MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-08-30 805. öe. - 1989_VB 805/32

- lo kell az iskolák személyi és tárgyi ellátottságát, korszerűsíteni kell'a képzést, az egységes fővárosi szakoktatási iskolahálózat kialakításával, csökkenteni kell az iskolák között lévő indokolatlan feltételbeli különbségeket. A fővárosban negyven szakmunkásképző iskola működött ezen időszakban. A tanulók száma a tervciklusban fokozatosan csökkent s majd (várhatóan) 1981-től újra növekedett. A képzés tartalmi korszerűsítése széleskörű alap-szakmai oktatásra épülő speciális szakmai képzés során valósult meg. A tartalmi korszerűsítés mellett került sor az egységes - tagozat nélküli - képzés fokozatos bevezetésére is. Az 1978/79-es tanévben megkezdődött a szakközépiskolai oktatás. Az iskolák tárgyi és személyi feltételei javultak. Erősödtek az iskolai pártalapszervezetek, s nőtt irányító, ellenőrző szerepük az iskolai élet minden területén. Sokrétűbbé vált a KISZ-munka politikai jellege, s hatása erősödött. A tanulók aktiv közéletre nevelése még nem kielégítő, s az ifjúsági szervezet politikai munkájának hatékonysága is alacsony. A testület úgy látta, hogy javult a tanulók általános műveltségi színvonala. Gazdagodtak az iskolai könyvtárak, növekedett a tanulók olvasási igénye. Bővültek az iskolák és művelődési házak kapcsolatai, iskolai klubok, énekkarok, öntevékeny irodalmi és művészeti csoportok létesültek. Viszont a kedvező irányú fejlődés mellett olyan negatív jelenségek is tapasztalhatókvnelyekre több figyelmet kellett fordítani. A vidékről bejáró tanulók közösségi, tudat - és magatartásformálásának hatékonyságára például. Indokolatlanul gyenge volt az iskola és szülői ház kapcsolata. A tanulók 12%-a veszélyeztetett körülmények között élt. Nem volt kielégítő a tanulók tanulmányi erdménye sem mert, igen magas volt a lemorzsolódási arány. A képzési időszak alatt minden harmadik, negyedik tanuló erdménytelenül hagyta abba tanulmánya it. 2>l