MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-06-07 802. öe. - 1989_VB 802/55

- 2 Az elszegényedési folyamat mellett az okok között másodikként a túlIdeologizált oktatáspolitikai döntéseket emiitjük. E döntések az iskolai nevelés-oktatás tartalmára torzítóan hatottak. Káros hatásuk szerabeotlöbben mutatható ki a humaniórákban, ahol gyakran valótlanságokat „tanítunk meg gyermekeinknek, de hatottak a ' reáliák megtanítására is, ha másként nem, akkor úgy, hogy az életkornak nem megfelelő túltudományos ismeretkörök felé menekültek ki az aktuálpolitikai igények elöl. Az ideológiai korlátok közé szorított szocializmuskép pedagógiája pedig nes állampolgárrá, hanem a kijelölt feladatokat jól végrehajtó alattvalóvá kívánta nevelni a fiatalokat. Harmadik okként a tervutasításos gazdaságirányításnak az Iskolai struktúrára mindmáig ható torzító "leképezését" soroljuk. A középfokú szakoktatás 70"-4-ban egy többnyire elavult nagyüzemi technológiára képez túlspecializált szakmunkásokat, akiknek kétharmada érettségivel sem rendelkezik. Ezért már az általános iskolában eldől a gyermek sorsa, ha tanulmányi előmenetele nem kiemelkedő, alig van más esélye, mint a szakmunkásképzés. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem a tehetség, a képesség, hanem az ismeretcentrikus iskolában felmutatott előmenetel határoz a sorsáról! Az idei középfokú beiskolázás az eddigieknél is élesebben világít erre a problémára! A szakmunkásképzésben - természetesen nem az ún. divatos szakmák körében - szabad kapacitások maradtak, ugyanakkor - elsősorban a nagyvárosokban - többezer gimnáziumba és szakközépiskolába törekvő gyprek számára nincs hely. Kényszerválasztásra ítéltetnek ők, s előre vetíthető a jelenleg is tapasztalható, egyre erősödő jelenség: a megszerzett szakképesítést egyre többen nem tudják, vagy nem is akarják használni, s a kiképzettek mind nagyobb hányada átképzésre szorul. Az oktatási törvényben deklarált szabad iskolaválasztási jog tehát nig szabad iskolatípus-választási jogként sem realizálódhat. 9T