Délpestmegyei Népújság, 1949. április (3. évfolyam, 14-17. szám)
1949-04-24 / 17. szám
DÉLPESTBE© VEI Ma: Sporttal kultúrával a békéért Tiéd a gyár, a föld, az ország, készülj május 1. megünneplésére • Á'MASYAR’DOLGOZÓK^PÁRTMlsIAK^POüTfKAíeHETILAPCIA« III. óvfolyam 17. szám Ára: 60 fillér 1949 április 24, vasárnap Romok helyén virágzó élei, urak országából dolgozók hazája A Rákosi beszéd A felszabadulás utáni Magyarország fejlődésének történelmi állomásait jelenti Rákosi Mátyás egy-egy beszéde. Amikor népünk bölcs tanítója és vezetője szólt hozzánk, mindig löríéní valami. Valami befejeződött, va'anii elkezdődött. Várakozással és örömmel tekintett egy-egy Rákosi beszéd felé a tnunkás, a dolgozó paraszt, a haladó gondolkozáséi értelmiség, fé elemtől remegve és gyűlölködve várta az ellenség, a kizsákmányoló. Ki ne emlékezne vissza a forint bejelentésére, ki felejtette eí a Nagy F> renc-félc reakció felszámolását? Mindenki emlékezik á jelszóra: sFizessenek a gazdagok« és fizettek a gazdagok. Soha nem látott lelkesedéssel állt Inunkéba a munkás és paraszt, mikor világossá vált előtte, hogy magának épili az országot. 1948. új kenyér ünnepén Rákosi Mátyás megígérte, hogy traklorállomást kap Kecskemét. Azóta a Á. M. G. traktorainak bugása tölti be • kecskeméti határt. A Népfront kongresszuson elhangzott beszéd nyomán milliók mozdultak meg, mert meglátták, hogy Rákosi Mátyás programját nagy nemzeti összefogással lehel végrehajlani. És mindezt azért, ment a Rákosi beszédek lényege az igazság, a dolgozó nép boldogulásának a vezérfonala. Az április 19-i beszéd soha nem látott távlatokat nyitott meg elöltünk. Most láttuk meg valójában, mit végeztünk eddig, most láttuk meg, hogy jó munkát végeztünk. Gazdasági, politikai és kulturális fejlődésünk útja olyan meredek, hogy azon csak olyan nép tud végigmenni, mely el van szánva a szocializmus végső győzelmének kivívására. Csak az a nép tud tovább menni fokozódó lendülettel a meredek további részén, mely tudja, hogy szabad hazáját magának épili, magának védi. És csak az a nép tudja megvédeni eredményeit, szabad hazáját, mely egységesen sorakozik fel a kommunisták által vezetett Népfront mögé.. Az összetör ácsoló dóit dolgozók tudják végrehajtani az ötéves tervet, nem tud éket verni közéjük a nyugati imperialisták háborús uszilása. Az április 19-i Rákosi beszéd feltette a kérdést a magyar népnek: építeni akartok, jiékét akartok? A magyar nép megadja erre a méltó választ, mint ahogyan minden Rákosi beszédre megadta az igenlő vá'aszt. Ita valaki megkérdi, hogy miért elvan egyhangú igenlő a vá'asz Rákosi Mái yás beszédére, erre Gerő Ernő felelt meg a Párt politikai akadémiáján: »A kommunisták, Rákosi Mátyás megígérte a dolgozó parasztoknak, zselléreknek, cselédeknek, napszámosoknak, hogy az urak földje azé lesz, aki megműveli: és a nagybirtokosok földje a dolgozó parasztoké lett. A kommunisták, Rákosi Mátyás megígérte, hogy lesz jó pénz és lett jó pénz. A kommunisták, Rákosi Mátyás megígérte, hogy megvalósítjuk a 3 éves Ke i vet — és a 3 lives terv valóság lelt. Ki mer mindezek után kételkedni a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja szavában?« A 19-i beszéd ulán megmozdul az •rszág. Üzemekben, dűlőkön, irodákban, lakásokban megindul a felvilágo- *i!ó munka és május 15-én soha nem látóit lelkesedéssel vonul fel az ország a szavazóurnákhoz, hogy győzelemre vigye a Párt, a Népfront, az egész magyar dolgozó nép ügyét. Vincze István. Amióta elhangzott a nagy beszéd, folyik a vita országszerte. Kecskeméten és környékén kisebb-nagyobb csoportok alakullak Rákosi Mátyás előadásának kiértékelésére. Diákok, SzIT-ifjak, munkások és parasztok vizsgálgatják, boncolgatják a beszédet, őket legjobban érdeklő részei!. Valahányszor elállói .választást javasoltunk, hogy megkérdjük a dolgozó népünket: helves- lik-e azt az utat, melyet Pártunk az utolsó két esztendőben mutatott, hozzá járul-e ahhoz az öléves tervhez, melyet népünk gazdasági és kullurális felemelkedésére kidolgoztunk és jóváhagyja-e azt a békepolitikáí, amelyet eddig vittünk és folytatni kívánunk. Végül meg akarjuk kérdezni’az országot arravo- nalkozólag is, hogy rábizza-e a feladatok megvalósítását és a további kormányzást arra a Magyar Függetlenségi Népfrontra, metyet Pártunk és az ipari munkásság vezetése alatt a dolgozó nép létrehozott. Ami a ínegtett útait, az eddigi eredményeket illeti, nem kételkedünk benne, hogy a választásokon a magyar dolgozó nép ezeket helyeslőleg jóváhagyja. Az elmúlt esztendőkben nemcsak Inegvédtük a városban és falun a demokrácia vívmányait, hanem tovéibb is fejlesztettük őket. A hároméves tervünket, mely elé nemcsak ellenségeink, de gyakran követőink is bizonyos kétséA Függetlenségi Népfront Kecskeméti Bizottsága vasárnap, 24-én tartja választási nagygyűlését a Szabadságtéren. A felvonulás a nagygyűlés színhelyére 9 órakor kezdődik, inig az ünnepélyes nagygyűlés műsora 10 órakor indul meg. Két hatalmas beszéd ismerteti Kecskemét dolgozóival a Népfront választási programját. Csata István föklíni- vélésügyi miniszter és Keresztes Mihály áliaintiSkár elvtárs .szólal fel-. Az érdeklődés azért is rendkívüli, vassák, mindig fedeznek jel benne valami újat. A Világosság kiküldött tudósit ója jól látta itt a helyzetet: van miről beszélni Kecskeméten. Csak részeket ragadhatunk ki a hatalmas beszédből, melyet Rákosi elvtárs április 19-én a láng-gyár sporttelepén mondott el: igékkel néztek, hét ‘hónappal a kitűzőit időpont előtt befejezzük. Az ország termelése a békebeli fölé emelkedett, de ami számunkra nem kevésbhé fontos, a békebeli fölé emelkedett a dolgozó nép életszínvonala. ígéretünknek megfelelően talpraállítottuk a háború romjaiból az országot, begyógyítottuk a háború ütötte szörnyű sebeket. Mindez csak úgy volt lehetséges, hogy a dolgozó nép érdekeinek megvédése közben tervszerűen és fokozatosan kiszorítottuk a kizsákmányolókai a gazdasági élet legfontosabb területeiről. Két esztendővel ezelőtt még a tőkéseké volt a legtöbb gyár, banjkj s az ő kezükben összpontosult az egész nagykereskedelem, Ma már itt is gyökeres a változás: hazánk nem a kizsákmányoló tőkések országa többé, hanem a dolgozó népé, a munkásoké, a parasztoké. Az elmúlt két esztendő történetére i issza'ekin've, nyugodtan elmondhatjuk .hogy a meglett fejlődés jelér egy új honfoglalással. Csak most vette birtokába hazáját a dolgozó nép, csak most Jujill meg előtte a szabad jövő. mert előreláthatóan nem is lesz több választási nagygyűlés Kecskeméten. A beszédeket kultúrműsor köríti. — Détulán pedig »Sporttal és kultúrával a békéért« jeligével röplabda és futballmérkőzések és kerékpár versenyek lesznek. Este 8 órakor a Katona József gimnáziumban ének- és zenekari hangverseny szórakoztatja a dolgozókat. 9 órakor az ifjúság fáklyás stafétát rendez. — Ismét nagy napja lesz Kecskéméinek! gozó nép éleiének minden területén hozzájussanak ahhoz a szerephez, mely tudásuknak, számuknak és a gazdaságban elfoglalt jelentőségüknek megjelel. Ezeknek az asszonyoknak legtöbbje Nagyszerűen megállja a helyét, s tekintélyt. e'ismerést biztosított magának. A magyar demokrácia gazdasági sikereinek egyik titka, hogy fokozódó mértékben be tudta vinni a dolgozó népei mindazokra a helyekre, amelyek azelőtt a birtokos osztályok monopóliumai voltak. Emelteit szakítani tudott az évszázados előítélettel, amely a nőket másodrendű embereknek tartotta, meg tudta törni ezt az előítéletet és egyre inkább az éleibe is átviszi a női egyen- jogúsilást. Rá kell mutálnom eddigi küzdelmünk még egy, nem kevésbhé fontos eredményére: megváltozott a dolgozók viszonya a munkához. A munka nem robot többé, nem iga, melybe éhség és kényszer hajtja a munkást. A munka ma is gyakran nehéz és verejtéket kiván és mégis könnyebbé váll, mert egyre többen Ismerik fel az összefüggést saját fáradozásuk és a köz ügye közölt. Van fnég ma is elég munkás, aki azt hiszi, hogy előnye származik, ha lazít a normán, aki nem takarékoskodik az anyaggal, vagy nem töri magát, nem törődik a minőséggel. De ezek száma egyre csökken. S helyettük egyre többen 'vannak azok, akik más szemmel, új szellemben néznek a munkára. Akiknek szemhalára kitágult s fétis merek az összefüggést saját munkájuk és az egész nemzet építése közölt. Alzik megértették, hogy jobb munkájuk a jobb jövendőt is 'épili. Az a jelszó, hogy »termelj- többel, jobban élsz«, már új, mélyebb értelmet kapott. Ez a felismerés erediné- nyezle, hogy a munka a légi robotból ti dicsőség és becsület ügyévé, a nem- ze.'épités és a szocializmus építésének iuigy ügyévé vált. Ez a felismerés, a 'munkának ez az új értelme hozta létre az új típusú dolgozói s az új munkamódszereket: az élmunkást, a munkás- feltalálói, a brigádmunkát, a munka- versenyt. lEz csak a kezdet Eredményeink mellett természetesen vannak gyengeségeink és hiányosságaink is. Általában szem előtt tartjuk, hogy amit eddig elértünk, az csak a kezdet, hogy a tennivalók zöme még csak most jelentkezik. A világéit se engedjünk annak a hangulatnak, amely már meg akar pihenni a babérokon, amely mindent rózsás színben akar látni. A dolgozó népet eddig elvégzett munkánknál most már jobban érdekli az, hogyan kívánunk segiteni a meglévő bajokon. Ezért nekünk Is nem,' a múltba, hanem a jövőbe kelt tekintenünk, oda, állova az ötéves terv célkitűzései mutálnák. Összefoglalva: az elmúlt esztendők eredményeképpen államunk dönlőíeg a dolgozó nép államává fejlődött s országunkban a hatalmat ma m;'yr a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gyakorolja. Eddigi munkánk eredménye: romok helyén virágzó élet, urak országából dolgozók hazája. Ezért nézünk nyugodtan a választások elé, mert biztosak vagyunk abban, hogy eddig elvégzett munkánkat a dolgozó nép helyesli és jóváhagyja. Uj honfoglalás ■Mi, kedves Elvlársaim losuak tartjuk gazdasági eredményeinket, de egy pillanatra sem felejtjük el azt, hogy a népi demokrácia számúra ti legfőbb érték maga az eleven, a dolgozó ember. És ezért az elmúlt nehéz esztendők gazdasági eredményéi mellett nem kevésbhé értékesnek tartjuk azokat a sikereket, amelyeket népünk az egészségügy terén elért. Mi nagy figyelmet szentelünk a szén- és acélipar termelési számainak, de a születési és halálozási statisztikának is. És ha azt olvassuk. hogy dolgozó népünk nemcsak a gazdasági termelés tevén szárnyalta túl a békebelit, hanem a népszaporodásban és egészségügyben is, akkor ez számunkra annak bizonyítéka, hogy a fejlődés ételünk minden területén egészséges és egyenletes. Ila ma több a házasság', több a gyermekszületés, kevesebb a halálozás, mint tiz évvel ezelőtt, ha Budapesten a csecsemőhalandóságot a békebeli 9 százalékról 6 százalékra tudtuk visszaszorítani, úgy mindebben, mint egy cseppben a tenger, az tükröződik vissza, hogy a magyar szülők és az újszülöttek egészségesebbek, mint a háború előtt, jobb gazdasági viszonyok, jobb életkörülmények közt élnek és optimisták. A magyar demokrácia, élén a magyar kommunistákkal, nemcsak elesett- ségéből emelte fel népünket, de egészséges optimizmust és a jövőbe vetett hitel oltott belé. Ez az optimizmus az eddig elért sikereknek kisugárzása s lépíen-nyomon megírni, atkoz ik. Nehézségek most is vannak, és még lesznek ű jövőben is, de ma már nem félünk tőlük. A magyar népi demokrácia nemcsak arra büszke, hogy a dolgozó nép gyermekei L-lőlt minden kaput szélesre nyitott. hanem arra is, hogy egyre növekvő mértékben valósítja meg a nők egyenI jogúsitását. Mi szívós munkát folytatunk üzért, hogy a nőik a magyar dőlMok egyenfogűsága rendkívül fonVasárnap választási naggggfilfó
