Délpestmegyei Népújság, 1949. április (3. évfolyam, 14-17. szám)

1949-04-24 / 17. szám

2 Déipeatmegyei Népújság 1949. ápriiis 24. Legfőbb értékünk az ember Rákosi elv löm nagy beszédének kö­zépső része a hároméves terv eredmé­nyeivel és az ötéves terv főbb szem­pontjaival foglnlkomlt. Érdekes, hogy amikor a: <t,'éve.i tervet először olvas­tuk, elmerültünk a számok és adalok 'tömkelegében. A sok fától nem láttuk az erdőt. Rákosi elvtárs most meglát- ialla velünk az ötéves terv lényeget. Le kell raknunk a szocializmus alapjait A hároméves lerv befejezésével le­zárult az újjáépítés szakasza. A három­éves terv után most sor kerül az új szakaszra, országunk és népgazdasá­gunk újjáalakítására, gyors továbbfej­lesztésére. Amit a hároméves terv meg­kezdett, azt most tovább kell folytat­nunk és fejlesztenünk kés le kell rak­nunk a szocializmus alapjait a város­ban és falun egyaránt. Ennek a célnak képezi következő döntő szakaszát az előttünk álló hatalmas munka: az öt­éves terv. Kedves Elvtársak! Ötéves tervünk céljait már nyilvánosságra hoztuk. El­sősorban meg akarjuk gyorsítani ha­zánk iparosodását, meg akarjuk szün­tetni mezőgazdaságunk elmaradottságát és ezzel együtt fokozatosan le akarjuk építeni a város és a falu közötti kü­lönbséget. A terv keretében ki akarjuk fejleszteni honvédségünket. De ami szá­dunkra a tervben nem kevésbbé fon­tos, erőteljesen emelni akarjuk dolgozó népünk életszínvonalát és biztosítani ípkarjuk a munkásosztály és a veié szövetséges dolgozó parasztság további gyors kulturális jelemelkedését. Ezek d feladatok szoros kölcsönhatásban álla­nak egymással, egyik a másik nélkül nem valósítható meg, egyik a másikat feltételezi. ' Az ötéves terv adatai és a problé­mák, amelyek vele kapcsolatosak, kö­teteket tölthetnek meg. Itt csak azokkal kivánok foglalkozni, amelyekre külön fel kívánom liivni a figyelmet. A magyar ipar termelését öt eszten­dő alatt a bányászattal és kohászattal együtt 1934-hez képest 80 százalékkal lakiarjuk emelni, 1954-ben ez az utolsó békeév termelési színvonalának 230 szá­zalékát jelenti. És mindjárt hozzátehe­tiem : jelenti azt is, hogy öt esztendő alatt annyival akarjuk növelni iparun­kat, mint amennyit a második világhá­borút megelőző 50 esztendőben fejlő­dött. Ennek a növekedésnek következ­tében hazánk fejlett iparral rendelkező mezőgazdasági országból, fejlett mező­gazdasággal rendelkező ipari országgá változik. Nincs iparunk termelésének egyetlen ága sem, amelyet tervünk ne pnielne és ne fejlesztene. Uj ipari vá­rosok és városrészek fognak keletkezni szerte az országban, tucatjával épülnek új, nagy, korszerű gyárak. Vidéki mező- gazdasági városaink gyárvárosokká fog­nak átalakulni és meg fog változni la­kosságunk szociális összetétele is, mert ezeknek a terveknek a végrehajtásához 300 ezer új ipari munkásra van szük­ségünk. Az iparosodással együtt fog nőni a munkásság életszínvonala is. öt esztendő alatt 35 százalékkal kívánjuk emelni az életszínvonalat, amely igy 1954-ben 50 százalékkal lesz nagyobb, mint az utolsó békeévben volt. A falu nem lesz mostohagyermek Az iparosodás természetesen közle­kedésünk megfelelő korsszerűsitését és továbbfejlesztését követeli meg. Uj hi­dak, új vasútvonalak, új' utak nemcsak közlekedésünket javítják meg, de lehe­tővé teszik, hogy az ötéves terv végén az ország minden faluja és községe vasút, hajózás vagy autóbusz révén köz­vetlenül bekapcsolódik az ország vér­keringésébe. i Nagy ütemben fogjuk a dolgozó pa­rasztság rendelkezésére bocsátani a leg­modernebb talajművelési eszközöket, elsősorban a mezőgazdasági gépállomá­sok számát emeljük. Az ötéves terv befejezésekor Magyar- országnak nem lesz egyetlen faluja sem, ahová be ne vezettük volna a villanyi és ahol ne lenne távíró és telefon. — MI azt akarjuk, hogy minden dol­gozó paraszt rendelkezzen a legmo- de. nebb termelőeszközökkel, gépekkel. Részesüljön mindabban, amit a városi kultúra nyújtani lúd. Legyen villanyul- lágilása és vízvezetéke, álljon rendelke­zőiére kórház, o~vos, szülőotthon, mozi, sporttelep. Legyen a házában rádió. Fia, lánya előtt álljon nyitva az érvényesü­lés és előrejutás mindazon lehelősége, Imiit a város nyúfí, ő maga és családfa részesüljön mindabban á lársada^om- bizío Húsban, aggkori biztosításban és egyéb állami istápolásban, amit a vá­rosban kapnak. Szerintünk ezeket csak a szövetkezésen keresztül bírja a dol­gozó parasztság megszerezni és még (lem hallottunk más tervet, mely mnd- ezt számunkra biztosítani tudná, mert más terv nincs. Biztosak vagyunk ben­ne, hogy a dolgozó parasztság előbb', vagy utóbb, de meg fog győződni erről és ennek a meggyőződésnek hatása alatt önként, magától fog rátérni a társas, a közös gazdálkodásra. Mi segíteni fo­gunk abban, hogy meggyőződjön erről, de óvakodunk attól, hogy dolgozó pa­rasztságunkat unszoljuk, vagy éppen rászoi ilsuk a szövetkezésre. A Szovjetunió föld mivé lés ügyi mi• niszíere meghívóit 80 magyar dolgozó parasztot, hogy jöjjenek a Szovjet­unióba és egy hónapon át, mint ven­dégek tanulmányozzák ai ottani mező- (■a.duságo! és traktorállomásokat. lóiét ás műveltség A mi számunkra természetesen na­gyon fontos, hogy 1954-re a terv ered­ményeképpen a húsfogyasztás szemé­lyenként és évenként 25 kilóról 34 ki lőre emelkedjék, a tej- és tejtermékfo­gyasztás 127 literről 200 literre, hogy egy leiekre, a jelenlegi 14 méter pamut- szövet helyett 22 méter fog jutni és igy tovább. De nem kevésbbé fontos az á kulturális fellendülés, amely az ötéves terv nyomában jár és amply' a dolgozók Hz- és százezreinek megadja azt a mű­veltséget, amely nélkül nincs igazi de­mokrácia. A tapasztalat azt mutatja, [hogy a Indák, vagy a tőkés mindenütt megvetéssel nézi a ludomáíny és a mű­vészet művelőit lés mindazokat, alóli nem értenek a liarácsolás, a más ki­zsákmányolásának tudományához. ;Az olyan közmondás, hogy »pénz beszél, kulya ugat«, vagy »kaparj kurta, neked is jut« fejezi ki legjobban ennek a ré­tegnek a világnézetét. Amikor mi arról beszélünk, 'hogy a népi demokráciánk legfőbb értéke az ember, akkor ezekre az öléves terv fo­lyamán kiművelt százezrekre is gondo­lunk és meg vagyunk győződve róla, (hogy tervünknek ez lesz a legjobb, ä legfontosabb eredménye. Ez a félmilliós szám, amelyről be­széltem, már magábanvéve is azt ma laija, bogy nincs búzánkban egyeli n ember, legyen kisiparos, kiskereskedő, vagy értelmiségi, aki nem találja meg p maga elhelyezkedését a népi demo­krácián belül. Ez a nagy szám élévé visszautasítja azt a rosszindulatú állí­tást, hogy ezentúl a műveltségből ki­zárják a középosztály, vagy pz intelli­gencia fiait. Az ötéves terv az ország teljes embertartalékát igénybe fogja venni. Ezt azért is jó aláhúzni, mert hiszen tőlünk nyugatra, a kapitalista államok­ban újra jelentkezik a kapitalista terme­lési rendszerrel elválaszt hálátlanul ősz- sze függő válság és munkanélküliség. Olyan kis országban, mint Belgium, már több, mint 300.000 munkanélküli van. Nálunk ezzel szemben az öléves terv első éveiben teljesen nemcsak hogy megszüntetjük a munkanélküliséget, ha­nem komoly munkaerőhiánnyal számo­lunk. Összefoglalva: az öléves terv a népi demokrácia útja a jómódú, erős, mű­velt, szocialista Magyarországhoz. Ez a terv teszi lehetővé, hogy a független ha­zában a magyar nép művelt legyen, erős és szabad. Nem kétséges számunk­ra. hogy a választásokon a dolgozó nép minden rétege lelkesedéssel fogja megszavazni. A kecskeméti építkezéseket többek között az is akadályozta, hogy nem ívott a városnak téglája. __A város téglagyárában három eszten­dővel ezelőtt készítettek 1,070.000 tég­lát, de nem volt tüzelő anyag, amivel kiégessék. Az elmúlt héten szakértők megvizs­gálták a téglakészletet és úgy látták, Egymillió téglát égetünk hogy nincs semmi baja, kiégetésre még mindig alkalmas. Az Építésügyi Minisztérium 120.000 forintot utalt ki a városnak, hogy azon borsodi barna szenet vásároljon és éget- tesse ki a iéglákat. Az építkezés fokozott megindulása elől teliát ez az akadály is elhárult' Ujoncavcctás Félegyházán Kiskunfélegyháza város és járás első 80 újonca kedden délután fél 3-kor tette le az esküjét. Erre az alkalomra ünnepi díszt öltött a Szakszervezet nagyterme. A Himnusz után a Népfront nevében Cseh László polgármester üdvözölte az újoncokat. A sorozáson — mondotta a polgármester — nem csak testileg talál­lak a baj társakat alkalmasnak, hanem méltóknak is ahhoz, hogy a idolgozó nép eredményei felett őrködjenek. E feladat megtisztelő és kell, hogy büsz­keséggel töltse el minden újonc baj­társat. Az Úttörők szavalata és énekkara után Révész László őrnagy-baj társ után érces hangon tették le az esküt nép­hadseregünk legifjabb tagjai. Én a dolgozó magyar nép fia ......... h azámat, a Magyar Köztársaságot, ha kell életem feláldozásával is megvé­dem ... Békében és háborúban népünk igaz fiához méltóan viselkedem.« Lányi alezredes baj társ üdvözölte ez­után a Néphadsereg nevében az esküt tett bajtársakat. Mint mondotta: Egy I» Beretvás <á Kecskemét legolcsóbb és legkellemesebb étkező és szórakozó helye! emberként üzenjük az imperialista há­borús uszilóknak, hogy nem fogjuk megengedni, hogy békés építőm unkán­kat bárki is zavarja. A továbbiakban a Néphadsereg jelentőségét méltatta, mely ben mindenkinek erejéhez és tudásához méltóan részt kell venni. Ezlt a munkát már most is el kell kezdeni, mäg a baj­társak be nem vonulnak. A behivóra megjelenő bajtársakat pedig meleg sze­retettel Várják majd második ottho- hukban, a laktanyában. Eg_y diák szavalata, majd a Diákszö­vetség énekkara után a járás részéről a főjegyző szólt még az újoncokhoz, aki a legszebb állampolgári kötelesség teljesítéséhez jó munkát kívánt a baj- társaknak. A rövid és lelkes eskütétel a Köztár­sasági induló éneklésével fejeződött be. Levelesláda") Nagy úr a jakabszállási postamester »Tisztelt Szerkesztőség! Ha az ember betéved a jakabszállási posta hivatalba, úgyérzi, nem történt semmi 1944 óta. A szegénvparaszíokkal gőgösen beszél a postamester. Legutóbb is kijelentette, egyedül ő dönti el, hogy ki kap rádiót Jakabszáliáson. Magyar József és Pólyák Imre.« Foy ternyői tanító írja; örömmel fogadtuk Rákosi Máivá* beszédét. Az imperialisták háborús tö­rekvéseivel szemben nekünk magyar ta­hitoknak nagy szerep jutott a béke megvédésében. Vállaljuk ezt a munkát s maradéktalanul csatlakozunk az öt­éves tervet százszázaléldg megvalósiíé munkástömegekhez. Az ötéves terv biztosítja mindany- nyiunk részére a tanyaközpontok léte­sítésével az ország vérkeringésébe valé bekapcsolódást. Biztosítja a tanulók számára az érvényesülésnek mindazt a lehetőségét, amit eddig csak a város nyújthatott. Az ötéves terv út a független erős szabad Magyarországhoz, út a jómódú erős, művelt szocialista Magyarország­hoz. Nekünk tanyai tanítóknak az öt­éves terv célkitűzéséből a művelt' és szocialista Magyarország kiépítésében' jut szerep. Büszkén vállaljuk az ötéves? tervnek reánk eső felelősségteljes ré­szét, büszkén és azzal a jóleső érzés­sel, hogy mellettünk áll és terveink vég­rehajtásában a legmesszebbmenő támo­gatást nyújtja a hatalmas Szovjetemé élén Sztálin elvtárs vezetésével. Egy útterá-lány levele A Dobó Katica Úttörő csapat gyű­lésén szokatlan izgalom töltötte .el a pajtásokat, amikor a bajai őrsvezető- gárdaképző tanfolyamra két pajtást kellett jelölnünk. A csapalt és a vezető pajtás bizalma engem jelölt. Vágyam beteljesült! örömöm leirha- iatian volt. Lázasan készültem. Március 20-án a déli vonattal indultunk. Nem voltam ám egyedül! Egy vezető és egész csokorra való úttörő pajtás ki­sért Bajára. Hamar megbarátkoztunk egymással. Hiszen mi valamennyien testvérek vagyunk! Az úttörő mozga­lom eggyé kovácsolt bennünket. Az őrsvezető Gárdaképző Tábor ve­zetősége szeretette! fogadott bennünket. Minden ott eltöltött nap élmény ma­radt számomra! Reggel 6-kor kel tünk. Vidám reggeli torna után pajtássági szemle következett. Zászló felvonás és jelentés teljes rendben. Bőséges reggeli után komoly tanuláshoz láttunk. A gár- daképző tanfolyamon 40-en vettünk részt. A komoly munkát a játékok és vidám kirándulások tették színessé. A gárdaképző tanfolyam céija, hogy az úttörő mozgalom számára jó őrsveze­tőket, gárdistákat képezzen. Jelmondata: »A gárda készen áll«. Azt jelenti ez a mondat, hogy az őrsvezető gárda éberen ált őrhelyén. Készen a feladatok végrehajtására, készén a támadások ki­védésére, készen munkára és vidám­ságra. Fejes Erzsébet. Megj elánt A. J. Visinszkij: A SZOVJETUNIÓ — A BÉKE ŐRE. Két beszéd, az Egyesüli Nemzetek Szervezetébem. Ára: 2.50 Ft. Révai József beszéde: MEGVED- JCK A BEKÉT! Ara: 50 fillér. Előre szocialista munkaversennyel. 20 fillér. Figyelem! Kiskunfélegyházi Ruházati Kisiparosok Szövetkezete értesíti a ruházkodni akaró dolgozókat, hegy üzletünk március i-én a Kellár-léle üzlethelyiségben ___________ Műkely Klapka-u (Tejcsaraokkal szemben) Kérjük a közönség szives pártfogását. megnyílt Araink a következők; Férfi ruházatban t öltöny ruha készítése 60—80 Ft-ig, felöltő 80—100-ig, télikabát 90—110 Ft-ig. Női fazon áraink a kővet­kezők. Tavaszi és télíkabát 60—80 Ft-ig Kosztüm 80—100-ig A DÉFOSz, a köz­üzemek és a VAOSz 5 százalék árenged­ményben részesülnek. Tisztelettel: Kiskunfélegyházi Ruházati Kisipari Termelő Szövetkezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom