Délpestmegyei Népújság, 1949. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)
1949-09-04 / 36. szám
DÉLPESTMESVEI Tanít a PÁRT Indonéz ifjak Félegyházán Negyvenezer kereskedelmi alkalmazottra lesz szükség • A'MAGYAR• DOLGOZÓK»pArTJ4WAK'POÜT!KAS»H ETILAPOA iii. évioíyam 36. &zam Ars: 60 fiilér 1949 szeptember 4, vasárnap ípitO munkánk jelképe: új címerünk Tanulj tovább 1 »A Magyar Népköztársaság J>iztositja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát.« Így hangzik új alkotmányunk 48. paragraíusa. A jog lehűl megvan, csak élni kell vele. Az iskolai beiratások hétfőn kezdődnek és három napon folytatódnak. Az előzetes jelentkezések alapján már látjuk, hogy a középiskolák iszodális ösz- sze tétele demokratikusabbá válik. Jóval több munkűs és dolgozó paraszt gyermeke jelentkezett a gimnáziumokba, mint valaha is a múltban. A munkások és dolgozó parasztok jórés-ze követte Pártunk tanácsát, felhívását és tovább kívánja taníttatni gyermekét. Hiba volna azonban, ha az eddig mutatkozó eredményekkel meg volnánk elégedve és azt gondolnánk, hogy az iskoláztatás terén mindent elértünk már, amit akartunk. A jelentkezések azt mutatják, hogy a pedagógiai (gimnáziumokba, vagyis a tanító- és óvónőképzőkbe többen jelentkeztek, mini ameny- nyit fel lehet venni. Ezzel szemben az általános fiú- és leánygimnáziumokban ínég sok üres hely van az első osztályokban ! Helytelenül járna el a munkás- vagy dolgozó parasztszülő, aki gyermekét minden további iskolázástól elvonná, ha nem kapna helyet az általa kiszemelt iskolában. A gimnáziumok tananyaga megváltozott, nincs már »urakat« nevelő, semmirevaló iskola, minden középiskola a szocialista jövőnek nevel új fiatalságot, mindegyik meg- inyitja a továbbtanulás útját. Aki ismeri az ötéves tervet, tudja, hogy rengeteg értelmiségi dolgozó talál• biztos elhelyezkedést a terv végrehajtása folyamán. Nem szabad meghátrálni Lehrt az első kis akadálynál, hanem be kell íratnunk ■ gyermekünket abba a gim- ríáziumba, ahol férőhely vanl Pártszervezeteink kötelessége, hogy továbbra is foglalkozzanak a beiratkozás kérdésével és adjanak tanácsot a munkásoknak és a dolgozó parasztoknak gyermekeik továbbtanulása érdekében. Veszedelmes jelenség az úgynevezett lemorzsolódás is! Az általános iskolák első osztályába 200 ezer tanuló járt tavaly, a tnyolcadikba pedig csak 70 ezer. Azt’látjuk ebből, hogy' a munkás- és dolgozőparasztszülők nem engedik gyermekeiket a felsőbb osztályokba, mert valami munkára fogják be őket. Ennek is meg kell szűnni végre! A szülőknek érdemes áldozatot hozmok gyermekeik továbbtanulásáért, mert a tudás halalom, de a hatalom gyakorlásához — melyei nálunk a munkásság és dolgozó parasztság végez — tudásra van szükség! Gyümölcskertészeti gimnázium nyílik Kecskeméten A közoktatási minisztérium eredeti terve szerint a kecskeméti mezőgazda- sági gimnáziumnak csak állattenyésztési tagozata lett volna. Kecskemét azonban a gyümölcs és szőlő hazája is, ezért a Párt és a népi szervek gyümölcsészeti tagozat megszervezését javasolták. Az engedély megjött, így' a jogakadémia helyén az új mezőgazdasági gimnázium állattenyésztési és kertészeti tagozattal nyűik meg. A fhezőgazdasági gimnázium résziére 60 diákot befogadó kollégiumot rdil- deznek he, hogy a szegényparaszfok gyermekei számára megkönnyítsék a tanulást. ívl Magyar Népköztársaság címere: Kétoldalt búzakoszorúval egybefogott kerek világoskék mezőben kalapács és búzakalász, a mező felső részén a mezőre sugarakat bocsátó ötágú vörö$, csillag, alján redőzött piros fehér zffld szalag.« (Az alkotmány 67. §-a.) Hazánknak, a népi demokratikus Magyarországnak tehát új címere van. Az elmúlt évek nagyiramú fejlődésében a magyar nép sorra-i-endre levetette elviselt, régi gúnyáit. Állami, gazdasági, társadalmi életünk szinte minden eleme megcserélődött ezalatt. A nép, a dolgozó nép élniakarása, alkotó kedve hol gyorsabban, hol lassabb tempóban, de feltartóztathatatlanul vilié véghez azokat az átalakításokat, amelyek mindegyike egy-egy lépcsőfokát alkotja feile.é törő álunknak a szocializmus felé. így jutottunk el most oda, — hogy é’etbe léptettük állami életünk alaptörvényét, új alkotmányunkat. Népünk a régi, urakösszelakolta. valójában nem is létező álalkotmány helyett most már maga terein tette alkolmánva szerint rendezi életét a maga országában. Tegyük fel a kérdési: vájjon csak formai változás-e., mikor sok elavult ósdi holmival együtt a régi címert is elvetjük ? Nem, nemcsak formai, ellenkezőleg, tényegbeMgó, ugyancsak jelentős változásról van sző. A ebner: szimbólum, jelkép. .42 a feladata, hogy egy közösség jellegét, lényegét egyetlen képes ábrázoltat közérthetően fejezze ki. Ha így nézzük, ha gondolkodásunkat megszabadítjuk a hamis hagyománytisztelet kötő fékjeitől, mit látunk? Azt, hogy a régi címerünk nemcsak értel- mét-vésztéU elavult jelkép, hanem kifejezője mindannak, aminek segítségével a régi rend urai szembeállították népünket a "környező országok “dolgo— A magyar népköztársaság a munkásság és dolgozó parasztság állama, olvassuk az új alkotmányból és ennek eredményeit máris érezzük, mert nyitva áll elöltünk az út a továbbtanulás felé — mondja' Cserép István, egy nincstelen mezőgazdasági munkás fia, aki most kerül a középiskolába. Az iskolák, kollégiumok szeretettel várják azokat a fiatalokat, aild|k a jó tanulásukkal, kollektiv magatartásukkal bizonyilják, hogy hűek a dolgozó néphez és méltók arra, hogy az újtórtel- miség majgvai legyenek. Ennek eredménye az, hogy a nemsokára elérkező tanév nyitásánál a félegyházi iskolák szociális összetételének megzóival. A régi címer a népeket elnyomó, hódító törekvésű űri imperializmus kifejezője volt. A régi címer r— tartalma szerint — ma szembeállítana bennünket a szomszéd népekkel, barátainkkal, akikkel a nagy Szovjetunió vezetése alatt építjük a szocializmust. A dolgozó nép uralma biztosította a nemzetiségek egyenlő jogail, teljes szabadságát: a régi címer a nemzeti ellentétek felszí- tásúra alkalmas. A Szovjetunió vezetésével a világ demokratikus dolgozói, az imperiaiisla háborús uszilókkal szembe á békeakarat acélfalát .szegezik: a régi címer ezt az .acélfalat gyengítené. dHaza csak ott van,. ahol jog is van« — mondja Petőfi — is a régi cimer a jogtalanság keserű korszakára emlékeztet bennünket Ezért kell tehát az új cimer. A győzelmes magyar dolgozóknak olyan címerre van szükségük, amely a mai Magyarországot, annak a lényegét 'példázza. Olyan cimer, amely közérthető ábrával támasztja alá alkotmánytervezetünk 2. §-át: ».4 Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama«. Uj címerünk alapmotívuma: a derűs égszínkék és az aranyló búzakoszorú jelképe élniakarásunknak és bizakodásunknak dolgos népünk szabad, békés jövendőjében. Közepén a nemz: ti színű szalag felett ott áll épitőmunkánk zálogának és fundamentumának, a munkásság és dolgozó parasztság harcos összefogásának szimbóluma: a kalapács és a telt, éreti kxdász. Az alkotó egységnek fezt a harmonikus, szép ábráját az ötágú vörös csillag sugarai ragyogják be. Hogy is lehetne máskép? Az ötágú fcsillag: a világ dolgozóinak nemzetközi összefogása, amely nélkül nincsen alkotó munka, nincs béke, amely nélkül, változása következtében új légkör fog kialakulni, mert a munkás-paraszt származású diákok most 'hódítják meg a tudomány erődjét. Két éve a, munkás- paraszt származású ifjúság Félegyházán csak 15—21 százalékban volt képviselve. Az iskolák államosítása után 10 százalék fölé javult az arány és most a gondos válogatás eredménye 80—85 százalékot hoz ki. Ebben a tanévben már a tanulás minden kiskunfélegyházi iskolában a becsület ös dicsőség dolga lesz. A tudás a legerősebb fegyver és ezt a fegyvert a jövőben dolgozó népünk fiai népköztársaságunk felemelésére, építésére használják fel. mondjuk ki: nincs emberi, emberhez- méltó élet a földön. Az ötágú csillag jelképe a pnegbonthatattan kapocsnak, amely bennünket minden ország dolgozóihoz fűz és jelképe mindenekfö- lött hálánknak és ragaszkodásunknak a rágj felszabadít ónk, a Szovjetunió iránt. Uj címerünk: maga a dolgozó, saját hazáját építő, egységbe forrott magyar nép; fölötte az ötágú csillag pedig a Pártot jelenti, amely boldog, szabad élet felé vezeti hazánkat. Az úi címer tömör szépségében a sorsunkban végbement hatalmas fordulatot fejezi ki. Ezért nem elég, ha pusztán megértjük, mit jelent a jelkép. Nem: új címerünket szeretnünk is kell, inert a mienk az; hazánk történetében először nem az urak címere, hanem a dolgozók pajzsa. Szeretnünk kell olyan ízzóan, áhogyarí csak dolgozók szeret- J ne tik a taaguk hazáját, olyan izzó szeretettel, amilyen izzó gyűlölettel fordulunk szembe az imperialisták békénkéi; szabad élelünket veszélyeztelő mesterkedéseivel. Amikor új címerünket elfogadjuk; magunkénak valljuk, egyúttal hitel leszünk amellett, hogy’ megvédjük és megőrizzük hadinkban a dolgozók uralmát, népünk építő, harcos egységét, hogy tűrhetetlenül haladunk tovább utunkon a szocializmus építésében.. Uj címerünket megértették és meg- szerelték a dolgozók. Szabó Mihály élmunkás mondja: — Gépgyári dolgozó vagyok, nem mindegy számomra, hogy milyen a címerünk. A régi, kőronával »ékesített«, dte még a Kossuth-dmer se tudta kifejezni a bekövetkezett, nagy átalakulást, mely az elnyomó és kizsákmányoló kiváltságosak helyeit a »ép kezébe adta az ország vezetését. — örülök az új címernek, Jászén aznap született meg, amikor a fiam és igy kettős ajándékban volt részem. A magam és kicsi fiam nevében is köszönöm a Pártnak az új ^dinert, boldog jelenünk és még boldogabb jövendőnk jelképét! Szűcs Pálné munkásnő igy szólt: — Nem tudom sajnálni a régi címert, hiszen ahhoz nekünk, dolgozóknak, semmi közünk se volt. Az új cimer már nem hazug ábrándokat jelképez, hanem a boldog valóságot: -Magyar» ország az ipari és mezőgazdasági dolgozók országa lett. Ezt jelképezi a kalász és a kalapács. Alatta a piros-fehér- zöld szalag az igazi, őszinte hazasze? reletet, az ötágú csillag pedig azt, hogy barátunk a Szovjetunió és testvérünk a világ minden dolgozója. Köszönöm Rákosi elvtársnak, asszonytársaim nevében is I Dán Kamill villányidé pi igazgató, ki- liáló munkás igy "nyilatkozóit: — Pártunk a sovinizmus ellen küzd. A régi dmer éppen azt a »mindent vissza!« szellemiséget szította, mely eddig megakadályozta a szomszéd népekkel való barátságunkat, békés együttműködésünket. l — örülök, ’hogy új dinerünk ehelyett a munkát jelképezi. A haladó értelmiség, ahova én is tartozom, hálás, hogy végre olyan dmeriink van, mely. nem egy elavult és bukott rendre emlékeztet, hanem a valóságra mutat; —1 a dolgozók szabad, boldbg országára» melynek maga is megbecsült tagja és nem a tőkések lenézett eszköze, mint a múltban volt! Szlovák és magyar parasztok együtt ünnepiik az ujkenyeret Sajarikovóban (Tornai/a) a szlovák és magyar lakosság az új kenyér ünnepén a népek barátságának nagyszerű .bizonyítékát adta. Már a kora hajnali óráklxin kocsikon, szekereken tódult a környékbeli szlovák és magyar parasztság, hogy megüntiepelje az új kenyeret. Megjelent a magyar népi demokrácia 50 tagú parasztküldöttsége is, a pártok, a Nemzeti bizottságok képviselői és a kél nemzet megható módon tűnne pel te együtt az aratás sikeres eredményét. A magyar és csehszlovák sajarikovói parasztküldöttség táviratban üdvözölte Gottwald Klement köztársasági elnököt, Rákosi Mátyást, a magyar dolgozók vezérét, William Sirokyt, a Szlovák Kommunista Párt elnökéi, Szakosíts Árpádot, a magyar köztársaság elnökét, Julius Duris és Erdei Ferenc földművelésügyi minisztereket. Bevonulnak a dolgozók fiai a félegyházi iskolákba
