MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-08-30 805. öe. - 1989_VB 805/33

- 11 *A gazdasági élet változásaihoz rugalmasan igazodó szakképzés megvalósítása a jelenleginél jobb és hatékonyabb pályairányitási tevékenységet igényelt. A pályairányitási munkának azonban nem volt ekkor még megfelelő szervezeti rendszere. (7) A Budapesti Bizottság 1979-ben megvizsgálta hogyan alakultak a bérek és a jövedelmek a nagyüzemekben. A hetven nagyüzemben szerzett tapasztalatok alapján megállapította, hogy a teljesítményarányos , differenciált bérfejlesztésben gyakorlatilag alig volt előrehaladás. A bérek növekedési üteme jelentősen meghaladta a nyereséget. Azok a vállalatok, amelyek nyeresége kis mértékben nőtt, vagy esetleg csökkent közel hasonló bérfejlesztést tudtak végrehajtani, mint a nyereségüket dinamikusan növelő vállalatok . Az évek óta tartó bérfejlesztési gyakorlat jelentős feszültségek forrásává vált a nem fizikai dolgozók egyes rétegeinél. Különösen a műszaki értelmiség, ezen belül is a pályakezdőknél és a termelésirányitóknál volt bérlemaradás. A művezetők bére meghaladta ugyan a fizikai munkásokét, de lényegesen alatta volt a jó szakmunkások bérének. Ezért nehéz volt a művezetők utánpótlása. Több kerületi pártbizottság értékelése alapján ugy látta, hogy a TSZ.-melléküzemágak, illetve a TSZ-ek által alapitott gazdasági társulások újból elterjedőben vannak, és elszívják a legjobb munkaerőket. Ez számos helyen jelentős feszültséget okozgtu, mert általában kisebb teljesítménykövetelmény mellett is lényegesen nagyobb jövedelmet tudtak biztositani az ott dolgozóknak. A teljesítménybérben dolgozók aránya valamennyi területen nőtt. A teljesitményemelések elsősorban a szak-és betanított munkásokat érintették. A teljesítménykövetelmények emelésének hatására a nagyvállalatoknál nőtt a termelékenység is. 7. BB/Arch./l.f./26.öe./1979.X. 17 BPVB 33>