Délpestmegyei Népújság, 1949. október (3. évfolyam, 40-45. szám)

1949-10-23 / 44. szám

DÉLPESTAVEG VEI Műhelyértekezletek az ötéves tervről Befejezéséhez közeledik a veiesl verseng i — Féiegyhóza jói harcol a kuiákok ellen • a*magyar*dolgozók«pArtjA nak«politikai«w etilapoá* 111. évfolyam 44. szám Ara: 60 fillér 1949 október 23, vasárnap öt súlyos csapás, öt fényes győzelem... Döntő fordulat az európai politikában Törlénekni jelentőségű győzelmek he'A tail, hónapjait éljük. A világpolitikai helyzet mér ennél jóval régebbi idő óta is u békefront 'érőinek növekedése, az imperialista kudarc, jegyében állott. Ezen az általános képen beiül is jelen­tősen meggyorsul azonban az iram az utóbbi hónapokban, míg végül a leg­utóbbi néhány hétben olyan győzelem­­sorozatnak voltunk lamvi és cselekvő részesei, amelyre még aligha voll példa a második világháború után eltelt esz­tendők történetében. A rohamcsapatról lehullott az álarc Tekintsünk végig ezen a gyozelem­­•orozaton és elsősorban vessük szemün­kéi arra a világpolitikai jelentőségű si­kerre, amelyet a béke tábora clöntő­­résztoen a magyar n£.p, a ’Magyar Dol­gozók Pártja, Rákosi Mátyás elv társ Üibarsógéuek, éleslátásának, gondosságá-A sorozat következő, Világpolitikai fontosságú veresége; a font leértékelése és az imperialista országok gazdásági hét) ■setének alakulása az utóbbi belek­ben talán minden eddiginél élesebben leplezte le a Marshal 1-1 érv teljes kudar­cát. Ami a iont leértékelését köveid nyu­gt! (európai helyzetet illeti, felvilágosí­tásokért akár az iinperiaüsnía sajtóhoz is fordulhatunk. A New York Herald Tribune példáid cinikusan irta: »első­­sorban csökkenteni leélt Angliában az életszínvonalat, mert csak ebben az esetben játszhalja a font értékcsökken­tése a várt szerepet a dollárválság ügyé-' feen.« Sok minden kiderül ebből a mondat­ból. Kiderül persze mindenekelőtt az, hogy az angol munkásosztály, az angol népnek nyomorúsága fokozódásával kell fizetni a Marshall-lerv-polilika keretében végrehajtott font leértékelésért. A nyu­gateurópai Marshall kormányok nevé­ben hallgassuk csak a francia tőkések lapjának, a La vie Financiére -nek A Marshall-lerv politikának ezek a legújabb fejleményei minden tőkés or­szág valamennyi dolgozója számára a kenyér és a gyomor keserű példájával mulatják meg a Marshall-lerv ered­ményeit«. Ezek a fejlemények nemcsak kiélezik az imperialista államok egy- Biásközötli ellentéteit, hanem a tőkés országok dolgozóinak figyelmét a ma­guk közvetlen tapasztalatain keresztül irányítják a Szovjetunió és a népi de­mokráciák diadalmas fejlődésének pél­dája felé. Méltán állapítja meg Szmir- 4iov professzor a Pravdában megjelent •Ékkében: »A tömeges pénzleértékelés, amely a kapitalista pénzügyi rendszer krónikus válságának az eredménye, nem érintheti sem a Szovjetuniói, sem a népi demokráciát. .4 szovjet valuta a világ legkeményebb valutája... ez az egyik legmeggyőzőbb bizonyítéka un­tak a fölénynek, amivel a növekedő is diadalmaskodó szocialista rendszer n kapitalista rendszer feleit rendelke­zik.« A legutóbbi belek eseményei tehát végleg leleplezték a Marshall-lerv cáfol­nak köszönhet: a Rajk-banda perére. »Titó fasiszta uralma az angol-amerikai imperialisták számára olyan politikai rendszernek bizonyult, amilyet fegyve­res beavatkozás álfán előszűr Magyar­­országra, majd a többi népi demokrá­ciára is rá akartak erőszakolni.« íme: a Rajk-banda pere mögött h Irirhedt »Operation IX« húzódott meg, áz az (aljas és népeltenes terv, amely a népi demokráciákat Tito fasiszta pro­vokátor működésének felhasználásával le akarta szakítani a szocializmust épitő béketábor testéről, hogy azután ezek­ből az országokból szovjetellenes tá­maszpont-táncot húzzon a megvalósult szocializmus országa, a Szovjetunió kö­ré. 'Aligha kell külön magyarázni, hogy egy ilyen terv meghiúsítása miért veze­­lett a béketábor újabb erősödéséhez, miért keltett zavart és kétségbeesést az imperialista táborban. Ez volt az első csapás, amelyről beszélnünk kellett. siránkozását: »az árak egyre magasaU­­"bak, u megélhetési tehetőségek pedig csökkennek. Az ár viliit nem tehet el­adni, napról-napra kevesebb a munka, mindenütt elbocsátások vannak. Ki tud­ja ínit tartogat számunkra a 'tét...« A siránkozás mögött szántok húzód­nak meg, hosszabbodnak a didergő so­rok a gyárak bezárt kapui előtt. Fran­ciaországban messze félmillió fölé kú­szott a hivatalosan is nyilvántartott munkanélküliek száma, Olaszországban már a hárommilliós szám felé közele­dik, Nyugal-Némelországban pedig egy esztendő a'atl ü5ü ezerről ötegynegyei millióra emelkedett. Az aggodalom indokolt — hiszen az amerikai munkanélküliek száma hat millió felé közeledik, ezeken a teljesen munkanélkülieken kívül pedig csaknem 12 millió olyan munkás van, akiket a válságba-inerülő termelés tu,ír csak heti néhány órán keresztül lúd foglalkoz­tatni. A tőkések számára a helyzetet még fenyegetőbbé teszi a futótűz he­vességével terjedő sztrájk-hullám. jét és egyben ráirányították a tömegek figyelmét az egyetlen kivezető útra: a szocializmus útjára. Ez is döntő je­lentőségű győzelem a mi számunkra — súlyos vereség az ő számukra. Ez az utóbbi hetek »második csa­pása , amelyről beszélnünk kell. Harmadik csapás: a szovjet atombomba Igen, az imperialistákra valóban rossz napok járnak. Még háromhete sincs, hogy Truman elnök Washingtonban be­jelentette: .4 Szovjetuniónak van alom­­fegyvere. A Tass-Iroda ezzel a Irumani bejelentéssel kapcsolatban közölte, hogy »óz atomfegyver titka már 1917-ben a Szovjetunió birtokában volt« és hogy Molotov elvlárs 1947. november ti-i nyilatkozata azt jelentette; ez a'fegyver a Szovjetunió rendelkezésére áll. Szinte leírhatatlan pánik követte az imperialista táborban ennek a beje­lentésnek megtételét. Nézzünk csak né­hány szemelvényt: »Truman bejelentése nyomán a hangulat bizonyos körökben la faszt röfálisru fordult.« — írja a Le Monde, a francia külügyminisztérium félhivatalosa. »Vége u híres monopó­liumnak. Egészen új helyzettel állunk szl.emben. Eddig abban a 'feltevésben folytattuk eijész katonai és diplomáciai politikánkat, hogy egyedüli birtokosai vagyunk az atomfegyvernek. Most ez az ábráiul szét!oszlott x — siránkozik a ÍNew-York Herald Tribune. A párisi fél fasiszta Ce Matin így tr: »Az ame­rikaiak legköltségesebb és legveszélye-A mi győzelmünket a Szovjetunió, a béketáhor küzdelmét nemcsak az im­­peria’islák zavara jelzi. A szovjet dia­dalt éppen a Szovjetunió következetes békepolitikája teszi teljessé. Erről a po­litikáról most megtudhatták a világ összes népei, hogy már két esztendeje az atomfegyver birtokában következete­sen harcol ennek a fegyvernek a betil­tásáért. S a fegyver nyilvánosságra ho­zatal idán — mint mar a Tass közle­mény is jelezte a Szovjetunió to­vábbra is ugyanennek a békepolitiká­­nak a jegyében ismételten követelte az atomfegyver betiltását. (Ez a kettős egység — a Szovjetunió nagyobb erejének és szilárd békepoli­tikájúnak egysége telte teljessé az ame­rikai atomzsarolás vereségét, telte tör­ténelmi súlyúvá a • harmadik csapást«. A hét végén Sztálin elvlárs levele tette fel a koronát egy újabb győzelem­sorozatra. Arra a győzelemsorozatra, amelyet a Szovjetunióinak ti német kér­désben vitt következetes békepoütijkája eredményezett. Mintegy másfél héttel ezelőtt megalakult a Demokratikus Xé­­met Köztársaság. Uj, nagy demokrati­kus állam született. Es Sztálin levele, ez a vi'ágtörlénelmi jelentőségű okmány félreérthetetlenül meghatározza ennek az új Németországnak helyét a béke tájborában. «Kétségtelen — írja —,hogy a békeszerető demokratikus Németor­szág fennállása a 'békeszerető Szovjet­unió fennállása mellett kizárja élj euró­pai háborúk lehetőségét, végeit l a vérontásnak Európában és lehetetlenné teszi, hogy a világ imperialistái bi­lincsbe verjék az európai országokat.« Ezek a szavak azt jelentik: Németor­szág és Európa története fordulópont­hoz érkezett azzal, hogy megalakult a Német Demokralikus Köztársaság. Azt jelenti, hogy még jobban megváltozott az erő viszonya a béke és a háborús uszítás tábora között, a "béketábor ja­vára. A Sztálin-levél szavai egyben azt is jelentik, hogy ennek az erőgyara­podásnak a méretei már a német de­mokratikus köztársaság mai formájában is rendkívül nagyok, hiszen lakosainak száma, iparának fejlettsége, kultúrájá­nak, technikájának magas színvonala miatt óriási politikai, gazdasági, ka­tonai erőt képvisel. Ennek a levélnek minden szava döntő bizonyítéka annak: milyen rendíthetetlen kövelkezetosség­­gel, féltő gondossággal őrzi a Szovjet­unió, á bölcs Sztálin valamennyiünk legdrágább kincsét, a békét. Érthető, hogy a kelet-németországi események és a Sziáíin-tevél súlyos zavarba hoz­s'ebb úbrárídja szertefoszloll.« A szélső jobboldali francia Paris Presse was­­liingtoni tudósítója fogvacogva írja: »A világtörténelem sorún az amerikaiak mosl először jelnek úttól, hogy a húr ború az ő területükön játszódhat le.« Ezekhez a kommentárokhoz nem kell kommentár. Az imperialisták magú Ti vallják be, hogy a szovjet atomfegy­ver n y il vánosságj'a hoz a la 1 a rendkívüli csapást jelenteit számukra. Felmérhetetlen ezeknek a szavaknak a súlya. És csaknem ilyen felmérhe­tetlen az a zavar és kapkodás is, ame­lyet a Kimai Népköztársaság kormányá­nak megalakulása az imperialista tá­borban keltett. A kormány megalaku­lásának puszta ténye is rendkívül ki­élezte az ellentéteket az angolok és ame­rikaiak között, és rendkívül kemény harc dúl London és Washington kö­zött a kormány elismerése körül. (Ez a »negyedik csapás« valóban vi­lágtörténelmi jelentőségű volt — 6m ezenbelül hatalmas súlya van minden egyes győzelemnek. A legújabb — a ka­tonai diádul — Honkong, indok in a, India haláraira viszi el a felszabadító forradalmi harc vöröscsitlagos zász­laját. ták azdkat, akik éppen ezt a legdrá­gább kincset akarják elvenni tőlünk. A francia külügyminisztérium félhivata­losa, a párisi Le Monde, félreérthetet­lenül kifejezi ezt a zavart, amikor ezt Írja: »A kelet-németországi események (t legnagyobb zavarba hozták a nyu­gati hatalmakat. Ezt a zavart édesen tükrözik a lapok vezércikkei és távirati tudósítások. E téren ü nyugatiak al­sóbbrendűsége világos.« Öl csapásról szóltunk, öt csapásról, amely csak az ellenség számára csapás, M a mi táborunk számára döntő győ­zelem. A Rajk-ügyben a Magyar Nép­­köztársaság sújtott. A német kérdésben aratott diadal számunkra is létfontos­ságú, hiszen a magyar nép évszázado­kon át, véres szenvedések ólján tanulta meg, hogy mit jelent számára a reak­ciós Németország, s az a bölcs poli­tika, amellyel a Szovjetunió a békés, demokratikus Németország megterem­tését támogatja — a mi békességünket és biztonságunkat is jelenti. i De nemcsak az első és az ötödik csa­páshoz, áz első és az ötödik győze­lemhez van közünk. Valamennyi a ml ügyünk. A Marshall-lerv csődje a mi országunk, szép építését idézi fel sze­münk előtt, az atomzsarolás politiká­jának csődje a mi egünket teszi még tisztábbá, a kínai nép világtörténelmi győzelme a mi fejlődésünk útját is gyorsítja és könnyebbé teszi. Hatalmas győzelmekről számoltunk be. S ha a győzelmek végső okát ke­ressük; győztünk és győzünk, mert a mi oldalunkon van az igazság és mi vagyunk az erősebbek. Ami más szavaló, kai azt jelenti: győztünk és győzünk, mert a Szovjetunió és Sztálin vezet bennünket-Félnek a téltől a francia tőkések A világ legkeményebb valutája Felmérhetetlen a kinai diadal A Német Demokratikus Köztársaság újabb erősödése a béketábornak

Next

/
Oldalképek
Tartalom