Délpestmegyei Népújság, 1949. október (3. évfolyam, 40-45. szám)

1949-10-30 / 45. szám

2 IMlpesímegyel Népajság 1919. október 30. Az angol diplomácia titkos céljai A közelmúltban került ki a sajtó alól 1Ralph Parker angol újságíró könyve, amely a szovjet olvasóközönség előtt kétségtelenül politikai érdeklődésre tart­hat számot. Parker tizenöt éve európai tudásitója több augol lapnak. Az utóbbi években n Szovjetunióban tartózkodott. Saját megfigyelései bizonyos politikai vonat­kozású követkéz telések levonására kész­tették Parkért. Könyve a Ervin—Altlee kormány támadószellemű diplomáciájá­val, az angolok-amcrikaiak új háború \előkészítésére irányuló politikájával fog­lalkozik. A háborút megelőző években a »Ti­mes« tudósítója volt Parker Kelet- Európa több országában. Az angol tit­kos szolgálat, együttműködésben az amerikaival, már akkor szoros 'kap­csolatot teremtett Kelet-Európábán a politikai söpredékkel, ügynökséget to­borzott a reakciós agrárpártokban, a katolikus körökben, kipróbált árulókat és renegátokat szedett össze Csehszlo­vákiában, Jugoszláviában. Bulgáriában és más országokban. így alakult ki az a kém- és felfor­gat ó-hálózat, amely később, a népi-de­mokratikus rendszerek győzelme után kezdte meg működését Kelet-Európá­­foan, s amelyről azután Romániában a Maniu-per, Bulgáriában a Petkov-per, Magyarországon a Mindszenty és Rajk­­per sorait hullt le a lepel. Amint Parker könyve számtalanszor rámutat, az angol vezető körök egy­általán nem szándékoztak segítséget nyújtani a szovjet népnek a Hitler-Né­­metország ellen vivőit harcában, hanem a Szovjetunió tönkretételéről, a kapi­talista 'rend visszaállításáról, továbbá arról álmodoztak, hogyan lehelne ki­tárni Oroszország kapuit az angol-ame­rikai tőke előtt. Az angol-amerikai diplomáciai kö­rök ellenséges érzülete a Szovjetunió­val szemben, — Írja Parker, —különö­sen megnőtt azután, hogy a szovjet nép ragyogó győzelmet aratott Hiller- Németország fölött. Parker éppen a Győzelem Napján, 1945 májusában "fi­gyelte meg George F. Cannoni, az amerikai követség követségi tanácsosát, aki az ünneplő moszkvaiak tömegeit nézve rosszindulatúan jegyezte meg: — Ujjonganak... Azt hiszik, hogy vé­gétért a háború. Pedig még csak most fog kezdődni. Parker arra a 'következtelésre jutott ugyanis, hogy »Emest Bevin politikája nem ifiás, mint Churchill régi gyalá­zatos szovjetellenes politikájának foly­tatása...« Az angol nép mindig eleven érdek­lődéssel fordult a Szovjet nép élete felé. A háború még magasabbra emelte a Szovjetunió 'tekintélyét az egyszerű angol emberek szemében. Ezért a Chur­­diill—Bevin iskola angol diplomatái­nak és kémeinek elsőrendű feladata és Célkitűzése a szovjetellenes propaganda lett, »kíméletlen hazudozás, rágalom és félrevezetés maszlagjával 'próbálják me§ fertőzni az angol nép gondolkodását, kiirtani bőelle a Szovjetunió iránti ro­­konszenvét, be leoltani a gyűlöletül a szovjet népppei' szemben. Amint Parker kimutatja, ebben a viszonylatban első­rendű szerepet tölt be a moszkvai an­gol követség, különösért annak »orosz szakértői«. »Az orosz üf/gek titkárságának egész tevékenysége, — írja befejezésül Par­ker, — szovjetellenes rémtörténetek ki­­drjyalására és a honvédelemre vonat­kozó értesülések összegyűjtésére irá­ny ült. a Az angol-amerikai diplomaták, be­számolóikban, jelentéseikben és nyilat­kozataikban semmiféle rágalomtól sem riadnak vissza a szovjet emberekre és a Szovjetunióra vonatkozólag. »Minden tárgyilagos külföldiben aki Moszkvába kerül, — jegyzi meg Parker — érdeklődést és lelkesedést kelt annalc a nyugodt, de ugyanakkor 'éber bíz­ói év lelt cl azóta, hogy a dicsősé­ges Vörös Hadsereg, a fasisztákat ül­dözve Kiskunfélegyháza városát felsza­badnia az évszázados rabságból, ötévé annak, hogy a hős szovjet harcosok elhozták számunkra ä szabadságot. Kiskunfélegyháza dolgozó népe szom­baton este bensőséges ünnep keretében ülte meg ez’t az évfordulót. A sok­ezres tömeg 'fáklyákkal és lampionok­kal vonult a fényárban úszó Szovjet Hősi Emlékműhöz, hogy lerójják há­lájukat azok iránt, akik szabadságun­kért életüket adLák. A munkásdalárda és a SzIT kegye­­letes műsora után Katona Sándor MDP titkár, a Népfront elnöke mondott ün­nepi beszédet. — A Szovjet Hadsereg áldozatos harcainak, — mondotta — a nagy Sztá­lin stratégiájának köszönhetjük fetsza­­bddulásunkríi, népünk új, szabad, bol-Alig három hete, hogy kormányza­tunk felhívást adott ki az őszi szántási­­vetési munkálatok elvégzésére. Orszá­gunk minden dolgozó parasztja megér­tette a felhívást és azonnal hozzáfogott a munkák elvégzéséhez. Versenyre hív­ták ki 'egymást a megyék, városok, falvak, középp és kjsparasztok, mert tudták, hogy ezzel még jobban 'biz­tosítják a diolgozók kenyérrel való el­látását s egyben az 5 éves tervet. Félegyháza dolgozó parasztsága is elfogadta a békési parasztok verseny kihívását és a napokban útazik el a küldöttség a verseny kiértékelésére. A Földművesszövetkezet, DEFOSz, Bőr­ipari Munkások Szövetkezete fjedig ju­talmat ajánloU fel a" dolgozó parasz­tonságnak a légköre, aráéig Itt a béke megvédésének ügyét veszi körül... A há­borút követő évek Szovjetuniójában lát­tam, hogy a nép melegen támogatja kormánya békepolitikáját.« Emellett a riadalom hangja szól Parkőrből, midőn ismerteit azt a sze­repet, amelyet az angol külpolitikára kényszeritetlek rá az őrült amerikai vilájuralmi tervek megvalósítása érde­kében. »Látom, hogy az az út, amelyre or­szágom Bevin—Attlee kormányának Ve­zetése alatt rálépett, könnyen a: Egye­sült Államok vazallus-államává leheli Angliát, ezért írtam meg e könyvet. Még azért is írtam, mert hiszek egg másik út tehetőségében, amely a Szov­jetunióval való szoros, baráti és egyen­jogú együttműködés útja. Es ez az az út, amely a békéhez, Anglia és népe felvirágzásához vezet.« Ezzel fejezi be könyvét Parker. dog országát és egész jövendőnket. Min­den eddigi munkánk alapja és erőfor­rása felszabadulásunk lénye volt. — Nehéz szavakkal kifejezni azt a hátát, amit ezért a Vörös Hadsereg el­éseit hősei és az egész szovjet nép iránt érzünk. Hálánkat tisak úgy tud­juk megmutatni, ha niég következete­sebben, még tántorithatatlanabbul ha­ladunk azem az úton, amelyen Sztálin generálisszimus és a dicsőséges Bol­sevik’ Párt vezetésével a szovjet nép halad és amelyet Rákosi Mátyás és a Magyar Dolgozók Pártja a mi számunk­ra'is megjelöl. ' — Csakis ezen az úton haladna tud­juk szabddSágunkat megőrizni és a világ összes népei számára is lehetővé lenni, hogy mielőbb velünk együtt, a Szovjetunió vezetésével, építhessék a szdciaUzmust. tok számára, akik időben és minőség­iken "legjobban végzik el az őszi mun­kálatokat. Vasárnap délelőtt 10 órakor a DE­FOSz taggyűlés keretében osztja ki a jutalmakat. A legjobb munkát végző termelőcsoport részére egy lovat ad­nak. A Bőripari dolgozók 1 pár csiz­mát, A Földművesszövetkezet 1 pár bak kancsót, 4 zsákot, 4 kg. cukrot, sót ad jutalmul a nyerteseknek. Félegyházán is e héten fejeződnek be az őszi szántási-vetési munkálatok. Dolgozó parasztságunk munkaversenyé­vel ismét bebizonyította, hogy magáé­nak érzi az országot és ezzel válaszol Rajk bandájának. SZIKRA KÖNYVEK Qorkif: Életem »Életem cím alall foglalta egybe a Szikra Maxiin Gorkij három önélet­írását. A »Gyermekéveim«, »Az egye­­temeim és »Emberek közöli«, a szo­cialista realizmus nagy irózseni jenek hányatóll éleiét mutatják be az ember­ábrázolás megdöbbentő erejével. A ké­pek háHerében a cári Oroszország és népe, a föld legreakciösabb hatalmának nyomasztó súlya alatt vergődő, ful­dokló embertömeg; vallási rajongásba menekülő, gyűlölködő és megbocsájtó, a jóság és gonoszság, a lángész és az őrület szélsőségei közölt tántorgó em­berek. A célnélküli élet, a végtelen nyomo­rúság fojtogatja a történet szereplőit, azokat, akikel Gorkij látott és megfi­gyelt életútján. De a nyomorult éjjeli menedékhelyeken is voltak olyan em­berek, akik mertek és tudlak harcolni a lespedt, sárbahúzó korszak, a gyű­lölet és a sötétség világa élten. Az »Életem Gorkij írói lángeszé­­nek, emberismeretének bizonyítéka, életművének kiemelkedő alkotása. El­olvasása egy egész életre kiható döbbe­netes tanulság, hitel adó és kitartásra ösztönző művészi élmény. Sztálin összegyűjtött művei J. V. Sztálin összegyűjtött művei jelenik meg tizenhat kötetben magyar nyelven. Az első kötet mar elhagyta a sajtót. A második kötetet Sztálin elv­­társ születésnapjára adja ki a magyal* sajtó. A Szikra Hgv tervezi, hogy ne­gyedévenként egy-egy kötettel örven­dezteti meg az olvasóit. Sztálin elvtárs tanításait már eddig is a magyar dolgozók nagy tömegei ismerték meg. A Szikra könyvkiadó 1945 óla 22 különböző Sztálin köny­vet és brossurát adott ki, összesen 1,424.000 példányban. Most, hogy a világ dolgozói nagy tanítójának, J. V. Sztálinnak művei megjelennek, 'hatal­mas fegyvert katpnak á magyar dol­gozók a kezükbe: a Bolsevik Párt és a Szovjetunió gazdag tapasztalatait, me­lyeknek tanulmányozása megkönnyíti számunkra a szodalizmus épilésével kapcsolatos összes döntő kérdések ered­ményes és gyors megoldását. Budapesten ünnepségeket tartanak a fnű megjelenésével kapcsolatban. A Szikra könyvkiadó előjegyzési felhí­vással fordult a magyar dolgozók leg­jobbjaihoz, mert lehetővé akarja tenni, hogy hozzájuthassanak a korlátolt pél­dányszámban megjelenő műhöz. Aki a mű első kötetét előjegyzi, annak bizto­sítja a kiadó a folyamatosan megjeleni kötetek beszerzését ,is. Félegyháza felszabadulási ünnepe Jutalmat kapnak Félegyházán a jól dolgozó parasztok A Nagy Október előestéjén... Roham Alig nyitotta meg a Petropavlovszk­­terődi a tüzet a Téli Palota ellen, a vö­­rösgárdisták, matrózok és katonáik meg­kezdték az előnyomulásukat a téren. Uj erővel lángolt fel a harc. Soha nem látott harc volt ez, min­den sötétségbe süllyedt, minden össze­folyt, nem lehetett megkülönböztetni s*tn épületeket, sem embereket. Vaktá­ban Iődöztek a junkerek, találomra cé­­foztak a sötétben abba az irányija, ahonnan a felkelő osztagok támadtak! A vörösgárdisták, matrózok és katonák IS ugyanezt tették. A Téli Palotának Csak egyr-egy része vált iká váratlanul az árnyékból és rajzolódott ki halvá­nyan a fényszórók fényében: az »Auro­ra« reflektorait a Néva felőli a palotára irányította. Kékes fénnyel simított vé­gig falain, tetőzetén, egyszer egyik, más­szor másik csücskét világítva mfeg a pa­lotának. A tél- sötétségbe süllyedt. Ekkor né­hány forradalmár katona hihetetlen bá­tor kísérletre szánta el trngát: a 'kór­házon keresztül próbálkoztak bejütni a Téli Palotába. j A kórház, ahol a frontról érkezett sebesült harcosok feküdtek, a kastély­nak a Tengeniagyi Épületig kinyúló részén volt. A katonák könnyen érint­kezésbe léphettek a sebesültekkel. Azok kinyitották nekik a kórházkaput és a katonák egyenként osontak be raj la. Onnan a kastély belső helyiségeibe mentek és elvegyüllek az ellenséges csa­patok közé. A katonák arra számítot­tak, hogy ruhájukról nem lehet őket megkülönböztetni az Ideiglenes Kor­mány» védőitől, mert ugyanazt az egyen­ruhát, ugyanolyan szürke földszinű kö­penyeket visellek. Így jutott be a palotába a harc tető­fokán jó néhány vörös agitátor. Éle­tüket kockáztatva, veszélyes munkához láttak: beszélgettek a junkereikkel, az ellenállás beszüntetésére biztatták őket, az ellenség harcosainak leikébe csüg­­gedést, nyugtalanságot és félelmet hin­tettek el. A forradalmi osztagok pe­dig folytatták támadásaikat, egyre kö­zelebb férkőztek a palotához. Már éj­fél volt, amikor újra rohamoztak. Egyszerre csak elnémultak a puska és gépfegyverlövések. Elült a hangza­var. Csend lett. És ekkor három oldal­ról újra kattogni kezdtek az ellenséges gépfegyverek. Félelmetes gyorsasággal ontották golyóikat. Sivitva repüllek a kézigránátok. De a vörösgárdisták, matrózok és katonák hulláma feltartóztathatatlanul tört előre, egyenesen az ellenségre, a paioTába. Még egy pillanat és a ma­gasra rakott gerendáknak már innenső oldalán harsant fel a diadalkiáltás. A junkereket mrnekü 'ésre kényszeritették, visszanyomták, szétverték. A vörösgár­disták félredobták a gerendákat, fel­törték az ajtókat, nekirontottak a ka­punak és felkapaszkodtak rajta. A ha­talmas vaskapuk megremegtek és szár­nyaik lassan engedtek a nyomásnak. Mint a zuhatag, áradtak a forradalmi osztagok a kastély belsejébe. Az ellenség mindenütt volt és sehol, elbújt, észrevétlenné vált, mintha sűrö erdőben lenne. Csak váratlan, mindé» irányból jövő lövéseivel adott hirt ma­gáról. Most már veszélyes dolog volt az előrenyomulás, de azért egyik szo­bát la( másik után tisztították meg a junkerektől. Körülbelül másfél óráig húzódott el pz a harc a pálotában. Végre, a forra­dalmi osztagok eljutottak 'abba a szo­bába is, ahol á miniszterek üléseztek. Az ajtóknál fegyveres junkerosztagök álltak. A vörösgárdisták lefegyverezték őket és behatolták a szobába. Éjszaka két órakor letartóztatták a minisztereket Az Ideiglenes Kormányt megbuk­tatták. (Részlet Száveljev: Roham a Téti Palota ellen című könyvéből.) Megjelent A Páriánk fogyatékosságairól s a trocklstákrúl SZTÁLIN a SZŰK (b) Pártja Központi Ve­zetőségének 1937-es ülésén elmon­dott nagy beszéde és zárszava.

Next

/
Oldalképek
Tartalom