MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-08-30 805. öe. - 1989_VB 805/36

- 14 ­Az 1977-ben kialakitott önkormányzatok tevékenysége elsősor­ban a fegyelmezésre, és legkevésbé a közművelődési feladatok tervezésére és irányítására irányult. Mindezek ellenére a testület úgy látta, hogy eredményes közmű­velődési munka folyik a munkásszállásokon; oktatás, ismeretter­jesztés, öntevékeny művészeti és egyéb körök, klubok, stb.(lo) A budapesti párttestület 1982 márciusában foglalkozott utoljára a munkásságot érintő önálló témával. Ekkor a fővárosi munkaerőhelyzetet elemezve arra a következtetésre jutott, hogy változatlanul az ipari létszám csökkenése és a tercier szektor­ban dolgozók növekedése jellemző. A fővárosban alapvetően nem mennyiségi, hanem strukturális munkaerőhiány volt. Az élőmunkával való racionálisabb gazdálkodás még nem vált ál­talánossá, a munkahelyek száma nem csökkent, a telephelyek meg­szüntetése lassan haladt. Sok esetben a fizikai létszám csökke­nése mellett elmaradt az alkalmazotti létszám szükséges leé­pítése. A vállaltoknál ezért egyszerre volt jelen a valós munka­erőhiány és a munkaerő felesleg. Ezért a Budapesti Párt-Végrehajtóbizottság határozatában amel­lett foglalt állást, hogy a munkaerőhelyzetben a szelektiv-in­tenziv fejlesztés gyorsításával elérendő kereslet-mérséklé­sét látja a járható útnak. A bérszabályozás olyan korszerűsí­tését tartotta indokoltnak, amely jelentős és tartós munkaerő­megtakaritás és teljesítménynövekedés esetén a bérek átlagosnál magasabb ütemű növelését teszi lehetővé. Az elemzések azt bizonyították, hogy a minisztériumi, ta­nácsi ipar és szolgáltatás - hasonló teljesítmény esetén is ­hátrányos helyzetben, nem azonos közgazdasági feltételek között volt a TSz.-melléküzemágakkal szemben. Ezért javasolta a testü­let a szabályozók módosítását. lo. BB/Arch./l.f./29.öe./198c. jul.23. BPVB. 3C

Next

/
Oldalképek
Tartalom