tehe­tőséget nyújt az oszlályharc egy olyan éles fegyverének, mint amilyen az új­ság, hogy a nép szolgasorsbadöntéséneii eszközéből felszabadításának eszközévé váljon. Csak a munkás és falusi leve­lezők hajthatják végre ezt a nagy át­alakítást.' Csak a munkás és falusi le­velezők képesek a sajtó fejlődésének menetében a proletárközvélemény ki­fejezőjének és átvivőjének szerepét, a szovjet társadalom hiányai leleplezőjé- ntk, az épitőmunka megjavításáért fo­lyó fáradhatatlan harcos szerepét be­tölteni.« Nagy és megtisztelő feladatok A vidéki pártlapok előtt nagy és meg­tisztelő feladatok állanak. A sajtó hiva­tásának azonban csak akkor tud meg­felelni, ha hűen és odaadóan követi pártunk politikáját, ha minden cikké­vel, minden sorával a szocializmus épí­tését, dolgozó népünk felemelkedését szolgálja. A vidéki pártszervezeteink se­gítségével ezt a feladatot Men teljesí­teni fogja. A mostani sajtókampánynak elő kell segítenie azt is, hogy a helyi sajtóval való foglalkozás a jövőben nép­nevelőink, pártmunkásaink és egész párttagságunk fontos központi kérdé­sévé váljék. Minden pártszervezet te­kintse elsőrendű feladatának a sajtó- munkát és járuljon hozzá ahhoz, hogy a helyi pártsajtót naponta tíz- és száz­ezren olvassák, ezen keresztül hatalmas dolgozó tömegek ismerjék meg Pártunk helyes politikáját és mind újabb ás újabb tömegek álljanak csatasorba a szocializmus győzelméért. Pajzs Islvétn. kát, ugyanis ők szereztek legtöbb elő­fizetőt. Z. Kiss Miliályné népnevelő elmondja, hogy az üzem környékén nem tudott nagy eredményt elérni, mert pofit a legszegényebb helyet választotta. Apró Irén ugyancsak a karneválban dolgozik. Csak Öt előfizetési blankettát kapott és öt újságot, de azt minden megerőltetés nélkül eladta. Amikor meg­tudták, hogy csak két forint az előfi­zetési dija, rögtön nagy őrömmel 1 fi­zették ki. ; Kovács Ilona «ívtársnő a villanegyed lakóit látogatta meg, s mint mondja: Az úri negyed jómódú lakosai között is találtam olvasókra, de a fi­zikai dolgozók nagy örömmel fogad­tak és hatan készségesen előfizetlek. Utunk során bármerre járunk és be­szélgetünk a népnevelőkkel, azt tapasz­taljuk, hogy a fizikai dolgozóik sze­retettel fogadják őket és igy felismerték lapunk célját, tehát azt, hogy lapunk az olvasók érdekeit szolgálja, növeli az osztályön tudatukat, nevel, szervez ős harcra mozgósít. Szabadlábra helyezték a kommunista vezetőket Amerikában A tömegek nyomására az USA Tel- Iebbviteli bírósága megfelelő óvadék ellenében csütörtökön este szabadlábra helyezte az amerikai kommunista ve­zetőket. Ez a tény ismét a béketábor erejét bizonyítja. A félegyházl dohánybeváltó lapterjesztési versenyre hívta ki a gépgyárat 1948. sajtójának örökösei vagyunk Sikeres népnevelői és sajtómunka

Next

/
Oldalképek
Tartalom