Délpestmegyei Népújság, 1949. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)

1949-09-18 / 38. szám

4 Délpestmegyel Nöpnjsftg 1945. szeptember 18. log cs kötelesség a tanulás! »Az általános műveltség, a szak­tudás, a haladó nemzeti és emberi kultúra kincseit hozzáférhetővé kell fenni' a dolgozó nép legszegényebb rétegei számára, megszüntetve a vagyonos osztályok műveltségi mo­nopóliumot.« ■ (Az MDP programnyilatkozatából.) 10-én és 11-én tartották az iskolák tanévnyitó ünnepségeit. Ezek valóban ünnepségek voltak: szüleik és nevelőik közösen ünnepelték a munkás- és pa­rasztfiatalság középiskolai honfoglalá­sát, népi demokráciánk újabb győzel­mét. A kecskeméti általános iskoláik és gimnáziumok ünnepségein ezt az őrö­lne t tükrözték az igazgatók, a szülői munkaközösségek képviselői és a ta­nulóifjúság beszédei egyaránt. A Szenczi Molnár Albert leánygim­náziumban Kuczka: »Alkotmány« dmű versét is szavalták. f —i Nekünk irta Kuczka Péter ezt a Verset — mondotta az egyik munkás- szülő — és ez a vers most azt is ki­fejezte, hogy a nép alkotmánya alko­tóinak köszönhetjük azt, hogy gyer­mekeink gimnáziumba járhatnak. Nagy örömmel fogadták az igazga­tók bejelentését, hogy a gimnáziumok I. és II. osztályaiban orosz nyelvet ta­nítanak. Gazdik Péter I./a osztályú tanulót megkérdeztük az első nap tapasztalatai­ról: ' — örülök, hogy az egyesült fiúgim­náziumba járhatok. Társaim mesélik, hogy azelőtt a katolikus és református gimnázium tanulói közt milyen feleke­zeti ellentétet szítottak. Ma terméswte- sf n erről szó sincs. Tudjuk, hogy jo­gunk és kötelességünk a tanulás és ezt egyetértésben végezzük. HÍREK — A PAPIRÉRTÉKESITŐ NV kecs­keméti fiókja hétfőn délelőtt a-Hor- nyik Jánös-utca 2. szám alatt nyílt meg. Kecskemét kereskedői örömmel fogad- ták az NV megnyitását, mivel ezáltal sokkal gyorsabban és olcsóbban kap­hatják meg a papír- és írószer szűk-, ségleteiket. A Papirértékesitő kecske­méti fiókja a délpestmegyei városok és községek viszonteladóit fogja kiszol­gálni. / — A PEDAGÓGUS SZAKSZERVE­ZET Országos Központja, vasárnap, szeptember 18-án d. e. 10 órakor a Katona József gimnázium dísztermében osztja ki a »Nevelj1 Jobban« mozgalom­ban helyezést nyert nevelők és iskolák számára az elismerő oklevelet. I —. TÍZEZER FORINT pénzbírságra büntette a rendőrbiróság Szőke Sándor tőrökfái 200 holdas kulákot a cséplési ütemterv szabotálása miatt. — A KECSKEMÉTI Állami Közgaz­dasági Leánygimnázium dolgozó ta­gozatának III—IV. osztályában a tanév­nyitás 19-én, hétfőn d. u. 5 órakor lesz. f — A MAVAUT közli, hogy szeptem­ber 19-étöl, hétfőtől az összes autóbu-t szók a Sztál in-téren létesített új autó- buszmegállóról indulnak, illetve oda érkeznek be. Az indulási és érkezési idő nem változik. — SZABADSÁGHARCOS NAPOT rendeznek vasárnap Kecskeméten. Fél kilenckor a Rákóczi-úton kerékpáros hírvivő indul, ■ fél tizenegykor értékes műsort adnak a színházban. — HÉTFŐN délután 7 órakor az MNDSz nőnapot tart, amelyen Diósi István elvtárs beszél a munkásmozga­lomról. ' — BARTÓK BÉLA, a kiyáló zene­szerző és zóngoraművész emlékére, ha­lála évfordulóján, szeptember 25-én, va­sárnap d. u. 6 órakor a városi zene­iskola ünnepélyt rendlez a Katona József gimnázium dísztermében. — A MAGYAR-SZOVJET TÁRSA­SÁG új helyiségében kedden, csütörtö­kön és szombaton délután 3—6 óráig van szolgálat, amikor lagjelenlkczéseket, tagdíjfizetést, a különböző kulitúrcso- portokba előjegyzést, orosz nyelvtanfo­lyamra, bélyeg-cserére, sakk-körbe je­lentkezéseket elfogadnak. Ugyanott le­het előfizetni a 'Társaság tartalmas beli- lapjára, az »17/ világ«-ra havi 4 forin­tért. Minden vasárnap klubnapot tar­tanak az összes tagok és vendégeik ré­szére nyitva álló egyesületi termekben. Rádió, zongora, játék, könyvtár és folyóiratok állnak rendelkezésre. Min­dönkit szívásén látnak! Gépkocsink bekanyarodik a beton szélére és megáll. Úgy látszik éppen jó­kor jöttünk, nyolc-liz ember beszélget a kukoricás szélében. I — Ezek azok a gazdák, — mondja az egyik elvtárs — akiknek a földje beleesett a »Haladás« termelőcsoport tagosításába. Ugylátszik meg vannak elé­gedje! a cserével, mert nagyon vidáman mosolyognak felénk. Letelepszünk közéjük és megered a beszéd. Nemcsak Horváth Sándor járt Jól a tagosítással, elégedett Csernák Já­nos is. — Tizenhárom hold földet bérelek. Nem jártam rosszul a földcserével. Jó föld, ámít kaptam, meg közelebb is van a városhoz. De nemcsak a szegényebb parasztok örülnek a tagosításnak. Ugyanígy' nyi­latkozik Németh János középparaszt is. Most már azt tervezgeti, hogy hová építsen tanyát, hol lesz a legjobb he­lyen. A »Haladás termelőcsoport tanyá­jának udvarán két halom napraforgó körül ül a ház apraja-nagyja. Miközben a kezük serényen mozog, egy pillanatra sjem szűnik a vidámság, a tréfálkozás. I — Milyen volt a termés ? — kérdez­zük. ■ — Jobb is lehetett volna! Nem volt kedvező az időjárás sem, meg még na­gyon tapasztalatlan volt a csoport is az idén. Jövőre már okosabbak leszünk. ( — Kicsit későn alakult meg a cso­portunk — meséli K. Szabó László Albánjának egész történelme során mostoha sors jutott osztályrészül. Saját urai éppen úgy elhanyagolták az orszá­got és kiuzsorázták a népet, mint az idegen hódítók. Legjobban jellemzi ezt a rablógazdálkodást, hogy egyetlen kor­mányzati rendszer sem épített ebben a szép országban egy kilométer vasútat sem. A népi demokráciára várt a feladat, hogy Albániát kiemelje sanyarú állapo­túból s a tudomány és a technika ál­dásait az albán népre is kiterjessze. En­nek a feladatnak egyik legfontosabb ál­lomása volt a vasúti közlekedés meg­teremtése. Dürres és Peqin között építették meg 43 km. hosszúságban Albánia első va- súíjáit. Albánia népi ifjúsága lelkesedés­sel jelentkezett önkéntes munkára az első albániai vasút megépítésére. A mun­kálatok 1947 március közepén indultak meg olyan buzgalommal és lendülettel, hogy 32 nappal a kitűzött határidő előtt befejeződtek, 1947 november elsején. ilO önkéntes brigád feszítette meg ere­jét és e brigádok kötelékében 3223 ifjú dolgozott a siker dicsőségéért. De el­jutott a vállalkozás hire a baráti or­szágokba is é)S. 7 külföldi ifjúsági brigád szegődött az albán ifjak mellé. A vasút­vonalon kívül 4 pályaudvart és számos személyzeti épületet hozlak tető alá. A vasútépitkezés nem jelentett szá­raz robotot a bálorlelkű fiatalok szá­mára. A munka egyben komoly tanu­lást is nyújtott a brigádoknak. Politikai intézőbizottsági tag. — A szomszéd ku- tákok már régen befejezték a vetést, finnkor nekünk még lovunlk se volt, amivel szánthattunk volna. — Próbáltunk kölcsönkérni a szom­szédoktól, — mondja homlokát ráncolva az egyik tag, égy fiatal lány — de csalj gúnyos nevetést kaptunk, meg szitkozó- dást. — De azért csak elvetettünk — mond- j(a büszkén K. Szabó elvtárs — és lo­vunk is van már. Disznónk is hizik, meg baromfi. A tagosítással erdőt is kapunk. Nem kell a kuliknak süvegelnünk se­gítségért. — Sokat tanultunk ebben az évben. A rossz munkamódszert igyekszünk jobbá tenni. A munkafegyelmet akar­juk leginkább fokozni, mert ezen a té­ren elég sok mulasztás történt. Igaz, ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy egyik-másik tagnak 6—7 kilométert kel­tett gyalogolnia, mert messze volt a lakása. Ez is megoldódik a tagosítás­sal^ most kap a termelőcsoport új ta­nyát. Derülátó itt mindenki. Búcsúzunk... A »Törekvés« csoportnál javában fo­lyik a földmérés. Minden épkézláb em­ber kinn van a határban. Büszkén mu­togatják jó két lovukat. — A sajátunk — adják tudtunkra. Vigyáznak is rá. Ragyog mind a kejttő a tisztaságtól. Nekik is lakásra volt na#y szüksét gük. Ez a kérdés itt is megoldódik a tagosítással. Nemcsak földjük lesz össze­függő. két tanyát is kapnak, Méghozzá és kulturális okulásra is felhasználták a vasútépítés hónapjait. A munkálatok ideje alatt 370 analfabéta-tanfolyamol szervaztek meg és ezek segítségével 5200 ember tanult meg írni és olvasni. A szaktanfolyamokon pedig ugyan­akkor 2000 fiatalembert képeztek ki A vasútvonal építésében dolgozó fiata­lok közül 1600 ifjú élmunkás-kitünte- tést kapott. Néhány hónappal az első vasút meg­építése után, 1948 január 28-án, Enver Hodzsa miniszterelnök ismét az ifjú­sághoz fordult: — Az elmúlt évben az ifjúság befejezte a Dürres—Peqin-i va­sútvonal építését, ebben az évben a kor­mány örömmel és bizalommal bízza reá­juk a Dürres—Tirana-i vasútvonal me.g~ építését. Az ifjúság lelkesedéssel fogadta ezt a felhívást is. Már az első napokban tíz­ezren jelentkeztek. A 36 km-es vasútvo­nal építésében 25 ezer ifjú vett részt, akik két hónaponként váltották egymást. Az ifjak a legsúlyosabb feladatokkal is megbirkóztak. Vállalkozó kedvüket és fáradhatatlan munkakedvüket legjobban a 170 méteres rasbulei alagút megépí­tésével mutatlak meg. Hidakat is vertek az Erzen, Limut és Senavlas folyókon 110—140 méter hosszúságban és 75 ki­sebb átjárót és átereszt fektettek le. A pompás vasútvonal a fővárost a leg­nagyobb albán kikötővel köti össze és rendkívüli mértékben elősegíti Tirana iparosítását. 5 Un« lakot. Meg is nézzük az egyiket az Egry-féle birtokon. Itt láthattuk, milyen rettegés­ben tartják még mindig a »cselédet«. Nincs a szegénynek rendes ruhája sem. Mindenki tudja róla^hogy éhbérért dol­gozott már több, mbit húsz éve, még­sem mer változtatni a sorsán. Csak haj­togatja a betanított mondást: — Nem megy ám olyan jól »szegény« Egrynének! Nem evett ez ezelőtt sem nagy kanállal 1 Persze ezt már nem tudják megállni nevetés nélkül a termelőcsoport tagjai, »Szegény« Egrynének csak nyolcvan- egynehány hold földje van, §gy-két háza, meg nyugdija. Ebből nem is kény- nyű megélni! De a bérese megélhet ti- zenketted magával a kommencióból I Egyedül művelte a béres Egryné földjét. Hajnaltól késő estig robotolt, még arra sem volt ideje, hogy átnézzen néha a termelőcsoporthoz. Pedig ér­demes lett volna. Láthatná, hogy egy év alatt a termelőcsoport vagyona, jó- szágállománya több, mint kétszeresére emelkedett. A tagok a napokban osz­toznak és előrelálhatólag fejenként 400Ó forintot kapnak. Emellett ki Fizették az összes adóságukat a birkagyapjúból. Erősödnek a termelőcsoportok a kecskeméti pusztán. Erősiti őket a mun­kások és dolgozó parasztok államának segítsége, meg a maguk munkája. A tagosítást szorgalommal, fejlettebb mun­kamódszerek bevezetésével akarják meg­hálálni. levelesláda Rákosi Mátyás keresztapa Kedves Szerkesztő Elvtársi Ágasegyházán folyó hó 11-én, vasár­nap délelőtt ünnepélyes külsőségek kö­zött keresztelték meg Jakab István elv- társnak a tizedik gyermekét. A kereszt­apaságot, szeretett vezérünk, Rákosi Má­tyás elvtárs vállalta és az ő képviseleté­ben Zubor Lászlóné elvtársnő tartotta a gyermeket a keresztvíz alá. Az MDP részéről Böndör Mihály elvtárs tartott ünnepi beszédet, melyben kihangsúlyoz­ta, hogy az alkotmány védi a vallás- szabadságot és a családot. Ezekután vá­rosunk szereiéit polgármestere, Czagány Ferenc elvtárs szólott á munkásokhoz és rámutatott arra, hogy a munkásság­nak az életszínvonala állandóan emel­kedőben van. Balogh István MDP titkár. Öröm az EPOSz-ban Felejthetetlen naphoz érkezett a kis­kunfélegyházi EPOSz szervezete. Az a kitüntetés érte, hogy egy-néhány tagját Pártunk tagjelölt soraiba vették fel. Tagjelöltek soraiban szerepel a szer­vezet titkára, Kurucz József, a lány ko­szorú egyik kiváló tagja, Surányi Ági és a cséplőbrigád egyik tagja, Bodor József. Kurucz elvtárs idáig a Nemzeti Pa­rasztpártnak volt tagja, a fejlődés fo­lyamán, a marxizmus-leninizmus rend­szeres tanulásán keresztül ébredt rá arra, hogy itt a helye a kommunisták között, azok között, akijk minden idő­ben "és minden körülmények között következetesen irányították és védték a dolgozó emberek érdekeit. — Már régen szerettem volna az MDP-uek tagja lenníi, de csak ínost értem el azt a fejlettségi fokot, hogy bebizonyítsam az eivtársak előtt, hogy, méltó vagyok arra, hogy a párttagság sorai közé felvegyenek. Mi örömmel vesszük tudomásul, hogy 3 jó EPOSz-istánkat a párttagok so­raiba jelölték, de ugyanakkor figyel- pieztetjük; a 3 elvtársai, hogy a Pártba való felvételük fokozottabb és felelős­ségteljesebb munkára készteti őket. Az asszonyok nevében... Kedves Szerkesztő Elvtársi A keddi nagy aktíva gyűlésen Tóth Dezső megyei előadó elvtárs ismertette velünk a leleplezett trockisla kémbanda céljait. Célul tűzték ki a véres 'verej­tékkel megszerzett összes eddig elért eredményeink megsemmisítéséL. Aljas céljaik között szerepelt a női egyenjogú­ság eltörlése. Én, mint asszony, az utób­bihoz szeretnék a mi újságunkon ke­resztül hozzászólni. A demokrácia ellenségei tudják azt és nagyon jól tudják, mert ebben az egyben igazuk van, hogy a béke leg­nagyobb csapata: a nők tábora. Ami­kor egyenjogúságot kaptunk, tudtuk azt, hogy ez kötelezettségeket is ró ránt». Rajtunk áll a világ sorsa és felelőssége. Mi asszonyok ezt az erőt arra ^használ­juk fel, hogy jobbá, szebbé tegyük a világot, hogy a béke és az igazság feló billen tsük a világ mérlegéi. Ezelőtt nem kérdezlek meg bennünket, hogy mit iis akarunk, de elvitték fiainkat, fér­jeinket háborúba azért, hogy az úr úr maradhasson. 1949 májusában szabadon választhat­tunk, hogy akarunk-e aktiv résztvevői lenni sorsunk irányításának, vagy mara­dunk passzív szemlélők. Mi a választás során igyekeztünk bebizonyítani, hogy kiérdemeljük a népi5 demokrácia aján­dékát: a női egyenjogúságot. És ezulán még fokozottabb erővel harcolunk az ellen, hogy a kapitalisták uralomratörésre szülte emberirtó bar­bársága többé ibeg ne ismétlődhessék. Demokráciánkban elismerik, hogy mi vagyunk az élet forrása, jogunk van az életei irányitó szerepre és élni is fo­gunk ezzel a jogunkkal! Köszönetül a női ietgyenjogúsitásért megfogadjuk a mi szeretett vezérünknek, Rákosi elv- társnak, hogy ott leszünk mindenütt, ahol a szabadságért és békéért kell har­Anyák és feleségek sziwel-lélekkel felsorakozunk a Szovjetunió vezette béketábor mellé és harcos kiállásunkkal biztosilani fogjuk a tarlós világbékéll iözv. Deskó J. Pálnf, Erősödnek a termelőcseportok Megépítették az else vasutakat Albániában

Next

/
Oldalképek
Tartalom