Délpestmegyei Népújság, 1949. október (3. évfolyam, 40-45. szám)
1949-10-23 / 44. szám
ilölpesltaegyel Népújság '1919. október 23. Új ápolónők |gondoskodnak a kecs,fjemé li közkórház beleseiről. Munkás, páraszt és !fa ladó értelmiségi szülők gyermek'‘i, akik tinifák, hogy milyen nagy szeretétet és gondoskodást érdemelnek őz alkotó munkában megfáradt, megbetegedett dolgozók. ■ Szerdán este 'is érkezett tiz fiatal ápolónő Budapestről, önként vállalták, hogy dolgoznak a kórházban és közben tanulnak, leteszik a vizsgái a hátralevő év anyagúból. 1 Most már a kórház valamennyi osztályán olt látjuk az új demokratikus ápolónőket, akik nem kímélik a fáradságot azért, hogy a betegeknek minél nagyobb kényelmet és gyors gyógyulást biztosítsanak. GépeSadásban is versenyeznek a földműves szövetkezetek Nemzetgazdasági szempontból is fontos, hogy az' áruk' ne heverjenek évekig a raktárakban, hanem minél hamarább elkerüljenek a fogyasztókhoz. A loldmivesszövetkezetek ezci-t csatlakoztak egymásután a »Mezőgép« Mezőgazdasági Gép- és Szeráru Értékesítő NY versenyfelhívásához. A verseny szeptember elsején indult és december elsejéig tart. Harminchat környékbeli Szövetkezet vesz részt benne. Eddig legjobb eredményeket Kiskunfélegyháza, Csongrád, Kiskörös, Tas szövetkezete ért el. Nem' .akar .lemaradni a versenyben ä többi szövetkezet sem. A lajosmizsei földmivcsszövelkczet például jgy válaszol a felhívásra: »Programunk, hogy dolgozó parasztságunkat igenis fél fogjuk emelni, a múlt elesettségéből. Ebből az akcióból minden kisparaszt meggyőződhet arról, hogy nem szavakkal, hanem tettekkel segít rajtuk a népi demokrácia. Ezért vettük örömanel mi is a felhívást, s ezért akarunk mi is dolgozni a eél érdekében.■: A verseny sikeréért munkába indultak a népnevelők is. -A kecskeméti szövetkezel ígéri: q versenykihívást megloldjuk azzal, hogy munkaidő után felkeressük a szétszórt tanyavilágban lakó gazdákat, hogy saját lakásaikon magyarázzuk meg az akció jelentőségét. Megjelent A Párfunft foguaféhosságairOI s a frochtsfáhról SZTÁLIN a SZŰK (b) Pártja Központi Vezetőségének 1937-es ülésén elmondott nagy beszéde és zárszava. [ TOi-BUCHIN MARSALL | Megrendítő gyúszhirl tudatott a világgal a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Tártja Központi Bizottságának közleménye. Tolbuchin marsall haló áréi tudósit a yyéiszlur. Ki voll Tolbuchin marsall? Hadd idézzük a Központi Bizottság/ közleményének tömör s egyszerűségükben is megrázó szavait: ea Bolsevik Párt hű fia, a Szovjetunió fegyveres erőinek egyik legkiválóbb hadvezére és építője, a Nagy Honvédő Háború dicső hőse«. Dicső hőse volt a Nagy Honvédő Háborúnak, amely nemcsak a szovjet hazát, de az összes euró/Mi népek búzáját megoltalmazta a fasizmus gyűlöletes, 'barbár uralmá- 01. Halálának megrendítő hire felidézi ti felszabadítás dicső lényét. A: ő hadserege tört előre dél felöl Budapest irányába, hogy kitépje a fasiszta tőrt a: ország szivéből. Emlékéhez ágy vagyunk méltók, ha a Piai iránt és a nagy Szovjetunió iránt érzett rendit hí tetten Mse. gél, elszú tan védelmezzük a békét és a szabadságot — mindazt, amiért Tolbuchin marsall, a Párt hű fia, a ■Nagy Honvédő Háború hőse élt és harcolt-Kecskemét—Vác-i kultúrcsere A pestmegyei kutlúrverseuy első félévének kiértékelési ünnepsége alkalmával ' a váci szabadművelődési bizottság kultúrversenvre lűvia ki Kecskemét leülíúí cső portjait. A' kúltúf verseny' első részéliek lebonyolítására az elmúlt vasárnap került sor Vácon. Kecskemétről a Bar lók Béla Énekkar, a Magyar Szovjet Társaság táncegyüttese, Puky Margit, Mihó Ida és Horti Irén Jéptek pódiumra a vád közönség előtt. Mind az együttesek, mind pedig a szólisták nagy sikert arattak. Különösen tetszett a Kálmán Lajos vezényelte Mátrai képek (Kodály) és Nemesszeghy Lajos »5 éves terv indulója, melynek ősbemutatója volt. Viharos tapsot kaptak orosz uépdalfeidogozásai is a szerző vezényletével. A népművelési minisztérium művészeti osztályának, valamint a 'Bartók Béla -Szövetségnek kiküldöttje nem versenyszerűen bírálta el a nyújtott teljesítményeket, hanem mindkét város művészéire vonatkoztatott építő kritikájával akarta clősegilcni a szereplő kultűrcsoportok további fejlődését. Este a VAOVz színjátszó csoportja Gorkij: Éjjeli menedékhely c. művét adta elő hatalmas siker melleit. A kullűrcsere második részének leöonyo kására november 13-án kerül sor Kecskeméten, amikoris a váci színjátszók a »Mélyek a gyökerek;< c. színművel szerepelnek. Ugyancsak ez alkalommá I mutatkozik be Kecskeméten a váci országosan elismert Vo.r Humana énekkar is. A váciak munkásmozgalmi kiállítással honorálják a kecskeméti képzőművészek nagysikerű váci kiállítását. Újszerű irodalmi est Kiskunfélegyházán A Szabadművelődési Bizotlfjág rendezésében fővárosi művészek közreműködésével, egészen újszerű irodalmi est volt kedden Kiskunfélegyházán. Az előadás hallgatói a lömegszervezet. k 'jó munkát végzett tagjaiból tevődlek össze. ”z a közönség az előadás előlit nitiskor unalmas várakozási időt mozgalmi dalok éneklésével töltötte ki. Az irodalmi est célja, mini azt Kati József munka síró bevezetőjében mondotta: megismertetni és bemutatni az elmúlt 100 esztendő magyar irodalmának azokat az alakjait, akik az elnyomás alpi szabadulni akaró dolgozó magyar nép elkendőzött fájdalmait és szabadság utáni vágyát szólaltatták meg. Ezek a iköUőfk a mi bánatunkat és örömeinket juttatták kifejezésre azokban á verseikben, amelyek közkinccsé nem lehelteik, mert elsikkasztották az olvasó elől. Ma különösen szükséges megismerni ezeknek a költőiknek munkáit, melyből láthatjuk, hogy a problémák elevenen élők voltak, de beszélni csak a kiválasztottak mertek róla. Ezek a költők műveikben buzdították az elnyomott magyar népet szabadságának megszerzésére, amely ina — hála a dicsőséges Vörös Hadsereg felszabadító küzdelmének — megvan. Simoriffy Margó és Zöldi Sándor szava'óraűvészek tolmácsolásában egymásután szólaltak meg: Csokonai, Petőfi, Karúul, Ady, Kosztolányi, József Attila, Illyés Gyula és Benjámin László. A két kitűnő művész lenyűgöző élőadása maradandó élmény és tanulság volt minden ha'lgató számára. Hálás tapsokkal jutalmazta a jól összeválogatott közönség az őszinte álérzéssel és művészettel előadott verseket. Az előadott versek új szint kaptak Kuti József összekötő szövegével. SZIKRA KÖNYVEK Rajk László és társat a néphfrőság efőtt A »Kék könyv: tartalmazza az öszszcesküvő lémbanda tárgyalásának anyagát a vádirattól az iléleiig. Leleplezi a nyugati imperialisták és Tito Zsoltijában álló népei lenes gonosztevők aljas összeesküvését, amellyel a Magyar Népköztársaságot, a dolgozó nép állaniái akarlak e.pusziilani. 272 oldal, ára. 5. - forint. tyorliij : Aki az életet keresi A címlapon Gorkijnak az az arcképe, amelyen, a tenger viharmadarai előli az emberi vihart előre láló lekiiiteilel néz az iró.-Ö. Maxiin Gorkij, a szovjet irodalom megteremtője és klaszikusa akkor, a könyv megírása idejön, még jóval a forradalom előli, — ,tna,;a voll az, aki. az éleket kereste. Kereste hősének, Gordjéjev Komának széniévé1, telteivel. És nem találta. Van a könyvben egy jelenet, Foma hiég kisfiú korában mese i el apjának a nappal felriasztott bagoly történetét. A vaksi madarat a szakadékban kergették meg az ott játszadozó fiúk és a szerencsétlen bagoly nekitepüll a szakadék falának. Lehullott, majd összeszédle erejét, újra próbálkozol! és megint csak nckivágódott a sziklának. Igv csapongóit értelmetlenül és kétségbeesetten a nappal felriasztott bagoly: És igy ülődött neki minduntalan a régi világ falának az. aki gyermekes nyíltsággal kérésié az életet... 290 oldal, ára: 14.— forint. SZTÁLIN; A Szovjetunió agrárpolitikájáról Ez a kötél magában foglalja Sztálin elvlársnak 1923 és 1939 között alkokul művei közül azokat, amelyek kifejezetten az agrár és parasztkérdéssel, a Bolsevik Párt és a Szóvjelállam agrárpolitikájával foglalkoznak. Részletes választ ad azokra a kérdésekre, amelyek a nnmkás-parasztszövetség, az ipar és a mezőgazdaság öszszefogásának vonalán felmerültek. Egyúttal megmagyarázza a szovjet adópolitikának, a proletárdiktatúra és a parasztság viszonyának legfontosabb kérdéseit. 1 A kötetnek mintegy fele magyar nyelven itl jelenik meg először. Már ezért is bízunk' benne, hogy a 100.000 példányban megjelenő mű gyakran 'forgatott kézikönyvé lesz mindazoknak, akiket érdekel a mezőgazdaság szocializálásának fontos problémája. ^étdaLLáe&s mese A park üres voll, meghatározhalatlan korú férfi ült mellém a padra. — Nincs munka az ember számára — sóhajtott, azlán hozzámfordult: — Halló barátom! Nincs egy dollárja? — Elővettem két féldollárost. • — Ez az egész vagyonom, — mondtam. — Maga is ilyen kutyául van? Mi a foglalkozása ? — Elbeszéléseket írok. — Nehéz ügy. — Megborzongott és jobban összehúzta magán kopott kabátját. — Hallja, nekem van egy történelem. Jó téma. Elmondom egy féldollárosért. — Előbb meghallgatom. Ha tetszik, fizetek. — A történet egy orvosról szól — kezdte mosolyogva. A neve Sprug. Harvey Drake Sprug. Hallotta valaha? — Nem. — Pedig nagyszerű ember. Az egyetemet kitüntetéssel végezte, mindenki ragyogó jövőt jósolt neki. New-Yor.kban telepedett le, de nemhogy jól ment volna neki, egyszóval mint annyi millió: nyomorgóit. Belgyógyász volt, gyomorspecialista, de vájjon ki rontja el B gyomrát, ha alig van ennie? Hiszen a legtöbb ember gyomra üres... Az öreg körülnézett. A park, akárcsak az előbb, üres volt. Folytatta: 1 — 28 éves korában szerelmes lett, megnősült. A dolgok egyre rosszabbul mentek. Adósságokba verte magát, hogy valahogyan a felszínen maradjon. Egyre fogyott, egyre idegesebb lelt. És itt találta magát szemben a kisértéssel. Természetesen a dolog tiszta csalás volt, de Sprug nem talált más kiutal... egyszóval egy Tarrington nevű gazemberrel valami csodálatos gyógyszert sütött ki, amely a reklám szerint egy hét alatt kjgyógyitja a Jegmegálaikodollabb reumát is. A folyadék valami altatóból* és liszla vízből állt. Egy üveg egy-két centbe került, de féldollárért adták. Nagyszerűen ment nekik. — Egy napon Sprugné rosszullétre panaszkodott. Sprug doktor nem nagyon bízott a saját diagnózisában, de minden jel súlyos reumára vallott. Specialisták serege vizsgálta, kipróbáltak hiúidén szert, de hiába, Mrs. Sprug mind betegebb lett. — Adj már végre az orvosságodból — kérte férjét. — Ez az egyetlen, ami meggyógyít! Es bár Sprug tudta, hogy orvossága csak a fájdalmat csillapítja, adott az orvosságból, gondolva, hogy rosszabbul semmiesetre sem lehet tőle. 1 — Sokkal jobban érzem magam — mondta a felesége egy Tiét múlva. — Zseniális orvos vagy! Később megvizsgálta egy híres specialista és azt sem tudta, hová legyen a csodálkozástól. — Hiszen meggyógyult a felesége! Csodálatos, nem maradt semmi a reumáitól. A maga orvossága valóban csodaszer 1 Dr. Sprug megdöbbent. Egyszóval pzek a »tekintélyes specialisták« is csak olyan csalók, mint ö és az egész orvostudomány Amerikában nem niás, mint dollár kerge lése, gazemberség és csalás. Dr. Sprugot ez a felfedezés letaglóz la. Abbahagyta munkáját, elzülLött. Nevetséges, nem ? Képzelje, ebben a dr. Sprugban — a mi időnkben, Amerikában — megszólalt a lelkiismeret. Tiszta anekdota, nem ?... A férfi összegombolta kabátját és körülnézett. — Mi lelt az orvos feleségével ? — kérdeztem. — Mindennapi történél. Amikor a doktor tönkrement, a felesége elhagyta. Megszökött férje társával, azzal a Tarringtdnnal.. akkor jó! ment annak a gazembernek... Xo, megkapom a féldollárost? Odaadtam neki. — Na ideje, hogy menjek! — mondta felállva. Jóéjszakát. — Jóéjszakát Sprug doktor! — kiáltottam utána. — Fenét! — fordult vissza. — En Tarrington vagyok! (Elliimfl: a fák közöli és egy pillanatra rá hosszúranőll, élesszemű férfi jött onnan elő. /sebében csörgetve az aprópénzt, hozzámlépetl. — No mi az, megvágta magát? — kérdezte. — Mennyire, 50 centre? — Hát maga kicsoda? — kérdeztem csodálkozva. ■— Walter őrmester a rendőrség »Ko Iduséi hárító Csoport -já tői. Tudja, csak akkor engedjük meg ezeknek a flótásoknak a »munkát«, ha keresetük jelét leadják. Most 25 centet adott, szóval ‘magától 50 centet csalt ki ? — Mr. Tarrington — mondtam — igen érdekes történetet mesélni el magáról. Azt hiszem ez megér egy féldollárost 1 — Tarrington! — röhögött az őrmester, — Ez a fickó Sam Tobin, civilben dramaturg. Már vagy három éve csavarog munka nélkül, naponta nem keres egy dollárnál többet. Persze ez sem mindenkinek sikerül — nem beszélve a holywoodiakról... szóval, ha Sam Tobiu nem csalna, éhen halhatna... Tarrington! — mondta és köpött. — Jól kisütötte! ...Felkeltem a pádról éj befordultam a First Avenuera, hogy a magmaradt, utolsó féldolláromon papírt vegyek és megírjam találkozásom törtéírelét a valaha híres dramaturggal, Sam Tobinnal. (Richard conoW.)
