MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-06-07 802. öe. - 1989_VB 802/59

- 6 szakmai önállósághoz elengedhetetlen gazdasági 'függetlenséget is, a helyi társadalmi ellenőrzést, szakmai szempontból pedig a helyi nevelési rendszerek megvalósítását scgitő programkínálatok kimunkálását. Az iskolaügy egészét illetűen ugyancsak elengedhetetlen követelmény a társadalmi ellenőrzés és beleszólás: az országgyűlés szeretjének növelése (például a költségvetési procedúrában a tételes jóváhagyás és ellenőrzés biztosításával); a pártcktól és az államtól független szervezetek (országos szülői tanács, országos diáktanács, differenciált pedagógus-szervezetek) működtetése és befolyásuk érvényesíttetése; az egyéni döntések hatásfokának növelése (az iskolaválasztási jog realizálhatósága, a normatív, és részben a^; egyénhez kötött finanszírozás). A másik dinenziót az iskola piacosítása jelenti. A "jobban" és "rosszabbul" kifejeződésének egyik lehetősége, ha az iskolaügyben is hagyjuk érvényesülni a kereslet-kínálat törvényeit. Félreértések elkerülése végett: az iskolai piac a világon mindenütt államilag igen erősen befolyásolt és ellenőrzött piac. Az állami befolyásolás alapvető eszköze az a hatalmas tőke

, amellyel az állam ezen a piacon képes megjelenni, és ezzel a keresleti-kínálati folyamatokat szabályozni. Hasik, ugyancsak döntő eszköze az állami vizsgarendszer, amely standardjai révén a piacon megjelenő tartalmakat is kordóban tartja. Az iskola piacosítása (az állami tőke mellett az egyházi, a vállalati, a vállalkozói és a szülői tőke bevonása) nélkül az iskolarendszer nem működhet igazán hatékonyan, nehezen érvényesül a differenciálódás. A központi irányítás feladata, hogy elvégezze a szükséges egységesítő szabályozást, s megteremtse ebben a konszenzust. Természetes, hogy minden országban van jogi keret, amely kötelezően vonatkozik minden oktatási intézményre.