Délpestmegyei Népújság, 1949. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)

1949-09-04 / 36. szám

2 Délpeslmegyef Népújság 1949. szeptember 4. A tagosítással szeretnénk utolérni ipari munkásságunkat a szocializmus építésében Rendelet az őszi mezőgazdasági munkálatokról Vasárnap délután nagy érdeklődés 'mellett tartották közös gyűlésüket a kis­kunfélegyházi termelő csoportok.' Az elmúlt gazdasági év eredményeinek is­meretében joggal állapíthatták meg, hogy felemelkedésüknek egyetlen útja a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás, mert a gépi erőket gazdaságosan ki- .használni csak így tudják. Az eredményekből, melyek 40—50 százalékkal felülmúlják ,a környező egyéni gazdaságok eredményeit, világo­san láthatók, mennyivel gyorsabban és hamarabb éri el dolgozó parasztságunk életszínvonalának emelkedését, mintha továbbra is megmarad a kisüzemi gaz­dálkodás mellett. Amikor Tóth Dezső peslinegyei kül­dött elmagyarázta a termelőcsoport tag­jainak, hogy mit jelent az, "ha egy-egy Mindenki- hallott Kiskunfélegyházán annakidején a Hoffer »méltóságos urék« hírhedt és minden képzeletet felülmúló népnyúzó, cseléduyomorgató rémtettei­ről. Mégis ott soványodlak, aszalódtak állati sornál is rosszabb körülmények közölt a Jinéllóságos úr« cselédjei, mert onnan csak úgy lehetett elmenni, ha ő dobta ki őket, különben ezen a vidéken máshol munkát szerezni ~nem tudtak, mert megakadályozta a »méltó• ságos úr«. Ezek az agyo ngyomorgatolt cseléd- -emberek között osztották ki 1945-ben a Koffer-birtokot, hogy ezuláii verejlé- kes munkájuk gyümölcse az övék és családjuké legyen. Nehezen illeszked­tek bele a hosszú időn keresztül el­nyomott cselédek abba, hogy most már •jövék a föld, azt tőlük soha senki vissza nem veheti és drága, életet adó termé­keivel ezután szabadon rendelkeznek. Ahogy nőtt gazdaságunk ereje, ahogy emberibbé vált életűk, úgy nőtt öntu­datuk is, úgy érezték napról-napra, hogy életük biztonságos és munkájuk eredménye növelhető Haját javukra. Amikor az idei betakarítás után látták a termelőcsoportok összehason- lithalatlanul jobb eredményét, ők is összedugták a fejüket, meghányták-ve- tették a kérdést és elhatározták, hogy szövetkeznek. Eljöttek a Magyar Dol­gozók Páftja kiskunfélegyházi szerve­zetéhez és Katopa Sándor titkár elv- társtól kértek útbaigazítást, segítséget. A Pártszervezet minden segítséget meg­adott, felvilágosította őket és a szer­vezési munkálatokat irányította. Vasár­csoport nem 8—10 különböző és egy­mástól távoleső helyen művelheti a földjét, hanem az egytagban áll ren­delkezésükre, kitörő örömmel üdvözöl­ték bejelentését és egyhangú lelkesedés­sel követelték mindannyian ennek Tél- egyh^gán való végrehajtását. — Tudjuk azt, — mondotta Katona kékesi — hogy mit jelent, ha 300 hold földnek, amelyik egy tagban fekszik, nekimegy a traktor és szántja azt aka­dálytalanul az első barázdától az utol­sóig. Követelésük lényege az egymást kö­vető felszólalásokban az volt, hogy termelőcsoportjamk dolgozó parasztjai a tagosítással szeretnék utolérni' ipari munkásságunkat a szocializmus építésé­ben. nap, augusztus hó 28-án pedig ünne­pélyes gyűlés keretében megalakították a 31 személyből álló és 370 hold fekete földet felölelő területen a Rfikosi Má­tyásról elnevezett termelőcsoportot. — Rákosi Mátyásnak köszönhetjük a földet, szabad és emberibb életünket, ellátottságunkat. Az ő tanítása és út­mutatása vitt el bennünket a megelé­gedett máig, hozzá akarunk méltóak lenni, pártjához, a Magyar Dolgozók Pártjához hűek — mondották — és ezért neveztük el termelőcsoporlunkat példaképünkről, nagy tanítónkról és vezetőnkről: Rákosi Mátyásról. A Szovjetunióban járt paraszlküldölt- ség beszámolóinak hatása álatt 43 ja* kabszállási dolgozóparaszt elhatározta, hogy közös művelésbe kezd. Megnézték néhány közeli termelőcsoport munká­ját és ezzel élhatározásukat megerősí­tették. Vasárnap megalakult az áj hármas- tipusú termelőcsoport, mely a büszke ?oVörös Csillag« nevel vette jöl. 255 kát. hold az eddig jelentkezett tagok összes birtoka, ebből 220 hold szántó és 23 hold legelő. Első gyűlésükön örömmel fogadták a Népköztársaság El­nöki Tanácsának rendeletét, arrícly le­hetőséget nyújt a tagosításra. p- Nagy szükségük volna rá, mert földjeik 8 körzetben 15 tagban vannak. Kérték is A földművelésügyi miniszter rende­leté értelmében a gazdálkodó az 1949 év őszén szántóterületének 43 száza­lékát tartozik búzával és rozzsal be­vetni. A vetést lehetőleg géppel kell elvégezni. A rozsot legkésőbb okt. hó 4. napjáig, az’ őszi búzát pedig legké­sőbb okt. hó 18. napjaiig kell elvetni. Vetésre kai. holdanként búzából leg­alább 100 kg. tisztított 'és csávázott, rozsból pedig 90 kg. tisztított vetőma­got kell felhasználni. Az őszi vetőszán­tási és vetési munkálatokat az „őszi mélyszántás előtt kell teljesiteni. A tavasszal vetés alá kerülő szántó területen a gazdálkodó köteles az őszi mélyszántást legkésőbb dec. 15 napjáig elvégezni. Nem' terjed ki az őszi mély­szántás! kötelezettség azokra a jutólio- mok- és szikes területekre, amely .fel- szántása alól a helyi népi bizottság ja­vaslatára a mezőgazdasági igazgatóság Kimentést ad. A gazdálkodó a 'felmen­tés iránti kérelmét — a Mezőgazdasági Igazgatósághoz címezve — a népi bi­zottsághoz szepl. 10 napjáig írásban nyújthatja be. 'Minden kettes iófogatlal, vagy ökör- fpgattal legalább 20 kát. Hioíd .földel kell felszántani, egyes lotogaLlal pedig 10 kát. holdat. A gazdálkodó fogat­erejével elsősorban a 'használatában álló mezőgazdasági ingatlant köteles felszántani. Ha fogaterő feleslege van, azt'a hatóság rendelkezése alapján más ingatlanának művelésére kell felhasz­nálni Az a gazdálkodó, aki szántási és ve­tési kötelezettségének igaerő vagy fel- szerelési tárgy hiányában nem tud ele­get lenni,, ezt köteles szept. 5 napjáig a pusztai megbizottnűl bejelenteni. A ha­tóság a bejelentés alapján arra kötelez­a tagosítást! A fiatalok sem maradnak el haladó szellem és munkakedv tekintetében az öregek mögött. Az EPOSz-ba tömörült ifjúság két munkabrigádot alakitolt al­kalmi feladatok megoldására. A brigád­tagoknak több, mint a fele lány. A ilapokban az ottani földmivesszö- vetkezet azt az utasítást kapta, hogy raktárából két vagon begyűjtött gabo­nát sürgősen szállítson el. A fiatalok nekifogtak és a két munkabrigád né­hány óra alatt berakta vagónba a szál­lítmányt. öröm volt nézni, hogy zsá­koltak a lányok! A dicséretre érdemes brigádok vezetői: Hugajev Etel, Párái Éva, 'Bene Sándor, He István, Almási Margit, Kistót Márta és Juhász Mihály. heti a traktor, igavonó állát, szántásra és vetésre szolgáló mezőgazdasági gép, illetőleg felszerelési tárgy tulajdonosát, hogy dolgozó paraszt mezőgazdasági ingatlanán szántási, illetőleg vetési mun­kálatokat végezzem Nem lehet igénybe venni: munka- képtelen állatot, azt a kettes lófogatot,, vagy kettes ökörfogafot,- amelynek tu­lajdonosa legalább 20 kát. holdat az őszi időszakban már felszántott, annak az egy igavonó állattal rendelkező gaz­dálkodónak igásállatát, akinek szántó területe a 10'kát holdat meghaladja, ha azt a gazdálkodó teljes egészében felszántotta. Más mezőgazdasági ingatlanának meg­művelésére igénybe vett venóerőért és felszerelési tárgyért tőrilés jár: A gazdálkodó az 1949 évben termett kukorica és napraforgó termését' leg­később 1949. évi okt. 30 napjáig kö­teles letörni és betakarítani, a Vissza­maradt szárrésze kel pedig legkésőbb nov. 15 napjáig rendes gazda gondos­ságával levágni, behordani, kúpba rakni Ezen határidő csak azokra a terüle­tekre vonatkozik,. amelyek tavasszal ke­rülnek bevetésre, az ősszel bevetésre kerülő területeken a: kukorica leLakari- tását oly időben kell eszközölni, hogy az őszi Vetésekre vonatkozó határidő, betartható legyen. A rendelet végrehajtását a Mezőgaz­dasági Igazgatóság szervei útján ellen­őrzi. A rendeletben foglallak ellen vétő — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntelőrendelkezés alá nem esik — kihá­gást követ el és.6 hónapig terjedhető elzárással büntetik. Pénzbüntetés esetén a birság legmagasabb összege 24.000 forint. Azt a traktort, igavonó állalot, illetőleg felszerelési tárgyat, amelyre nézve a kihágást elkövették, cl lehel Mhozni. Elkobzásnak a Mezőgazda- sági Igazgatóság javaslatára van helye. Az elkobzott igavonóállatot, illetőleg felszerelési tárgyat a Mezőgazdasági Igazg. rendelkezésére kell bocsátani. Hogyan épül a tomszki szövőgyár? Tomszkban a Frunze sugárút végén hatalmas szövőgyár építésébe kezdtek. A falak hihetetletn gyorsasággal emel­kednek. Napról-napra új épületrészek bontakoznak ki, már látjuk a munka- padokat, látjuk a beszerelt gépeket. Az épitőmunkások lelkesedése min "ismer határt. 'Mindegeik azon gondolkodik, arra törekszik, hogy újabb módszerek- Ikel gyorsabbá tegye az pitömunkát. : Legutóbbi értekezletükön elhatározták, hogy a gyárat a határidő előtt, nem jövőre, hanem már ebben az évbeli elkészítik. > Termelőcsoportot alakítottak a Hoífer-birtok volt cselédei Közös művelésbe kezd saját birtokán 43 jakabszáliási paraszt £gjj. elfelejtett kecskeméti költő Pálóczi Horváth Aöátii, Mátyási Jó­zsef (1705—1849) és Csokonai Vitéz Mihály az úgynevezett magyaros Iskola költői voltak. Pálóczi és Mátyási út- egyengetói, élődéi Csokonainak. Cso­konai ezt érezte és ezért mindkettővel jó barátságban volt. Pálóczi és Mátyási munkássága, amióta a közfigyelem a nép 'felé-irányult, új értéklés aíá esik. Mátyási, ha kisebb költői tehetséggel is, de páratlan nyelvi gazdagsággal iro­dalmi tárggyá tette a népet. Pálóczi ős ő tudatosan a népköltészet felé fordul­tak. Pálóczi ötötfélszáz énekek címen hagyta az utókorra páratlan értékű nép- dalgyúj teménvét. Mátyásinak több verse népdalként terjedt el és él ma is a tá­volabbi vidéken is. Egyiket Erdélyi Já­nos népdalként fel is gyűjtötte, pedig Mátyási a felsőalpári pusztán irta: *Ha tótom a förgeteg elejét, Legyűröm a s,üvegem tetejét, Csak úgy nézem az időt alóla, Még a jég is visszapattan róla.« Csokonai is abból a diákos-népi köl­tészetből nőtt ki, melynek Pálóczi is, Mátyási is részesei voltak. Ennek a köl­tészetnek a termékei a Tiszántúlon ter­jedtek leginkább. Ez a költészet hagyo­mányokban gazdag volt, a Gyöngyösi elbeszélő modorát követték, de kibő­vítették diákos paj kórsággal, népi szó- künondássaL A kor irodalmi világa két részre szakadt. A magyarosok az orthodoxok, a ’neologusok pedig az idegen minták után dolgozó írók voltak, akik Kazinczy vezetésével szervezkedtek. A két tábor között az ellentétet a nyelvújítás élezte ki. Az orthodoxok elvetették a nyelv­újítást; felesleges túlzásnak tartották, a neologusok pedig elképzelhetetlennek tartották a régi nyelven való Írást. A magyaros iskola, hogy a nyelv­újítás ellen érveket találjon, tudatosan a népnyelv felé fordult. A két előd nyo­mán haladva állította Csokonai1 a ma­gyar nyelvről: »ebben az állapot jóban is szebb és alkalmalosabb a legkipipe- rézettebb német nyelvnél... aki ennek szűk voltairól panaszkodik, hasonló a Magyarországon éhhel meghaló em­berhez«. (A magyar nyelv feléledése.) Máshol pedig azt tnondja, hogy hall­gassuk a falusiak, a »jámbor puttonyos« beszédit, mert attól kell és lehet ma­gyar nyelvel tanulni. Iíazinczyék vélem érne nagyon le­sújtó volt Mátyásiról. Gúnyként emle­geti Kazinczy Mátyásit leveleiben és Csokonai ezek ellen a lekicsinylések, gúny ellen védte meg barátját. Csokonai Kecskeméten meglátogatta s a Mátyási József úrnak című,'Cso­konai Vitéz Mihály az 'örökös barátság­nak szent kézfogását! — alcímű vers­sel nyugtázta: »Ezért is sok hálál nyer tőlem Kecs­kemét, Hogy kinek eddig is tiszteltem érdemét, ISláiyási barátom, s bátyám Apollóba! Veled 6 állított legelőször szóba!« Vagy lejjebb, ugyanebben a versben: »S még csak az, ami után lelkendez­tem, Mert ebédeltem is veled s laro- koztam, — Pestre is egy kocsin, mint szerelmes hazánk, lliv fiai együtt öröm­mel utazásik.« Fontosabb azonban a mi szempon­tunkból Csokonainak egy, Mátyásihoz irt másik verse. A ebne egyezik Má­tyási égjük verseskötetének címével: Semminél több valami és mellékletnek készült az előbbi verses levélhez. Csokonai ebben a tréfás dalban fölé­nyesen megvédi a Mátyási lenézett köl­tészetét. Előbb azonban elmondja, hogy vélekednek Kacinczyék Mátyási költé­szetéről : »Miéri nem fogott hasznosabba, A mi volna szükséges. Nincs az egész darabba Egy vers is idvességes... Jobb volna addig aludna, • Vagy írni ne tudna, Ne hazudna.« Majd kiáll barátjáért: »Én pedig a Szebb telkekkel Teirielletted kikeltem, És nagy nevednek ezekkel Zöld borostyánt "szenteltem!« Mátyásit és költészetét ma már sSig ismerik. Hiába élesztgette a kecskeméti Vetéssy Géza és hiába adott ki kézirat­ban maradt munkáiból Mészöly Ge­deon. írásainak jó része ma Is 'kiadat­lan, kiadott műveinek is feledés a sorsa. Pedig, ahogy Vetéssy irta: >>Mátyási Jó­zsef költészetét te kell Vennünk arról a sSégyenkőrőI, ahová egykor azt'Ka- sanczy és kővetői helyezték. Művei a mai szemmel nézve is kiállják a szi­gorú kritikát és érdemessé teszik dlko- tójukat arra, hogy megmjissuk előtte az irodalomtörténet eddig bezárt ka­puit s beillesszük őt is a felújulás kora magyaros íróinak tiszteletet érdemlő csoportjába.« t Mátjási József éleszlése annál is inkább könnyű feladatunk, mert az azonos indulású Csokonai, a kor legmű­veltebb és legnagyobb költője állt ki mellette és »bátyjának nevezte Apolló­ba« — azaz költészetben. Mátyási köl­tészetének feltárása a Csokonai költé­szetének teljesebbé tételét is jelentené és Csokonai megértéséhez is közelebb vinne., Dr. Dankó Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom