Délpestmegyei Népújság, 1949. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)
1949-09-04 / 36. szám
2 Délpeslmegyef Népújság 1949. szeptember 4. A tagosítással szeretnénk utolérni ipari munkásságunkat a szocializmus építésében Rendelet az őszi mezőgazdasági munkálatokról Vasárnap délután nagy érdeklődés 'mellett tartották közös gyűlésüket a kiskunfélegyházi termelő csoportok.' Az elmúlt gazdasági év eredményeinek ismeretében joggal állapíthatták meg, hogy felemelkedésüknek egyetlen útja a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás, mert a gépi erőket gazdaságosan ki- .használni csak így tudják. Az eredményekből, melyek 40—50 százalékkal felülmúlják ,a környező egyéni gazdaságok eredményeit, világosan láthatók, mennyivel gyorsabban és hamarabb éri el dolgozó parasztságunk életszínvonalának emelkedését, mintha továbbra is megmarad a kisüzemi gazdálkodás mellett. Amikor Tóth Dezső peslinegyei küldött elmagyarázta a termelőcsoport tagjainak, hogy mit jelent az, "ha egy-egy Mindenki- hallott Kiskunfélegyházán annakidején a Hoffer »méltóságos urék« hírhedt és minden képzeletet felülmúló népnyúzó, cseléduyomorgató rémtetteiről. Mégis ott soványodlak, aszalódtak állati sornál is rosszabb körülmények közölt a Jinéllóságos úr« cselédjei, mert onnan csak úgy lehetett elmenni, ha ő dobta ki őket, különben ezen a vidéken máshol munkát szerezni ~nem tudtak, mert megakadályozta a »méltó• ságos úr«. Ezek az agyo ngyomorgatolt cseléd- -emberek között osztották ki 1945-ben a Koffer-birtokot, hogy ezuláii verejlé- kes munkájuk gyümölcse az övék és családjuké legyen. Nehezen illeszkedtek bele a hosszú időn keresztül elnyomott cselédek abba, hogy most már •jövék a föld, azt tőlük soha senki vissza nem veheti és drága, életet adó termékeivel ezután szabadon rendelkeznek. Ahogy nőtt gazdaságunk ereje, ahogy emberibbé vált életűk, úgy nőtt öntudatuk is, úgy érezték napról-napra, hogy életük biztonságos és munkájuk eredménye növelhető Haját javukra. Amikor az idei betakarítás után látták a termelőcsoportok összehason- lithalatlanul jobb eredményét, ők is összedugták a fejüket, meghányták-ve- tették a kérdést és elhatározták, hogy szövetkeznek. Eljöttek a Magyar Dolgozók Páftja kiskunfélegyházi szervezetéhez és Katopa Sándor titkár elv- társtól kértek útbaigazítást, segítséget. A Pártszervezet minden segítséget megadott, felvilágosította őket és a szervezési munkálatokat irányította. Vasárcsoport nem 8—10 különböző és egymástól távoleső helyen művelheti a földjét, hanem az egytagban áll rendelkezésükre, kitörő örömmel üdvözölték bejelentését és egyhangú lelkesedéssel követelték mindannyian ennek Tél- egyh^gán való végrehajtását. — Tudjuk azt, — mondotta Katona kékesi — hogy mit jelent, ha 300 hold földnek, amelyik egy tagban fekszik, nekimegy a traktor és szántja azt akadálytalanul az első barázdától az utolsóig. Követelésük lényege az egymást követő felszólalásokban az volt, hogy termelőcsoportjamk dolgozó parasztjai a tagosítással szeretnék utolérni' ipari munkásságunkat a szocializmus építésében. nap, augusztus hó 28-án pedig ünnepélyes gyűlés keretében megalakították a 31 személyből álló és 370 hold fekete földet felölelő területen a Rfikosi Mátyásról elnevezett termelőcsoportot. — Rákosi Mátyásnak köszönhetjük a földet, szabad és emberibb életünket, ellátottságunkat. Az ő tanítása és útmutatása vitt el bennünket a megelégedett máig, hozzá akarunk méltóak lenni, pártjához, a Magyar Dolgozók Pártjához hűek — mondották — és ezért neveztük el termelőcsoporlunkat példaképünkről, nagy tanítónkról és vezetőnkről: Rákosi Mátyásról. A Szovjetunióban járt paraszlküldölt- ség beszámolóinak hatása álatt 43 ja* kabszállási dolgozóparaszt elhatározta, hogy közös művelésbe kezd. Megnézték néhány közeli termelőcsoport munkáját és ezzel élhatározásukat megerősítették. Vasárnap megalakult az áj hármas- tipusú termelőcsoport, mely a büszke ?oVörös Csillag« nevel vette jöl. 255 kát. hold az eddig jelentkezett tagok összes birtoka, ebből 220 hold szántó és 23 hold legelő. Első gyűlésükön örömmel fogadták a Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendeletét, arrícly lehetőséget nyújt a tagosításra. p- Nagy szükségük volna rá, mert földjeik 8 körzetben 15 tagban vannak. Kérték is A földművelésügyi miniszter rendeleté értelmében a gazdálkodó az 1949 év őszén szántóterületének 43 százalékát tartozik búzával és rozzsal bevetni. A vetést lehetőleg géppel kell elvégezni. A rozsot legkésőbb okt. hó 4. napjáig, az’ őszi búzát pedig legkésőbb okt. hó 18. napjaiig kell elvetni. Vetésre kai. holdanként búzából legalább 100 kg. tisztított 'és csávázott, rozsból pedig 90 kg. tisztított vetőmagot kell felhasználni. Az őszi vetőszántási és vetési munkálatokat az „őszi mélyszántás előtt kell teljesiteni. A tavasszal vetés alá kerülő szántó területen a gazdálkodó köteles az őszi mélyszántást legkésőbb dec. 15 napjáig elvégezni. Nem' terjed ki az őszi mélyszántás! kötelezettség azokra a jutólio- mok- és szikes területekre, amely .fel- szántása alól a helyi népi bizottság javaslatára a mezőgazdasági igazgatóság Kimentést ad. A gazdálkodó a 'felmentés iránti kérelmét — a Mezőgazdasági Igazgatósághoz címezve — a népi bizottsághoz szepl. 10 napjáig írásban nyújthatja be. 'Minden kettes iófogatlal, vagy ökör- fpgattal legalább 20 kát. Hioíd .földel kell felszántani, egyes lotogaLlal pedig 10 kát. holdat. A gazdálkodó fogaterejével elsősorban a 'használatában álló mezőgazdasági ingatlant köteles felszántani. Ha fogaterő feleslege van, azt'a hatóság rendelkezése alapján más ingatlanának művelésére kell felhasználni Az a gazdálkodó, aki szántási és vetési kötelezettségének igaerő vagy fel- szerelési tárgy hiányában nem tud eleget lenni,, ezt köteles szept. 5 napjáig a pusztai megbizottnűl bejelenteni. A hatóság a bejelentés alapján arra köteleza tagosítást! A fiatalok sem maradnak el haladó szellem és munkakedv tekintetében az öregek mögött. Az EPOSz-ba tömörült ifjúság két munkabrigádot alakitolt alkalmi feladatok megoldására. A brigádtagoknak több, mint a fele lány. A ilapokban az ottani földmivesszö- vetkezet azt az utasítást kapta, hogy raktárából két vagon begyűjtött gabonát sürgősen szállítson el. A fiatalok nekifogtak és a két munkabrigád néhány óra alatt berakta vagónba a szállítmányt. öröm volt nézni, hogy zsákoltak a lányok! A dicséretre érdemes brigádok vezetői: Hugajev Etel, Párái Éva, 'Bene Sándor, He István, Almási Margit, Kistót Márta és Juhász Mihály. heti a traktor, igavonó állát, szántásra és vetésre szolgáló mezőgazdasági gép, illetőleg felszerelési tárgy tulajdonosát, hogy dolgozó paraszt mezőgazdasági ingatlanán szántási, illetőleg vetési munkálatokat végezzem Nem lehet igénybe venni: munka- képtelen állatot, azt a kettes lófogatot,, vagy kettes ökörfogafot,- amelynek tulajdonosa legalább 20 kát. holdat az őszi időszakban már felszántott, annak az egy igavonó állattal rendelkező gazdálkodónak igásállatát, akinek szántó területe a 10'kát holdat meghaladja, ha azt a gazdálkodó teljes egészében felszántotta. Más mezőgazdasági ingatlanának megművelésére igénybe vett venóerőért és felszerelési tárgyért tőrilés jár: A gazdálkodó az 1949 évben termett kukorica és napraforgó termését' legkésőbb 1949. évi okt. 30 napjáig köteles letörni és betakarítani, a Visszamaradt szárrésze kel pedig legkésőbb nov. 15 napjáig rendes gazda gondosságával levágni, behordani, kúpba rakni Ezen határidő csak azokra a területekre vonatkozik,. amelyek tavasszal kerülnek bevetésre, az ősszel bevetésre kerülő területeken a: kukorica leLakari- tását oly időben kell eszközölni, hogy az őszi Vetésekre vonatkozó határidő, betartható legyen. A rendelet végrehajtását a Mezőgazdasági Igazgatóság szervei útján ellenőrzi. A rendeletben foglallak ellen vétő — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntelőrendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és.6 hónapig terjedhető elzárással büntetik. Pénzbüntetés esetén a birság legmagasabb összege 24.000 forint. Azt a traktort, igavonó állalot, illetőleg felszerelési tárgyat, amelyre nézve a kihágást elkövették, cl lehel Mhozni. Elkobzásnak a Mezőgazda- sági Igazgatóság javaslatára van helye. Az elkobzott igavonóállatot, illetőleg felszerelési tárgyat a Mezőgazdasági Igazg. rendelkezésére kell bocsátani. Hogyan épül a tomszki szövőgyár? Tomszkban a Frunze sugárút végén hatalmas szövőgyár építésébe kezdtek. A falak hihetetletn gyorsasággal emelkednek. Napról-napra új épületrészek bontakoznak ki, már látjuk a munka- padokat, látjuk a beszerelt gépeket. Az épitőmunkások lelkesedése min "ismer határt. 'Mindegeik azon gondolkodik, arra törekszik, hogy újabb módszerek- Ikel gyorsabbá tegye az pitömunkát. : Legutóbbi értekezletükön elhatározták, hogy a gyárat a határidő előtt, nem jövőre, hanem már ebben az évbeli elkészítik. > Termelőcsoportot alakítottak a Hoífer-birtok volt cselédei Közös művelésbe kezd saját birtokán 43 jakabszáliási paraszt £gjj. elfelejtett kecskeméti költő Pálóczi Horváth Aöátii, Mátyási József (1705—1849) és Csokonai Vitéz Mihály az úgynevezett magyaros Iskola költői voltak. Pálóczi és Mátyási út- egyengetói, élődéi Csokonainak. Csokonai ezt érezte és ezért mindkettővel jó barátságban volt. Pálóczi és Mátyási munkássága, amióta a közfigyelem a nép 'felé-irányult, új értéklés aíá esik. Mátyási, ha kisebb költői tehetséggel is, de páratlan nyelvi gazdagsággal irodalmi tárggyá tette a népet. Pálóczi ős ő tudatosan a népköltészet felé fordultak. Pálóczi ötötfélszáz énekek címen hagyta az utókorra páratlan értékű nép- dalgyúj teménvét. Mátyásinak több verse népdalként terjedt el és él ma is a távolabbi vidéken is. Egyiket Erdélyi János népdalként fel is gyűjtötte, pedig Mátyási a felsőalpári pusztán irta: *Ha tótom a förgeteg elejét, Legyűröm a s,üvegem tetejét, Csak úgy nézem az időt alóla, Még a jég is visszapattan róla.« Csokonai is abból a diákos-népi költészetből nőtt ki, melynek Pálóczi is, Mátyási is részesei voltak. Ennek a költészetnek a termékei a Tiszántúlon terjedtek leginkább. Ez a költészet hagyományokban gazdag volt, a Gyöngyösi elbeszélő modorát követték, de kibővítették diákos paj kórsággal, népi szó- künondássaL A kor irodalmi világa két részre szakadt. A magyarosok az orthodoxok, a ’neologusok pedig az idegen minták után dolgozó írók voltak, akik Kazinczy vezetésével szervezkedtek. A két tábor között az ellentétet a nyelvújítás élezte ki. Az orthodoxok elvetették a nyelvújítást; felesleges túlzásnak tartották, a neologusok pedig elképzelhetetlennek tartották a régi nyelven való Írást. A magyaros iskola, hogy a nyelvújítás ellen érveket találjon, tudatosan a népnyelv felé fordult. A két előd nyomán haladva állította Csokonai1 a magyar nyelvről: »ebben az állapot jóban is szebb és alkalmalosabb a legkipipe- rézettebb német nyelvnél... aki ennek szűk voltairól panaszkodik, hasonló a Magyarországon éhhel meghaló emberhez«. (A magyar nyelv feléledése.) Máshol pedig azt tnondja, hogy hallgassuk a falusiak, a »jámbor puttonyos« beszédit, mert attól kell és lehet magyar nyelvel tanulni. Iíazinczyék vélem érne nagyon lesújtó volt Mátyásiról. Gúnyként emlegeti Kazinczy Mátyásit leveleiben és Csokonai ezek ellen a lekicsinylések, gúny ellen védte meg barátját. Csokonai Kecskeméten meglátogatta s a Mátyási József úrnak című,'Csokonai Vitéz Mihály az 'örökös barátságnak szent kézfogását! — alcímű verssel nyugtázta: »Ezért is sok hálál nyer tőlem Kecskemét, Hogy kinek eddig is tiszteltem érdemét, ISláiyási barátom, s bátyám Apollóba! Veled 6 állított legelőször szóba!« Vagy lejjebb, ugyanebben a versben: »S még csak az, ami után lelkendeztem, Mert ebédeltem is veled s laro- koztam, — Pestre is egy kocsin, mint szerelmes hazánk, lliv fiai együtt örömmel utazásik.« Fontosabb azonban a mi szempontunkból Csokonainak egy, Mátyásihoz irt másik verse. A ebne egyezik Mátyási égjük verseskötetének címével: Semminél több valami és mellékletnek készült az előbbi verses levélhez. Csokonai ebben a tréfás dalban fölényesen megvédi a Mátyási lenézett költészetét. Előbb azonban elmondja, hogy vélekednek Kacinczyék Mátyási költészetéről : »Miéri nem fogott hasznosabba, A mi volna szükséges. Nincs az egész darabba Egy vers is idvességes... Jobb volna addig aludna, • Vagy írni ne tudna, Ne hazudna.« Majd kiáll barátjáért: »Én pedig a Szebb telkekkel Teirielletted kikeltem, És nagy nevednek ezekkel Zöld borostyánt "szenteltem!« Mátyásit és költészetét ma már sSig ismerik. Hiába élesztgette a kecskeméti Vetéssy Géza és hiába adott ki kéziratban maradt munkáiból Mészöly Gedeon. írásainak jó része ma Is 'kiadatlan, kiadott műveinek is feledés a sorsa. Pedig, ahogy Vetéssy irta: >>Mátyási József költészetét te kell Vennünk arról a sSégyenkőrőI, ahová egykor azt'Ka- sanczy és kővetői helyezték. Művei a mai szemmel nézve is kiállják a szigorú kritikát és érdemessé teszik dlko- tójukat arra, hogy megmjissuk előtte az irodalomtörténet eddig bezárt kapuit s beillesszük őt is a felújulás kora magyaros íróinak tiszteletet érdemlő csoportjába.« t Mátjási József éleszlése annál is inkább könnyű feladatunk, mert az azonos indulású Csokonai, a kor legműveltebb és legnagyobb költője állt ki mellette és »bátyjának nevezte Apollóba« — azaz költészetben. Mátyási költészetének feltárása a Csokonai költészetének teljesebbé tételét is jelentené és Csokonai megértéséhez is közelebb vinne., Dr. Dankó Imre.
