MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-06-07 802. öe. - 1989_VB 802/58

kifejezése terén. Ez a szaijat^.-ig azontnn feltételezi, hugy az érzelmeket tudjuk azonosítani, fejleszteni, finomítani, és tudjuk az érzelmek konf 1 jktusait mind swnöl'jres, mind csoportközi viszonyokban kczüliú. :--•'. V'i..' E nevelésfilozófiai koncepció elfogadása azt is jelenti, hogy ennek megfelelően kell egész nevelési-oktatási intézményrendszerünket fejleszteni. Az iskolarendszert, az irányítást, a kutatást csakúgy, mint az egyes intézmények szervezeti, működési és tartalmi arculatát, r . ...„. "J4-a*

J ,\ -••:• nyilvánvaló ugyanis, hagy ha bizonyos gondolkodási struktúrák, kreatív képességek kialakítását tekintjük az intézményesített nevelés-oktatás feladatának, és a műveltségtartalmakat ennek rendeljük alá, akkor ez a váltás az iskolarendszeren belüli struktúraváltásokat is követel. Hangsúlyozzuk, hogy ezalatt nem a jelenlegi iskolarendszer belső tngolófinsának megváltó*tatásam gondolunk elsősorban. (A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hagy egy iskolarendszer: hatékonysága nem attól függ, hogy milyen felosztású.) A íő probléma az, hogy milyen irányítás

i, f

inan

szírozási és kutatá

5-f

ejlesztési strukti

i

ra felel me^ l

eginkább a vázolt célrendszernek

. E problémára a választ nagy valószínűséggel a pluralista nevelésügy adhatja meg. Biztosítani kell, hogy a pedagógiai értelemben vett "jobban" és "rosszabbul" legitimálását ne egyetlen hatalmi központ végez/e el, saját feltételei alapján. Engedni, sót támogatni kell egy tiibb pólusú pedagógiai legitimációs mező kialakulását. Nemcsak az emberek, hanem a nevelésük feletti hatalmat is meg kell osztani. A váltás több dimenzióban es síkon zajló, és eltörő kiindulási helyzetekből felépülő folyamatot kíván. Az egyik dimenzió az I

s

kola társad

al

masítása

. Ez az egyes iskolákra vonatkozóan a valóságos önállóság biztosítását jelenti, beleértve a 5*