Délpestmegyei Népújság, 1949. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)

1949-09-18 / 38. szám

1949. szeptember 18.

Délpeslmegyei Népújság

I

Félév alatt 47 százalékkal nőtt a TERMELÉKENYSÉG

A Kiskunfélegyházi Gépgyár >.'Y telepén a munka lüktető üteme fogadja a belépőt és a számlásra váró készáruk között kisér a portás Biró László vállalatvezető elvtárs szobájáig, f — Gyárunk — mondja Bíró elvtárs — a hároméves terv utolsó hónapjaiban az eddiginél is nagyobb arányokban fokozza a termelést. Iía az elmúlt hónap adatait .nézzük, nemcsak állandóan fokozódó termelésről, de a munkavállalók termelékenységének és teljesítményeinek állandó emelkedéséről győződünk meg.

— A fizikai munkavállalók létszáma ez év áprilisától—szeptember 1-ig 15 százalékkal növekedett és szeptember hó folyamán már eddig is újabb 10 százalékkal emelkedett. Bruttó termelésünk áprilistól—szeptember 1-ig 31 százalékkal emelkedett. ,ami világosan mulatja a .termelékenység növekedését. De a termelékenység emelkedését a legjobban az 1 órára eső termelési érték adja, amely áprilistól—szeptember 1-ig 47 százalékos emelkedést mulat. jEjzI a nagy növekedés részint a munkák racionalizálása, korszerű munkaeszközök alkalmazása, de legfőképpen annajk az eredménye, hogy a dolgozók ál érezték -a termelés döntő jelentőségét és nehéz körülmények között is fokozták a kollektiv teljesítményt. A hároméves terv utolsó hónapjaiban még fokozottabban növeljük termelésünket, hiszen fzen a téren még rengeteg a tennivaló,

— A termelékenység növelését célozzák az /egyéni munkaversenyek, amelyeket szélesebb alapokra akarunk helyezni és a brigád-mozgalom, amely a termelékenység egyik fő mozgatója. De bekapcsolódunk a gyárak közötti páros munkaversenybe és a közeli napokban Un unka versenyre hívjuk ki a Törökszentmiklósi Gépgyárat, úgy tervtelje- sitési, mint munkafegyelem, sport és

kulturális téren is. Ismerve a dolgozóinkat biztos vagyok a verseny sikerében.

— A termelés melleit gondot fordítunk a szakmunkás utánpótlás biztosítására is, mert az ötéves tervben olyan feladatokat kell megoldani, amelyhez a jelenleginél sokkal nagyobb létszámú munkaerőre van szükség. Már a hároméves terv utolsó hónapjaiban teljesen felszámoljuk Kiskunfélegyháza és környékén a szakmunkásoknál még fennálló munkanélküliséget és fokozatosan állítjuk munkába az eseLleg még munka- nélkül lévő szaktársakat. Szeptember hónapban szakmai átképző tanjolyamoi tartunk, az átképzelt dolgozókat, mint szakmunkásokat fogjuk a termelésbe beállítani. Egy műszaki továbbképző tanfolyamunk jelenleg is működik, amelyen gyárunk dolgozói vesznek 'részt, hogy nagyobb tudással, nagyobb eredményeket tudjanak elérni.

— Fejleszteni fogjuk könyvtárunkat is, amely már is jelentős mennyiségű új könyvvel áll a dolgozók rendelkezésére, azonkívül a Párt és a Szakszervezet segítségével hetenként kullúrctőadá- sokal fogunk tartani. Most indítottuk meg sporlegyesüietünket, amely egyelőre hat szakosztállyal szolgálja a dolgozók üdülését.

— Természetesen még' igen sok a tennivaló, hiszen vállalatunk most lendült a komolyabb fejlődésbe és az ötéves terv egyre újabb és újabb megoldásra váró problémákat vet fel. Ezeket álproblémákat is meg hígjuk oldani a Párt és a Szakszervezet segítségével, amint az eddigi eredményeket is csak úgy tudtuk elérni, hogy mindenben megkaptuk a Párt teljes támogatását, útmutatása és közreműködése segítségünkre volt abban, hogy dolgozóink politikai képzettségét fejlesszük és öntudatos dolgozókat neveljünk.

Csatlakozik a Hafherr gyár felhívásához

a kecskeméti Schiffer Cipőgyár

Valami szokatlan forróság töltötte nieg a zsúfolt kultúrtermet akkor, amikor Dudás Mihály ü. b. titkár átadta Sütő szak társnak a versenyfelhívást.

»Versenyre hívom a Schiffer Cipőgyár összes dolgozóját: 1. a termelékenység emeléséért, 2. a selcjl csökkentéséért, 3. a munkafegyelem megjavításáért!, 4. a munkaidő teljes kihasználásáért, 5. a továbbtanulásért.

A Vörös Hadsereg szabadságot adott a magyar dolgozóknak, ezzel d szabadsággal mi élni hidunk és a szocializmus építésével bizonyítjuk be, hogy megérdemeltük a felszabadítást. A munkaverseny az országépités motorja, csatlakozzatok tehát tömegesen felhívásomhoz, előre a szocialista munkaverseny- nyel a szocializmus építéséért.«

Soha nem hallott taps és lelkesedés töltötte lie a termel, egymásután emelkedtek szólásra Horr.yák, újítási megbízott, Xyári, Biró, az előfoglaló csoport, a szabászok és sorban a gyár ösz- szes dolgozója.

Molnár László minőségi ellenőr örömmel állapította meg, hogy a gyár történelmében új fejezet kezdődik azzal, hpgy elindulunk azon az úton, amely a fejlődésnek sokkal magasabb fóliára lép, hogy minőségi munkánkat tökéletesebbre emeljük, mint a múltban bármikor.

— Most is, mint idáig sokszor, lani- tónknak, Rákosi Mátyás elPtársnak szavai világították meg éles rejlektorjény- ként a tennivalókat — fejezte be szavait Molnár László.

Bokor Antal vállalatvezető a Párt szerepét emelte ki a termelés vonalán és azt mondotta, hogy minden egyes kommunista csoportjának vezetője és példamutatója legyen. ’ i

A mindvégig lelkes hangulatú értekezlet azzal a határozattal zárult le, hogy csatlakoznak a Ilofher gyár versenyfelhívásához, minden tudásukkal, minden erejükkel résztvesznek a termelésben és növelni fogják az egyéni versenyzők szárnál a 100 százaléldy. Vállalják a terv túlteljesítését úgy mennyiségileg, mint minőségileg, a sélejtet a minimális alá szorítják, a késéseket teljesen kiküszöbölik, a munkaidőt tökéletes beosztással teljesen kihasználják és fejlesztik szakmai és politikai tudásukat.

Az értekezletnek vége, a dolgozók hazatértek otthonukba, hogy másnap reggel újult erővel, újjászületve fogjanak hozzá a határozat teljes végrehajtásához. Gyárunk falán pedig messze világit a Vörös Csillag, hirdetve a békés építést, céljainkat, a szocializmust.

Új munkamódszerekről vitatkoznak a félegyházi építő munkások

Az egész ország építőipari dolgozóit Telrázta a minisztertanács július 17.-i határozata az építőipari önköltség csökkentéséről és a tapasztalható hibák kiküszöböléséről. Ennek hatása mutatkozott meg a kiskunfélegyházi építőipari dolgozók szakszervezeti gyűlésén is, íhol Katona Sándor MDP titkár tartott be számolót. Az országos mozgalom sikere ismét azt bizonyította be, bogy a Pártunk állal vezetett dolgozók megértik és iátérzik azt a felelősséget, melyet az a tény ró rájuk, hogy ők ahatalom birtokosai.

Feszült figyelemmel hallgatták Katona Sándor fejtegetéseit és különösen •az ragadta meg érdeklődésüket, mikor rámutatott arra, hogy az 5 éves terv folyamán 14 milliárd forintot fordítunk gyárak, mezőgazdasági épületek, lakóházak, kórházak stb. építésére. Az egész

5 éves terv beruházásának 40 százaléka fcz a hatalmas építési terv, melynek sikere el sem képzelhető a régi elmaradt, iplavult munkamódszerekkel, ehhez már korszerű, nagyüzemi építőipar szükséges. Minden 1 százalékos önköltség csökkentésből három ezer 2 szobás, fürdőszobás lakás építhető. Ahány 1 százalék Uiegtakaritás, annyi 3 ezer új kétszobás fürdőszobás lakást A példa előttünk áll,

6 világ leghaladollabb építészete: a Szovjetunió szocialista építőipara.

A beszéd elhangzása után a gyűlés résztvevői csoportokra oszolva kezdték megtárgyalni a hallottakat. Az egyik Csoportban, áhol a fiatalabbak tárgyaljak, a következő párbeszédet hallottuk: i — Könnyű a fővárosban az önköltségcsökkentést végrehajtani, illetve új munkamódszereket javasolni, ott van értelme, ott 'vannak a nagy építkezések. De vidéken nem sokra megyünk véle, hía valami új dolgot ki is eszelnék — mondja az egyik. A másik azonnal feled neki:

I — Nincs igazad, mert ha új dolgot, új módszert dolgozunk ki, akár vidéken, akár a fővárosban, annak minde- hüU mi dolgozók látjuk a hasznát, nem a kizsákmányoló építőmesterek. Minél olcsóbb az építkezés, annál többet építteti az állam és fez a mi államunk! Hal— De nemcsak ez, —‘'kapcsolódik bele a harmadik, — hanem az is, hogy minden újítás, minden új módszer, amit megvalósítunk, mindnyájunk részére könnyebbé is teszi a munkát, mert Rákosi elvtárs megmondotta, hogy a legnagyobb érték nálunk az ember. Az a cél, hogy az emberi erőt kiméivé, minél ésszerűbben, többet, jobbat és olcsóbban építsünk.

így indult meg a vita Kiskunfélegyházán is, mint mindenütt az országban és az eredmény nem kétséges. Az építőipar munkásai, a kommunistákkal az élen, a kitűzött célt sikeresen fogják megvalósítani.

A kecskeméti gépgyár ifjúmunkásai is elfogadták a versenykihívást

A Kecskeméti Gépgyár NV ifjúmunkásai is csatlakoznak á Hoffher gyár ifjúmunkásainak versenykihívásához a következő feltételekkel:

t. A munkaidő pontos kezdése, 2. a munkaidőnek 100 százalékos kihasználása, 3. a selejtet lecsökkenteni 8 száza- lékró(l 5 százalékra, 4. a termelékenység minőségét és legalább üzemi átlagunknak mennyiségileg 10 százalékát felemelni.

A verseny pontjaiba az újítás, önköltségcsökkentés beszámítandó. Ezek a brigádok egyéni és páros-versenyben vannak egymással:

1. brigád: Sztahanov-brigád. Brigádvezető: Mészáros Károly. Tagjai: Adá- csi 'Imre, bangó László, Vörös János.

2. brigád: Komszomol-brigád. Brigádf- vezető: Pogány Károly. Tagjai: Ri- tnóczi István, Tari László, Dávid László.

3. brigád: Tolsztoj-brigád. Brigádvezető: Kovács József. Tagjai: Kócsóh István, Szentendrei Antal, Rózsa Sándor.

Továbbá kialakult a páros-versenyzéS ifjúságunk sorai között, valamint az egyéni verseny-kihívások is. Az öntődében: Csernus Gyula — Andrássi Kálmán, Adácsi Imre — Seremet László, Gera Sándor — Bállá József. Czucz Frigyes — Albert Elemér, Percnyi Dezső — Jakubecz István, G. Marton Imre — Szabó József, Király László — Sebők Béla, Terr Mózes — Bácsik Sándor.

A gépműhelyben: Szeghalmi József — Kazinczi Ferenc, Buzsik Dezső — Bek© István.

A páros-munkaverseny félté [ebi: 1. Munkaidőre pontosan bejárni, 2. munkaidőt nem lehet 8 óránál előbb abbahagyni, 3. a 8 órát 100 százalékosan kihasználni, 4. a termelékenységet emelni, 5. önköltséget és selejtet legalább 5 százalékkal csökkenteni, 6. a legjobb minőségű munkadarabokat gyártani, 7. a munkáért egyénileg is felelősséget vállalnak. \

Úgy a páros, mint a brigádversenyzők kérték a Hoffher-gyár ifjúmunkásainak versenykihívásukra vonatkozó válaszát és közöljék, hogy a csatlakozást elfogadták-e. Bene Károly párttitkár.

Megjelent

A Pärtanh loggatthosságalról $ a irochistahrói SZTÁLIN

a SZŰK (b) Pártja Központi Vezetőségének 1937-es ülésén elmondott nagy beszéde és zárszava.

Az ötéves terv négy év alatt

Az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért folyó szocialista munkaverseny uapról-napra szélesebb lendületet vesz. A verseny az egész népet átfogja, a dolgozók millióit a szocialista rendszer büszkeség érzésével tölti el, a termelés ütemét állandóan fokozzák. Ezek az érzések különösen kifejezésre jutnak a Sztálinhoz intézett levelekben, amelyekben a dolgozók ígéretet tesznek arra, bogy a Sérvet idő előtt teljesitik.

Elsőnek 'Moszkva dolgozói adták szavukat .Sztálinnak, majd az ország legfontosabb ipari központjának, a szverd- lovszki területnek munkásai vállaltaik kötelezettségei, hogy már ebben az évben elérik az 1950-re előirányzott termelési színvonalat.

Az urallak arra váltakoztak, hogy ez év közepére elérik az ötéves terv utolsó évére előirányzott mennyiségű nyers- vasat, acélt, hengerelt vasat, acélcsövet és rezet. A széleskörűen kibontakozott munkaverseny eredményeképpen a szverdlovszki terület élenjáró üzemei, az uráli gépgyár, a szverdlovszki közlekedési gépgyár, az elektromos készülékeik gyára és az uralj vagongyár két-három hónappal hamarabb érte el az 1950-es

év színvonalát. A szerovi fémipari üzem és az uráli fémipari központ vállalatainak többsége pedig még a múlt évben teljesítette az 1950-re előirányzott termelési tervei.

Az uráli eredménye£- tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a termelés növelése olt folyik legnagyobb sikerrel, ahol a fúrt és a tömegszerveze’tek minden módón támogatják az újítók kezdeményezését. A szverdlovszki terület üzemeiben a sztabánovisták ezrei dolgoznak, köztiek á munka olyan kiválóságai, mint Ponomarjov, Nyikobenkó, Zjemcov, Szolomaha, Jcremjenkó, akik az ötéves terv kezdetétől tiz-lizenkét évű normájukat már teljesítették.

Kezdeményezőként léplek fel a lett szovjet köztársaság iparának dolgozói is, akik Sztálinhoz intézett levelükben vállalták, hogy az egész köztársaságban december 1-re, Rigában pedig az Októberi Forradalom 32. évfordulójára annyit termelnek, amenny}|t a terv 1950- re előirányoz.

»IEszembe jutnak az első sztálini ötéves terv évei — írja a 32. évforduló előtt Szeminszkij, a kieví »Kraszhijy gyár esztergályosa érdekes visszaemlékezésében. — A gyár »Vörös Sarkában« Írtam alá az első szocialista verseny- szerződésemet, amely szerint az egy műszakra eső jeladatot három százalékkal kellett túlteljesíteni és száz alkatrészt kellett készíteni a terven felül, egy hópap alatt. i

A mai szocialista versenyszerződéssel más kötelezettségeink vannak. Azért versenyzőnk, hogy egy év alatt legalább öt normát teljesítsünk.

■ Szavamat most is megtartom: a háború utáni ötéves terv kezdete óta tizenhat évi normál teljesítettem. Amult évben 22 ésszerűsítési javaslatot nyújtottam be, amelyek megvalósítása a gyárnak évi 207.000 rubel megtakarítást eredményezett. Egy külföldi újságíró megkérdezte egyszer tőlem, mi ösztökélt arra, hogy hosszú éjszakákon at műszerek és vésők vázlatain dolgozzam, hogy előadásokat tartsak tapasztalataimról a kievi és más munkásoknak. Arról érdeklődött, hogy mennyi külön, honoráriumot kapok ezekért a külön munkákért. Az idegén nem értette meffj hogy nálunk, a szocializmus országáéban, a ípiunka a dicsőség és hősiesség ügye.« , i ,