Délpestmegyei Népújság, 1949. október (3. évfolyam, 40-45. szám)

1949-10-30 / 45. szám

November 7-éré belejezi 3 éves tervét a kecskeméti Piatter-gyár Félegyháza felszabadulási ünnepe Kecskemét csatlakozik az országos fásítási; tömegmozgalomhoz ] .A»MA6YAR*DOLGOZÓK'PÁRTJ/(NAK»POLITIKAI«HETILAPOA; Itt. évfolyam 45. szám Ára: 50 flllár 1949 október 30, vasárnap A Pártsajtó a Párt szavát tolmácsolja a dolgozók­hoz, segíti őket abban a munkában, ■ie!vet országunk további megerősíté­séért, saját maguk és családjuk jövőjé­­aek építéséért végeznek. Pártunk lapjá­nak olvasója megismeri eddigi hatalmas eredményeinket és tisztán látja azokat a feladatokat, amelyek reá hárulnak egész országunk dolgozó népének mun­kájából. A Párt lapja összekötő kap­­«sot jelent a Párt és a dolgozók közölt. Nemcsak azérl, mert a Párt szavát tol­mácsolja a dolgozók felé, hanem azért is, mert lehetőséget jelent a dolgozók­nak arra, hogy leveleikkel, hozzászó­lásaikkal, kritikájukkal, javaslataikat nap mint nap a lapon keresztül ré­szeseivé váljanak építő munkánknak. A nép országában a sajtó, az újság Is a dolgozóké; értük, céljaik megvaló­sításáért, felemelkedésük elősegítéséért küzd. A dolgozók felemelkedésüknek ezt a fegyverét nemcsak az újság ol­vasásává!, az abban Írottak megvitatá­sával, hanem azzal is hasznosítják, hogy ők maguk is Írnak Pártunjk lap­jaiba, hozzászólásaikkal maguk is elő­segítik népünk további felemelkedéséért, népi demokráciánk újabb sikereiért ví­vott harcunkat. A Délpest megyei Népújság azokat a feladatokat mulatja meg, amelyekkel megyénk dolgozói kiveszik részüket az egész ország építő munkájából. Eleven kapocs a megye párttagsága, a megye dolgozó népe és pártunk megyei szer­vezete közölt. A helyi lap olvasása nél­kül párttagjaink, a megye dolgozóínéin ismerhetik kellőképen a megye eredmé­nyeit, nem tálhatják az előttük álló feladatokat. A pártsajtó nélkülözhetetlen fegyver népnevelőink kezében. A népnevelők nem végezhetnek jó politikai felvilá­gosító, meggyőző munkát azoknak az érveknek, eredményeknek, feladatoknak ismerete nélkül, melyeket nap mint nap megtalálnak megyei lapunkban. Hanem olvassák a megyei lapot, nem ismer­hetik kellőképen a párt megyei fel­­adatait, nem *s tudhatják jól mozgó­sítani a megye dolgozóit az egyes fel­adatok el\égzésére. Ehhez elsősorban természetesen az szükséges, hogy a pártsajló olvasásá­ban is maguk a népnevelők járjanak elől jó példával. Helyi lapunk elterjesztésére, a széles dolgozó tömegekhez való. eljuttatására kéthetes előfizetésgyüjlő kampányt in­dítunk, október 30-tól november 13-ig. Ez alatt az idő alatt népnevélőink^párl­­lagjainknak az a feladatuk, hogy helyi lapunkat minél szélesebb rétegek kö­zött elterjesszék. Természetesen 'párt­tagságunknak kell jó példával élen jár­ni, mert különben érveik, felvilágosító munkájuk nem járna eredménnyel á «túlgőzök között. Október 30-tól lapunk ára olcsóbb tesz, színvonala tovább emelkedik. így lapunk még több sikerrel harcolhat a megye dolgozó népe 'ügyéért. Ez a tény is újabb lépés életszínvonalunk emelkedése terén. Az újság nem elérhe­tetlen többé egyetlen dolgozó számára sem, ami életszínvonalunk emelkedésé­nek újabb győzelme. Délpesímegye valamennyi Solgozőjá­­»ak olvasnia kell Pártunk lapját, a he­­fyi sajtót, ezzel a fegyverrel is erősítve sajátmagát arra a küzdelemre, mélyet további felemelkedésünkért, hazánk erő­sítéséért, a béke megvédéséért folyta­tunk'Pártunk vezetése és irányítása alatt. Emeljüh Pártunk clmtlcu színvonalát 4z MDP Politikai Bizottságának 1949 október 20-i határozata elméleti képzését össze kell kapcsolni a marxizmus-leninizmus propagandájá­ban való részvételükkel. Minden felelős Inunkat végző elvlárs — tehát nem­csak a Központi Vezetőség tagjai, a Központi Pártapparátus vezető és poli­tikai munkatársai, a megyei, városi pártvezetőségek tagjai, hanem függet­lenül munkaköre jellegétől, minden el­méletileg képzelt elvtárs köteles ebben a munkában résztvenni. Ezeknek az elvtácsaknak névsorát a Központi Ok­­latási Osztály 1949. december 15-ig állítsa össze. A vezető káderek elméleti képzését közvetlenül a Központi Ok­tatási Osztály irányítja és ellenőrzi. b) Az összes függetlenített pártmun­kások, a járási vezetőségek függetle­­nitelt tagjait is beleértve, két év alatt lehetőleg az öt, de kötelezően a három­hónapos pártiskolát, vagy ennek meg­felelő tanfolyamot végezzék el. Az állami és gazdasági vonalon hasonló fontos munkakörben dolgozó elvtársak­nak ugyancsak el kell végezniöjk leg­alább a háromhónapos pártiskolát, vagy ennek megfelelő kiképzést kell kapniok. c) Az alapfokú szemináriumokat és esti iskolákat ki kell terjeszteni úgy, hogy azokat tagságunk 30 százaléka 1950 június 1-ig elvégezze. Falun első­sorban az állami mezőgazdasági üze­mek, a termelőszövetkezeti csoportok és a gépállomások párttagjait kell be­vonni a szemináriumokba. Ez utóbbiak oktatását a járási pánlbizottságolk leg­jobb propagandistáinak kell vezetniük. d) Vezető pártkádereink sajátítsák el az orosz nyelvet. Különösen az ideo­lógiai területen dolgozóknak, szinte nél­külözhetetlen az orosz nyelv — Lenin, Sztá’in nyelvének ismerete. Vezető és közép kádereink rend­szerint mint elméleti képzésük főaká­­dályára, nagy elfoglaltságukra hivat­koznak. Ez nem helytálló. Éppen el­méleti színvonaluk emelésével tludják munkájukat tervszerűbben, jobban át­tekinteni és megszervezni. Pártunk és országunk további fejlődésének most egyik fő akadálya a marxista-leninista szellemben nevelt kádereik hiánya. A nevelést állítjuk púrtimmkánk előterébe Fejlődésünk e szűk keresztmetszetét fogjuk megszüntetni, ha kádereink marxista-leninista nevelését egész párt­­munkánk előterébe állítjuk s véget­­vetünk annak a helytelen gyakorlatnak, amely az elméleti munkát a mindennapi feladatok megoldása közben háttérbe szorította. Pártunk szívlelje meg nagy tanítónk, Sztálin szavait: »Bátran kimondhatjuk: ha káderein­­kjet a munka minden területén ideoló­giailag ki ludnók képezni és poliü,kjái­­lag annyira megedzenj, hogy szabadon tudnának tájékozódni a belső és nem­zetközi helyzetben, ha teljesén éréit marxista-leninistákká tudnánk őket len­ni, akik komoly hiba nélkül tudják megoldani az ország vezetésének kér­déseit, — akkor minden alapunk meg­volna arra, hogy kérdéseink kilenctized részét már .megoldottnak tekintsük.« MDP POLITIKAI BIZOTTSÁGA A Rajk-Jiaiula pere megmutatta, hogy az imperialista ügynökök műnk íját nagymértékben megkönnyítette kádere­ink alacsony elméleti-politikai képzettsé­­gc, a politikai éberség hiánya. »Nem lehet eléggé éber az, akinek nincs meg a kellő szocialista elméleti felkészültsége.« (Rákosi.) Az ötéves népgazdasági terv új, ha­talmas feladatokat ál bt Pártunk elé, amelyeket csak olyan, a 'Párthoz hű, s ügyünk győzelmében biztos káderek­kel lehet megoldani, akiknek eszmei­­politikai és szakmai felkészültsége a szocia'izmus építése minden akadályán gy ő z H e lm a sked ik. Hiányosságok és feladatok 1. Propagandamunkánk eddigi ered­ményei nem fedhetik el azt a mind­inkább növekvő távolságot, amely ve­zető kádereink eszmei-politikai szín­vonala s az előttünk álló feladatok nagysága között előállott. Vezető ká­dereink egyrésze az elméleti munka jelentőségét lebecsüli és lesüllyed a szűk látókörű »gyakorlat« színvonalára. Ebből folyik marxista-leninista nevelő­­munkánknak az a főhiányossága, hogy a vezető káderek jórésze néni vesz részt sem az elméleti továbbképzésben, sem az elmélet továbbfejlesztésében. Pedig nagy tanítónk, Lenin megköve­teli a kommunistáktól: »Kötelesek az e fi né le tel minden irányban továbbvinni, ha nem akarnak elszakadni az éleitől.« 2. Pártmunkánkban túlteng a szer­vezési és a napi politikai munka az eszmei-politikai munka rovására. Ezt a visszás helyzetet súlyosbította még az a körülmény, hogy propagandánk, pártoktatásumk gyakran elmarad a ha­ladó élettől s az elméleti kérdéseket nem tudja megfelelően, összekapcsolni a gyakorlattal, különösen a szocializ­mus építésének kérdéseivel. így a ta­nulók jórésze az elméletet dogmaiiku­­san, elvontan sajátítja el, s nem képes a gyakorlattal alkotóan egyesítve alkal­mazni. Pártiskoláink munkájában sok ű történelem és az elvont ismeret, amelyet nem mindig úgy állítottak be, hogy megvilágítsa a jelen és jövő kérdéseit is. 3. A mindinkább kié'esedő nemzet­közi helyzet Viszonyai közöli komoly veszélyt rejt magában az a’körülmény, hogy kádereink túlságosan egyoldalúan országunk belső kérdéseinek megoldá­sára összpontosítják figyelmüket. Rá­kéit térni arra, hogy propagandánk most erőteljesen a nemzetközi kérdések fe'é forduljon. Ezzel kapcsolatban ne­­velőnnmkánk mind nagyobb súlyt fek­tessen a proletáriritemacionalizinus pro­pagandájára. Az eddiginél jobban el kell mélyíteni a dolgozó tömegekben a Szovjetunió társadalmi és gazdasági rendijének ta­nulmányozását és népszerűsítését, tu­datosítani a Szovjetunió felmérhetetlen jelentőségét, mint á béketábor vezető erejét, felszabadítónkat, legfőbb táma­szunkat és követendő példánkat a szo­cializmus építésében. A népi demokrácia országai sikerei­nek, eredményeinek ismertetését, nép­szerűsítését és tapasztalatainak felhasz­nálását az eddiginél sokkalta erőtelje­sebben kell folytatni. •1. Pártunk eszmei-politikai színvona­lának emeléséhez elengedhetetlenül szükséges a népi demokrácia elméleti problémáinak kidolgozása. A Társa­dalmi Szemle szerkesztőbizottsága rend­szeresen foglalkozzon e kérdésekjkfel. Létre kell hozni a szerkesztőségben egy aktívát, amely e határozatnak meg­felelően rendszeresen megvitatja, fel­dolgozza és nyilvánosságra hozza a népi demokrácia egyes elméleti problé­máit. Propagandánk«, párt§ajtónk és oktatásunk megjavítása 1. Szervezeti tekintetben a propa­gandamunka szét volt forgácsolva. A propaganda gyakran nem a minőségre, hanem a számra, a mennyiségre vette az irányt. Ebből adódott az a nagy szám, mely alacsony színvonalú propa­gandát, a propagandista erők elapró­­zását, a propagandamunka szinvoniftá­­nak süllyedését eredményezte. 'Ezen változtatni kell. Ne a mennyiség, a minőség legyen a mérvadó. Amint Lenin tanitotla: »Inkább kevesebbet, de jobban.« Ennek biztosítására a MDP Központi Vezetősége Oktatási Osztá­lya mellett 1949. év végéig létre kell hozni legalább 100 előadóval Központi Előadói Irodát, mely biztosítja magas­­szinvonalú előadások tartását. Egyide­jűleg előadói irodát kell - felállítani a Nagybudapesti Pártbizottságnál és fo­kozatosan az összes megyei pártbizott­ságok mellett is. A Központi Előadói Irodával egyide­jűleg az elméletileg legképzettebb elv­társakból meg kell szervezni 'a Köz­ponti Tanácsadó Irodát, mely úgy a propagandistákat, mint a tanulókat el­méleti kérdésekben útmutatásokkal, ta­nácsokkal látja el. A pártsajtóban rend­szeres elméleti tanácsadó rovatot kell nyitni az olvasók részéről fellett fon­tosabb kérdések megválaszolására. 2. A marxizmus-leninizmus szóbeli és sajtó propagandájának gyengeségét mulatja, hogy kevés az elméleti jel­legű előadás és cikk a párttagok és a pártonkivüüek széles tömegei számára. A marxizmus-Ieriinizmus írásos propa­gandájának erőteljes kiszélesítésére ki kell bővíteni és rendszeressé kell lenni a Szabad Nép elméleti- és párlrovalát. Az egész pártsajtó rendszeresen kö­zöljön úgy elméleti jellegű, mini a propagandamunka aktuális kérdéseit megvilágító cikkeket. A Társadalmi Szemle minden száma hozzon elméleti cikkeket aktuális kérdésekről. ) 3. A közép és vezető káderek esz­mei-politikai képzése emélésére a kö­vetkezőket kell megvalósítani: l a) 195Í végéig 500 vezető párt- és tömegszervezeti, állami és gazdasági funkcionárius — akik ’még nem ren­delkeznek a szükséges elméleti kép­zettséggel, s akiknek névsorát a Szer­vező Bizottság erősíti meg — végez­zék el az egyéves párliskolát, vagy ennek megfelelő színvonalú ideológiai képzésen menjenek keresztül. A vezető káderek párliskoMnkivüli

Next

/
Oldalképek
Tartalom